Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/37/2018-18. határozata

ügyfélszerzés módjáról

HATÁROZAT

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt ... fegyelmi tanácsa ... ügyvéd ellen az F/37/2018. számú fegyelmi eljárásban .... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ... (szül: .... an. ..., Székhely: ...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében

„pénzbírság”

büntetést szab ki.

A pénzbírság összege ... Ft, azaz ... forint, mely összeget az eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a ... banknál vezetett ... számú számlára.

Az eljárás alá vont ügyvéd a ... egy rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 4.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, mely összeg teljes egészének megtérítésére kötelezi fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet. A FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács nem látott lehetőséget az átalányköltség mérséklésére.

Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a ... banknál vezetett ... számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi fanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

Eljárás alá vont ügyvéd, ... .. napjától a ... Megyei Ügyvédi Kamara tagja, egyéni ügyvéd. Vele szemben ez ideig fegyelmi eljárás nem indult.

.... napján ... panaszt terjesztett elő ... ügyvéd ellen ügyvédi mulasztás miatt. .... napján az ügyvédi kamara elnöke elrendelte panaszolt ügyvéd ellen az előzetes vizsgálat lefolytatását. Ugyanezen a napon a fegyelmi megbízott értesítette a panaszost és az eljárás alá vont ügyvédet. .... napján panaszolt ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben vitatta az ügyvédi mulasztás tényét. .... napján az ügyvédi kamara elnöke állásfoglalás iránti kérelmet küldött a kamara etikai ész összeférhetetlenségi bizottságához, amelyben állásfoglalást kért, hogy eljárás alá vont ügyvéd magatartása etikai szabályba ütközik-e vagy sem. .... napján az etikai bizottság állásfoglalást küldött az ügyvédi kamara elnökének, amelyben részletesen kifejtette, hogy a panaszolt ügyvéd eljárása több pontban sértette az etikai szabályzatot, valamint az ügyvédi törvény rendelkezéseit is. .... napján a kamara fegyelmi biztosa tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet az előzetes vizsgálat 3 hónappal történő meghosszabbításáról. Ugyanezen a napon erről a tényről a panaszos is tájékoztatást kapott.

.... napján az ügyvédi kamara fegyelmi biztosa fegyelmi eljárást kezdeményezett panaszolt ügyvéddel szemben az előzetes vizsgálat alapján. Ugyanezen a napon a fegyelmi biztos tájékoztatta a fegyelmi eljárás megindításáról a panaszost. .... napján panaszolt ügyvéd iratokat csatolt, melyet egyben igazolási kérelemként is kért elfogadni, hivatkozva arra, hogy családi körülményei miatt nem tudott a korábbi felhívásnak eleget tenni.

.... napján a Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte a Fegyelmi Tanácsot. ... napján a Regionális Fegyelmi Tanács Elnöke tájékoztatta a panaszost a fegyelmi tárgyalás kitűzéséről. .... napján a Regionális Fegyelmi Tanács Elnöke eljárás alá vont ügyvédet, valamint a kamara fegyelmi biztosát a kitűzött fegyelmi tárgyalásra megidézte. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd a szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.

A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson ismertette az előzetes vizsgálatot lezáró határozatát, bejelentette, hogy további bizonyítást nem kíván előterjeszteni. A fegyelmi biztos végindítványában panaszolt ügyvéd fegyelmi felelősségét kérte megállapítani az etikai szabályzat 11.13. pontja alapján, amely szerint az ügyvéd köteles tartózkodni az ügyfélszerzés minden tisztességtelen formájától, valamint a szabályzat 5.4. pontja alapján, amely az ügyvédhez méltatlan magatartásra vonatkozó szabályt rögzíti.

Előadta, hogy az Üttv. 4. § (1) bekezdése alapján rögzítésre került, hogy ki végezhet ügyvédi tevékenységet, így a panasz tárgyát képező eljárásba a biztosítási alkusz ügyvédi felvilágosítást, tájékoztatást nem adhat, és ügyvédi megbízás aláíratását sem végezheti. A fegyelmi biztos kifejtette, hogy a Ptk. 6:272 § (1) bekezdése szabályozza a megbízási jogviszonyból eredő kötelezettségeket, amely tartalmának nem megfelelően járt el a panaszolt ügyvéd. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének akár büntetőjogi következménye is lehetne, hogy kitöltetlen úgynevezett „bianco” okiratot adott át a biztosítási alkusznak úgy, hogy a megbízási szerződésen a megbízó neve nem szerepelt.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállás állapítható meg.

A panaszos .... napján közúti balesetet szenvedett, amely közúti balesetből eredően a balesetet okozó személy biztosítójával szemben kárigényt kívánt előterjesztetni. A kárrendezéssel kapcsolatban ismerősök ajánlására jutott el ... győri biztosítási alkuszhoz, aki felajánlotta, hogy egy általa javasolt ügyvédet, ... bízza meg a kárigény érvényesítésére. A panaszos a hivatkozott ügyvédet nem ismerte, vele soha nem találkozott sem személyesen, sem telefonon nem kommunikáltak.

A biztosítási alkusz aláíratott a panaszossal egy ... ügyvéd által már előzetesen aláírt „megbízási szerződés” megnevezésű okiratot. A hivatkozott okirat az eljárás alá vont ügyvéd által már előzetesen aláírásra került és bélyegzővel is el volt látva. A biztosítási alkusz kérte közvetlenül saját rézére megküldeni az általa megjelölt listán szereplő okiratokat.

Figyelemmel arra, hogy több hónapig az ügyben semmi nem történt a panaszos ismeretei szerint, a megbízási szerződést tértivevényes, ajánlott levélben felmondta, melyet a panaszolt ügyvéd személyesen vett át. A panaszos bejelentette a kárigényt elbíráló biztosító részére is, hogy nincs megbízása panaszolt ügyvéd részére. A biztosító arról tájékoztatta a panaszost, hogy kárigényét terjessze elő, kárigényét igazolja, mert panaszolt ügyvéd az eljárásban semmilyen intézkedést nem tett. Panaszos ezt követően felszólította panaszolt ügyvédet, hogy postafordultával az eddig keletkezett iratokat részére küldje meg, ellenkező esetben az ügyvédi kamarához panaszt fog előterjeszteni. Panaszolt ügyvéd ennek a felhívásnak nem tett eleget, panaszos részére semmilyen iratot nem küldött meg.

Panaszolt ügyvéd a kamara fegyelmi megbízottjának felhívására igazoló jelentésében előadta, hogy a biztosítási alkusszal évek óta együttműködési megállapodás alapján intéz kártérítési ügyeket. Előadta továbbá, hogy a biztosítási alkusz kellő szakismerettel rendelkezett az adminisztratív ügyek intézésében, és ezen eljárást követően került hozzá aláírt megbízási szerződés. Megerősítette, hogy a panaszossal személyesen nem találkozott, őt a panaszos sem telefonon, sem személyesen nem kereste meg annak ellenére, hogy a megbízási szerződésen minden elérhetősége szerepelt. Megerősítette, hogy a panaszossal valóban a biztosítási alkusz tartotta a kapcsolatot, aki adminisztratív feladatokat látott el. Előadta, hogy a panaszos valóban tájékoztatást kért a biztosítási alkusztól az időmúlás miatti elégedetlenség okán, aki tájékoztatta is arról, hogy már a megfelelő nyomtatványok megküldésre kerültek a biztosító részére. Panaszolt ügyvéd előadta, hogy a megbízási jogviszony felmondását tudomásul vette, valóban a megbízási szerződés alapján semmilyen munkát nem végzett, és figyelemmel arra, hogy a panaszos a megbízási jogviszony megszűnését a biztosító felé is bejelentette, ennek alapján panaszolt ügyvéd az ügyet lezártnak tekintette.

Előadta, hogy valóban kapott egy ismételt levelet a panaszostól, amelyben a biztosítóhoz benyújtott iratok megküldését kérte, azonban ilyen iratoknak nem volt a birtokában, és a panaszos részére semmilyen iratot nem tudott megküldeni. Előadta, hogy semmilyen mulasztást nem követett el, nem ért egyet azzal, hogy panaszos és közötte valótlan tartalmú megbízás jött volna létre, ezért kérte az eljárás megszűntetését.

A bizonyítékok értékelése alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd magatartása megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) 11.13 pontját, amely szerint: az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles tartózkodni az ügyfélszerzés minden tisztességtelen formájától”, valamint az etikai szabályzat 5.4. pontját, mely szerint: „ügyvédhez méltatlan az a magatartás, amely már a megbízási szerződés létrehozása és tartalma körében rontja az ügyvédségbe vetett közbizalmat”. Különösen tisztességtelennek minősíthető a megbízás nem megfelelő létrejöttén túl az az „együttműködési megállapodás „ amely szerint a biztosítási alkusz anyagi ellenszolgáltatást kap az „ügyfélszerzés” tevékenységéért, nevezetesen az ügyvédi munkadíj 50%-a illeti meg az biztosítási alkuszt a közvetítésével teljesített ügyvédi megbízás munkadíjából. Ez mindenképpen etikai szabályba ütközik, ezért az ügyvéd felelőssége ebben a körben kétséget kizáróan megállapítható.

Az etikai szabályzat 5.12 pontja szerint: „a megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között (...) tájékoztatással ellátni az ügyfelet”. Jelen esetben ilyen a személyes kapcsolatfelvétel hiányában meg sem történhetett.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a panaszolt ügyvéd tájékoztatási kötelezettségét nem lehet közvetítő útján gyakorolni, ilyen közvetítő igénybevétele fogalmilag is kizárt. Az Üttv. 4. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ki végezhet ügyvédi tevékenységet. A biztosítási alkusz nem tartozik ebbe a körbe.

Ugyancsak a bizonyítékok mérlegelése alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az etikai szabályzat 5.4 pontjára figyelemmel, hogy panaszolt ügyvéd magatartása rontotta az ügyvédségbe vetett közbizalmat.

A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapította az Üttv. 131. § (3) bekezdése alapján, és vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki, amelynek összegét ... forintban határozta meg.

A határozat rögzíti a pénzbírság megfizetésének határidejét és módját. Ugyancsak rögzíti a határozat, hogy eljárás alá vont ügyvéd az egy rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

Kötelezte eljárás alá vont ügyvédet 80.000 forint összegű kamarai átalányköltség megfizetésére a FESZ 4.2 pontja alapján.

A határozat tájékoztatta az érintetteket a fellebbezés lehetőségéről, módjáról és határidejéről.

Rögzítette a határozat, hogy az esetleges fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

Jogerős: 2019.05.03.


  Vissza az oldal tetejére