Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.31/2018. határozata

ügyféllel való kapcsolattartásról

Határozat

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt ... fegyelmi tanácsa ..., (anyja neve: ..., szül: ....) ... szám alatti ügyvéddel szemben a P.31/2018. szám alatti eljárásban .... napján megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatát

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (ÜT tv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja alapján .... eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az ÜT tv. 108. § (b) pontja értelmében

pénzbírság

büntetést szab ki. Mértékét a fegyelmi tanács .... Ft azaz .... forint mértékben állapítja meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a négy rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a pontja értelmében a kamarai átalány költség 80.000 Ft. azaz nyolcvanezer forint.

Az átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a Megyei Ügyvédi Kamara számlaszámra.

A kiszabott bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. napon belül köteles az eljárás alá vont ügyvéd megfizetni.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácsnál fellebbezhet. A fellebbezést az I. fokú határozat kézbesítésétől számított 15. napon belül lehet benyújtani az I. fokú tanácsnál és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejáratát megelőző 3. munkanapig utasíthatja a fellebbezés előterjesztésére. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatállyal bír.

Indokolás

.... napján ... .... lakos tett panaszt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Előadta, hogy egy eljárásban képviselet ellátásával bízta meg az ügyvédet, azonban az általa átadott iratokat többszöri kérés ellenére nem tudja visszaszerezni, nem kapott tájékoztatást az ügy állásáról és nem vette fel a kapcsolatot az általa megbízott új ügyvéddel sem, holott ő is kereste. Egy alkalommal egy sms-re annyi választ adott az ügyvéd, hogy másnap keresi, de azóta sem sikerült az iratait visszaszerezni. Az észrevételezésre kiküldött panaszt az eljárás alá vont ügyvéd nem vette át és nem reagált a fegyelemi megbízott megkeresésére sem. Mindezek alapján a fegyelmi eljárást .... a Kamara elrendelte és a fegyelmi tanács tárgyalást tűzött.

A tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelet meg az eljárás alá vont ügyvéd, azonban a tárgyalás megkezdését megelőzően negyed órával átiratot küldött az ügyvédi kamarának, amelyben egy jogerős fizetési meghagyás iratit küldte meg a fegyelmi tanács részére. A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló panasz, az eljáró fegyelmi megbízott részére küldött panaszos nyilatkozata és az össze irat alapján az alábbiakat állapította meg:

Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitásan egy fizetési meghagyásos eljárásban teljesítette a megbízást, bár azt, ami a részére kiküldött összefoglaló iratban szerepel, miszerint az ügyfélnek kellett volna a nála hagyott iratokat kiküldeni, az általa a tárgyalás napján küldött iratból nem igazolt, hogy ennek eleget tett volna. Ezért a fegyelmi megbízott indítványával egyezően megállapíthatónak látta a fegyelmi tanács a mulasztást az Etikai szabályzat 12/4. pontjában, azaz nem tartotta megfelelően a kapcsolatot az ügyféllel és nem tájékoztatta az eljárásokról.

Megszegte a FESZ 9.1. pontját, mivel a munkadíjról sem adott számlát, legalábbis az indítvány ellenére a számlaadási kötelezettségéhez kapcsolódó kötelezettséget nem igazolta az eljárás során.

Megsértette a FESZ 6.7. pontját, mivel a megbízó kérésére sem neki, sem az általa megbízott ügyvédnek nem adta ki az iratokat.

Megsértette a FESZ 14.2. pontot, mivel iratcsatolási kötelezettségének felhívásra sem tett eleget, illetve a Kamara leveleit át sem vette és nem működött együtt sem a kamarával sem a fegyelmi megbízottal az eljárás során.

A fegyelmi tanácshoz is késve és nem az indítvánnyal összhangban küldött meg iratokat, ezért ezek mind a terhére értékelendők.

Az, hogy a fizetési meghagyásos eljárásban kötelezettségének eleget tett, igazolást nyert, ezért a fegyelmi tanács a fegyelmi megbízott indítványával szemben nem tartotta szükségesnek a kizárás (felfüggesztés) kiszabását vele szemben. A pénzbírság mértékét a súlyosbító körülmények - hasonló cselekmények folyamatos elkövetése, többszörös halmazat - súlyosítóként értékelte. Mindezek alapján a közepes mértékűnél súlyosabb pénzbírság kiszabását tartotta szükségesnek.

Jogerős: 2019.11.20.