A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. augusztus 17. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság átiratával arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatta ki a Btk. 345. §-ba ütköző és a szerint minősülő hamis magánokirat felhasználása vétsége elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatást adott arról, hogy a nyomozó hatóság előtt ismeretlen tettes ellen indult eljárás jelentős kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanúja miatt, mely eljárásban gyanúsítottként került kihallgatásra.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról felvett jegyzőkönyvet.
A fegyelmi főmegbízott összefoglaló jelentésében - melynek alapján a fegyelmi eljárás elrendelésére sor került - rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd gyanúsítottként került kihallgatásra. Figyelemmel arra, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, indítványozta fegyelmi eljárás elrendelését, egyben indítványozta a FESZ 25. § (4) bekezdése alkalmazásával a fegyelmi eljárás felfüggesztését a büntetőügy jogerős befejezéséig.
A Fegyelmi Tanács határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta az ügyészség határozatát az eljárás 1 év 6 hónap időtartamra történő feltételes felfüggesztéséről, majd utóbb csatolta az ügyészség határozatát az eljárás vele szembeni megszüntetéséről. Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a megszüntető határozat jogerősítési záradékkal ellátott példányát.
A tényállás:
Cs.Z., aki korábban a [...] szám alatti társasházban lakott, 2017.09.11. és 2017.10.10. napja közötti időben, korábbi szomszédaitól tudomást szerzett arról, hogy a [...] szám alatti lakásban lakó L.Z.S. 2017.05.07. napja és 2017.09.11. napja között, pontosan meg nem határozható időpontban a lakásában elhunyt, akit a hatóságok csak 2017.09.11. napján találtak meg otthonában.
Ezt követően Cs.Z. L.Z.S. haláláról értesítette H.F-et az általa tudottan L.Z.S. tulajdonát képező ingatlanok adatainak egyidejű rendelkezésre bocsátásával, abból a célból, hogy az ingatlanok tulajdonjogát megszerezzék.
H.F. ezután kereste meg L.A-t, hogy részükre ebben segítséget nyújtson.
L.A. ennek érdekében felvette a kapcsolatot T.Z-vel, akivel megállapodott abban, hogy adatainak felhasználásával, valótlan tartalmú és hamis adásvételi szerződések útján T.Z. megszerzi az ingatlanok tulajdonjogát, majd azt továbbértékesítések útján legalizálják és így vagyoni haszonra tesznek szert. Ezen megállapodásnak megfelelően T.Z. megadta személyes adatait L.A. részére, amely adatokat L.A. továbbította H.F-nek.
H.F. ezután T.Z. adatainak birtokában az öt ingatlanra vonatkozóan előre elkészített öt darab, az ingatlanok adatait és egy 2009. évben elhalálozott ügyvéd ellenjegyzését, valamint néhai L.Z.S. vonatkozásában valótlan adatokat tartalmazó, 2017.06.08. napjára visszadátumozott adásvételi szerződést és azokat átadta L.A. részére, aki 2017.09.11. napját követően, de 2017.10.10. napját megelőzően, pontosabban meg nem határozható időpontban az adásvételi szerződéseket T.Z., mint vevő és néhai L.Z.S., mint eladó, valamint dr. [...] ügyvéd helyett aláírta, valamint a B400-as NAV adatlapokat is kitöltötte T.Z. és néhai L.Z.S. helyett, T.Z. helyett pedig azokat alá is írta.
Ennek következtében néhai L.Z.S., mint eladó és T.Z., mint vevő között 2017.06.08. napi valótlan keltezéssel és a 2009. évben elhunyt dr. [...] ügyvédi ellenjegyzésével ellátott, valótlan tartalmú és hamis adásvételi szerződések jöttek létre.
A földhivatal a valótlan tartalmú és hamis adásvételi szerződések alapján 2017.10.26. napján bejegyezte T.Z. tulajdonjogát az öt darab ingatlan vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásba.
Ezután - annak érdekében, hogy az adott ingatlanok a valójában nem jogszerűen tulajdonossá váló T.Z. tulajdonából a látszólag „jóhiszeműen” tulajdonjogot szerző személy tulajdonába kerüljenek át, T.Z., mint eladó a lakás1 és a garázs2 vonatkozásában L.A. élettársával, S.B-vel, mint vevővel 2017.12.19. napján egy, a résztvevő felek által szándékosan 2017.12.04. napjára visszadátumozott adásvételi szerződést kötött a [...] szám alatti irodában, amely szerződést az eljárás alá vont ügyvéd készítette és látta el ügyvédi ellenjegyzéssel.
A T.Z. és S.B. között kötött valótlan tartalmú, visszadátumozott adásvételi szerződést 2017.12.20. napján az eljárás alá vont ügyvéd nyújtotta be az illetékes földhivatalba a tulajdonjogok bejegyzése érdekében. S.B. tulajdonjogát azonban a földhivatal - figyelemmel a széljegyen lévő M.K. örökös fellebbezésében foglaltakra - nem jegyezte be, hanem a kérelmeket elutasította.
Az eljárás alá vont ügyvédnek nem volt tudomása arról, hogy T.Z. valójában a L. A. által készített, valótlan tartalmú és hamis adásvételi szerződések benyújtása után, rosszhiszeműen szerzett tulajdonjogot az ingatlanok vonatkozásában.
Az ügyészség határozata szerint az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye a Btk. 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása vétségének megállapítására alkalmas, azonban a Be. 416. § (1) bekezdése alapján az eljáró ügyészség lehetőséget látott a büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztésére.
A felfüggesztés egy év hat hónapos tartama eredményesen letelt, ezért sor került a büntetőeljárás eljárás alá vont ügyvéddel szembeni megszüntetésére.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fentiekre tekintettel a vezető fegyelmi biztos annak megállapítására tett indítványt, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában rögzítetteket és ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerint pénzbírság kiszabását indítványozta az átalányköltség megfizetésére vonatkozó kötelezettség mellett.
Nyomatékos enyhítő körülményként kérte értékelni az időmúlást.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A tényállás egyértelműen megállapítható volt az ügyészség határozata alapján.
Az eljárás alá vont ügyvéd cselekményének elkövetési időpontjában, 2017.12.20. napján az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).
A Fegyelmi Tanács az adott cselekményre irányadó jogszabályi és szabályzati rendelkezésekkel összefüggésben rámutat az alábbiakra is.
Az irányadó jogi norma, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4., 1.5. pontjai alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé.
Az elkövetéskor hatályban volt Üt. 37. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.
Az Üttv. 107. § a) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Ebből következően jelenleg az Üt. 37. § a) pontja szerinti fegyelmi vétség fogalmat kell alkalmazni.
A FESZ 42.6. pontja rögzíti, hogy 2019.01.01-jén, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottság megalakulásának időpontjában felfüggesztett fegyelmi eljárásokat a felfüggesztés okának megszűnését követően az Üttv. szerinti eljárási szabályok szerint kell folytatni.
A felfüggesztés oka az eljárás alá vont ügyvéd által az ügyvédi kamara részére küldött, az adott büntetőeljárás eljárás alá vont ügyvéddel szembeni megszüntetéséről szóló, jogerősítési záradékkal ellátott határozattal kapcsolatos tájékoztatással szűnt meg.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 3.2. pontja szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
Az Üt. 3. § (3) bekezdése és az ÜESZ 3.2. pontja rögzíti továbbá, hogy az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.
Az Üt. 27. § (1) bekezdés a) pontja és az ÜESZ 7/3.a) pontja kimondja, hogy
az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel,
míg az ÜESZ 7/1. pontja rögzíti azt is, hogy tilos jogszabályba ütköző vagy jogszabály kijátszását célzó okiratot szerkeszteni, vagy annak szerkesztésében közreműködni.
A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül meghozott jelen határozatával azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd - megvalósítva az Üt. 37. § a) pontjában foglaltakat - megszegte az Üt. 3. § (2) bekezdését 3. § (3) bekezdését 27. § (1) bekezdését, emellett az ÜESZ 3/2., 7/1., 7/3.a) pontjait is, mellyel - tekintettel arra, hogy mindezen szabályszegéseket az eljárás alá vont ügyvéd tudata is átfogta - 1 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács rámutat arra is, hogy eljárás alá vont ügyvéd az adott cselekményével az ügyészség határozata alapján szándékos bűncselekményt is elkövetett, értékelte az eljárás alá vont ügyvéd nem kedvező fegyelmi előéletét is, ugyanakkor nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe az időmúlást.
A fentiekre és az ügy összes körülményére tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti, a középmértéknél lényegesen alacsonyabb összegű pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 20. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2018. F. 238.)