A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (...)(...) megyei volt ügyvéd (iroda címe: (...)) fegyelmi ügyében a (...) Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának (...) napján F(...)/2019/5. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán (...) napján tartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a (...) Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/(...)/2019/5. sz. határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg az Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalány eljárási költséget.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A jelen másodfokú határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos, a kézbesítéstől számított 30 napon belül, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény irányadó szabályai szerint keresettel a Fővárosi Törvényszékhez fordulhat. A keresetet az Országos Fegyelmi Bizottság ellen kell előterjeszteni.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete:
Eljárás alá vont ügyvéd (...)-tól (...)-ig volt a (...) Megyei Ügyvédi Kamara tagja. Ellene korábban két fegyelmi eljárás folyt. Havi (...) Ft jövedelme van, (...) kiskorú gyermekéről kell gondoskodnia. Eljárás alá vont ügyvéd egyéb személyi körülményeiről az iratok közt adat nem található.
Az elsőfokú fegyelmi határozat
A (...) Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (...) napján (...) sz. alatt hozott határozatában megállapította, hogy (...)3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért vele szemben 10 éves időtartamra kizárás fegyelmi büntetést állapított meg, továbbá 500.000 Ft, azaz Ötszázezer forint pénzbírság, valamint 80.000 Ft átalány költség megfizetésére kötelezte.
(...) volt a (...) Megyei Ügyvédi Kamara tagja. A Kamara Fegyelmi Tanácsa az (...) számú eljárásban (...)-én hozott határozatával megrovás fegyelmi büntetésben, az (...) számú eljárásban (...). napján hozott határozatával kizárás fegyelmi büntetésben részesítette, az ellene (...) számon folyó eljárást az üggyel összefüggő büntető eljárás jogerős befejezéséig a Kamara Fegyelmi Tanácsa felfüggesztette.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában rögzítette, miszerint a (...)-i Járásbíróság Elnöke a (...). számú átiratával tájékoztatta a (...) Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság elnökét, hogy (...) a (...) Járásbíróság a (...). számú, (...) napján hozott és ugyanazon a napon jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki 1 rendbeli költségvetési csalás bűntettében, 1 rendbeli számvitel rendje megsértésének bűntettében, továbbá 1 rendbeli folytatólagoson elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében.
Ezért a bíróság (...) - halmazati büntetésül - (...) év szabadságvesztés büntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását (...) évi próbaidőre felfüggesztette.
A bíróság (...) az egyéni ügyvédi tevékenység gyakorlásától (...)) évi időtartamra eltiltotta, továbbá vele szemben (...) Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
Az ítéleti tényállás szerint L. L. a (...) által az ügyvédi pénzforgalmi számlája ellen vezetett inkasszó kijátszása érdekében, szabálytalanul, az adóhatóság által hozzá nem férhető letéti számlájára utaltatta, majd a letéti számláról azt készpénzben felvette, illetőleg saját bankszámlájára vezettette át. Ez a magatartása azt eredményezte, hogy az inkasszó összege nem teljesült, azonban az ügyvédi iroda (...) évi bevételeit a végrehajtástól védett letéti számla jogosulatlan felhasználásával szerezte meg.
Ügyvédi tevékenysége mellett (...) évben a (...) Főiskolával munkaviszonyban is állt, amely után a munkáltató (...) évre adóbevallást nyújtott be, majd (...) évben is teljesítette az eljárás alá vont ügyvéddel kapcsolatos munkáltatói adatszolgáltatási kötelezettségét.
(...) az általa képviselt egy személyes ügyvédi iroda nevében gazdasági partnerei részére (...) év során az általános forgalmi adót tartalmazó számlákat állított ki. (...) napjáig az általa képviselt egy személyes ügyvédi iroda bevételeit az (...)-nél vezetett ügyvédi letéti számlájára, (...) hónapokban, az ugyancsak az (...) által - mint magánszemély - részére vezetett lakossági bankszámlára utaltatta.
Az általa vezetett ügyvédi irodának a (...) évi tevékenységből származó összesen (...) Ft összegű bevétele után (...) Ft. bevallási kötelezettsége keletkezett általános forgalmi adó adónemben, amelyet elhallgatott. Az ügyvédi iroda (...) napján történt megszűnését követően általános forgalmi adó adónemben a záró adóbevallást nem készítette el, nem nyújtotta be és az ügyvédi iroda az adó befizetést sem teljesítette. Nem teljesítette továbbá a tevékenységéből származott jövedelme után a személyi jövedelemadó, valamint az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét sem és ezzel (...) Ft összegű vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
(...) magát valótlanul az (...) Club megbízottjaként feltüntetve a (...) Kft. ügyvezetőjét, (...) évben tévedésbe ejtette, hogy a társasági adóból leírható sporttámogatás megszerzése érdekében az (...) Club képviseletében jogosult eljárni. (...) napján (...) Ft, míg 2013. április 23. napján 10.000.000 Ft vissza nem térítendő támogatás biztosítása érdekében kötött együttműködési megállapodást a (...) ügyvezető által képviselt (...) Kft.-vel, amelyben valótlanul az (...) Club utánpótlás támogatását jelölte meg az összesen (...) Ft szerződéses összeg felhasználásának céljaként.
(...) az általa képviselt társaság bankszámlájáról (...) ügyvédi letéti számlájára összesen (...) Ft-ot sporttámogatás céljára történő felhasználás érdekében átutalt, amelyet (...) az összesen (...) Ft összegben, több részletben, készpénzben felvette és azzal sajátjaként rendelkezett.
A (...) Kft. - a támogatási összeg jogtalan felhasználásáról nem tudva - azt az általa benyújtott adóbevallásban adókedvezményeként levonható tételként érvényesítette, ezzel összesen (...) Ft. vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.
A (...) Járásbíróság megállapította, hogy (...) a fenti magatartásait rendszeres haszonszerzésre törekedve, üzletszerűen valósította meg,
Az ítélet megállapítja továbbá, hogy (...) beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének, az általa képviselt társaság könyvvezetésének törvényességéért, valamint a számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős személyként nem tett eleget, a (...) évi gazdasági eseményekről kiállított bizonylatokat nem őrizte meg, azok lekönyveléséről nem gondoskodott, az ügyvédi iroda megszűnésekor a számviteli tv. előírásainak megfelelően nem készítette el a beszámolókat, kimutatásokat, záró adóbevallásokat. Ezzel az általa vezetett ügyvédi iroda vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének áttekintését, ellenőrzését a (...) üzleti évet érintően meghiúsította.
Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd magatartásai az elkövetés idején hatályban volt ügyvédségről szóló 1998. évi XI. törvény 37. §-a továbbiakban Ütv. - a) pontja alapján fegyelmi vétségnek minősül.
Magatartásaival eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi hivatás gyakorlására vonatkozó szabályok közül az Ütv. 3. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat preambulumában rögzített alapelveket.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a büntetés kiszabásánál figyelembe vette az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, hogy korábban kizárás fegyelmi büntetésben részesült, továbbá azon körülményt, hogy az ellene indult büntető eljárásról az ügyvédi kamarát nem értesítette.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése, illetve a MÜK Országos Fegyelmi Főbiztosának indítványa
A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd élt fellebbezéssel. Fellebbezésében kérte az elsőfokú fegyelmi határozat megváltoztatását, a pénz mellékbüntetés mellőzését. Hivatkozott a többszöri elítélés tilalmára vonatkozó szabályokra, álláspontja szerint ugyanazon cselekményéért már kizárás fegyelmi büntetésben részesült. Előadta, hogy adatvédelmi tisztségviselőként dolgozik egy végrehajtói irodában, havi (...) Ft jövedelme van, (...) kiskorú gyermekéről kell gondoskodnia. Kérte, hogy fellebbezési kérelmét - személyi körülményeire figyelemmel - méltányosan bírálják el.
A MÜK Országos Fegyelmi Főbiztosa megbízásából (...) MÜK fegyelmi biztos az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Álláspontja szerint a büntetés kiszabásánál irányadó enyhítő körülmények teljes körű figyelembe vétele esetében sem indokolt a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítése, a pénzbírság mellőzése.
A másodfokú fegyelmi eljárásra irányadó jogi normák
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa figyelembe vette, hogy a MÜK honlapján 2019. 02. 05-én közzétételre került, miszerint 2019. február 04-én valamennyi regionális fegyelmi bizottság megalakult.
A 2017. évi LXXVIII. törvény - a továbbiakban: Üttv. - 208. § (22) bekezdése értelmében a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának közzétételét követően a fegyelmi eljárást az Üttv., valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat - a továbbiakban: Fe. - alapján kell folytatni. Ezen időpontot megelőző eljárásra az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvénynek - a továbbiakban: Ütv. - rendelkezései, illetve a fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzatának - a továbbiakban Fesz. - előírása vonatkozott, az az előzetes vizsgálattal, továbbá az elsőfokú fegyelmi eljárással kapcsolatos eljárást ezen szabályok alapján kell megítélni.
A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni. Eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi eljárás keretében értékelt magatartásai 2012. és 2013. évre vonatkoznak, az irányadó anyagi jogszabályokat ezen időszakban az Ütv., valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló - többször módosított - 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat - a továbbiakban: Etikai szabályzat - tartalmazta.
Az Fe. 1.5. pontja értelmében, amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa megállapítja, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács tévesen értékelte eljárás alá vont ügyvéd magatartásait az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat előírásai szerint, ugyanis ezen normák eljárás alá vont ügyvédre vonatkozóan enyhébb következményeket nem tartalmaznak.
Az Ütv. 37. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét vétkesen megszegi. Az Etikai szabályzat 14/1. pontja alapján az ügyvéd a kamarai szervek szabályzatait, iránymutatásait, határozatait tevékenysége folytatásánál köteles betartani.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az Üttv. rendelkezései alapján is fegyelmi vétségnek minősülnek az eljárás alá vont cselekményei, és a jogkövetkezmények vonatkozásában enyhébb megítélésre okot adó körülmény nem állapítható meg.
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az Üttv. 138. § (1) bekezdésének, valamint a Fe. 35.2. pontjának előírásai szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, és a felhívott törvényi és eljárási jogszabályok figyelembevételével hozta meg másodfokú fegyelmi határozatát.
Elsőfokú fegyelmi határozat felülvizsgálata
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az elsőfokú fegyelmi tanács határozatának tényállási részével teljes egészében egyetért.
Eljárás alá vont ügyvéd cselekményét büntető bíróság jogerős ítéletével elbírálta és ennek során a rendelkezésére állt bizonyítékok okszerű mérlegelésével megállapította az elkövetés tényállását. A fegyelmi eljárásban rendelkezésre áll a büntető bíróság jogerős ítélete, amely közokiratként bizonyítja az irányadó tényállást. Az elsőfokú fegyelmi tanács alappal hivatkozott határozatában azon körülményre, hogy a jogerős büntető ítélet alapján, további bizonyítékok beszerzése nélkül, alappal lehet következtetni a fegyelmi eljárás keretében az irányadó tényállásra.
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa is megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tette vitássá a büntető bíróság által megállapított tényállást, és ennek felülvizsgálatát sem kezdeményezte fellebbezésében.
Eljárás alá vont ügyvéd kizárólag a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítése iránt terjesztette elő fellebbezését. Az ellene folyó fegyelmi eljárás törvényességét nem vitatta. Fellebbezésében utalt ugyan olyan körülményre, miszerint őt már kizárás fegyelmi büntetéssel sújtották a jelen eljárásban elbírált magatartásai miatt, de ezen nyilatkozatát nem lehet kiterjesztően értelmezni, valamennyi eljárási cselekményre a nyilatkozat nem vonatkozik.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezen érvelése nem helytálló.
A beszerzett iratokból megállapítható, hogy a (...) Megyei Ügyvédi Kamara elsőfokú fegyelmi tanácsának (...)-én hozott (...). számú határozatában (...) fegyelmi felelősségét a (...) Járásbíróság (...). számú jogerős ítéletében megállapított tényállás alapján állapították meg, ami nem azonos a jelen fegyelmi eljárás keretében elbírált magatartásokkal.
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa észlelte, hogy az elsőfokú fegyelmi határozat meghozataláig nem minden vonatkozásban tartották meg az eljárás alá vont fegyelmi felelőssége megállapításánál irányadó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat hatályos rendelkezéseit. Megállapítható, hogy előzetes vizsgálat elrendelésére, összefoglaló jelentés összeállítására nem került sor, az eljárás alá vont ügyvéd értesítése elmaradt. Ebből következően iratellenes a vezető fegyelmi biztosnak a fegyelmi eljárás kezdeményezését tartalmazó 7/2019/05. számú határozata azon utalása, miszerint a fegyelmi eljárás kezdeményezésére előzetes vizsgálati eljárás eredményeként került sor. Iratellenes az elsőfokú fegyelmi tanács elnökének eljárás alá vont ügyvédhez (...)-én kelt tájékoztató levele, amelyben utalás került arra, hogy a levél mellékleteként eljárás alá vont ügyvéd részére megküldésre kerül az összefoglaló jelentés és annak kiegészítése.
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata meghozataláig nem észlelte, hogy a vezető fegyelmi biztos nem rendelt el és nem folytatott előzetes vizsgálatot, amelynek eredménye nélkül került sor a fegyelmi eljárás kezdeményezésére. Mindezen eljárásbeli hiányosság észlelése esetén az elsőfokú fegyelmi tanácsnak elsődlegesen azon kérdésben kellett volna állást foglalnia, hogy ilyen körülmények között folytatható-e (...) szemben a fegyelmi eljárás, vagy annak megszüntetésére kell, hogy sor kerüljön.
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsának az Üttv. 138. § (1) bekezdésének, valamint az Fe. 35. § (2) bekezdésének kógens előírása miatt, erre irányuló fellebbezés hiányában, az eljárási szabálytalanságok orvoslására nem volt lehetősége.
Emellett a Másodfokú Fegyelmi Tanács azt is vizsgálta, hogy a fenti szabályszegések lényegesek-e, azok az ügy érdemi elbírálásra kihatással voltak-e. E körben a Másodfokú Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az előzetes vizsgálat elmaradása nem befolyásolta a fegyelmi eljárás mikénti elbírálását, hiszen a büntető eljárás során megállapított tényállást eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta.
Eljárás alá vont ügyvédnek a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítésére irányuló fellebbezése nem alapos.
Az Fe. 26.4. pontja példálózó felsorolást ad azon körülményekről, amelyek alapján enyhítő körülményként értékelhető többek között, hogy
− a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont személlyel szemben más jogkövetkezményt is alkalmaztak, vagy
− a fegyelmi vétség elkövetése és annak elbírálása között jelentős idő telt el.
A felhívott rendelkezések alapján a MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont családos állapotát, eltartásra szoruló két kiskorú gyermekét, hogy magatartásai miatt vele szemben büntetőjogi jogkövetkezményeket is alkalmaztak, valamint azon körülményt is, hogy az elkövetés és a magatartások elbírálása között jelentős idő - 6-7 év - telt el.
Az Fe. 26.5. pontja súlyosító körülményként írja elő figyelembe venni azon eseteket, amikor is
− az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétséget korábban kiszabott fegyelmi büntetés hatálya alatt követte el és ez nem ütközik a kétszeres elbírálás tilalmába, valamint
− az eljárás alá vont személyt korábban már több hasonló ténybeli alapon nyugvó fegyelmi vétségben marasztalták.
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a kizárásra okot adó, korábbi büntető eljárás keretében elbírált magatartások elkövetését követően, újabb kötelességszegéseket követett el eljárás alá vont ügyvéd, amelyben szintén megállapították büntetőjogi felelősségét. Súlyosító körülményként lett figyelembe véve továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd - ugyan egyes magatartásait a kamarai tagsága megszűnése időszakában követte el - magatartásai az ügyvédi hivatásrend negatív megítélésére voltak alkalmasak.
Eljárás alá vont ügyvéd kamarai tagsága megszűnését követően ellene indult büntető eljárás megindításáról nem volt köteles a volt kamaráját tájékoztatni, az elsőfokú határozatban felhívott ezen súlyosító körülményt a másodfokú fegyelmi tanács a bűnösségi körülmények számbavételénél mellőzte.
Az irányadó bűnösségi körülmények értékelésével nem talált jogi lehetőséget a MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a kiszabott (...) Ft összegű pénzbírság elengedésére, és ez által a kiszabott fegyelmi büntetés mérséklésére. A büntetőeljárásban eljárás alá vont ügyvéddel szemben alkalmazott joghátrányok nem mentesítik eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi felelősség megállapítása esetén, az alkalmazott fegyelmi büntetések jogkövetkezményeinek viselési kötelezettsége alól.
A kizárás fegyelmi büntetés mellett kiszabható pénzbírság alkalmazhatóságát az Üttv. 108. §, illetve az Üttv. 109. § (7) bekezdése teszi lehetővé.
A MÜK Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az elsőfokú fegyelmi határozatot annak tényállása, az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítása, az alkalmazott fegyelmi büntetést, valamint a felmerült eljárási költségeket érintően az Fe. 35.1. pontja alapján alkalmazandó Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 bekezdése és 40.2 bekezdés c) pontja alapján megállapítható 50.000 Ft összegű másodfokú általány eljárási költséget (...) eljárás alá vontnak viselnie kell.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, (...)
MÜK I. sz. fegyelmi tanács
A határozat jogerős és 2019. december 20. napján végrehajtható.