Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018.F.187/12. határozata

ellenjegyzés, ügyfél-azonosítás szabályainak megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 (öt) év, amelynek végrehajtását 3 (három) év időtartamra felfüggeszti.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő jogi képviselője útján sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő tulajdonát képező ingatlan eladására vonatkozóan úgy szerkesztett és ellenjegyzett meghatalmazást, hogy a személyazonosítást (JÜB) nem végezte el.

A bejelentés alapján az előzetes vizsgálat elrendelésre került okiratszerkesztés és ellenjegyzés szabályainak megszegése, valamint személyazonosítás elmulasztása tárgyában. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte.

A nyomozó hatóság értesítette a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottságot arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben gyanúsításra került sor a bejelentő által a jelen fegyelmi eljárás megindításaként benyújtott panaszban előadott tényállással megegyező feljelentési tényállás alapján.

A Fegyelmi Tanács a két bejelentés alapján megindult fegyelmi eljárást egyesítette, majd a fegyelmi eljárást az ügyvédségről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 62. § (1) bekezdése alapján a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd férje egy fiatal szőke hajú hölggyel 2015. [...] napján megjelent az eljárás alá vont ügyvédnél, akit a férj a bejelentő nevén (M.Cs.) mutatott be azzal, hogy ő a tulajdonosa és egyben az eladója a [...] sz. ingatlannak, és a saját részére kérte a meghatalmazás megszerkesztését és ellenjegyzését.

A hölgynél semmilyen személyi okmány nem volt, adatait a hölgy bemondása alapján fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd: a meghatalmazó személyi adatait nem ellenőrizte, a JÜB szolgáltatást sem vette igénybe, csupán egy tulajdoni lapot kért le a Takarnet rendszerből, mely csupán azt igazolta, hogy M.Cs. az ingatlan tulajdonosa.

Az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett meghatalmazást felhasználva az eljárás alá vont férje 2015. [...] napján adásvételi szerződést kötött a jelzett ingatlanra, amelynek során 6.500.000 Ft vételárat vett át T.Z. vevőtől.

A bejelentő úgy szerzett tudomást az adásvételről, hogy a postaládájába egy levelet dobtak be a szükséges óraátírások miatt. A bejelentő ekkor eljárt az illetékes földhivatalnál, ahol szembesült azzal a ténnyel, hogy a nevét és személyes adatait felhasználva az eljárás alá vont férje értékesítette az ingatlanát - beleegyezése és tudomása nélkül: csalással.

A bejelentő a szükséges intézkedések megtételét követően az ingatlant visszaszerezte, tekintettel arra, hogy a vevő a bírósági eljárásban a bejelentő állításait nem vitatta, azokat elismerte, így a bíróság ítéletével elrendelte az ingatlanra a bejelentő tulajdonjogának visszajegyzését eredeti állapot helyreállítása jogcímen, és a vevő bejegyzett tulajdonjogának a törlését.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vevőt kártalanította oly módon, hogy a 6,5 millió Ft-ot megfizette a részére.

Az ügyészség az eljárás alá vont ügyvédet ügyészi megrovásban részesítette, mivel az ügyészség álláspontja szerint a cselekmény olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a Btk. szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása szükségtelen.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos előadta, hogy az ügyészség határozata szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd által elkövetett cselekmény a Btk. 342. § (1) bekezdésének c) pontjába ütköző és ugyanezen szakasz (3) bekezdése szerint minősülő közokirat-hamisítás vétségének megállapítására alkalmas.

Mivel a határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd nem élt jogorvoslattal, felelősségét nyilvánvalóan elismerte.

Kérte értékelni azt, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd tevékenysége az ügyvédi tevékenységgel összefüggő tevékenység, illetve azt, hogy a tevékenysége segítséget nyújtott ahhoz, hogy a közhiteles nyilvántartásba valótlan adatok kerüljenek bejegyzésre.

Enyhítő körülményként kérte értékelni azt, hogy a jelen ügy elkövetésekor még büntetlennek volt tekintendő.

Mindezekre figyelemmel pénzbírság kiszabására tett indítványt azzal, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédet az eljárás átalányköltségeiben is marasztalja a fegyelmi tanács.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerte, egyúttal előadta, hogy a tettét megbánta, és az általa okozott kár teljes mértékben megtérült.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt a tényállás körében alaposnak találta, azonban súlyosabb büntetést szabott ki a következők szerint:

A jelen eljárásra 2018. december 22-től a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (a továbbiakban: FESZ) szabályai irányadóak. A FESZ 1.4. és 1.5. pontjai szerint a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé. A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmény az elkövetéskor is, és az elbírálásakor is szabályszegésnek, fegyelmi vétségnek minősült.

Az Üt. 37. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, illetve etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az elkövetéskor hatályos Üt. 3. § (2) bekezdése szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, a tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

Az Üt. egyértelműen rendelkezik az okiratok ellenőrzéséről:

27/B. § (1) Okirat ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél és a fél jognyilatkozatot tevő meghatalmazottja (a továbbiakban együtt ezen alcím alatt: fél) által

a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és

b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének

megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban ezen alcím alatt együttesen: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot.

(2) Az ellenőrzés elektronikus úton történő adatigényléssel valósul meg; az adatigénylés iránti megkeresést az ügyvéd elektronikus aláírásával látja el.

27/D. § (1) Az ügyvéd köteles a közreműködést megtagadni, ha

a) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot,

b) a fél nem tud bemutatni érvényes igazolványt, vagy

c) az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az igazolvány elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését bejelentették és megtalálásának vagy megkerülésének ténye nincs nyilvántartva.

Az elkövetéskor hatályos 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (Etikai Szabályzat) 7. pontja is részletesen szabályozza az okiratszerkesztésre vonatkozó elvárásokat, amelyek megegyeznek az Üttv. szabályaival.

Az eljárás alá vont ügyvéd az idézett szabályokat szegte meg, s ezzel lehetővé tette azt, hogy az ingatlan csalással kikerüljön a bejelentő tulajdonából.

Az Üttv. 109. § (1) bek. szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak - mérlegelés jogkörében szabja ki.

A FESZ 26.5. szerint súlyosító körülményként minősítette a fegyelmi tanács azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által megvalósított fegyelmi vétség - az ügyvédi ellenjegyzés szabályainak be nem tartása - a legnagyobb tárgyi súlyú fegyelmi vétségek egyike és az ügyvédi kar egészének megítélését kifejezetten hátrányosan érinti.

A fegyelmi tanács nem értett egyet az ügyészség határozatában foglalt azon állásponttal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a legenyhébb büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása is szükségtelen. Az eljárás alá vont ügyvéd hanyagsága eredményezte ugyanis azt, hogy egyrészt csalással meglehetősen nagy összeghez jusson az eljárás alá vont ügyvéd férje, másrészt azt, hogy a bejelentőt megfossza a csaló a tulajdonától. Mindezek súlyos bűncselekmények, amely az eljárás alá vont ügyvéd tevőleges hozzájárulása nélkül nem valósulhattak volna meg.

Az eljáró fegyelmi tanács enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd részletes beismerő vallomását, a megbánását, továbbá azt, hogy az okozott kár teljes mértékben megtérült, korábban fegyelmi eljárás nem folyt vele szemben, valamint azt a személyi körülményt, miszerint a saját házastársa ejtette őt tévedésbe.

Tekintettel arra, hogy az elbíráláskor hatályos Üttv. rendelkezései az eljárás alá vont ügyvédre kedvezőbbek, ezért az Üttv. 109. § (1) bek. alapján az Üttv. 108. § e) pontjában foglalt kizárás fegyelmi büntetést szabta ki a fegyelmi tanács, amelynek mértékét 5 évben határozta meg, s amelynek végrehajtását 3 évre felfüggesztette az Üttv. 109. § (6) bekezdése alapján.

Az eljárási költségről az Üttv. 131. § (3) bek. alapján határozott a fegyelmi tanács, amely marasztalás esetén a FESZ 40.2. a) pont szerint 80.000 Ft átalányköltséget jelent.

A fellebbezés jogát az Üttv. 135. § (1) bek. teszi lehetővé.

A Fegyelmi Tanács határozata 2020. március 6. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 187.)