Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018.F.104/17. határozata

büntetőeljárásról (ittas járművezetés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. október 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a Fegyelmi Tanács

100.000 Ft (százezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, továbbá 30.000 Ft (harmincezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvéd megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet, eszerint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 236. § (1) bekezdésébe ütköző és az (1) bekezdése szerint minősülő közúton illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésével ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségének elkövetésének alapos gyanúja miatt ellene büntető eljárás indult.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hivatalból előzetes vizsgálati eljárást rendelt el, majd a fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentése alapján elrendelte a fegyelmi eljárást. A fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőügy jogerős befejezéséig.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az eljárás alakulásáról 3 havonta - minden külön felhívás nélkül - tegyen jelentést, továbbá vádemelés esetén ennek tényét - a vádirat egyidejű megküldésével - ugyancsak jelentse be, az eljárás során hozott érdemi határozatokat - a határozatok egyidejű csatolásával - a fegyelmi hatósággal közölje.

A Fegyelmi Bizottság elnöke megkereste a nyomozó hatóságot a fenti eljárás állásáról szóló tájékoztatás érdekében, valamint egyidejűleg felhívta az eljárás alá vont ügyvédet is, hogy az ellene indult büntetőeljárás állásáról a fegyelmi hatóságot a fegyelmi eljárás befejezhetősége érdekében tájékoztassa.

Az eljárás alá vont ügyvéd bejelentése mellékleteként csatolta az elsőfokú ítéletet, valamint az azt helybenhagyó másodfokú végzést.

A Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás folytatását rendelte el, tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni, és felhívta az indítványa megtételére.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd 2017 júliusában ittas állapotban vezette a személygépkocsiját, amikor közlekedési balesetet okozott. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a rendőri intézkedés során légalkoholmérő készüléket alkalmaztak, mely 0,55 mg/l értéket mutatott. Ezt követően vér- és vizeletvételre állították elő, amely megállapította, hogy a szervezetében a vezetés során 1,16 g/l (ezrelék) véralkohol koncentráció előidézésére alkalmas szeszesital fogyasztásából származó alkohol volt. Az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőeljárás során a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a bíróság bűnösségét megállapította ittas állapotban elkövetett járművezetés miatt és ezért 200 napi tétel pénzbüntetésre és nyolc hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte, mely ítéletet a törvényszék végzésével helybenhagyta.

A fegyelmi biztos végindítványa:

Előadta, hogy a tényállás az iratok alapján aggálytalanul megállapítható, az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőeljárás során a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett.

Mindezekre tekintettel a vezető fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában foglaltakat és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, egyúttal kötelezze az eljárással kapcsolatban felmerült átalányköltség megtérítésre is.

Az eljárás alá vont a vezető fegyelmi biztosi végindítványára ügyvéd észrevételt nem tett, fegyelmi felelősségét nem vitatta.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2017. évi időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az elkövetéskor hatályos Üt. 37. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

A jelenleg, tehát az elbíráláskor hatályos Üttv. 107. §-ában foglaltak szerint: fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A két törvényi rendelkezés összevetéséből megállapítható, hogy az ügyvédi tevékenységen kívüli magatartások esetében a fegyelmi vétségkénti minősítéshez megkívánt következmény, mint tényállási elem eltérő.

Az Üt. 37. § b) pontja szerint az ügyvédi kar tekintélyének csorbítása, mint bekövetkezett eredmény volt szükséges ahhoz, hogy egy vétkes magatartás fegyelmi vétségnek minősüljön, míg az Üttv. 107. § b) pontja értelmében elegendő a hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetése, mint lehetőség. Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések enyhébb anyagi jogi tartalommal bírnak. Ebből következően jelenleg az Üt. 37. § b) pontja szerinti fegyelmi felelősség fogalmát kell alkalmazni.

Az eljárás alá vont ügyvédet szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elmarasztalta, mely tény a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyvédi hivatás tekintélyét csorbította. Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók feddhetetlenségének és a jó hírnév megőrzésének követelménye azt jelenti, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy semmilyen körülmények között nem követhet el szándékos bűncselekményt. Igaz ez akkor is, ha a konkrét esetben elkövetett bűncselekmény (ittas járművezetés vétsége) nyilvánvalóan nem tartozik a súlyos bűncselekmények közé.

A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy a büntetőbíróság által megállapított elkövetés a fegyelmi felelősség elbírálása szempontjából is szándékosnak minősül, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek ismernie kell a jogszabályokat és a rá vonatkozó hivatásrendi normákat, így ezen szabályok megsértése a fegyelmi eljárásban is szándékos elkövetésnek minősül. Tekintettel arra, hogy egyszeri szabályszegés valósult meg, így a Fegyelmi Tanács is egy rendbeli fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.

Mivel az eljárás alá vont ügyvéd fenti, bűncselekmény törvényi tényállását megvalósító cselekménye az elkövetéskor hatályban lévő Üt. 37. § b) pontja alapján is fegyelmi vétségnek minősül, ezért a Fegyelmi Tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését megállapította.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a Fegyelmi Tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Jelen esetben, különös tekintettel arra, hogy a tényállás tekintetében a rendelkezésre álló jogerős büntetőbírósági ítélet az eljáró Fegyelmi Tanácsot köti, a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt, figyelemmel arra is, hogy eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem vitatta.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek az a magatartása, hogy ittasan vezetve közlekedési balesetet okozott és ezért vele szemben a büntető bíróság jogerős marasztaló ítéletet hozott, az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette.

A Fegyelmi Tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja és a 109. § (1) bek. alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembe vételével.

A fegyelmi büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást és azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben marasztalást eredményező fegyelmi eljárás nem volt folyamatban. További enyhítő körülmény volt, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a büntetőbíróság már alkalmazott jogkövetkezményt.

Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére több éven keresztül nem tett jelentést az eljárás alakulásáról, és csak többszöri felhívásra csatolta az eljárásban keletkezett I. fokú ítéletet és II. fokú végzést teljes terjedelemben.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet - felelősségének megállapítására tekintettel - az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában, valamint a 149. § (1) bekezdés b) pontjában és (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség elmulasztása a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. november 26. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 104.)