HATÁROZAT
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt ... fegyelmi tanácsa ... ügyvéd ellen az F/31/2018. számú fegyelmi eljárásban .... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ... (szül: .... an.: ..., székhely: ...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében
„pénzbírság”
büntetést szab ki.
A pénzbírság összege ... Ft, azaz ... forint, mely összeget az eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a ... banknál vezetett ... számú számlára.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan, folytatólagosan követte el.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, mely összeg teljes egészének megtérítésére kötelezi fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet. A FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács nem látott lehetőséget az átalányköltség mérséklésére.
Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a ... banknál vezetett ... számú számlára.
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi fanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Eljárás alá vont ügyvéd .... óta a ... Megyei Ügyvédi Kamara tagja, egyéni ügyvéd.
.... napján ... panaszt terjesztett elő ... ügyvéd ellen, amelynek lényege, hogy a panaszolt ügyvéd két megbízásnak sem tett eleget, amelynek következtében a társasházat jelentős kár érte. A ... Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke .... napján elrendelte panaszolt ügyvéd ellen az előzetes vizsgálatot, amelynek lefolytatására ... fegyelmi megbízottat jelölte ki. A fegyelmi megbízott .... napján az előzetes vizsgálat keretében panaszolt ügyvédet igazoló jelentés megtételére hívta fel, valamint arra, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles nyilatkozatával együtt megküldeni. Ugyanezen a napon a fegyelmi megbízott tájékoztatta a panaszost az előzetes vizsgálat elrendeléséről, egyidejűleg felhívta, hogy panaszát további adatokkal egészítse ki. .... napján a panaszos a fegyelmi megbízott felhívására újabb beadványt nyújtott be a kamarának. .... napján a fegyelmi megbízott írásban tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a panaszos által csatolt iratokra lehetősége van észrevételeket tenni, amelyben nyilatkozhat arról is, hogy a neki tulajdonított okiratok valóban tőle származnak-e. Felhívta bizonyítás előterjesztésére, így esetleges postai feladóvevény, egyéb bizonylatok becsatolására.
A panaszolt ügyvéd a felhívásnak nem tett eleget, így .... napján a fegyelmi megbízott az előzetes vizsgálat eredményéről összefoglaló jelentést nyújtott be. Az összefoglaló jelentés megállapítása szerint panaszolt ügyvéddel szemben a kettő rendbeli fegyelmi vétség gondatlan elkövetésének alapos gyanúja fennáll, ezért indítványozta, hogy az ügyvédi kamara elnöke panaszolt ügyvéddel szemben rendelje el a fegyelmi eljárást. Írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb jogkövetkezményt tart indokoltnak, ezért fegyelmi eljárás lefolytatására van szükség.
A fegyelmi biztos összefoglaló jelentésében rögzítette azt a tényt is, hogy a panaszolt ügyvéddel szemben korábban már hasonló ügyben született marasztaló határozat.
.... napján a ... Megyei Ügyvédi Kamara elnöke írásban tájékoztatta a panaszolt ügyvédet, hogy ... panaszos által kezdeményezett panaszügyben az előzetes vizsgálat lezárását követően fegyelmi eljárást rendelt el, és az ügy iratait a fegyelmi tanács részére átadta.
.... napján a kamara elnöke írásban tájékoztatta a panaszost a fegyelmi eljárás elrendeléséről.
.... napján a regionális fegyelmi bizottság elnöke kijelölte az eljárás lefolytatására a regionális fegyelmi tanácsot.
.... napján a regionális fegyelmi tanács elnöke tájékoztatta panaszost, hogy a fegyelmi tárgyalás időpontját kijelölte. .... napján a regionális fegyelmi tanács elnöke az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi tárgyalás időpontjára megidézte, egyben tájékoztatta arról is, hogy ha a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, az eljárást az ő távollétében is le lehet folytatni.
.... napján a regionális fegyelmi tanács elnöke ... fegyelmi biztost a tárgyalás időpontjára megidézte.
.... napján, a tárgyalási napon panaszolt ügyvéd e-papíron „egyéb nyilatkozat és bejelentés” megnevezésű iratot nyújtott be. Eljárás alá vont ügyvéd a beadványában csatolt egy „megállapodás” megnevezésű iratot, amelyet sem panaszolt ügyvéd, sem a panaszos nem írt alá. A megállapodással azt kívánta panaszolt ügyvéd igazolni, hogy a megbízási jogviszony közötte és a panaszos között megszüntetésre került, egymással teljes körűen elszámoltak, egymással szemben semmilyen követelésük nincs.
A regionális fegyelmi tanács a tárgyalást ..... napján ... órai kezdettel lefolytatta.
A tárgyalásra panaszolt ügyvéd a szabályszerű idézésre nem jelent meg. A fegyelmi biztos ismertette az előzetes vizsgálat alapján készült összefoglaló jelentést, amelyben rögzítette, hogy valamennyi iratot megküldte a panaszolt ügyvédnek, aki igazoló jelentést nem terjesztett elő, és nem cáfolta a panaszban foglaltakat. Előadta az összefoglaló jelentés alapján, hogy egy másik megbízás keretében megbízást kapott panaszolt ügyvéd egy bírósági ítélet elleni felülvizsgálati kérelem beadására.
A regionális tanács elnökének felhívására a fegyelmi biztos a panaszolt ügyvéd tárgyalás napján érkezett beadványára úgy nyilatkozott, hogy a panaszos is megerősítette a megbízás megszűntét, mert megvonták ügyvédtől a megbízást, mivel az ügyvéd nem teljesítette a megbízásban foglaltakat. A fegyelmi biztos további bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, nyilatkozatában előadta, hogy a panaszolt ügyvéd ellen .... évben már azonos, vagy hasonló tárgyban folyt fegyelmi eljárás, ahol szintén nem tett eleget a megbízásban elvállalt kötelezettségének, a marasztaló határozatot a panaszolt ügyvéd tudomásul vette. A regionális fegyelmi tanács elnöke felhívta a fegyelmi biztost a végindítvány megtételére. A fegyelmi biztos úgy nyilatkozott, hogy a panaszolt ügyvéddel szemben megállapítható két rendbeli fegyelmi vétség szándékos elkövetése.
A regionális fegyelmi tanács elnöke nyilatkozatra hívta fel a fegyelmi biztost, figyelemmel arra, hogy az összefoglaló jelentésben a mostani indítványától eltérően két rendbeli fegyelmi vétség gondatlan elkövetését látta megállapíthatónak. A fegyelmi biztos úgy nyilatkozott, hogy az összefoglaló jelentéstől eltérően két rendbeli fegyelmi vétség szándékos elkövetését látja megállapíthatónak. Mindkét esetben panaszolt ügyvédnek látnia kellett mulasztása várható következményeit, amelybe belenyugodott, így szándékos elkövetés állapítható meg a panaszolt ügyvéd terhére.
A fegyelmi biztos a rendbeliségre, valamint arra figyelemmel, hogy a panaszolt ügyvéd ellen korábban ugyanilyen ügy miatt került sor eljárás lefolytatására, komolyabb összegű pénzbírság kiszabására tett indítványt.
A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a regionális fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A panaszos, mint egy társasház közös képviselője panaszt terjesztett elő a panaszolt ügyvéddel szemben, amely szerint ... őszén megbízást adott az ügyvéd részére egy társasház peres eljárásban való képviseletére, amelyben az egyik tulajdonostárs közös költség hátralékát kívánták behajtani. Ugyanezen tulajdonostárs becsületsértő cselekménye tárgyában adott megbízást az ügyvédnek a nyomozati iratok beszerzésére. Megállapítható volt, hogy a panaszos ugyancsak megbízást adott panaszolt ügyvédnek egy felülvizsgálati kérelem elkészítésére, és jogi képviselet ellátására.
A bizonyítás anyagából ugyancsak megállapítható volt, hogy a panaszos folyamatos érdeklődésére érdemi választ nem kapott, személyesen meggyőződött arról a bíróság kezelőirodáján, hogy a társasház ügyében beadvány nem érkezett. Reklamált a panaszolt ügyvédnél, aki postai feladóvevényt mutatott a panaszosnak, azonban a beadvány hiányában a társasház jogorvoslati lehetősége a határidő leteltével elveszett. Erre figyelemmel a panaszos ... januárjában felmondta az ügyvédi megbízást.
Ugyancsak megállapítható volt az előzményi iratokból, hogy a társasház közös költség hátralékénak behajtása ügyében sem tette meg a megbízott ügyvéd a szükséges intézkedéseket, így sem fizetési felszólítás, sem fizetési meghagyásos eljárás megindítását nem tudta igazolni. Az átadott költségekkel is csak késve számolt el, és ugyancsak nem intézkedett a becsületsértési rendőrségi eljárás iratainak beszerzésével kapcsolatban. Megállapítható volt, hogy a panaszos nehezen tudott eljárás alá vont ügyvéddel kapcsolatot tartani, másfél év alatt háromszor sikerült vele találkozni, és telefonon is csak ritkán sikerült elérni.
A fegyelmi eljárás során a panaszolt ügyvéd igazoló jelentést nem terjesztett elő.
Iratok hiányában a megbízás időpontja és tartalma sem volt pontosan meghatározható. A panaszos csatolt a közös költség bírósági érvényesítésére vonatkozó megbízás alátámasztására kettő darab, külsőleg a panaszolt ügyvédtől származó felszólítást, azonban a panaszolt ügyvéd sem postai feladóvevényt, sem tértivevényt nem csatolt, és nem tudta igazolni, hogy a fizetési felszólítások az adós részére valóban megküldésre kerültek.
A panaszolt ügyvédtől származó nyilatkozat szerint a felszólító levelet egyszerű postai küldeményként küldte meg az adós részére, amely a fegyelmi tanács álláspontja szerint a megbízás hitelt érdemlő teljesítésére nem tekinthető elegendő bizonyítéknak.
A panaszolt ügyvéd sem a panaszos, sem az ügyvédi kamara részére nem igazolta a fizetési meghagyás Magyar Közjegyzői Kamara részére történő elektronikus megküldését. Ugyancsak megállapítható volt a rendelkezésre álló iratok alapján, hogy a külsőleg a panaszolt ügyvédtől származó felülvizsgálati kérelem megnevezésű, dátumozás nélküli irat nem minősül a megbízás teljesítésének, figyelemmel arra, hogy azon irat alapján az eljárás nem került megindításra. A panaszos csatolt egy, a panaszolt ügyvédtől származó postai feladóvevényt, amely nem igazolja hitelt érdemlően a felülvizsgálati kérelem postára adását, mivel abból nem állapítható meg a postai küldemény tartalma.
Megállapítható volt az eljárás során, hogy a becsületsértés iratainak beszerzésére vonatkozó ügyvédi megbízás időpontjáról, annak tartalmáról sem a panaszos, sem panaszolt ügyvéd iratot nem csatolt, ennek hiányában a megbízás létrejötte sem volt megállapítható. A cselekmény idején hatályban volt 1998. évi XI. törvény 37. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
A hivatkozott jogszabály 23. § (1)-(2) bekezdése szerint az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, és költségeiben.
A megbízást, tanácsadás esetét kivéve írásba kell foglalni, ennek elmaradása esetén megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
A cselekmény elkövetésének idején hatályban volt 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 12/4 pontja értelmében az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével, vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalma megrendüljön.
A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a regionális fegyelmi tanács panaszolt ügyvéd felelősségét megállapította egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétség elkövetésében.
Megállapította a regionális fegyelmi tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben .... évben hasonló magatartás miatt fegyelmi eljárás került lefolytatásra, amelyben a felelőssége megállapításra került.
A fenitek miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben ... forint összegű pénzbírságot állapított meg, melyet az eljárás alá vont ügyvéd köteles a határozat jogerőre emelkedését követően a ... Megyei Ügyvédi Kamara részére a rendelkező részben meghatározottak szerint megfizetni, valamint kötelezte 80.000 kamarai költségátalány megfizetésére, egyben rendelkezett a határozat elleni jogorvoslati lehetőségről.
Hivatkozott jogszabályok:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja.
Üttv. 108. § b) pontja.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 4.2 a) pont
FESZ 40.9 pont.
Üttv. 135. § (1)-(4) bekezdés
Jogerős: 2019.04.03.