Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2018.F.222/9. határozata

büntetőeljárásról (hivatali vesztegetés)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. november 23. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 3 (három) év.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlását a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy ügyvédi igazolványát és szárazbélyegzőjét a Budapesti Ügyvédi Kamarában haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül adja le.

A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara számú bankszámlájára.

Indokolás

A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

A jelen ügyben 2018. május 31. napján érkezett a Főügyészség átirata, amelyben arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Főügyészség vádat emelt a Btk. 293. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő folytatólagosan, társtettesként elkövetett, kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt.

Az átirat alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálatot 2018. június 5. napján elrendelte.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi főmegbízottjának 2018. június 11. napján kelt levelében foglalt felhívásra az eljárás alá vont ügyvéd 2018. június 27. napján érkezett beadványában észrevételeket tett, csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet és kérte az ellene indult fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a 2018. július 27. napján készült összefoglaló jelentés alapján 2018. július 30. napján a fegyelmi eljárást elrendelte.

A Fegyelmi Tanács 2018. szeptember 3. napján kelt és 2018. szeptember 27. napján jogerőre emelkedett határozatával a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban volt büntetőeljárás az Ítélőtábla ítéletével zárult, mellyel a bíróság megváltoztatta Törvényszék elsőfokú ítéletét, és az eljárás alá vont ügyvédet folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek, és ezért 2 évi és 6 hónapi börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre, 3 évi közügyektől eltiltásra, valamint 300 napi tétel, napi tételenként 1.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, a rendelkezésre álló iratok, így különösen a Főügyészség vádirata, a Törvényszék, valamint az Ítélőtábla ítéletei alapján az alábbi tényállást állapította meg:

I. r. vádlott, aki a Rendőr-főkapitányságon, illetve a különböző beosztásokban teljesítette rendőri szolgálatát és házastársa, a II. r. vádlott, aki a ... Rendőr-főkapitányság ... Igazgatóságán teljesítette közalkalmazotti szolgálatát, az I. r. vádlott édesanyja közlekedési balesete kapcsán megismerkedtek a III. r. vádlott ügyvédi tevékenységet folytató eljárás alá vont ügyvéddel és testvérével, a IV. r. vádlottal. A IV. r. vádlott a sérüléssel kapcsolatos képviselet ellátására a III. r. vádlottat ajánlotta, akit az I. r. vádlott családja meg is bízott, így a vádlottak jó barátságba kerültek egymással.

Az eljárás alá vont ügyvéd által vezetett baleseti kártérítési ügyekkel foglalkozó ügyvédi iroda - amelynek tevékenységében IV. r. vádlott is tevékenyen részt vett - „nem ment jól”, ezért 2015. július eleje előtt - pontosan meg nem állapítható időpontban - legalább hallgatólagosan megegyezett a III. rendű vádlott az I. és II. rendű vádlottakkal, hogy I. r. vádlott - az 1994. évi XXXIV. törvény 90. §-ának (1) bekezdésében, az 59/2008. ORFK utasítás 306. pontjában, illetve a 23/2013. (V. 17.) ORFK utasítás 60. pontjában foglaltakat megszegve, azért, hogy eljárás alá vont ügyvéd jogtalan előnyhöz jusson - szolgálati helyén belép a rendőrségi informatikai rendszerbe, ahol közúti balesetek sérültjeinek nevét és lakcímét szolgálati helyzetével visszaélve megszerzi, majd a tudomására jutott adatokat férje, a II. r. vádlott közreműködésével pénzért átadja az adatok megismerésére jogosulatlan III. r. vádlottnak azért, hogy a sérültekkel kapcsolatba léphessenek és eljárás alá vont ügyvédnek a balesettel kapcsolatos jogaik gyakorlására ügyvédi meghatalmazást adjanak. Ennek megfelelően 135 esetben eljárás alá vont ügyvéd és IV. r. vádlott, az I. r. vádlottól megszerzett adatok alapján kapcsolatba léptek a közúti balesetek sérültjeivel. Felajánlották, hogy a balesettel összefüggésben eljárás alá vont ügyvéd megbízás esetén jogi képviselőként eljár, amiért különböző összegű, általában a sérültek számára később folyósított kártérítés 10-25% közötti mértéknek megfelelő megbízási díjat kértek, ami legalább 35 esetben megbízást eredményezett az ügyvédi iroda részére. Eljárás alá vont ügyvéd és IV. r. vádlott egymás tevékenységéről tudva fizettek, illetve eljárás alá vont ügyvéd különböző ajándékokat is adott I., illetve II. r. vádlottnak 2015. július eleje és 2017. január 6. között azért, hogy az I. r. vádlott hivatali helyzetével visszaélve olyan adatokat közöljön velük a közlekedési balesetek miatt folyamatban lévő büntetőeljárásokból, amelyek megismerésére nem voltak jogosultak.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során a büntető ügye iratait becsatolta, a kitűzött fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent, a fegyelmi eljárásban fegyelmi felelősségét elismerte, megbánta a történteket, és annyit nyilatkozott még, hogy a büntetőügy IV. rendű vádlottja a testvére volt, akit lényegében ő nevelt fel, és a többi vádlott az ügyben is az öccse ismerősei voltak, őket is segíteni akarta, 59 éves, beteg és hamarosan megkezdi a büntetés letöltését is, de még szeretne valaha ügyvéd lenni.

A fegyelmi biztos a végindítványában az összefoglaló jelentésben írtakat az ítéletekben foglalt, tényállásra és a bűnösségre vonatkozó kiegészítéssel fenntartotta. Álláspontja szerint az Ítélőtábla jogerős ítéletében foglaltak kötik a fegyelmi tanácsot. Véleménye szerint tényként kell megállapítani, hogy folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság az eljárás alá vont ügyvédet. Nyilvánvaló az is, hogy amikor szándékos bűncselekmény miatt elítélésre kerül az ügyvéd, úgy a legsúlyosabb fegyelmi büntetésen kívül mást kiszabni nem igen lehet. Enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi szempontból lényegében büntetlen előéletű. Két gyermek tartásáról kell gondoskodnia, és az elkövetés óta is viszonylag hosszabb idő telt el. Álláspontja szerint cselekménye emberileg akár érthető is volt, a testvérének kívánt segíteni. Indítványozta, hogy a legsúlyosabb fegyelmi büntetés kerüljön kiszabásra. A kizárás felfüggesztésére nem látott indokot.

Álláspontja szerint enyhébb elbírálásra ad lehetőséget az új jogszabály, ezért az Üttv. alapján kérte, hogy az enyhítő körülményeket a kizárás időtartamának meghatározásakor vegye figyelembe a fegyelmi tanács azzal, hogy amennyiben megállapítja a fegyelmi felelősséget, úgy az átalányköltség viselésére is kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet.

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.

Egy ügyvédnek, mint az igazságszolgáltatási hivatásrend tagjának, gyakorlójának fokozottan kell ügyelnie arra, hogy az őt terhelő kötelezettségeknek eleget tegyen, hivatását a jogszabályok megtartásával gyakorolja és kizárólag olyan magatartást tanúsítson, amely nem csorbítja az ügyvédi kar tekintélyét. Nyilvánvaló, hogy eljárás alá vont ügyvédnek az a magtartása, amely szándékos bűncselekmény minősített esetét valósítja meg az ügyvédekre vonatkozó szabályok szándékos megszegését is jelenti, továbbá az ügyvédi kar tekintélyét is nagymértékben csorbítja, egyben hátrányosan érinti az ügyvédi kar egészét.

A fegyelmi tanács ugyanakkor megjegyzi, hogy arra nem merült fel adat, hogy eljárás alá vont ügyvéd az általa ellátott jogi képviselet során a bűncselekménnyel megszerzett ügyfelektől kapott megbízás során az ügyfelek jogaival, jogos érdekeivel ellentétesen járt volna el, nekik bármilyen kárt, vagy sérelmet okozott volna. A büntetőügyben az ügyfélszerzés módja volt kifogásolt, ami egyben szándékos bűncselekmény minősített esetét valósította meg, és ez alapján került megállapításra eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége.

Mindezek alapján a fegyelmi tanács a folytatólagosan elkövetett hivatali helyzettel visszaélésre irányuló hivatali vesztegetés bűntette elkövetése miatt az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg.

A fentiek alapján a büntetés kiszabása során a fegyelmi tanács - a fegyelmi biztos indítványával egyezően - az eljárás alá vont ügyvédre kedvezőbb Üttv.-t alkalmazta és az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta, mert a fegyelmi tanács álláspontja szerint a szándékos bűncselekmény minősített esetének elkövetése megengedhetetlen az ügyvédi tevékenység gyakorlója részéről, a kizárás időtartamát a 10 éves felső határhoz képest azonban 3 évben állapította meg az enyhítő körülményekre tekintettel. A fegyelmi tanács álláspontja szerint a figyelembe vett összes körülmény alapján a jelen ügyben csak a legsúlyosabb fegyelmi büntetés volt kiszabható, ez tekinthető az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak, amelynek időtartamát azonban a legrövidebb tartamban határozta meg.

A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során - a fentieken túlmenően - enyhítő körülményként értékelte a két gyermek eltartását, eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, továbbá a fegyelmi eljárás során tanúsított megbánását, együttműködését, kisebb súllyal az időmúlást és a fegyelmi felelősség elismerését, valamint eljárás alá vont ügyvéd egészségi állapotát.

A fegyelmi tanács - figyelemmel az ügy tárgyi súlyára, a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztésre és a közügyektől eltiltásra - nem látott lehetőséget a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére, így az Üttv. 130. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezése alapján az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

Erre tekintettel a fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kamarai igazolványát és a szárazbélyegzőjét haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül adja le a Budapesti Ügyvédi Kamarában.

Miután az eljárás alá vont volt személy felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik. Az Üttv. 130. § (2) bekezdése alapján a határozat ügyvédi tevékenységet felfüggesztő rendelkezése ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. február 7. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 222.)