Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018.F.150/12. határozata

büntetőeljárásról (hamis magánokirat felhasználásáról)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

350.000 Ft pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés

A jelen ügy a [...] Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának átirata alapján, hivatalból indult. A nyomozó hatóság átiratában arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 345. §-ba ütköző és aszerint minősülő, hamis magánokirat felhasználása vétségének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki.

A rendőrkapitányság átirata alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az előzetes vizsgálati eljárás során az eljárás alá vont ügyvéd - jogi képviselője útján - becsatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentése alapján a fegyelmi eljárást elrendelte.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban volt büntetőeljárás a [...] Járásbíróság által meghozott és jogerőre emelkedett ítéletével zárult, amely ítéletben a bíróság bűnösnek mondta ki az eljárás alá vont ügyvédet hamis magánokirat felhasználásának vétségében és ezért őt 1 (egy) évi időtartamra próbára bocsátotta.

A büntetőeljárás jogerős befejezésével a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a Fegyelmi Tanács elnöke az eljárás továbbfolytatását rendelte el, egyúttal az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról döntött.

A tényállás

Az I. r. vádlott és V.V., mint a [...] sz. ingatlan tulajdonosa egymással üzleti kapcsolatban álltak és megállapodtak abban, hogy az I. r. vádlott ismerőse, T.O. megvásárolja a nevezett ingatlant a tulajdonosától. Az adásvételi szerződés tervezetét dr. [...] ügyvéd a megállapodásnak megfelelően elkészítette, annak aláírására 2017. [...] napján került volna sor.

A szerződés aláírását megelőzően azonban az I. r. vádlott jogtalan haszonszerzési célzattal, T.O-t tévedésbe ejtve - magát az ügylet alatt minden fél előtt V.V. képviselőjének kiadva - 2017. [...] napján az eljárás alá vont ügyvédi irodába V.V. tudta és beleegyezése nélkül találkozót szervezett, azt állítva T.O. vevőnek, hogy az adásvételi szerződés megkötésére aznap és ott fog sor kerülni.

Az adásvételi szerződést a találkozó előtt az I. r. vádlott saját kezűleg aláírta V.V. eladó helyett, majd azt állította az eljárás alá vont ügyvédi irodájában megjelenő vevőnek, hogy az eladó a szerződést már korábban aláírta.

Az ilyen módon tévedésben tartott vevő aláírta az adásvételi szerződést és kifizette a kialkudott 19.000.000 Ft-os vételárat az I. r. vádlott részére.

Az eljárás alá vont ügyvéd (II. r. vádlott) az alábbi tartalommal szövegezte meg a szerződést: „V.V. [...] lakos, mint eladó eladja T.O. [...] lakos, mint vevő részére a [...] szám alatt található ingatlant 19.000.000 Ft vételár ellenében.”

Az okirat, annak tartalma szerint, a felek között az alulírott helyen és időben jött létre, továbbá az eladó az aláírásával a teljes vételár átvételét kifejezetten elismeri és nyugtázza.

V.V. eladó a szerződéskötésnél nem volt jelen, az adásvételi szerződést az abban foglalt időpontban és helyen nem írta alá, azonban az eljárás alá vont ügyvéd az okiratot ennek ellenére ellenjegyezte, majd azt a földhivatalhoz tulajdonjog-bejegyzési kérelemmel együtt benyújtotta, így hamis tartalmú okiratot használt fel.

A bejegyzési kérelemről V.V. tulajdonost a földhivatal értesítette, aki azonnal fellebbezett és értesítette az eljárás alá vont ügyvédet arról - az eljárás alá vont ügyvéd által is tudott tényről - hogy ő a szerződéskötéskor nem volt jelen. Ekkor az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy annak érdekében, hogy a bejegyzés ne történjen meg, nem fogja megfizetni az igazgatási szolgáltatási díjat.

Tekintettel arra, hogy az igazgatási szolgáltatási díj nem került megfizetésre az eljárás alá vont ügyvéd által, így a földhivatal a tulajdonjog-bejegyzési kérelmet elutasította.

A tényálláshoz hozzátartozik, hogy az I. r. vádlott a nyomozás során a 19.000.000 Ft. összegű vételárat a vevő részére visszafizette, így a kár megtérült.

A fenti tényállás alapján a járásbíróság ítéletében az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 345. §-ba ütköző hamis magánokirat felhasználásnak vétségében mondta ki bűnösnek és ezért 1 (egy) évre próbára bocsátotta.

A fegyelmi biztos végindítványa

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa fenntartotta az összefoglaló jelentésben foglaltakat, azzal a kiegészítéssel, hogy álláspontja szerint „az eljárás alá vont ügyvéd az ítéletben rögzített tényállással megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában rögzítetteket” és ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.

A Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos indítványának helyt adott, azzal, hogy az ügyben alkalmazandó anyagi jogi szabály - az elkövetés időpontjára figyelemmel - az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.).

A cselekmény elkövetésekor hatályban volt Üt.. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az Üt. 3. § (2) bekezdése és az ekkor még hatályban volt ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (X. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (Etikai Szabályzat) 3/2. pontja szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

Az Üt. 27. § (1) bekezdése rögzíti az alábbiakat:

„Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy

a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és

b) az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese [23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el.....”

A Fegyelmi Tanács mindenekelőtt rögzíti, hogy a büntető bíróság bűnösségre vonatkozó megállapítása köti a fegyelmi hatóságot, így a büntető bíróság által széles körű bizonyítást követően megállapított tényállást a Fegyelmi Tanács határozatának alapjául elfogadta, melyet mindössze azzal egészített ki, hogy az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségét is megállapították és szankcionálták.

A Fegyelmi Tanács megállapítja továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenysége gyakorlása körében követte el a fegyelmi vétséget, így - figyelemmel az elkövetés időpontjára is - az Üt. 37. § a) pontja irányadó a jelen eljárásban.

A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy az ügyvédségbe vetett bizalmat erőteljesen megrendíti minden olyan eset, amikor egy ügyvédet - szándékos bűncselekmény elkövetése miatt - a bíróság jogerősen elmarasztal. A jelen ügy kiemelkedő tárgyi súllyal bír, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az okirati ellenjegyzés szabályait szegte meg, amely szabályszegés következtében ügyvéd által ellenjegyzett hamis magánokirat készült és ez a hamis magánokirat benyújtásra is került az ingatlanügyi hatósághoz.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint - és a töretlen fegyelmi gyakorlat alapján - az okirati ellenjegyzés szabályainak megsértése az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétség, amit egy ügyvéd elkövethet. A jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd úgy ellenjegyzett egy ingatlan adásvételi szerződést, hogy nem ellenőrizte az eladó aláírását, a szerződést már aláírva hozta az ügyvédi irodába az ügy I. r. vádlottja és a szerződést így ellenjegyezte az eljárás alá vont ügyvéd. Az ellenjegyzés szabályainak ilyen durva megsértése az egész ügyvédi kar érdekét sérti, hiszen minden ilyen és ehhez hasonló ügyvédi szabályszegéssel az ügyvédek az ingatlan adásvételi ügyletekkel kapcsolatos ügyvédi ellenjegyzés privilégiumát kockáztatják.

A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy a büntetőbíróság által megállapított elkövetés a fegyelmi felelősség elbírálása szempontjából is szándékosnak minősül, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek ismernie kell a rá vonatkozó ügyvédi hivatásrendi normákat, így ezen szabályok megsértése a fegyelmi eljárásban is szándékos elkövetésnek minősül. Tekintettel arra, hogy egy adásvételi ügylettel (azaz egy megbízással) kapcsolatban valósult meg a szabályszegés, így a Fegyelmi Tanács 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.

A joghátrány alkalmazása körében a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kamarai bejegyzése óta fegyelmi eljárás nem volt folyamatban, továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőeljárás során a terhére rótt bűncselekmény elkövetését elismerte és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. Enyhítő körülmény továbbá az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a hozzá érkezett jelzést követően együttműködött az ingatlan tulajdonosával és így elkerülhetővé vált, hogy a földhivatal hamis magánokirat alapján jegyezzen be tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba.

Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács azt, hogy a fegyelmi vétség az okirati ellenjegyzés szabályainak megszegésével valósult meg.

A Fegyelmi Tanács a fentiekre is tekintettel döntött úgy, hogy - a fegyelmi vétség kiemelkedő tárgyi súlya ellenére - a pénzbírság fegyelmi büntetés is elégséges a büntetéskiszabási célok elérése érdekében, figyelembe véve a nagyszámú enyhítő körülményt is.

Tekintettel arra, hogy az elkövetés idején hatályban volt szabályok alapján 600.000 Ft volt a kiszabható maximális pénzbírság, így a Fegyelmi Tanács az enyhítő körülményekre figyelemmel - az elkövetéskor hatályban volt pénzbírság összeghatárát figyelembe véve - a középmértéket némileg meghaladó összegű pénzbírság kiszabását látta indokoltnak.

Az időközben hatályba lépett Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A Fegyelmi Eljárási Szabályzat (FESZ) 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű és a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A jelen ügyben a jogerős bírói ítéletben foglalt tényállást tekintette irányadónak a Fegyelmi Tanács, így az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége további bizonyítás felvétele nélkül is megállapítható volt, különös tekintettel arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőeljárás során beismerő vallomást tett. Nem volt tehát akadálya annak, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül hozzon határozatot.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. pontjának b) alpontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. december 6. napján.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 150.)