A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt ... fegyelmi tanácsa ... ügyvéd ellen az ... számú fegyelmi eljárásban ... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ... (szül: ... an.: ..., székhely: ...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében
„pénzbírság”
büntetést szab ki.
A pénzbírság összege .. Ft, azaz ... forint, mely összeget az eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a .. banknál vezetett ... számú számlára.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2 rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, azonban a FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács lehetőséget látott az átalányköltség mérséklésére, ennek megfelelően a fegyelmi tanács az átalányköltséget ... Ft, azaz .. forint összegben állapítja meg.
Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a ... banknál vezetett ... számú számlára.
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
A ... Járásbíróság ... napján ... vádlott ügyében tárgyalást tartott, amelyen eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazott védőként vett részt. A tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a tárgyaláson meghallgatott igazságügyi szakértő vallomástételébe több alkalommal közbevágott, gúnyosan felnevetett, megjegyzéseket tett. Ezen kívül hangosan kiabált ... sértett felé, később szóváltásba keveredett vele. ... tanú vallomástételébe több alkalommal közbevágott, fölnevetett. A vádlott vallomástételébe is többször belevágott, gúnyos megjegyzéseket tett, többek között a vádlott korábbi kirendelt védőjére, ... ügyvédre is.
A tárgyalást vezető bíró több alkalommal figyelmeztette eljárás alá vont ügyvédet a tárgyalás rendje betartásának kötelezettségére, több alkalommal rendre utasította, rendbírság kiszabásának lehetőségére figyelmeztetve.
A fentieken túlmenően az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás szünetében a bírósági folyosón a sértettel szóváltásba került.
A tárgyaláson elhangzottakat a tárgyalási jegyzőkönyv, mint közokirat rögzíti, a folyosón elhangzottakra a vádlott tanúvallomása áll rendelkezésre.
A tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt magatartás tanúsítását, a tárgyalás rendjének megzavarását eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, elismerte azt is, hogy a sértettel voltak olyan szóváltásai, amelyek valóban nem az illemnek megfelelően zajlottak le. Nyilatkozta, hogy magánéleti és egyéb problémái eredményezhették a kifogásolt magatartását.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
Az Üttv. 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyvédi tevékenység a büntetőeljárásban a védelem ellátása.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. tv. (továbbiakban: Be) 244. § (2) bekezdése értelmében a tanács elnöke gondoskodik a tárgyalás méltóságának megőrzéséről.
A Be 245. § (2) bekezdése értelmében azt, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a tanács elnöke rendre utasítja, ismételt vagy súlyos rendzavarás esetén a tárgyalásról kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti. A tanács elnöke ugyanígy jár el azzal szemben, aki a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja.
A Be 246. § (2) bekezdés szerint a védő rendzavarása esetén rendbírsággal sújtható, azonban a tárgyalásról nem utasítható ki.
A cselekmények idején hatályban volt, így az ügy elbírálására irányadó, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) preambuluma az ügyvédi hivatás alapértékei között határozza meg a jogászi hivatás méltóságát és tisztességes igazságszolgáltatás tiszteletét.
Az etikai szabályzat 3/2. pont szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatásához méltó magatartást tanúsítni.
Az etikai szabályzat 12/1. pont értelmében az ügyvéd köteles betartani a bírósági és hatósági eljárás, különösen a bírósági tárgyalás rendjét.
Az etikai szabályzat 13/1. pont szerint az ügyvédnek kerülnie kell a másik ügyvédet sértő megjegyzéseket, a más ügyvéd lejáratását.
A megállapított tényállás és a hivatkozott jogszabályi, illetve szabályzati rendelkezések összevetésével megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a ... Járásbíróságon ... napján tartott tárgyalást több alkalommal megzavarta, kollégájára is megjegyzést tett, az ügyvédi hivatáshoz nem méltó magatartást tanúsított, megsértve az idézett jogszabályi és szabályzati rendelkezéseket.
Eljárás alá vont ügyvédnek a bíróság folyosóján tanúsított magatartása ugyan pontosan nem volt megállapítható, azonban önmagában annak a ténye, hogy a büntető védelmet ellátó ügyvéd indulatos szóváltásba keveredik az ügy sértettjével, alapot szolgáltathat a fegyelmi felelősségre vonásra.
Fentiek figyelembevételével az eljáró regionális fegyelmi tanács a határozat rendelkező részében meghatározott összegű pénzbírság kiszabását tartja indokoltnak. Egyúttal felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jelen fegyelmi ügy tárgyát képező magatartásától.
Jogerős: 2019.04.09.