Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F- 6/2018. határozata

bíróval szemben megengedhetetlen magatartás tanúsítása miatt indított fegyelmi eljárás megszüntetéséről

A Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ...... ügyvéd ellen indult fenti számú fegyelmi ügyben a mai napon megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot:

A fegyelmi tanács

dr. .....
/

eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást az Üt. 55. § (3) bekezdés a) pontja alapján

megszünteti.

A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd, a képviselője és a kamara elnöke a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az első fokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az első fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A Szolnoki Törvényszék mint panaszos 2017. február 23. napján kelt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához benyújtott panaszában sérelmezte az eljárás alá vont ügyvéd által eljárt bíróval szemben használt kijelentéseit - az eljárt bíró „megengedhetetlen, a bíróság méltóságához nem illő magatartást tanúsított” vele és védencével szemben, őt és védencét „hazugnak nevezte”, „bíró által nem megengedett hangnemet és stílust ütött meg” - továbbá, hogy a bíróság végzéséről azt állította, hogy „nem felel meg a valóságnak”, hogy azt a bíróság „nyilvános és folytatólagos tárgyaláson hozta meg”, ezzel kvázi közokirat-hamisítással vádolva az ügyben eljárt bírót.

A Központi Nyomozó Főügyészség eljárás alá vont ügyvéd 2017. január 18. napján kelt beadványát annak tartalma alapján akként értékelte, hogy abban feljelentést tett hivatalos személy által-elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt a Szolnoki Járásbíróság 4.B.867/2014. számú, hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt ........ ellen folytatott büntetőügyében eljárt bírót, dr. ......... érintően, ugyanakkor a Szolnoki Törvényszék Elnöke a beadványban foglalt, az ügyben eljárt bírót érintő állítás valótlanságára hivatkozással hamis vád bűntette miatt ugyancsak feljelentést tett.

A panasz alapján a fegyelmi főmegbízott a fegyelmi eljárás elrendelésére, majd annak a büntetőeljárás jogerős befejezéséig történő felfüggesztésére tett javaslatot.

A Központi Nyomozó Főügyészség hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette és hamis vád bűntette miatt 1.Nyom.418/2017. szám alatt nyomozást folytatott, és a feljelentések, illetve a feljelentés kiegészítés során beszerzett iratok, valamint tanúk vallomásai alapján állapította meg a határozata alapjául szolgáló tényállást.

A Szolnoki Járásbíróság 4.B.867/2014. számú, hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmények miatt Pázmándi Péter ellen folytatott büntetőügyben 2016. december 5. napján 13:00 órától megkezdett tárgyaláson ..... vádlott nem jelent meg, eljárás alá vont ügyvéd mint meghatalmazott védő azonban csatolta a vádlott vonatkozásában az Országos Mentőszolgálat- esetlapját, valamint egy orvosi igazolást is, egyúttal közölte a bíróval, hogy nem volt tudomása arról, hogy a vádlott a tárgyalás idején kórházban van-e vagy sem.

A Szolnoki Járásbíróság tárgyalásról készült 32. alszámú tárgyalási jegyzőkönyve szerint az eljáró bíróság a fenti tárgyaláson meghozott és kihirdetett 32-I. alszámú végzésével elutasította a vádlott vonatkozásában meghatalmazott védője által előterjesztett igazolási kérelmet azzal, hogy ezen végzés ellen a kézhezvételtől számított nyolc napon belül van helye fellebbezésnek. A végzés vonatkozásában a tárgyaláson sem az ügyész, sem a meghatalmazott védő nem tett jogorvoslati nyilatkozatot. A végzés kihirdetését követően a bíróság elrendelte a vádlott azonnali rendőri elővezetését, amely nem vezetett eredményre.

A fenti tárgyalási napról készült jegyzőkönyvön található feljegyzések szerint az eljáró bíró a 2016. december 5. napján írásba foglalt jegyzőkönyvet 2016. december 5. napján kijavította, majd 2016. december 6. napján aláírta. Az eljáró bíró 2016. december 6. napján további irodai utasítást adott a külön íven megszövegezett, 2016. december 5. napján kelt 32-I. alszámú - a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt fenti végzéssel egyező rendelkező és indoklási részt tartalmazó - végzésnek az ügyészség, a vádlott és a meghatalmazott védő részére történő megküldésére, valamint a 32. alszámú, ..... vádlott elleni elfogatóparancs kiadására.

A fenti tárgyalási nappal összefüggésben eljárás alá vont ügyvéd mint meghatalmazott védő 2016. december 6. napján - újabb orvosi igazolást csatolva - postai úton előterjesztett beadványában igazolási kérelmet terjesztett elő .............. vádlott előző napi, tárgyalási napról történt távolmaradásának kimentésére azzal, hogy a védencét mentesítsék a hátrányos jogkövetkezmények alól. Ezen kérelem a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt 32-I. alszámú végzés elleni jogorvoslati nyilatkozatot nem tartalmaz.

Eljárás alá vont ügyvéd 2016. december 7. napján kelt újabb beadványában fellebbezést jelentett be az általa ugyanezen napon átvett, 32-I. alszámú, a 2016. december 5. napján megtartott tárgyalási napon előterjesztett igazolási kérelem elutasításáról szóló végzés ellen, amely szerint ezen a tárgyalási napon vállalta, hogy az orvosi igazolásokat haladéktalanul csatolja a bíróság részére az előterjesztett igazolási kérelem tárgyában történő döntés érdekében. Eljárás alá vont ügyvéd további, 2017. január 18. napján kelt beadványában azt is állította, hogy a 2016. december 5. napján megtartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv valótlanul tartalmazza azt, hogy az eljáró bíró végzést hozott a fentiek szerint előterjesztett igazolási kérelem elutasításáról. A meghatalmazott védő 2016. december 6. napján kelt beadványa alapján eljárt Szolnoki Törvényszék mint másodfokú bíróság 2.Beüf.122/2017/2. számú, 2017. február 14. napján kelt végzésével az elsőfokú bíróság fenti végzését megváltoztatta, és a vádlott igazolási kérelmének helyt adott.

Az ügyben eljárt bíró 34-I. alszámú, 2016. december. 7. napján kelt hivatalos feljegyzésében úgy nyilatkozott, hogy a 32. alszámú jegyzőkönyv helyesen tartalmazza a tárgyaláson elhangzottakat.

A Szolnoki Járási- és Nyomozó Ügyészség beszerzett iratai szerint a 32-I. alszámú végzés 2016. december 7. napján érkezett meg a Szolnoki Járási és Nyomozó Ügyészségre, amely ellen írásbeli jogorvoslati nyilatkozat megtételére nem került sor. Az ügyészségi tárgyalási jegyzék szerint a 2016. december 5. napján megtartott tárgyaláson a vádlott nem jelent meg, majd a bíróság által elrendelt azonnali elővezetés eredményre nem vezetett. A nyomozó ügyészség a beszerzett íratok alapján megállapította, hogy a fenti tárgyalási jegyzőkönyv és az ügyészségi jegyzék nem tartalmazzák a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt 32-I. alszámú végzés vonatkozásában a tárgyaláson jelen volt ügyésztől, illetve meghatalmazott védőtől származó jogorvoslati nyilatkozatra történő utalást, továbbá, hogy a fenti tárgyalási napról hangfelvétel nem készült, így a tárgyaláson elhangzottakat tanúsító további objektív adat nem szerezhető be. A bíróság által a vádlott tárgyaláson történt megjelenése érdekében tett intézkedés, a vádlott azonnali rendőri elővezetésének elrendelése arra utal, hogy a bíróság a védő által előterjesztett igazolási kérelmet elutasította. A döntés tárgyaláson történt meghozatalára utal továbbá az a körülmény is, hogy a külön ívén szövegezett végzés mind tartalmában, mind keltezésében a tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt végzéssel megegyezik. Ugyanakkor a sérelmezett végzés kézbesítésére utaló jogorvoslati kioktatás, a végzéssel szembeni tárgyalási jogorvoslati nyilatkozatok hiánya és az eljárás alá vont ügyvéd mint meghatalmazott védő 2016. december 6. napján kelt beadványában előterjesztett igazolási kérelme a végzés tárgyaláson történt meghozatalát nem támasztják alá.

A tanúként kihallgatott ..... vallomása szerint a fenti ügyben 2016. december 5. napján megtartott tárgyalás kezdeténi beszólították a tárgyalóterembe, ahol eljárás alá vont ügyvéd valamilyen orvosi igazolást adott át a bíróságnak. Ezt követően az eljáró bíró és az eljárás alá vont ügyvéd között vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a csatolt orvosi iratok a tárgyalást megelőző napra, vagy még korábbi időpontra vonatkozóan tartalmaztak orvosi adatokat. Az eljárás alá vont ügyvéd elmondása szerint a tárgyalást megelőzően nem találkozott a vádlottal, annak édesanyja adta át az orvosi iratokat részére. Ezt követően az eljáró bíró kiküldte az ügyészt, eljárás alá vont ügyvédet és az ott tanúként megjelent ......t a tárgyalóteremből. ..... tanú ügyészségen tett vallomásában nem emlékezett arra, hogy a bíróság a védő által csatolt iratokkal összefüggésbe végzést hozott, illetve hirdetett volna ki, és arra sem emlékezett, hogy a vádlott elővezetésének eredményéről tájékoztatta volna a megjelenteket az eljáró bíró.

Ezzel összefüggésben dr. ....... ügyészség előtt tett tanúvallomásában elmondta, hogy vádképviseletet ellátó ügyészként vett részt a fenti tárgyalási napon, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd által a meg nem jelent vádlott vonatkozásában előterjesztett orvosi igazolást az eljáró bíró nem tartotta elfogadhatónak, ezért a vádlott azonnali elővezetését rendelte el. Az elővezetés nem vezetett eredményre, és azt követően a bíróság kihallgatta a megjelent tanút. A tanú az elé tárt tárgyalási jegyzőkönyvvel kapcsolatosan elmondta, hogy az abban foglalt végzés kihirdetésére nem emlékezett, de hozzátette, hogy sok ügyben jár el, és nem emlékszik részlétesen arra, hogy az egyes tárgyalásokon mi történt.

A Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom.418/2017. számú határozata szerint a nyomozás során beszerzett, ellentmondásokat mutató tárgyalási jegyzőkönyv és az abban foglaltakat alá nem támasztó tanúvallomások alapján - egyéb objektív bizonyíték hiányában - kétséget kizáróan nem volt megállapítható a végzés fenti tárgyaláson történt meghozatalának, és kihirdetésének ténye, amely alapján a végzés tárgyaláson történt meghozatalát kétségbe vonó védői beadványban foglalt tényállítás objektív valótlansága sem volt megállapítható. A nyomozás adatai alapján kétséget kizáróan csak az volt megállapítható, hogy a fenti tárgyalási napon eljárás alá vont ügyvéd mint meghatalmazott védő orvosi iratokat terjesztett elő a meg nem jelent ..... vádlott vonatkozásában, majd az ügyben eljárt bíró a vádlott azonnali elővezetését rendelte el, amely nem vezetett eredményre. A fentiekre tekintettel a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható sem a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettének, sem pedig a hamis vád bűntettének elkövetése, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozást - mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény - határozatával megszüntette.

A fegyelmi tanács az ügyben 2019. április 18. napjára és 2019. november 8. napjára is fegyelmi tárgyalásokat tűzött ki, melyeken az eljárás alá vont ügyvéd megjelenni nem tudott, távolmaradását azonban minden alkalommal előzetesen kimentette. A mai tárgyalási napra a fegyelmi tanács ismételten azzal idézte meg eljárás alá vont ügyvédet, hogy távolmaradása a tárgyalás megtartásának nem akadálya.

Eljárás alá vont ügyvéd a mai tárgyalási napot megelőzően orvosi igazolás csatolása mellett jelezte, hogy a fegyelmi tárgyaláson betegsége miatt nem tud megjelenni, egyúttal új tárgyalási időpont kitűzését kérte. A fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd igazolási kérelmének helyt adott, azonban új tárgyalási napot nem tűzött ki, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd távolmaradása a tárgyalás megtartásának nem volt akadálya, ugyanakkor a fegyelmi tanács álláspontja szerint az ügyben rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján is megalapozott döntés volt hozható.

A fegyelmi tanács először az eljárás alá vont ügyvéd által a büntetőeljárásban eljárt bíróval kapcsolatosan használt kijelentéseit - az eljáró bíró „megengedhetetlen, a bíróság méltóságához nem illő magatartást tanúsított” vele és védencével szemben, őt és védencét „hazugnak nevezte”, „bíró által nem megengedett hangnemet és stílust ütött meg” - vizsgálta meg.

A Központi Nyomozó Főügyészség által tanúként meghallgatott ...... azon nyilatkozata, hogy az orvosi igazolás átadását követően az eljáró bíró és az eljárás alá vont ügyvéd között „vita alakult ki”, a panaszos által beszerzett nyilatkozatok ellenére is azt támasztja alá, hogy a tárgyalás nem a szokásos és elvárt légkörben zajlott.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd 2017. január 18. napján kelt „elfogultsági kifogás, panasz” tárgyú beadványát és annak előzményeit megvizsgálva tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy a beadványba foglalt fenti tényállítások tekintetében a valóság bizonyítása minden kétséget kizáró módon nem lehetséges.

Aggálytalanul megállapítható ugyanakkor, hogy a beadvány a régi Be. 23. § (2) bekezdése alapján a vádlott érdekeinek védelme céljából született, és az az eljárt bíróság elnöke részére került megküldésre. Bár kétségtelen, hogy a beadvány fogalmazásmódja, stílusa helyenként nyers, azonban a fegyelmi tanács álláspontja szerint nem éri el azt a szintet, mely alapján az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartás tanúsítására vonatkozó kötelezettség megsértésének megállapítására lehetőség lenne.

A fegyelmi tanács a beadványban megfogalmazott vélemény kapcsán hivatkozik az Alaptörvény XXVIII. Cikk (3) bekezdés második mondatára, mely szerint a védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.

A fegyelmi tanács ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd azon tényállítását tette vizsgálat tárgyává, mely szerint „nem felel meg a valóságnak”, hogy a bíróság végzését „nyilvános és folytatólagos tárgyaláson hozta meg”.

A fegyelmi tanács utal arra, hogy a Központ Nyomozó Főügyészség a jelen fegyelmi ügy tárgyát is képező fenti tényállítás miatt folyamatban volt büntetőeljárásban széles körű bizonyítást folytatott le, melynek eredményeképp hozta meg 1.Nyom.418/2017. számú határozatát.

Tekintettel arra, hogy a fegyelmi tanács a Központi Nyomozó Főügyészség fenti számú határozatában foglaltakkal ellentétes álláspontra nem helyezkedhetett, az eljárás alá vont ügyvéd fenti tényállításával kapcsolatos döntését a nyomozást megszüntető határozatot, illetve az annak indokolásában megállapított tényállást alapul véve hozta meg.

Figyelemmel arra, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a hamis vád bűntette miatti nyomozást bűncselekmény hiányában szüntette meg, a fegyelmi tanács nem látott módot arra, hogy ugyanazon cselekmény miatt eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi büntetést alkalmazzon.

A rendelkezésre álló bizonyítékok összevetése eredményeként tehát nem volt kétséget kizáró bizonyossággal megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával fegyelmi vétséget valósított volna meg, ezért a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást vele szemben az Üt. 55. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján megszüntette.

A jogorvoslati jog az Üt. 57. § (1)-(2) bekezdésén alapul.

JOGERŐS: 2020. 02. 04.


  Vissza az oldal tetejére