Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018. F. 176/25. határozata

megbízás nem teljesítéséről, tájékoztatási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (kettő) rendbeli, szándékos, ebből egy esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért

600.000 Ft, azaz hatszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget, továbbá 50.000 Ft II. fokú eljárási költséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés

A bejelentő panaszbeadványában az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi mulasztását és tájékoztatási kötelezettségének elmulasztását kifogásolta.

A bejelentés alapján a BÜK elnöke előzetes vizsgálati eljárást rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügy iratait bocsássa a kamara rendelkezésére. A BÜK elnöke fegyelmi eljárást rendelt el.

A BÜK Fegyelmi Tanácsa fegyelmi határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és ezért 10 év időtartamra kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta.

A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezett.

A MÜK Fegyelmi Fellebbviteli Tanácsa másodfokú határozatával a BÜK határozatát hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította.

Az újonnan megalakult Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa átszignálást követően két tárgyalást tartott az ügyben.

Tényállás

A bejelentő 2013. évben eladta a lakását, amely ügyletből közte, mint alperes és a felperes között polgári peres eljárás folyt. A bejelentő jogi képviseletét dr. R.G. ügyvéd látta el, azonban ez a megbízás megszűnt.

A bejelentő 2016 decemberében fordult az eljárás alá vont ügyvéd irodájához. A bejelentő ügyvédi meghatalmazást írt alá a [...] Ügyvédi Iroda az eljárás alá vont ügyvéd részére annak érdekében, hogy a meghatalmazásban feltüntetett bíróságon az Üt.-ben meghatározott jogkörrel eljárjon.

A meghatalmazás tartalmazza azt is, hogy „meghatalmazott akadályoztatása esetén dr. M. ügyvéd (X. Ügyvédi Iroda) jogosult eljárni”. A meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvéd bélyegzővel és aláírásával látta el.

A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett ügyvédi iroda megbízási szerződést írtak alá, ennek preambulumában megjelölték a fenti bíróság előtti pert. A megbízási szerződés Tényállás című fejezetének 1. pontjában rögzítették, „megbízó megbízza megbízottat, hogy a preambulumban szereplő peres eljárásban való képviseletre az I. és II. fokú eljárásban”. A Tényállás 3. pontjában rögzítették: „peres eljárásban való képviselet (I. és II. fok) 300.000 Ft”.

A Tényállás című fejezet 5. pontjában rögzítették, hogy a megbízott köteles a megbízót érintő eljárási cselekményekről az ott felsorolt iratokról elektronikus úton tájékoztatni.

A 8. pontban kapcsolattartóként az eljárás alá vont ügyvéd és dr. M. e-mailcímét tüntették fel. A 12. pontban a felek megállapodtak, hogy a Megbízási szerződést határozatlan időre, a per jogerős határozatáig, vagy jogerős egyezség megszületéséig kötik.

A Megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd írta alá, bár nevét elgépelték.

A szerződés végén dr. M. saját kezűleg kézírással feltüntette, hogy 300.000 Ft megbízási díjat átvett. A Megbízási szerződés vagy egyéb irat dr. M. eljárási minőségét - azon kívül, hogy ő is kapcsolattartó - sehol nem jelölték meg. Dr. M. nem ügyvéd, az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett ügyvédi irodában megbízási szerződés alapján „jogi asszisztensként” tevékenykedett.

A bejelentő kötődött dr. M. személyéhez, ezért kérte, hogy kapcsolattartóként őt jelöljék meg, azt szerette volna, hogy az ügyet, perbeli képviseletét dr. M. lássa el. A bejelentőnek nem volt tudomása arról, dr. M. már nem ügyvéd, nem láthat el ügyvédi tevékenységet, abban a hiszemben volt, hogy dr. M. az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett ügyvédi iroda tagja, vagy partnere. Ennek ellenkezőjéről őt sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem dr. M. nem tájékoztatták. A bejelentő megbízását lényegében dr. M. vette fel, bár az irodában az eljárás alá vont ügyvéd is jelen volt, bemutatkoztak egymásnak. Amennyiben a bejelentő tudott volna arról, hogy dr. M. nem ügyvéd, nem láthat el perbeli képviseletet, nem adott volna megbízást az ügyvédi irodának.

A bejelentő e-mailben részletes történeti leírást küldött az ügyről, kiegészítve a szóban előadottakat és átadott iratanyagot, amit dr. M. szintén e-mailben vissza is igazolt.

Az eljárás alá vont ügyvéd a részére adott megbízás alapján nem járt el a bíróság, mint elsőfokú bíróság előtt, nem tekintett be az iratokba, nem csatolta be az ügyvédi meghatalmazást, és nem vett részt a bíróság tárgyalásán, ahol a bejelentő számára kedvezőtlen ítélet született. Az ítéletet később a bejelentő szerezte be a bíróságról, és juttatta el fellebbezés céljából az eljárás alá vont ügyvéd irodájába, még mindig nem tudva arról, hogy dr. M. már régóta nem ügyvéd. A fellebbezés kapcsán szintén volt néhány e-mailváltás közöttük.

Az eljárás alá vont ügyvéd postai úton hiányos fellebbezést nyújtott be a bíróságra a bejelentő képviseletében. A bíróság hiánypótló végzést adott ki, melyben felhívta az alperest (bejelentőt) arra, hogy rójon le elutasítás terhével 341.800 Ft fellebbezési illetéket, és adjon elő határozott fellebbezési kérelmet és indokolást.

Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásról nem, vagy nem megfelelő módon és időben tájékoztatta a bejelentőt, az abban foglaltak nem tett eleget, a hiányokat nem pótolta, ezért a bíróság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül jogerőre emelkedett végzésével hivatalból elutasította.

A bejelentővel a fellebbezés kapcsán kizárólag dr. M. tartotta a kapcsolatot néhány felszínes üzenetváltás erejéig, de a hiánypótló felhívásban foglaltak teljesítése érdekében sem ő, sem az eljárás alá vont ügyvéd érdemi intézkedést nem tettek. Nem kértek költségkedvezményt, nem adtak elő a felhívásban foglaltaknak megfelelő érdemi nyilatkozatokat.

Az eljárás alá vont ügyvéd sem az elutasító végzésről, sem annak jogerőre emelkedéséről semmilyen formában nem tájékoztatta a bejelentőt. A bejelentő és dr. M. 2017 májusában, sőt még augusztus 31- én is arról folytattak sms és e-mail üzenetváltásokat, hogy a fellebbezés bement-e a bíróságra, és hogy mikor lesz a másodfokú tárgyalás, továbbá, hogy hogyan kell kitölteni az „illetékmentességi” kérelem nyomtatványait, ezzel a bejelentőt továbbra is abban a hiszemben tartva, hogy az eljárás még folyamatban van, pedig az már jogerősen befejeződött.

A tényállás megállapítására a bejelentő által becsatolt ügyvédi meghatalmazás, megbízási szerződés, peres iratok, az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, a bejelentő és dr. M. tanúvallomása, valamint az elrendelt szembesítések alapján került sor.

A bejelentő egyértelműen, a meghatalmazásban és a megbízási szerződésben írtakkal összhangban úgy nyilatkozott, hogy a megbízása az elsőfokú eljárásra is értelemszerűen kiterjedt. Az okiratok már korábban hivatkozott pontjai mindezt kifejezetten és többször is rögzítik. A megbízási szerződésben a megbízás külön rögzített kezdő időpontja is ezt támasztja alá.

Az eljárás alá vont ügyvéd azon nyilatkozata, hogy a megbízás az elsőfokú eljárásra nem terjedt volna ki, semmivel nem nyert bizonyítást, az elrendelt szembesítés nem vezetett eredményre.

A Fegyelmi Tanács kétséget kizáróan bizonyítottnak ítéli azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízása, annak aláírása napjától kezdve az elsőfokú eljárásra is egyértelműen kiterjedt.

Az eljárás alá vont ügyvéd azt az állítását sem bizonyította semmivel, hogy tájékoztatta volna a bejelentőt az ügy állásáról, a felhívásról, a teendőkről és az elutasító végzésről. Hasonlóképpen nem bizonyította, hogy tájékoztatta volna a bejelentőt arról, hogy a megbízásából, irodájában eljáró és az ügyvédi meghatalmazáson „dr. M ügyvéd, X. Ügyvédi Iroda”-ként feltüntetett személy, nem ügyvéd és nem is jogosult ügyvédi tevékenységet végezni.

A fegyelmi biztos végindítványa

A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd az Üt. 37. § a) pontja alapján megsértette az ÜESZ. 3/1., 3/2., 3/3., 3/4., 6/1., 12/4. és 14/2. pontját, és ezzel kétrendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Kérte figyelembe venni az ügy tárgyi súlyát és eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, pénzbírság büntetés kiszabását indítványozta.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése

Az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt fegyelmi vétség elkövetését és a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás időpontja: 2016. december 14. - 2017. augusztus 31. Az elkövetés időpontjában az alábbi rendelkezések voltak hatályban:

- az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.)

- az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzata (ÜESZ)

Az ügy elbírálásakor hatályban lévő rendelkezések:

- a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)

A FESZ 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az elkövetés időpontjában hatályban volt régi ÜESZ kimondja:

3/1. Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.

3/2. Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

3/3. Az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el.

6/1. Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el.

12/2. Az ügyvédnek a megbízójával való kapcsolat során fokozott figyelemmel kell lennie a megbízás alapvetően bizalmi jellegére. A megbízás alkalmával fel kell tárnia az ügy összes lényeges körülményeit, tájékoztatnia kell az ügyfelet az ügy kimenetelének lehetséges változatairól, az alkalmazandó eljárásokról és a bizonyítékok beszerzésének szükségességéről.

12/4. Az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.

14/2. Az ügyvéd köteles eleget tenni a kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának; az ügyvédi felelősségbiztosító biztosítási kárrendezési eljárása során az ügyvédi felelősség fennállását, illetve mértékét befolyásoló tárgykörben küldött válaszadási és iratcsatolási felhívásának; a kamarának külön felhívás nélkül bejelenteni a nyilvántartott adatait, tevékenységét, ügyvédi felelősségbiztosítását érintő változásokat; a kamara részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi felülvizsgálati ügyben felhívásra az iratait becsatolni. Az ügyvédet az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi eljárásban megilleti az a jogosultság, hogy nyilatkozatot ne tegyen, de ez nem érinti iratcsatolási kötelezettségét, és nem akadálya az eljárás folytatásának.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a perbeli képviseletre szóló megbízás alapján nem csatolta be a részére adott ügyvédi meghatalmazást, nem készült fel és nem is jelent meg a tárgyaláson, megsértette a régi ÜESZ 3/1., 3/2., 3/3., 6/1. pontjában írtakat.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta az ügy állásáról, a sikeres fellebbezéshez szükséges teendőkről, a bíróság felhívásáról, az elutasító végzésről és annak jogerőre emelkedéséről, megsértette a régi ÜESZ 12/2. és 12/4. pontjában írtakat.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta dr. M. irodájában betöltött státuszáról, szintén megsértette a régi ÜESZ 12/2. és 12/4. pontjában írtakat.

A Fegyelmi Tanács dr. M. az eljárás alá vont ügyvéd irodájában kifejtett tevékenységét és státuszát külön erre vonatkozó indítvány hiányában nem vizsgálta részletekbe menően. Annyi azonban kitűnt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, dr. M. ügyvédi tevékenységet végezni nem jogosult személy ezen tevékenységéről tudva, azt leplezi és segítséget nyújt hozzá, vagy ha nem így lenne, akkor dr. M-nek, mint az irodája alkalmazottjának vagy megbízottjának az ellenőrzését végzi rendkívül hanyag módon, ezzel szintén megsértve az ÜESZ 3. pontjában írtakat.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a Kamara felhívására nem csatolta be az ügyre vonatkozó iratokat, megszegte a régi ÜESZ 14.2. pontjában írtakat.

Az elbíráláskor hatályos Üttv. 107. § a) értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a rá vonatkozó szabályokat. A leírt szabályszegések egy bejelentő ügyében, egy megbízás alkalmával valósultak meg, ezért egyrendbeli, folytatólagos cselekménynek, a 14.2. pont szerinti mulasztás pedig önálló vétségnek minősül, ezért összességében 2 rendbeli és a szabályozók kötelező ismerete okán, szándékos fegyelmi vétség valósult meg.

A Fegyelmi Tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja, a 109. § (1), illetve annak összegét pedig az elkövetéskor hatályban volt Üt. 39. § (1) bek. kedvezőbb rendelkezése alapján, mérlegeléssel állapította meg.

A Fegyelmi Tanács nyomatékos súlyosító körülményként értékelte a cselekmények tárgyi súlyát, a többszörös szabályszegést és az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kiskorúak eltartásáról gondoskodik, valamint csekély mértékben az időmúlást.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet - felelősségének megállapítására tekintettel - az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. a) és c) pontja alapján kötelezte az első és másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2019. november 22. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 176.)