Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.2/2019. határozata

személyiségi jogot sértő kijelentésről

Határozat

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság tanácsa által kijelölt ... tanácsa ... (..... anyja neve: ..., kamarai azonosító száma: ....) ..... kamarai jogtanácsos ellen a P.2/2019. számú fegyelmi eljárásban 2019. .... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi

határozatot

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 131. § (3) bekezdés alapján dr. Rutai István János eljárás alá vont kamarai jogtanácsossal szemben indult eljárást megszünteti.

Az eljárás megszüntetésére tekintettel a fegyelmi tanács megállapítja, hogy a Fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40.2. pontja értelmében kamarai átalányköltség a Zala Megyei Ügyvédi Kamara terhén marad.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos, valamint a fegyelmi biztos a II. fokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az I. fokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az I. fokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt 2 eredeti példányban kell benyújtani.

A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az I. fokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző 3 munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt ... fegyelmi tanácsa a lefolytatott bizonyítás alapján, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

I.

Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsost .... napján jegyezték be a ... Megyei Ügyvédi Kamarai névjegyzékbe. Az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos ellen korábban nem volt fegyelmi eljárás.

II.

... panaszos .... napján kelt a ... Megyei Ügyvédi Kamarához ..... napján érkezett írásbeli bejelentésével panaszt nyújtott be a panaszolt kamarai jogtanácsos ellen.

A bejelentő panaszában .... kamarai jogtanácsos tevékenységét kifogásolta. Előadta, hogy a ..... napján kelt bírósági beadványában személyiségi jogait sértő kijelentést tett:

„... nevezett kamarai jogtanácsos ..... napján kelt beadványában azt az okfejtést terjesztette a bíróság elé, mely szerint a számomra megadandó költségmentességi eljárásban hangsúlyozza, hogy az adós, vagyis az én tulajdonomat képző ingatlanok terheltsége nem méltányolható körülmény, mert ez az adós felelőtlen gazdálkodásának következménye.

.... vezető fegyelmi biztos .... napján kelt levelében felhívta a bejelentőt az általa hivatkozott beadvány becsatolására, amelynek eleget tett.

III.

A panasz alapján a vezető fegyelmi biztos .... napján kelt határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot. A határozatot megküldte .... kamarai jogtanácsos részére és az iratok becsatolására hívta fel. A kamarai jogtanácsos .... napján megküldte a ..... Törvényszék .... számú végzését.

A panaszolt kamarai jogtanácsos egyúttal észrevételt is tett, melyben előadta, hogy a panaszolt által hivatkozott nyilatkozatot a bíróság felhívására tette. Ezzel kifejezésre akarta juttatni azt, hogy ellenzi az ügyben a további kontraproduktív vizsgálatokat, figyelemmel az adós, vagyis a panaszos jelentős eladósodására és egyéb körülményeire. Jelezte azt is nem tudja, hogyan lehetne előadni az adós gazdálkodásának más módon történő minősítését.

A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló iratok alapján ..... napján meghozta a fegyelemi eljárás elrendeléséről szóló határozatot.

IV.

A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács rendelkezésére állt .... bejelentése, a panaszos által csatolt ..... Járásbírósághoz benyújtott beadvány, a ..... napján kelt előzetes vizsgálatot elrendelő határozat, ... ..... napján kelt észrevételei és annak melléklete.

A fegyelmi eljáráson a panaszolt kamarai jogtanácsos megjelent, a panaszos nem jelent meg.

V.

A fegyelmi tanács eljárása során meghallgatta a panaszolt jogtanácsost, jegyzőkönyvbe rögzítette a tárgyaláson elhangzottakat.

A vezető fegyelmi biztos a megtartott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában előadta álláspontja szerint a panaszos bejelentése megalapozott, a bírósághoz beadott beadvány alátámasztja a panaszos előadását, amit a panaszolt kamarai jogtanácsos sem vitatott.

A kamarai jogtanácsos a bírósághoz beadott beadványában írt kritikai megjegyzése nem használható hangnemnek minősül.

Erre tekintettel kéri a kamarai jogtanácsos egy rendbeli szándékos fegyelmi vétségének megállapítását, mellyel megsértette. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, mely kimondja: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Megsértette továbbá az ügyvédi hivatás szabályairól szóló és eljárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 11.5. írtakat, erre tekintettel írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.

A vezető fegyelmi biztos indítvány megalapozatlan.

VI.

A fegyelmi tanács megállapította, hogy a panaszolt kamarai jogtanácsos .... napján kelt észrevételeihez csatolt ..... szám alatti, .... m2 területű ingatlan részben .... tulajdonát képezi. Ezen ingatlan hányadot a ... javára ..... Ft, azaz ..... adó és járulék tartozás erejéig bejegyzett jelzálogjog terheli.

Terheli továbbá a .... javára .... forint főkövetelés és járulékai javára bejegyzett végrehajtási jog, a .... Zrt. javára ..... Ft, azaz ..... forint főkövetelés és járulékai iránt bejegyzett jelzálogjog, a .... Zrt. javára .... Ft, azaz ..... forint főkövetelés és járulékai iránt bejegyzett végrehajtási jog terheli.

A fegyelmi tanács megállapította, hogy a .... hrsz. alatti ingatlanban ... tulajdoni hányadát végrehajtási jogok terhelik.

Ez volt az a tény, ami alapján az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos a panaszos gazdálkodását minősítette, és amely a panaszos álláspontja szerint ugyanakkor személyiségi jogait is sértette.

A fegyelmi tanács nem osztotta a panaszos álláspontját, mivel a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 11.5. írtak szerint az ügyvéd beadványa kirekesztő vagy emberi méltóságot sértő megállapításokat nem tartalmazhat. A két szabálysértés egységes magatartás.

A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványától eltérően értékelte az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos nyilatkozatát, mivel álláspontja szerint nem merült fel az eljárás során arra vonatkozóan adat, hogy az eljárás alá vont kamarai jogtanácsost bárminemű tudatosság vezérelte volna abban, hogy a panaszos személyiségi jogait megsértse.

Az emberi méltósághoz való jog megsértéséhez olyan magatartás kell, amely valakit vétetlen, hátrányos helyzetbe sodor, illetve valakinek a környezetében a társadalomban kialakult kedvező értékítéletét vagy önbecsülését sérti.

Mivel az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos nyilatkozatával nem a panaszos emberi méltósághoz való jogát kívánta megsérteni, hanem kizárólag a költségmentességi eljárásban hangsúlyozta perbeli álláspontját, ezért a fegyelmi tanács álláspontja szerint a kamarai jogtanácsos fegyelmi vétséget nem követett el. Felelőssége megállapításra nem került.

A fegyelmi eljárás megszüntetésére tekintettel a fegyelmi eljárásról szóló 20/218. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) 40.2. pontjában meghatározott átalányköltség a ... Megyei Ügyvédi Kamara terhén marad.

Jogerős: 2019.10.22