A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év július hó 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 10 (tíz) év kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéd letétkezelésre vonatkozó tevékenységét kifogásolta.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd becsatolta a nyomozó hatóság által felvett gyanúsítotti jegyzőkönyvet, melyből megállapítható, hogy a nyomozó hatóság az eljárás alá vont volt ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 372. § (1) bekezdésbe ütköző és az (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős kárt okozó sikkasztás bűntette megalapozott gyanúja miatt.
A bejelentés alapján a kamara elnöke az előzetes vizsgálatot, az azt lezáró összefoglaló jelentés alapján a fegyelmi eljárást elrendelte, tekintettel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas.
A fegyelmi biztos az összefoglaló jelentésben rögzítette, hogy bejelentő adásvételi szerződést kötött a [...] sz. alatti ingatlanra, mely szerződést az eljárás alá vont volt ügyvéd szerkesztette.
Tekintettel arra, hogy a szerződés gyámhatósági jóváhagyásra szorult, így a szerződés aláírásakor a vevő a vételár 10%-át letétbe helyezte az ügyvédnél, majd később a szerződés szerint további 12.140.000 Ft-ot utalt át az ügyvéd letéti számlájára. Az eladó értesítést kapott, hogy a gyámhatóság hozzájárult a szerződéshez és kérte, hogy az utolsó vételárrész is kerüljön az ügyvéd letéti számlájára átutalásra. Ezt a bejelentő meg is tette, így a teljes vételár megfizetésre került.
Miután a szerződési feltételek beálltak, az ügyvéd a letétből a vételárat nem utalta ki az eladó részére, ennek érdekében a bejelentő édesanyja és az eladó jogi képviselője felkereste az eljárás alá vont volt ügyvédet az irodájában, aki szóbeli ígéretet tett a letét kiutalásával kapcsolatban.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd két tranzakciós igazolást küldött az eladó jogi képviselőjének, mely szerint a letéti összeg az eladónak és a haszonélvezőnek átutalásra került.
Ezzel szemben a pénz a mai napig nem érkezett meg, így ezek alapján kérte az eljárás megindítását.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd bejelentette, hogy egészségi állapota az utóbbi hónapokban megromlott, folyamatos orvosi kezelés alatt áll, ezért kérte az igazoló jelentés benyújtására határidő hosszabbítását. Ezt követően azonban érdemi nyilatkozatot nem tett és az ügyvédi iratait nem csatolta.
A fegyelmi tanács az ügyben tárgyalást tűzött ki, melyen szabályszerű idézésre az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a bejelentő megjelent. A tárgyaláson az eljárás alá vont volt ügyvéd arra hivatkozott, hogy vele szemben egy büntetőeljárás van folyamatban költségvetési csalás miatt. Ebben az ügyben a hatóság elrendelte a bankszámlája feletti bűnügyi zárlatot. A pénznek a letéti számláján kellene lennie, de azt arról leszedték, melyről kapott egy határozatot. Előadta, hogy az utalásokat elindította, nem tudja, mi történt, hogy miért nem érkezett meg az átutalás, arról nincs tudomása, hogy a bejelentő feljelentése alapján vele szemben büntetőeljárás indult.
A fegyelmi tanács a tárgyalást elhalasztotta és írásban megkereste a bejelentőt annak közlése végett, hogy valóban tett-e feljelentést az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen. A bejelentő e-mail útján tájékoztatta a fegyelmi tanácsot, hogy a nyomozó hatóság előtt büntetőeljárás van folyamatban ismeretlen tettes ellen a Btk. 373. § (1) bek. és a (2) bek. a) pontja szerint minősülő kisebb kárt okozó csalás vétségének megalapozott gyanúja miatt.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd becsatolta a kamara részére a gyanúsítotti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet, annak is csak a gyanúsítással kapcsolatos szövegrészét.
A fegyelmi tanács által tartott újabb tárgyaláson hozott határozatával az eljárás alá vont volt ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, a határozat jogerőre emelkedett.
Az eljárás alá vont ügyvéd becsatolta az elsőfokú bíróság ítéletét, melyben a bíróság megállapította az eljárás alá vont volt ügyvéd bűnösségét sikkasztás bűntettében (Btk. 372. § (1) és (4) bek. a) pont), ügyvédi visszaélés bűntettében (Btk. 285. § (1) bek.) és hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §), ezért őt halmazati büntetésül három évi szabadságvesztésre és három évi közügyektől eltiltásra ítélte és 10 évre eltiltotta az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától, egyben kötelezte 18.600.000 Ft polgári jogi igény megfizetésére.
Az ítélet ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, mely ügyben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a hamis magánokirat felhasználásának vétségét folytatólagosan elkövetettnek minősítette, a vádlott kártérítés megfizetésére vonatkozó kötelezését 18.500.000 Ft-ra leszállította, egyebekben az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseit helybenhagyta.
Ezt követően a fegyelmi tanács az ügyben tárgyalást tűzött, mely tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd megjelent.
Az eljárás alá vont védekezése:
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson fegyelmi felelősségét elismerte. A tényállás tekintetében nem vitatta a jogerős ítéletben foglaltakat.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos az iratok ismertetésére tekintettel, a becsatolt jogerős bírósági ítéletekre hivatkozással kérte a tényállás megállapítását és az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont cselekménye az ügyvédség megítélésére rendkívül hátrányos következményekkel jár, így vele szemben a kizárás fegyelmi büntetés alkalmazását indítványozta, figyelemmel a megállapított cselekmény súlyosságára. Egyben kérte a felmerült átalányköltség viselésére is kötelezni.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd végfelszólalásában további nyilatkozatot nem kívánt tenni, a korábbi nyilatkozatait tartotta fenn.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a büntetőeljárásban hozott ítéletben foglaltakat alapul véve állapította meg, elfogadva az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerő nyilatkozatát is.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magtartásával, hogy bűncselekményt követett el és azt bíróság jogerős ítélettel is megállapította, megszegte az Üttv. 1. § (3) és (5) bekezdéseiben írtakat. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a tényállásban írt magatartásával szándékosan szabályt sértett, mert annak lehetséges következményeivel számolnia kellett.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét, figyelemmel a vele szemben alkalmazott korábbi jogerősen kiszabott kizárás fegyelmi büntetésekre is, a kiszabható maximális időtartamban határozta meg.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Az Üttv. 130. § (2) bekezdése szerinti, a kizárás fegyelmi büntetés esetén kötelezően alkalmazandó tevékenység felfüggesztéséről szóló döntést a fegyelmi tanács mellőzte, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont személy jelenleg már nem tagja a Kamarának, így ügyvédi tevékenység folytatására nem jogosult.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 138.)