A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget - ide értve a II. fokú eljárás során megállapított 50.000 Ft eljárási költséget is - a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
Jelen eljárás a panaszosnak a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2018.02.09. napján érkezett beadványa alapján indult, melyben a panaszos - mint a Kft. alapító tagja és volt ügyvezetője - azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi mivoltával visszaélve nem megfelelően tájékoztatta őt az ügyvezetői tisztségéről való lemondó nyilatkozata jogkövetkezményeiről, továbbá összeférhetetlen megbízásokat vállalt és látott el. Sérelmezte az eljárás alá vont ügyvéd vele szemben tanúsított hangnemét, fenyegetőnek találva azt.
Panaszos és testvére harmadik társukkal 1991-ben megalapították a bt-t, mely 1994-ben átalakult korlátolt felelősségű társasággá, és azóta is dinamikusan fejlődik. Az eljárás alá vont ügyvéd 2012. óta lát el képviseletet a társaságnál, eseti meghatalmazások alapján, elsősorban a társaság taggyűlésein lát el képviseletet, illetve ő készíti a társasági szerződés módosításait. A kft. tulajdonosai között megromlott a kapcsolat. A 2016.09.20-ai taggyűlésen panaszos lemondott az ügyvezetői tisztségről azzal a szándékkal, hogy a továbbiakban alkalmazott cégvezetőként folytatja a munkáját, két hónappal később azonban közölték vele, hogy az ügyvezetői pozícióról való lemondás egyúttal a munkaviszony felmondását is jelentette. Panaszos a Munkaügyi Bíróság előtt a munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és járulékai iránt pert indított a kft. ellen, amely perben jogi képviselővel jár el, az alperesi társaságot pedig az eljárás alá vont ügyvéd képviseli. Ezt követően panaszos helyzete teljesen ellehetetlenült a cégben, melynek eredményeként a társaság 2017.05.29-i taggyűlésére már jogi képviselőjével érkezett, ahogy tette ezt a gazdasági társaság harmadik tulajdonosa is. A taggyűlésen a tagok megállapodtak abban, hogy a kisebbségi tulajdonosok eladják az üzletrészüket és a közös tulajdonban lévő ingatlanjaikat panaszos testvérének, illetve az általa megjelölt társaság részére. A megállapodás rögzítette a vételárat és azt, hogy a szerződéscsomagot 2017.06.09. napján írják alá.
A szerződéskötésre a szerződés részletei körében kialakult jogvita miatt végül nem került sor, ezért az eljárás alá vont ügyvéd a panaszos testvére I. r. és a tulajdonában álló kft. II. r. felperesek képviseletében pert indított a panaszossal szemben a szerződés létrejöttének megállapítására, illetve létrehozására, mely perben a fegyelmi eljárásról való tudomásszerzést követően az I. r. képviseletére vonatkozó megbízását az eljárás alá vont ügyvéd megszüntette, habár álláspontja szerint a képviselettel sem az Üt., sem az ÜESZ. szabályait nem sértette meg. A Törvényszék a szerződés létrejöttének megállapítása iránt folyamatban volt pert megszüntette, mert a felperes a keresetétől elállt.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében fegyelmi felelősségét vitatta. Védekezése szerint a panasszal érintett jogviszonnyal (a panaszos ügyvezetői tisztségéről történő lemondása) a rendelkezésére álló adatok alapján adott tájékoztatást, továbbá ügyvezetői tisztségéről való lemondását megelőzően a panaszos gyakorolta az adott társaságban a munkáltatói jogokat, így saját jogviszonyáról minden bizonnyal megfelelő információ birtokában volt. A panaszos anélkül mondott le ügyvezetői tisztségéről, hogy előtte kérdést intézett volna az eljárás alá vont ügyvédhez a lemondása jogi és egyéb következményei felől. A panaszos lemondásával összefüggésben munkaügyi per volt folyamatban. Hivatkozott arra is, hogy a taggyűlés során a panaszos nem mondta el, hogy milyen jogviszonnyal rendelkezett a társaságnál, így azzal kapcsolatban megalapozott tanácsot nem is adhatott. Az összeférhetetlen magatartására vonatkozóan tett panasz körében fegyelmi felelősségét ugyancsak vitatta.
A védekezés szerint a hivatkozott munkaügyi per nem a társaság tagjai között van folyamatban, hanem a társaság és a panaszos között, azt a panaszos indította a társaság ellen. A munkaügyi perben eljárás alá vont ügyvéd a társaságot képviselte, panaszosnak olyan, saját jogi képviselője volt, aki már a taggyűlésen és a panasszal kapcsolatos másik jogügyletekhez kapcsolódó okiratok elkészítése és egyeztetése során is képviselte. Az eljárás alá vont ügyvéd tagadta, hogy a panaszossal és jogi képviselőjével a peres eljárást megelőzően folytatott levelezés bármilyen fenyegetést tartalmazott volna. Igazoló jelentéséhez iratokat is csatolt, így a panaszos lemondását tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyvet, társasági szerződés módosításokat, a munkaügyi per iratait, a 2017.05.29-i taggyűlési jegyzőkönyvet, továbbá a Törvényszékhez benyújtott, szerződés létrejöttének megállapítása iránti keresetlevelet, valamint a panaszosnak írt felszólító levelét.
A fegyelmi megbízott végindítványában 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását, hivatkozással a fegyelmi vétség megvalósulásakor hatályban volt 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ESZ) 5/13. a) és c) pontjaiban foglaltakra, és a 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 108. § a) pont alapján írásbeli megrovás büntetés kiszabására tett indítványt.
Az Üttv. 20. § (1) bekezdése az ügyvédi tevékenység folytatásának korlátait akként határozza meg, hogy az ügyvéd nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívül saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli összeütközése előrelátható. Az Üttv. 20. § (4) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggést.
Jelen tényállásbeli eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd nem állandó, hanem eseti megbízás alapján képviselte a gazdasági társaságokat. Nem képviselte e megbízási szerződés keretében a kft. bármely üzletrészének egyetlen tulajdonosát sem, hiszen a panaszost másik ügyvéd, a gazdasági társaság harmadik tulajdonosát harmadik ügyvéd képviselte, a panaszos saját személyében jogi képviselő nélkül járt el. Az eljárás alá vont ügyvéd saját ügyfelével - a kft.-vel szemben - megbízást nem fogadott el, képviseletet nem látott el. E megállapítás bizonyítékául szolgálnak a rendelkezésre álló e-mail üzenet váltások, melyek az üzletrészek tulajdonosai, illetve jogi képviselői között folytak. Az a tény, hogy a kft. megbízott jogi képviselőjeként eljárás alá vont ügyvédet is tájékoztatták a „köre-mailekben”, bárki mástól kapott megbízást nem hoznak létre, nem alapoznak meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd - mint a társaság képviselője - volt jogosítva és kötelezve arra megbízása okán, hogy a szükséges változásokkal kapcsolatos hatósági/hivatali intézkedéseket az ahhoz szükséges okiratokba foglalásával a végén megtegye, így minden olyan információra szüksége volt, mely a társaság cég- vagy ingatlanjogi kérdéseit befolyásoló változásokat érinthetett. A panaszos az eljárás alá vont ügyvéd általi képviselete a 2017. V. 29-i taggyűlésen nem nyert bizonyítást az eljárásban, így sem ellentétes érdeket, sem érdek-összeütközést nem lehetett megállapítani. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint önmagában a társasági szerződés-módosítások elkészítése és ellenjegyzése (melyekben eseti megbízás alapján eljárás alá volt ügyvéd közreműködött) nem eredményez a jogi képviselővel eljárt panaszos testvérével szemben a fenti jogvitában olyan kötelezettséget, amely akár a panaszos jogi képviseletét akadályozta volna, figyelemmel arra is, hogy a társasági szerződés-módosítások elkészítése és a jogvita közötti közvetlen összefüggés nem állapítható meg.
A fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását a Fegyelmi Tanács mellőzte, ezért az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárást megszüntette. A költségekről a FESZ. 40.6. pontja szerint határozott. A fellebbezést az Üttv. 135. §-a teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. szeptember 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 146.)