A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 4 rendbeli szándékos, ebből 3 rendbeli folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért
500.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, 80.000 Ft átalányköltséget és 10.280 Ft tételes költséget 30 napon belül fizessen meg.
Panaszosok az eljárás alá vont ügyvéd mulasztását, tájékoztatási kötelezettségének elmulasztását, valamint az irat visszaadási kötelezettség elmulasztását kifogásolták.
A panasz alapján a kamara elnöke elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről a fegyelmi főmegbízott az eljárás alá vont ügyvédet értesítette, egyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a panaszban foglaltakat elismerte ugyan, de iratokat nem csatolt.
A fegyelmi megbízott összefoglaló jelentésében indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül határozzon. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelte, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, valamint a panaszosokat.
A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa tárgyaláson kívül hozott határozatot, amelyben az eljárás alá vont ügyvédet 400.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte, amelynek következtében - figyelemmel az Üttv. 127. § (4) bekezdésének a) pontjára - a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát vesztette.
Figyelemmel az Üttv. 208. § (22) bekezdésére a regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követően a panaszosok megnevezése a továbbiakban: bejelentő, a fegyelmi megbízott megnevezése: fegyelmi biztos.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A bejelentők megbízást adtak az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a Járásbíróság előtt folyamatban lévő perekben első fokon jogi képviseletüket ellássa.
A bíróság a fenti ügyekben ítéletet hozott, amelyeket az eljárás alá vont ügyvéd részére küldött meg. Az ítéleteket az eljárás alá vont ügyvéd nem vette át, azok „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza a bírósághoz. Kézbesítési vélelem folytán az ítéletek első fokon jogerőre emelkedtek.
2017-ben a panaszosok több alkalommal próbálták felvenni a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel irataik kiadása érdekében, majd tértivevényes ajánlott levélben is felhívták az iratok kiadására, de nem vezetett eredményre. A panaszosok képviseletében eljáró ügyvéd is megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, de az ügy iratait ő sem kapta meg. Az iratok másolatát végül a bejelentő bírósági iratbetekintés keretében szerezte meg.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a panaszbeadvány, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, valamint a bejelentők előadása alapján állapította meg.
A bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata a tények tekintetében nem tértek el egymástól, így a tényállás megállapítása tekintetében a Fegyelmi Tanácsnak mérlegelnie nem kellett.
Végindítványában a fegyelmi biztos az összefoglaló jelentésben foglaltakat fenntartotta. Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy képviseleti tevékenységét nem megfelelő módon látta el, a panaszosokat nem tájékoztatta, és kérésük ellenére az iratokat nem adta ki. Megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette az ÜESZ 3/1., 3/2., 3/3., 3/4., 6/1., 12/4. és 14/2. pontját. Tekintettel arra, hogy három megbízó sérelmére valósult meg fegyelmi vétség - megbízás nem megfelelő teljesítése, tájékoztatási kötelezettség elmulasztása - 3 rendbeli folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétség megállapítására tett indítványt, továbbá 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását kérte az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása miatt. Súlyosító körülményként kívánta értékelni az eljárás alá vont ügyvéd előéletét, enyhítő körülményként a beismerést.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében a panaszban foglaltakat elismerte. Hivatkozott ugyanakkor arra, hogy csak az elsőfokú eljárásra volt meghatalmazása, így a fellebbezés lehetőségével kapcsolatban tájékoztatási kötelezettsége nem volt. Az iratok kiadásának elmulasztását szintén elismerte, e körben betegségére hivatkozott.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az eljárás alá vont ügyvéd és a panaszosok egybehangzó nyilatkozata alapján az eljárás alá vont ügyvéd perbeli jogi képviseletet látott el, így az eljárás alá vont ügyvédnek kellett volna gondoskodnia arról, hogy az ítélet részére kézbesíthető legyen.
A tárgyaláson kívül hozott határozat meghozatalakor a Fegyelmi Tanács még abban a meggyőződésben volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ítéleteket átvette ugyan, mulasztás pedig a tájékoztatás elmulasztása tekintetében terheli. Tekintettel azonban arra, hogy az ítéleteket az eljárás alá vont ügyvéd át sem vette, magatartása súlyosabban minősül.
Ugyancsak meggyőződése volt a Fegyelmi Tanácsnak, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azért kéri tárgyalás tartását, hogy az immár több mint egy éve fennálló iratkiadási kötelezettségét időközben teljesítse, ilyen módon fegyelmi vétségének súlyát enyhítse. Erre sem került azonban sor, amely ugyancsak súlyosabb megítélést von maga után.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, a részére kézbesítendő ítéleteket nem vette át, tájékoztatási kötelezettségét elmulasztotta és az ügy iratait a panaszosok felhívására nem adta ki, megsértette az ÜESZ 3/2., 3/3., 3/4., és 12/4. pontját, ezzel panaszosonként 1-1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. A Fegyelmi Tanács megállapította továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratokat a fegyelmi főmegbízott felhívására nem csatolta, ezzel megsértette az ÜESZ 14/2. pontját, így további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Ennek alapján - egyezően a fegyelmi megbízott indítványával - a Fegyelmi Tanács 4 rendbeli, ebből 3 rendbeli folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget állapított meg.
A Fegyelmi Tanács nem észlelte az ÜESZ 6/1. pontjának megsértését. Jelen ügyben a megbízás teljesítésével kapcsolatos nyilvánvaló hanyagság, lényegében az ügy ellátásának teljes ignorálása, valamint a megbízó érdekeivel ellentétes ténykedés megállapítható, de jogszabály megkerülésének szándéka, vagy megbízás hiányában történő eljárás nem.
A bizonyítás kiegészítését és újbóli értékelését követően a Fegyelmi Tanács a tárgyaláson kívül hozott határozatban foglaltnál magasabb mértékű pénzbírságot állapított meg. Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben hozott korábbi pénzbírságot kiszabó határozatok, illetve enyhítő körülményként a fegyelmi vétség beismerése már a tárgyaláson kívül hozott határozat során értékelésre került.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján és 40.4. pontja alapján kötelezte 80.000 Ft elsőfokú átalányköltség és 10.280 Ft tételes költség megfizetésére. A tételes költség a bejelentő igazolt útiköltségével kapcsolatban merült fel, amelyet az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti ügyvédi Kamara előlegezett és az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján az eljárás alá vont ügyvéd visel.
Az Üttv. 208. § (22) bekezdése szerint 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig a fegyelmi eljárásokat az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény rendelkezései szerint kell lefolytatni.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget 2017. december 31. napját megelőzően követte el, arra az anyagi jogszabályok tekintetétben az Üt., valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól” szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit alkalmazta a Fegyelmi Tanács, még az eljárási szabályok tekintetében az Üttv., valamint a FESZ rendelkezéseit. Az Üttv.-nek, illetve az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzatnak nincs olyan anyagi- jogi rendelkezése, amelynek alkalmazása a fegyelmi vétség megállapítása, illetve a büntetés kiszabása tekintetében az eljárás alá vont ügyvédre nézve kedvezőbb elbírálást eredményezne.
Alkalmazott jogszabályok: az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) felhívott rendelkezései, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény, „az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól” szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (ÜESZ), és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat „A fegyelmi eljárásról” (FESZ).
A Fegyelmi Tanács határozata 2019. április 3. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 168.)