Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/26/2018. határozata

ügyvédi magatartás bíróságon

HATÁROZAT

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt ... fegyelmi tanácsa ... ügyvéd ellen az F/26/2018. számú fegyelmi eljárásban .... napján megtartott zárt, folytatólagos fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján ... (szül: .... an.: ..., székhely: ...) eljárás alá vont ügyvéddel szemben

„az eljárást megszünteti”.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Az eljárásban felmerült költségeket a ... Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

Eljárás alá vont ügyvéd a ... Megyei Ügyvédi Kamara tagja, .... napjától ügyvéd. A fegyelmi tanácsnak hivatalos tudomása van arról, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben kijelölés miatt a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság illetékességi területén ... és ... szám alatt fegyelmi eljárás van folyamatban.

.... napján ... bíró panaszos panaszbeadványt nyújtott be a ... Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke részére ... ügyvéd ellen. A beadványban előadta, hogy panaszolt ügyvéd a ... Járásbíróság előtt folyamatban lévő ... számú peres eljárásban olyan kijelentéseket használt, amelyek a bíróság méltóságát sértették, a panaszolt ügyvéd a tárgyaláson a bíró felkészültségét, a magatartását, szakmai ismereteit vitatta, kijelentette, csak akkor hajlandó a bíróság felhívását tudomásul venni, ha azt a vele közlő bíró úgy közli, hogy közben a szemébe néz. Ezen magatartásáért a tárgyalást vezető bíró ...,- forint pénzösszegű rendbírságot is kiszabott, mely végzés a panasz megtételekor még nem volt jogerős.

Ezt követően a panaszolt ügyvéd részére kézbesítésre került a panasz, és a kamara felhívta észrevétel megtételére. .... napján érkeztetett beadványban panaszolt ügyvéd az ügyvédi kamara elnöke részére észrevételt nyújtott be, amelyben vitatta a fegyelmi vétség elkövetését. Sérelmezte a panaszos bíró tárgyalási magatartását, a tárgyalási jegyzőkönyvről pedig úgy nyilatkozott, hogy nem az ő szavait tartalmazza, ezért kérte a szó szerinti jegyzőkönyvezést, amelyet a bíró megtagadott, és változatlanul az elhangzottak a bíró megfogalmazásában kerültek a jegyzőkönyvbe. Előadta, hogy ügyfelei a tárgyaláson jelen voltak, és tényállításait meg tudják erősíteni.

.... napján ... fegyelmi biztos indítványozta, hogy a ... Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást megelőző előzetes vizsgálatot rendelje el.

... napján a ... Megyei Ügyvédi Kamra elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot .... ügyvéd ellen, amelynek lefolytatására ... ügyvédet, a ... Megyei Ügyvédi kamara fegyelmi megbízottját jelölte ki. Ezt követően a fegyelmi megbízott igazoló jelentés megtételére hívta fel eljárás alá vont ügyvédet. .... napján a ... Megyei Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálat lefolytatásának határidejét meghosszabbította.

... napján a fegyelmi megbízott indítványozta, hogy az ügyvédi kamara elnöke ... ügyvéd ellen egy rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárást rendeljen el, mert álláspontja szerint panaszolt ügyvéddel szemben pénzbírságot kell alkalmazni, és kötelezni kell az eljárásban felmerült költségek viselésére.

... napján a ... Megyei Ügyvédi Kamara elnöke ... ügyvéd ellen fegyelmi eljárást rendelt el.

... napján a ... Megyei Ügyvédi Kamara elnökének eljárást elrendelő határozata alapján kijelölt fegyelmi bizottság elnöke a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének címezve .... napján elfogultsági kifogást jelentett be a tanács elnöke és tagjaival szemben, figyelemmel arra is, hogy a kamarának nincs olyan tanácsa, amely le tudná tárgyalni eljárás alá vont ügyvéddel szemben az eljárást. A Magyar Ügyvédi Kamarát kérte, hogy jelöljön ki a fegyelmi ügy lefolytatására egy másik kamara területén működő fegyelmi tanácsot. Az előterjesztés alapján a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságának elnöke ... napján a fegyelmi eljárás lefolytatására a Győr- Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi bizottságát jelölte ki azzal, hogy a ... Megyei Ügyvédi Kamara az ügy iratait a kijelölt ügyvédi kamara részére küldje meg az ügy lefolytatása érdekében.

Kijelölés folytán a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsának elnöke a fegyelmi tárgyalást .... napján 11 órára tűzte ki, amelyre idézte eljárás alá vont ügyvédet.

Fegyelmi főmegbízott .... napján nyilatkozatot nyújtott be a fegyelmi tanács részére, amelyben bejelentette, hogy ... ... Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi megbízottjának indítványával teljes egészében egyetért. A fegyelmi tanács elnöke az ügyvédi kamara fegyelmi főmegbízottjának nyilatkozatát megküldte eljárás alá vont ügyvédnek.

A ... napján ... órakor megtartott fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A fegyelmi tanács indokoltnak látta bizonyítás felvételét, ezért a tárgyalást elhalasztotta, és tanúként megidézte eljárás alá vont ügyvéd által megjelölt ügyfeleket, akik a tárgyaláson személyesen jelen voltak. A fegyelmi tanács úgy határozott, hogy megkísérli beszerezni a ... Járásbíróságtól a hivatkozott tárgyalási jegyzőkönyv digitális hangfelvételnek anyagát a tényállás tisztázása érdekében.

.... napján a fegyelmi tanács elnöke levélben kereste meg a ... Járásbíróság elnökét a .... napján ... óra ... perckor megtartott tárgyalás jegyzőkönyvnek alapjául szolgáló digitális hangfelvétel megküldésére.

A ... Járásbíróság elnöke .... napján kelt levéltbe arról tájékoztatta a fegyelmi tanács elnökét, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv hanganyagának megküldésére nincs lehetőség figyelemmel arra, hogy a felvétel legfeljebb 6 hónapig kerül megőrzésre.

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke .... napján kelt határozatával kijelölte az eljárás lefolytatására a fegyelmi tanács elnökét és tagjait, amelyről értesítést kapott a ... Megyei Ügyvédi Kamara, a ... Megyei Ügyvédi Kamara, valamint a ...Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa.

... napján a ... Regionális Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta a bejelentőt, hogy a fegyelmi tárgyalás időpontja kitűzésre került. .... napján a regionális fegyelmi tanács elnöke megidézte az eljárás alá vont ügyvédet a .... napján ... órára kitűzött fegyelmi tárgyalásra azzal, hogy a szabályszerű idézés ellenére történő távolmaradása az eljárás lefolytatásának nem akadálya. A regionális fegyelmi tanács elnöke a tárgyalás időpontjára megidézte a ... Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát. Ugyanezen a napon kelt levelében a regionális fegyelmi tanács elnöke megidézte ..., valamint ... személyeket tanúként a fegyelmi tárgyalásra.

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a megidézett tanúk a szabályszerű idézésre megjelentek. A fegyelmi biztos fenntartotta a ... Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosának előzetes vizsgálatot lezáró összefoglaló jelentésében foglaltakat, és egy rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség miatt tartja indokoltnak az eljárás lefolytatását.

A fegyelmi tanács elnöke ismertette az ügyben keletkezett iratokat, és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet személyes nyilatkozattételre

Panaszolt ügyvéd általánosságban előadta, hogy évek óta tesz rendszeresen bejelentést a tisztességes eljáráshoz való jog érdekében a ... Megyei Ügyvédi Kamarának, mert e nélkül Magyarországon nem lehet ügyvédként dolgozni. Hiába tett több ügyben panaszt az adott ügyben eljáró bíró tevékenysége miatt, így az ügyfelek jogainak érvényesítése sok esetben lehetetlen. Jelen esetben fogalma sincs, mi ellen kell védekeznie, és mi az a magatartás, ami fegyelmi vétséget valósított meg. Nem tudja, hogy mi az a sérelem, ami miatt az eljáró bíró eljárást kezdeményezett, mert ügyfelei meg tudják erősíteni, hogy az eljárás nem volt korrekt, a jegyzőkönyvezést a panaszolt ügyvéd többször sérelmezte, kérte a szó szerinti jegyzőkönyvezést, melyet a bíró megtagadott. Szeretné megtudni a fegyelmi biztostól, hogy mi a tárgya az eljárásnak, mert azt kell eldönteni, hogy a panaszos által megjelölt kijelentések valóban elhangzottak-e, és csak azután lehet, kerülhet sor azok értékelésére. Határozottan állította, hogy nem valósak azok az állítások, amelyeket a panaszos előterjesztett, ő nem ezeket a kifejezéseket használta, hiába vannak azok közokiratba foglalva.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd észrevételére úgy nyilatkozott, hogy nem érti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mit vár tőle, az előzetes vizsgálat ... került levizsgálásra, a fegyelmi eljárás ott került elrendelésre, itt nincs újabb eljárás. Az iratok elküldése után a fegyelmi eljárás kerül lefolytatásra, itt már a fegyelmi biztosnak nincs vizsgálati jogköre.

A fegyelmi tanács elnöke tájékoztatja a feleket, hogy megkísérelte a tárgyalás digitális hanganyagának beszerzést, hogy azt összevesse az elkészült tárgyalási jegyzőkönyvvel, azonban ennek megküldésére nem került sor.

Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos észrevételére úgy nyilatkozott, hogy azzal nem ért egyet, rossz az etikai és fegyelmi szabályzat. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd a konkrét üggyel kapcsolatos információkat hozta a fegyelmi tanács tudomására. Előadta, hogy a szerződés érvénytelenségével kapcsolatban kellett pert indítani, valamint a végrehajtást külön, egy végrehajtást megszüntető eljárásban lehetett felfüggeszteni. Mindkét keresetet előterjesztette, a végrehajtást megszüntető, illetőleg felfüggesztő eljárásban megfelelően igazolta a kötelmi per megindítását, ezért a végrehajtási eljárás felfüggesztésre is került. Már itt sérelem érte az ügyfeleit, mert az eljáró bírónő őket okolta, hogy akadályozzák a végrehajtást, és megpróbálják kijátszani a jogszabályokat. Ügyfelei értetlenül álltak a teljesen törvényes jogérvényesítés miatti kioktatással szemben. A felfüggesztett végrehajtási eljárás után kitűzésre került a kötelmi jogi polgári per. Ebben a másik eljárásban, ami a jelen eljárás tárgyalapjául is szolgál, eljárás alá vont ügyvéd előadta kereseti kérelmét, és az érvényesíteni kívánt jogot, magyarán előadta a bíróság részére, hogy ügyfelei mit szeretnének az eljárásban elérni. Már itt előfordult, hogy az eljáró bíró nem megfelelően jegyzőkönyvezte az elhangzottakat, ezért többször kérte, hogy azt diktálja le, amit ő mond, és ne fogalmazza át a szavait, mert a per szempontjából azoknak jelentősége van. Újabb nézeteltérés abból támadt, hogy az alperesi ellenkérelmet a bíróság próbálta elektronikusan megküldeni, azonban azt bizonyíthatóan nem lehetett megnyitni. Hibás volt a fájl, ezért jelezte a bírónak, hogy nem tud az ellenkérelemre nyilatkozni, adjon lehetőséget arra, hogy ő és az ügyfelei az ellenkérelmet megismerjék. Előadta, hogy egy értelmetlen vita keletkezett az előzőekből, azonban a tárgyalás hangneme nem volt sértő. Elmondta, hogy ő egyébként általában emelt hangon tesz nyilatkozatokat, azonban a szóhasználat megfelelő volt. Elmondta, hogy Pp. szerinti bizonyítási terhet ki kell osztania, melyre a bíró sértődötten reagált, kifogásolta, hogy nem a jogi képviselő mondja meg a számára, hogy neki mit kell tennie. A tárgyalás ettől a pillanattól kezdve vett rossz irányt, a bíró kijelentette, hogy a végrehajtási eljárást azért kívánják akadályozni, mert a felek nem kívánnak fizetni a pénzintézetnek, az alperesnek. Elmondta, hogy értetlenül állt a bíróság nyilatkozata előtt, hiszen nem lehet rosszhiszeműnek nyilvánítani azt, aki él a keresetindítás lehetőségével, mert ez a bírói nyilatkozat ellentétes a jogállamiság elveivel. Eljárás alá vont ügyvéd már ekkor kérte a szó szerinti jegyzőkönyvezést, mert a bíró nem azokat a kifejezéseket diktálta a jegyzőkönyvbe, amiket ő a tárgyaláson mondott. Nem külön magnóra rögzítették a tárgyalás hanganyagát, hanem a számítógép rögzítette a hangot. Az eljáró bíró teljesen önkényesen diktálta az elhangzott nyilatkozatokat annak ellenére, hogy panaszolt ügyvéd fenntartotta, hogy minden mondatának jelentősége van, ezért szükségesnek tartja a szó szerinti jegyzőkönyvezést. A tárgyalás során az eljáró bíró nemleges bizonyításra kötelezte a felpereseket, amelyre panaszolt ügyvéd jelezte, hogy ez ellentétes az eljárási joggal, nemleges bizonyításra nem lehet senkit kötelezni. Indítványozta, hogy a felhívást fogalmazza át, hogy megfelelően tudják eljárási jogaikat gyakorolni, valamint adjon lehetőséget az ellenkérelemben foglaltak megismerésére. Előadta, hogy valóban jelezte az eljáró bírónak, hogy a polgári irodában személyesen is győződjön meg arról, hogy a részére küldött fájlt nem lehetett megnyitni. Az eljáró bíró azt nyilatkozta, hogy a letöltés tényét meg tudja állapítani. Ezt eljárás alá vont ügyvéd sem vitatta, hanem azt, hogy ennek ellenére nem lehetett megnyitni, ezért szünetet kért az ellenkérelem megismerésére.

Az eljárós bíró itt megint akként nyilatkozott, hogy a jogi képviselő ne mondja meg a részére, hogy neki mit kell tennie, így panaszolt ügyvéd a bíróság elnökéhez is felment, hogy kapjon lehetőséget a polgári irodán az iratok megismerésére. Kifogást terjesztett elő az eljárás szabálytalanságával szemben, de az ügyet ezzel nem sikerült megoldani. A bíróság részéről a helyes megoldás a tárgyalás elhalasztása lett volna, az iratok megismerésének lehetőségét kellett volna biztosítani. Álláspontja szerint nem valósíthat meg fegyelmi vétséget, ha valaki sérelmezi az önkényes tárgyalásvezetést.

Nem fogalmazott úgy, hogy az eljáró bíró nézzen a szemébe, ha hozzá beszél. Az megfelel a valóságnak, hogy joggal várja el, hogy ha a bíróság felé intéz nyilatkozatot, akkor a bíróra néz, és ugyanezt elvárja a bíróság részéről is. Ha az ügyvéd megfelelő tiszteletet tanúsít a bírósággal szemben, ugyanezt elvárja önmagával szemben is, és az eljáró bíró ne egy tollat pörgessen az asztal alatt, és azt nézze, hanem oda nézzen, aki hozzá nyilatkozatot intéz. Ezt megfelelő hangnemben eljárás alá vont ügyvéd valóban szóvá tette, és legalább az ügyfelei részére kérte a tisztelet megadását. Valóban sor került rendbírság kiszabására, melyet eljárás alá vont ügyvéd megfellebbezett, de kifizetett. Nem kérte a jegyzőkönyv kijavítását, mivel keresetét módosította, így a bíróság megállapította hatáskörének hiányát, és az ügyet a törvényszék folytatta tovább. Biztos volt benne, hogy a törvényszéken módja és lehetősége lesz a megfelelő nyilatkozattételre. Az eljáró bíró által panaszban előadottaknak van némi valóságtartalma, de az ügyvédi magatartás nem volt tiszteletlen, és különösen nem volt öncélú. Kifejezetten ügyfelei érdekében tette a nyilatkozatait, ügyvédi esküjének megfelelően járt el, és kizárólag az ügyfelei érdekében járt el.

A fegyelmi tanács meghallgatta a megjelent tanúkat. ... teljesen életszerűen úgy nyilatkozott, hogy már régen volt az adott tárgyalás, azonban arra határozottan emlékszik, hogy a bíróság által megküldött fájlt nem lehetett megnyitni. A tanú is úgy emlékezett, hogy az jegyzőkönyvből nem az jött vissza, ami a tárgyaláson elhangzott, a jegyzőkönyvet az eljáró bíró diktálta valahova. Az eljárás alá vont ügyvéd több esetben jelezte az eljáró bíró felé, hogy nem az hangzott el, amit a jegyzőkönyvbe diktált, és szó szerinti jegyzőkönyvezést kért. Tanú kifejezetten a fegyelmi tanács elnökének kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a bírósági tárgyalás hangneme nem volt sértő, jogi képviselőjük egyáltalán nem nyilatkozott úgy, hogy az benne megbotránkozást keltett volna. Nem emlékszik arra, hogy bármilyen tiszteletlen kijelentés elhangzott volna. Kifejezetten arra emlékszik, hogy a fájl körül volt probléma, de semmi különös nem történt.

Ezt követően a másik megjelent tanút hallgatta meg a fegyelmi tanács, aki úgy nyilatkozott, hogy tudja, hogy azért van itt, mert volt valamilyen félreértés a tárgyaláson, álláspontja szerint az eljárós bíró „túlreagálta a dolgokat”. Nem volt jegyzőkönyvvezető, a bíró diktálta a jegyzőkönyvet. Határozottan úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd többször kérte, hogy az kerüljön a jegyzőkönyvbe, amit mondott, ezért kérte a szó szerinti jegyzőkönyvezést. A tanú elé tárt jegyzőkönyvi részletre a tanú úgy nyilatkozott, hogy a konkrét szavakra nem emlékszik, arra azonban határozottan igen, hogy ügyvédjük többször kérte a szó szerinti jegyzőkönyvezést.

Kérdésre úgy nyilatkozott, hogy az ügyvédjüknek valóban van egy orgánuma, de nem volt a hangulat veszekedős, az teljesen normálisnak volt mondható. Kijelentette, hogy az ügyvéd magatartása nem volt sértő, az inkább megállapítható, hogy a bíró nagyon negatívan állt az egész eljáráshoz. Emlékezett arra, hogy valóban sor került rendbírság kiszabására, amelyen ő valóban meglepődött, túlzónak tartotta, mert az ügyvéd csak a feladatát végezte. A magatartása nem zavarta a tárgyalás rendjét, úgy gondolja, hogy aki kritikát fogalmaz meg, nem feltétlenül sérti a másik méltóságát.

Eljárás alá vont ügyvéd kérdésére a tanú úgy nyilatkozott, hogy a törvényszéki tárgyalás és a járásbírósági tárgyalás közötti hangulat nem is összehasonlítható. ... érezhető volt a bíróság negatív hozzáállása, ezzel szemben a törvényszéken a bíróság együttműködő volt, és érezhető volt, hogy valóban az ügy megoldására törekszik.

Ezt követően egyéb bizonyítás indítvány hiányában fegyelmi tanács a bizonyítási eljárást befejezettnek nyilvánította, és rövid szünetet rendelt el a fegyelmi biztos kérésére a végindítvány megtétele érdekében.

A fegyelmi biztos a szünetet követően végindítványában megállapíthatónak látta, hogy a tárgyaláson a feljelentésben szereplő kijelentések elhangzottak, és azt már a fegyelmi tanácsnak kell eldöntenie, hogy azok öncélúak voltak-e vagy az ügyfelek érdekében hangzottak el, illetőleg sértették-e a bíróság tekintélyét. Úgy értékelte a bizonyítási eljárásban lefolytatott bizonyítást, hogy az ügyvédnek az ügyfele érdekét kell képviselnie, és nem lehet belemenni egy indokolatlan szóváltásba, az indítványokat objektíven kell megtenni. Így az elhangzottak megvalósítják az etikai szabályzatban megfogalmazottak megsértését. Ezért fegyelmi büntetés kiszabását indítványozza, egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt írásbeli megrovás alkalmazását tartja a cselekménnyel arányban állónak.

Panaszolt ügyvéd a fegyelmi biztos indítványára úgy nyilatkozott, hogy azzal, és annak elveivel nem tud egyetérteni, a tőle megkívánt magatartás esetén ő inkább abbahagyná az ügyvédkedést, azonnal visszaadja az ügyvédi igazolványt, mert az ügyvédnek az ügyfelek érdekeinek képviselete a feladata, az ő jogaik érvényesítése. Etikátlan dolgot az ügyfél érdekében sem hajlandó tenni, azonban ha kell, konfrontálódik a bíróságon, vagy bármelyik hatóságnál a jogok érvényesítése érdekében. Előadta, hogy nem lépett ki a per korlátai közül, nem fogalmazott meg olyan dolgokat melyek nem illettek bele az adott eljárásba. Fegyelmi felelősségét nem ismerte el, kérte az eljárás megszüntetését.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.

A panaszos egy megküldött tárgyalási jegyzőkönyv alapján kérte a ... Megyei Ügyvédi Kamarát a fegyelmi eljárás lefolytatására a panaszolt ügyvéddel szemben bíróságot sértő, ügyvédhez nem méltó magatartás miatt. A ... Megyei Ügyvédi Kamara elfogultság miatt az ügyet a Magyar Ügyvédi Kamarának felterjesztette. A Magyar Ügyvédi Kamara kijelölése alapján az eljárást a tárgyalási szakasztól a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság folytatta le.

Az ügyben a panaszolt ügyvéd nyilatkozatain kívül három bizonyíték állt rendelkezésre, ebből az egyik a tárgyalásról készült jegyzőkönyv, ami valóban közokirat, azonban annak értékelésénél figyelembe kellet venni, hogy a tárgyalás alkalmával panaszolt ügyvéd folyamatosan sérelmezte pontosan a jegyzőkönyvezés módját, a diktált nyilatkozatok tartalmát.

A meghallgatott tanúk mindegyike arra határozottan emlékezett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal kérte a nyilatkozatok szó szerinti jegyzőkönyvezését, mert azok átfogalmazva, és nem azok lényegét visszaadva kerültek jegyzőkönyvbe. Minkét tanú elmondta, hogy a tárgyalás hangneme nem volt rendkívüli, a panaszolt ügyvéd magatartása nem sértette a bíróság tekintélyét, az elhangzott nyilatkozatok valójában nem öncélúak voltak, hanem az ügyfelek jogainak érvényesítése érdekében szükségesek. ... tanú kifejezetten kiemelte, hogy a keresetmódosítás miatt a ... Törvényszék eljárása össze sem volt hasonlítható a ... Járásbíróságon folyó eljárással. A törvényszéken korrekt, az ügy megoldására törekvő hozzáállást tapasztalt, ezzel szemben a ... bírósági eljárásában a bíró annak adott hangot, hogy ők a jogszabályok kijátszásával a végrehajtási eljárást igyekeznek meghiúsítani, és ezt ők már különösen sérelmezték. A tárgyalás hangneme egyebekben teljesen normális volt.

A bizonyítékok értékelése alapján a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy a tárgyalás jegyzőkönyve nem kétséget kizáróan bizonyítja az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalási magatartását, és összevetve az egyéb bizonyítékokkal, nem látta megállapíthatónak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét, ezért vele szemben az eljárást megszüntette.

A határozat rendelkező része részletesen tartalmazza a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségeket.

A határozat rögzíti, hogy az eljárásban felmerült költségeket a ... Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

Hivatkozott jogszabályok:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv) 131. § (3) bekezdés b) pontja.

Üttv. 135. § (1-4) bekezdés

Jogerős: 2019.04.11.