A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. év január 24. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 8 (nyolc) rendbeli - 4 (négy) esetben folytatólagosan elkövetett - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek időtartama 5 év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A nyomozó hatóság átirattal tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát arról, hogy gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet 1 rb., a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
A fegyelmi jogkör gyakorlója az előzetes vizsgálatot, majd az azt lezáró összefoglaló jelentés alapján a fegyelmi eljárást elrendelte.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A törvényszék megküldte az első- és a másodfokú jogerős ítéleteket, ezért a fegyelmi tanács az eljárás folytatását rendelte el.
A bíróság az eljárás alá vont volt ügyvédet bűnösnek mondta ki 5 rendbeli folytatólagosan elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont], valamint 2 rendbeli közokirathamisítás bűntettében [Btk. 342. § (1) bekezdés c) pont], ezért halmazati büntetésül 1 (egy) év szabadságvesztésre, és 5 (öt) év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 (három) év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság az eljárás alá vont ügyvédet előzetes mentesítésben részesítette. A törvényszék, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az eljárás alá vont volt ügyvédet bűnösnek mondta ki 8 rendbeli - négy esetben folytatólagosan elkövetett - közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 347. § (1) bekezdés c) pont], egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Az ítélet az eljárás alá vont volt ügyvéd vonatkozásában véglegessé vált.
Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédként járt el egyes gazdasági társaságok ügyeivel kapcsolatos elektronikus cégeljárásokban, amelyek során általa is tudottan meghamisított, nem az azon feltüntetett névtulajdonos aláírását tartalmazó - részben más iratok felhasználásával technikai hamisítás útján előállított, részben a névtulajdonostól eltérő ismeretlen személy által hamisan aláírt - okiratokat nyújtott be a cégbíróságra, ezen okiratokban foglalt adatok cégjegyzékbe történő bejegyeztetése érdekében. Az egyes okiratokon névtulajdonosként szereplő személyek az okiratok elkészültéről és felhasználásáról valójában nem rendelkeztek tudomással. A hamis okiratok felhasználásával benyújtott változásbejegyzési kérelmek alapján a cégbíróság az adatokat a közhiteles cégnyilvántartásba bejegyezte.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi felelősségét elismerte, úgy nyilatkozott, hogy óriásit hibázott.
A vezető fegyelmi biztos végfelszólalásában előadta, hogy a büntetőbíróság megállapította az eljárás alá vont volt ügyvéd bűnösségét. A jogerős ítélet köti a Fegyelmi Tanácsot, nincs lehetőség felülvizsgálatra akár a tényállás, akár a minősítés, akár a büntetés kiszabás körében. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni az időmúlást, álláspontja szerint a 2013. és 2016. évi elkövetések tekintetében nyomatékosan latba esik az időközben eltelt idő.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban fegyelmi büntetés kiszabására nem került sor, közel 30 évig végezte marasztalás nélkül az ügyvédi tevékenységét. Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács vegye figyelembe, hogy két szankció már kiszabásra került. Egyrészt megszületett a büntetőítélet, másrészt az eljárás alá vont ügyvéd az irányadó jogszabályok folytán törlésre került a kamarai névjegyzékből a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés okán. Mindezek alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara állandó gyakorlata szerint csak a kizárás jöhet szóba. Az, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagsága megszűnt, nem akadálya fegyelmi büntetés kiszabásának, a visszajövetelére ezen határozat jogerőre emelkedésétől kezdődő időtartam elteltével kerülhet csak sor. Időközben az Üttv. hatályba lépett, és a kizárás éveinek számában - szemben a korábbival - van lehetőség 3-10 év közötti időtartamban dönteni. A bíróság ítéletében megállapított 5 (öt) év ügyvédi foglalkozástól eltiltás időtartamával egyezően 5 év kizárás kiszabását indítványozta, továbbá kérte kötelezni az eljárás alá vont volt ügyvédet az eljárással felmerült költségek viselésére.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást az eljárás alá vont volt ügyvéd 2013. és 2016. években hosszabb időn keresztül valósította meg, így az anyagi jogi normák tekintetében az 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ezen időpontban még hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.). és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) eljárásjogi rendelkezései az irányadóak. Tekintettel azonban arra, hogy a kizárás fegyelmi büntetés tekintetében az Üttv. 109. § (6) bekezdése a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartamát három évben határozza meg, így az Üttv. szabályai enyhébbek, ezért a büntetés mértékénél ezen jogszabályhely rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése alapján az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
A 3. § (3) bekezdés szerint az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
Az Üt. 37. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, míg az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fegyelmi vétség fogalma a két jogszabályban lényegében azonos tartalmú, így a FESZ 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Az eljárás alá vont volt ügyvéd bíróság által jogerősen megállapítottan bűncselekményt követett el és ezzel az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan sértette, ami mindkét törvény értelmében fegyelmi vétségnek minősül. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bűncselekményeket ügyvédi tevékenysége körében követte el. Sem a törvény rendelkezéseivel, sem az általános közfelfogással nem egyeztethető össze az, hogy az ügyvéd bűncselekményt kövessen el.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére 8 (nyolc) rendbeli - 4 (négy) esetben folytatólagosan elkövetett - szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel a Fővárosi Törvényszék ítéletében az eljárás alá vont volt ügyvédet bűnösnek mondta ki 8 rendbeli - négy esetben folytatólagosan elkövetett - közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 347. § (1) bekezdés c) pont].
Miután az Üttv. enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé a fegyelmi büntetések, különösen a kizárás esetében azáltal, hogy annak jogszabályban előírt tartamának meghatározását a fegyelmi tanácsra bízza, a fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § e) pontja szerinti kizárás büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét 5 évben határozta meg. A Fegyelmi Tanács a kizárás mértékét, mely az Üttv. 109. § (6) bekezdése alapján három évtől tíz évig terjedhet, az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján mérlegeléssel, a cselekmény az ügyvédi kar tekintélyét csorbító tárgyi súlyára, eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletére figyelemmel, a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve, a bíróság ítéletében megállapított 5 (öt) év ügyvédi foglalkozástól eltiltás időtartamával egyezően a rendelkező rész szerint állapította meg.
Az Üttv. 113. § (2) bekezdése szerint az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel -, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya. A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd korábban már törlésre került, így az ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztésről nem kellett rendelkezni.
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. február 25. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2017. F. 335.)