Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018.F.128/20. határozata

büntetőeljárásról (hamis magánokirat felhasználásáról)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

300.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 60.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés

A [...] Rendőrkapitányság átiratával értesítette a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen hamis magánokirat felhasználás vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt a nyomozást befejezte. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke hivatalból előzetes vizsgálati eljárást rendelt el.

Az eljárás alá vont ügyvéd a Budapest Ügyvédi Kamarához csatolta a kihallgatásáról készült jegyzőkönyveket.

A fegyelmi főmegbízott összefoglaló vizsgálati jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, egyben az eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig. Az összefoglaló jelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást.

Az elrendelt fegyelmi eljárásban a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa a fegyelmi eljárást az alapul szolgáló büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A [...] Ügyészség a véglegessé vált határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hamis magánokirat felhasználása vétsége miatt indult nyomozást megszüntette azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 64. § (1) bekezdése alapján megrovásban részesítette.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fenti büntetőeljárásban elutasított sértetti jogi képviselői panasz, majd a pótmagánvádlóként történő fellépés folytán csalás bűntette miatt indult pótmagánvádas eljárást a [...] Bíróság jogerős végzésével megszüntette.

A büntetőeljárás jogerős befejezésére tekintettel a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a Fegyelmi Tanács a felfüggesztett eljárás folytatásáról, az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásának kezdeményezésére vonatkozó intézkedésével rendelkezett.

A vezető fegyelmi biztos az ügy tárgyi súlyára hivatkozással tárgyalás tartására és az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatására terjesztett elő indítványt.

A Fegyelmi Tanács két ízben tartott nyilvános tárgyalást. A tárgyalásokra az eljárás alá vont ügyvédet megidézte, aki azonban szabályszerű idézés ellenére egyik tárgyaláson sem jelent meg.

A tényállás

F.L.Z. hitelező és az eljárás alá vont ügyvéd, mint adós között kölcsönszerződés jött létre 11.000.000 Ft kölcsönösszeg és járulékai tárgyában.

A kölcsönösszeg biztosítékául a felek között jelzálogszerződés is létrejött két ingatlan és tartozékaik tárgyában. A jelzálogszerződés 4. pontjában az eljárás alá vont ügyvéd, mint jelzálogkötelezett akként nyilatkozott, hogy az ingatlanok feletti rendelkezési joga korlátlan, azok per-, teher- és igénymentesek. A kölcsönügylet biztosítására az eljárás alá vont ügyvéd és Sz.J. között bejegyzési engedély megnevezésű okirat jött létre, melyben Sz.J., mint az egyik ingatlan 1/2 tulajdoni hányadára tartás biztosítékaként bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom jogosultja, hozzájárult e tilalom törléséhez.

Ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint az ingatlanokat harmadik személy javára bejegyzett jelzálogjog terhelte és bár a jogosult az egyik ingatlan tehermentesítéséhez szükséges törlési engedélyt megadta, azt az eljárás alá vont ügyvéd a nyilvántartásból nem töröltette.

A kölcsönszerződést és a jelzálogszerződést a szerződő feleken kívül tanúként P.B. és R.E. írták alá. A bejegyzési engedély tanúi ugyancsak P.B. és R.E. voltak.

A büntetőeljárás során a nyomozóhatóság kirendelése alapján eljáró igazságügyi írásszakértő megállapította, hogy mind a kölcsönszerződésen, mind a jelzálogszerződésen, mind a bejegyzési engedély megnevezésű okiraton tanúként feltüntetett R.E. aláírás nem a névtulajdonostól származik, hanem azokat az eljárás alá vont ügyvéd írta alá.

Az eljárás alá vont ügyvéd által megszerkesztett, de ügyvéd által utóbb nem ellenjegyzett kölcsönszerződés, jelzálogszerződés, illetőleg a bejegyzési engedély elnevezésű okiratok valótlan tartalmúak, mert azokat tanúként nem R.E. írta alá, hanem az eljárás alá vont ügyvéd, illetőleg az eljárás alá vont ügyvéd az ingatlanok per-, teher- és igénymentességére valótlan tartalmú nyilatkozatot tett.

Az ügyészség határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fenti cselekményével a Btk. 345. §-ba ütköző egy rendbeli - figyelemmel a Btk. 6. § (2) bekezdésére - folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségét követte el, de figyelemmel büntetlen előéletére és arra, hogy a bűncselekmény elkövetését beismerte, az ügyészség megrovás alkalmazása mellett a nyomozás megszüntetéséről határozott.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a [...] Ügyészség határozatával egyezően állapította meg. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd e tényállást a fegyelmi eljárás során nem vonta kétségbe.

A fegyelmi biztos végindítványa

A vezető fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta az összefoglaló jelentésében foglaltakat. Hangsúlyozta, hogy bár a pótmagánvádló vádelejtése folytán a csalás bűntette tárgyában indult eljárás megszűnt, ugyanakkor az ügyészségi határozatban egyértelműen megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elkövette a Btk. 345. § szerinti hamis magánokirat felhasználásának vétségét.

A vezető fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében indítványozta megállapítani.

A büntetés kiszabása körében súlyosító körülményként kérte értékelni azt, hogy a fegyelmi eljárás alapját képező bűncselekmény az ügyvédi okiratszerkesztési szabályok súlyos megsértésével került elkövetésre, és mint olyan, alapvetően alkalmas az ügyvédségbe vetett közbizalom megrendítésére.

Enyhítő körülményként kérte értékelni a jelentős mértékű időmúlást, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd beismerő vallomását, valamint a fegyelmi előéletét.

A vezető fegyelmi biztos a középmértéket elérő mértékű pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt, az eljárási költségekben való marasztalással együtt azzal, hogy mind a maximálisan kiszabható pénzbírság mértéke, mind a költségátalány szempontjából kedvezőbb elbírálást biztosít az eljárás alá vont ügyvéd részére az elkövetéskor hatályos Üt., mint a jelenleg hatályos Üttv., így annak alkalmazását indítványozta.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban előterjesztett nyilatkozatában a büntetőjogi felelősségén túl elismerte és vállalta a fegyelmi felelősséget.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárásra alkalmazandó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

A jelen ügyben kifogásolt ügyvédi magatartásra 2018. január 1. napját megelőzően került sor, így az anyagi jogi normák tekintetében az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.

Az Üt. 37. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

Az ügyészség határozatában jogerősen megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elkövette a Btk. 345. §-ba ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétségét, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd maga is elismert akként, hogy egy ügyvédi tevékenységén kívül készült magánokiratra az egyik tanú nevét és aláírását valóban ő írta rá.

A fegyelmi eljárás során nem volt arra vonatkozó adat, hogy a kölcsönszerződés hitelezője az eljárás alá vont ügyvéd (korábbi) megbízója lett volna, illetőleg az eljárás alapjául szolgáló okiratok ügyvéd általi ellenjegyzésére nem került sor, így az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekményt ügyvédi tevékenységen kívül követte el.

Az általános közfelfogáson és az ügyvéd jóhírnevén túl a jogászi hivatás méltóságával és becsületével sem egyeztethető össze, hogy az ügyvéd bűncselekményt kövessen el. Ez a következetes fegyelmi gyakorlat szerint csorbítja és súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét, így a fegyelmi felelősség megállapítására alkalmas fegyelmi vétségnek minősül.

A hamis magánokirat felhasználása vétség esetében a védett jogi tárgy a közbizalom, a legszorosabb értelemben a magánokiratok bizonyító erejébe vetett bizalom. A magánszemélyek ügyleti biztonsága a magánokiratok valóságába vetett bizalomra támaszkodik.

Az eljárás alá vont ügyvéd jogvégzett emberként a bűncselekmény elkövetésével épp ezt a közbizalmat, a magánokiratok bizonyító erejébe vetett hitet sértette meg azzal, hogy az ingatlanok tehermentessége tekintetében valótlan nyilatkozatot tett, illetőleg az okiratot az ügyleti tanú helyett és nevében aláírta. S bár magánszemélyként ügyvédi tevékenységén kívüli vétkes magatartást tanúsított, a bűncselekmény elkövetésével az ügyvédi kar tekintélyét és annak méltóságát súlyosan csorbította.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bűncselekmény elkövetésével megvalósította az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § b) pontjában írtakat, amellyel fegyelmi vétséget követett el, s amely fegyelmi vétséget az eljárás alá vont ügyvéd maga is elismert.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el. Az eljárás alá vont ügyvéd magánszemélyként szerkesztette a kölcsönszerződést, a jelzálogszerződést és a bejegyzési engedélyt, ugyanakkor egy ügyvédi tevékenységet folytató, jogvégzett embernek tisztában kellett lennie az ingatlanok tehermentességére vonatkozó valótlan nyilatkozatával és következményeivel, illetőleg azzal is, hogy az okirati tanú helyett és nevében ő írta alá a szerződéseket.

Figyelemmel a bűncselekmény büntetőjogi megítélésére és arra, hogy a vétség elkövetésének alapjául szolgáló három okirat ugyanazon jogügylethez kapcsolódott, a Fegyelmi Tanács egy rendbeli folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget állapított meg.

A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, amelynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint, az elkövetéskor hatályban lévő keretek között a középmértékkel azonos összegben állapította meg.

A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte, hogy noha az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységén kívül, saját ügyében szerkesztett okiratot, ugyanakkor ügyvédként nyilvánvalóan tisztában van az okiratszerkesztés legelemibb szabályaival, így nem szerkeszthet még saját célú felhasználásra sem olyan okiratot, amellyel ilyen durva módon sérti és megszegi a jogszabályi előírásokat és ezáltal bűncselekményt követ el.

A Fegyelmi Tanács ugyanakkor enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének elismerését, valamint, hogy az eljárás alá vont ügyvéd esetében az 1991-es ügyvédi bejegyzése óta mindösszesen egy alkalommal került sor fegyelmi felelőssége megállapítására, így a fegyelmi előélete csaknem makulátlannak tekinthető.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat 40.1. és 40.2. pontja alapján, figyelembe véve az elkövetés idejét, kötelezte a 60.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. december 18. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 128.)