Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.5/2018 határozata

ügyféllel való kapcsolattartásról

HATÁROZAT

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt fegyelmi tanács ... ügyvéd ellen a P.5/2018. számú fegyelmi eljárásban .... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ... (...). eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében

„pénzbírság”

büntetést szab ki.

A pénzbírság mértékét a fegyelmi tanács ... Ft, azaz ... forint összegben állapítja meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2 rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint.

Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással az ... banknál vezetett .... számú számlára.

Kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg ..., .... sz. alatti lakosnak útiköltség címén .... Ft-ot.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

Előzmények:

.... bejelentő ...-én érkezett panaszában előadta, hogy ...-én kérte fel az eljárás alá vont ügyvédet perújítási ügye vitelére, aki az ügyet átnézte, ... Ft ügyvédi díjat kért, és kapott a panaszostól. A perújítási kérelmet nem adta be, sem telefonon, sem személyes nem tudja elérni. Kitért arra, hogy ... éves nyugdíjas, aki az .... Ft-ot nagy nehézségek árán tudta előteremteni.

Az eljárás alá vont ügyvéd a Kamara elnökének megkeresésére nem nyilatkozott

Az előzetes vizsgálat során a fegyelmi megbízott meghallgatta a panaszost személyesen, aki panaszát fenntartotta, előadta, hogy kéri a kára megtérítését is.

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során nem tett nyilatkozatot

A fegyelmi megbízott írásbeli összefoglalójában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztossal a kapcsolatot nem vett fel, amely önálló fegyelmi vétséget képez. A panaszos által csatolt számlák alapján megállapítható, hogy a panaszlott ügyvéd az ügyvédi munkadíjat felvette. Nem állapítható meg - a panaszlott ügyvéd mulasztása miatt - hogy ezen munkadíj alapját képező szolgáltatás - ügyvédi tevékenység - mire terjedt ki, illetve az sem, hogy a panaszlott ügyvéd egyáltalán végzett-e valamilyen ügyvédi tevékenységet

Ezek alapján 2 rb. fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását és pénzbírság kiszabását indítványozta.

A Kamara elnöke ...-én kelt határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte.

A fegyelmi eljárás:

A fegyelmi tanács ...-ra tűzte ki az ügy tárgyalását, amelyet nem lehetett megtartani, mert az eljárás alá vont ügyvéd idézése a tárgyalásig nem érkezett vissza. A tárgyalási jegyzőkönyv szerint az újabb tárgyalást .... napjára tűzték, az azonban nem állapítható meg az aktából, hogy ezen tárgyalás miért nem került megtartásra. A következő tárgyalásra .... napján került sor. A tárgyaláson nem jelent meg az eljárás alá vont ügyvéd, viszont a tárgyalás előtti nap érkezett e- mailben bejelentette, hogy a tárgyaláson nem jelenik meg, kéri annak elnapolását Kérte, hogy meghallgatása nélkül döntést ne hozzanak, a saját érdekeit képviselni kívánja, bizonyítási indítvány a személyes meghallgatása.

A fegyelmi tanács ezen a tárgyaláson úgy határozott, hogy a régóta ügyvédi gyakorlatot folytató ügyvéd kérését tolerálja, méltányosságból a tárgyalást elhalasztja, és lehetőséget biztosít az eljárás vont ügyvédnek arra, hogy nyilatkozatait megtegye. Az újabb tárgyalási határnap ..... napja volt.

Időközben azonban megalakult a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság, amely a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 42.1. pontjában foglaltakat akként értelmezte, hogy megalakulását követően a folyamatban lévő eljárásokban ezen FESZ rendelkezéseit kell alkalmazni, ezért az iratokat fel kellett terjeszteni a Győri Regionális Fegyelmi Bizottsághoz.

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljáró Regionális Fegyelmi Tanácsot ...-én érkezett határozatával jelölte ki.

A ... Megyei Ügyvédi Kamara mellett működő Regionális Fegyelmi Tanács a folytatólagos tárgyalást ... napjára tűzte ki.

A tárgyalásról a bejelentőt értesítette, azzal, hogy a tárgyaláson nem kell megjelennie, hiszen a meghallgatására már sor került.

A tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg az eljárás alá vont ügyvéd.

A fegyelmi biztos a korábbi indítványát fenntartotta, előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata, ill. tényvázlat hiányában nem állapítható meg, hogy mire terjedt ki a megbízás, illetve milyen szolgáltatás fejében vette át az ügyvédi munkadíjai. Azzal a panaszos felé nem számolt el, a fegyelmi biztossal a kapcsolatot nem vett fel, legalább 2 rendbeli fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását, és a közepesnél jelentősebb pénzbírság alkalmazását indítványozta, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már követett el fegyelmi vétséget.

Tényállás és határozathozatal:

A fegyelmi tanács a tényállást a rendelkezésre álló adatok alapján állapította meg. Eszerint tény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két alkalommal ....-én és ...-én összesen ... Ft-ot, számla ellenében átvett ... panaszostól, a számlán olvashatóan „perújítás” végett. A fegyelmi Tanács elfogadta a panaszos azon állítását, hogy ezen kifizetés ellenére az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységet nem végzett a részére. Az eljárás alá vont ügyvéd a viszonylag hosszú ideig tartó eljárás alatt semmiféle nyilatkozatot nem tett, bizonyítékot nem csatolta Védekezés hiányában azt kellett megállapítani, hogy sem a megbízás tárgya, sem a munkadíj ellenében elvégzett munka nem állapítható meg. Tény, hogy a fegyelmi biztossal sem működött együtt, amely önálló fegyelmi vétséget képez.

A tényálláshoz tartozik, hogy a ..... napjára tűzött tárgyalás megkezdése előtt röviddel az eljárás alá vont ügyvéd két e-mailt küldött a Fegyelmi Tanács elnökének, amelynek tartalma az eljárás során nem volt értékelhető, amiatt, mert azokat a Tanács elnöke a tárgyalás megkezdése előtt nem kapta meg, az e-mailt csak az aznapra tűzött tárgyalások befejezését követően tudta a Tanács Elnöke elolvasni, amikor már a Tanács határozatot hozott. Az eljárás alá vont ügyvéd által küldött mellékleteket így nem lehetett figyelembe venni a határozathozatal során.

Megjegyzi a Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás elhalasztására irányuló kérelmét nem lehetett volna elfogadni. A több mint egy éve folyó eljárásban az eljárás alá vont ügyvédnek lett volna lehetősége nyilatkozatot tenni, ezzel a jogával nem élt. Az előző tárgyalás kérésére, méltányosságból kerül elnapolásra, az azóta eltelt időben sem tett nyilatkozatot, vagy jelentett be bizonyítékot.

A fenti tényállás alapján a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (Etikai szabályzat) 3.1. pontjában és a 14.2. pontjában foglaltakat, ezzel kétrendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd részéről több szabályszegés is felmerült (tényvázlat hiánya, kapcsolat-tartás hiánya, elszámolás hiánya) tekintettel azonban arra, hogy a fegyelmi biztos ezen szabályszegések megállapítására nem tett indítványt, a Tanács ezek megállapítását mellőzte.

Joghátrány alkalmazása:

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétségek elkövetéséhez igazodóan nem adott helyt a fegyelmi biztos indítványának, amely jelentősebb pénzbírság kiszabását indítványozta. Azzal egyetértett, hogy pénzbírság alkalmazása indokolt, annak mértékét azonban a közepesnél alacsonyabb összegben állapította meg.

A joghátrány alkalmazása során enyhítő körülményként értékeltük, hogy az eljárás alá vont ügyvéd hosszú évtizedek óta praktizáló tagja az ügyvédi kamarának, súlyosító körülményt nem találtunk mert a fegyelmi biztos indítványában foglaltakkal ellentétben a Kamara nyilvántartásából az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonására jogerősen nem került sor:

A FESZ 40.2. pontja szerint az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft az átalányköltség, az Üttv. 142. § (2) bek.-e szerint, ha az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították a fegyelmi tanács kötelezi a költségek megfizetésére. A panaszos igényt tartott az útiköltsége megtérítésére, ezt a Fegyelmi Tanács megállapította és megfizetésére az eljárás alá vont ügyvédet kötelezte.

Záró rész:

A határozat elleni fellebbezési jogot az Üttv. 135. § (1), (3) bek.-e biztosítja.

Jogerős: 2019. 10. 04.