Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P 3/2019. határozata

szerződő felek tájékoztatása

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) tanácsa (...) ügyvéd ellen a (...) számú fegyelmi eljárásban (...). napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontja értelmében (...) székhely: (...) eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult

„fegyelmi eljárást megszünteti”.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Az eljárásban felmerült költségeket a (...) Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

(...) bejelentő (...). napján beadvánnyal fordult a (...) Megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben (...) ügyvéd ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.

A rendelkezésre álló adatokból és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállás került megállapításra:

Az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a (...) (...) hrsz. alatt felvett „(...)” megjelölésű, valamint a (...) (...) hrsz. alatt felvett „(...)” megjelölésű ingatlan (...), (...), (...), a panaszos (...), valamennyien eladók és (...) vevő osztatlan közös tulajdonát képezte. A vevő meg kívánta vásárolni a tulajdonostársaknak az ingatlanokban lévő tulajdoni hányadait, ennek érdekében megállapodott a tulajdonostársakkal, akik közösen szerződéskötésre (...). napján a kora esti órában megjelentek (...) ügyvédi irodájában. (...) napján a délelőtti órákban (...) ügyvéd az adásvételi szerződés tervezetet e-mail útján megküldte a panaszos részére áttanulmányozásra.

A panaszos előadta, hogy a szerződéskötést megelőzően őt úgy tájékoztatták, hogy egyik területen sincsen már meg az épület. A panaszos előadása szerint a szerződéskötést megelőzően közvetlenül szerzett tudomást arról, hogy az (...). hrsz-ú ingatlanon lévő pince még meg van, az (...). hrsz-ú területen nem létezik már a gazdasági épület, de ennek törlése iránt a tulajdonosok nem intézkedtek. Eljárás alá vont ügyvéd belefoglalta az adásvételi szerződésbe, hogy az (...). hrsz-ú területen a gazdasági épület elbontásra került.

Panaszos előadása szerint a tulajdonostársakkal elhitették, hogy a (...) (...). hrsz-ú ingatlanon lévő épület már a vevőé. Panaszos állítása szerint (...) ügyvéd azzal fenyegette meg őt, hogy ki kell fizetniük a tulajdonostársaknak a vevő, mint tulajdonostárs részére azt az összeget, amit már az épületre költött, tekintettel arra, hogy az épületet (...) tulajdonostárs felújította.

A panaszos vitatta az ingatlanok vételárának megfelelőségét is, állítása szerint az adásvételi szerződést azért írta alá, mert fenyegették, zsarolták és úgy gondolta, hogy a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges bejegyzési engedélyt nem írja majd alá, mert fenyegetett helyzetben volt a szerződés aláírásakor. (...) vezető fegyelmi biztos kérésére a panaszos beadványát pontosította a körben, hogy mit értett az ügyvédnő magatartásában megtévesztésnek, zsarolásnak, illetőleg fenyegetésnek. Állítása szerint az ügyvédnő megtévesztő magatartása abban nyilvánult meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása szerint a (...) (...). hrsz-ú ingatlanról nem lehet törölni a gazdasági épületet, mert az ott van és az már a vevő tulajdonát képezi, tekintettel arra, hogy a korábbi tulajdonosok azt már eladták neki. Az eljárás alá vont ügyvéd zsaroló és fenyegető magatartása a panaszos előadása szerint abban nyilvánult meg továbbá, hogy az ügyvédnő olyan kijelentést tett, mely szerint, ha panaszos nem akarja eladni a tulajdoni hányadát és aláírni az adásvételi szerződést, akkor a vevő követelheti a panaszoson a gazdasági épület felújítására fordított elég nagy összeget, így a panaszos jobban jár, ha aláírja a szerződést, különben neki kell nagyon sokat fizetnie. Panaszos hivatkozott arra is, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek tájékoztatnia kellene pontosan az ügyfeleket arról, hogy mit adnak el és mit vesznek meg, mert ez - álláspontja szerint - az ő esetükben elmaradt.

(...). napján kelt határozatában (...) vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el az ügyben, egyúttal az eljárás alá vont ügyvédet észrevételek megtételére és iratok csatolására hívta fel.

Az eljárás alá vont ügyvéd (...) napján érkezett beadványában megtette az ügyre vonatkozó észrevételeit, valamint csatolta az érintett ingatlanok (...) napján letöltött nem hiteles tulajdoni lapjait, valamint (...) vevővel kötött megbízási szerződés egy fénymásolt példányát. Észrevételében az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a panaszos állításával szemben nem adott olyan tájékoztatást, hogy az egyik területről nem lehet törölni a gazdasági épületet, mert az ott van és az a vevő tulajdonát képezi, mivel a korábbi tulajdonosok eladták neki.

(...) nyilatkozata szerint (...) panaszos a tulajdoni lapok tartalmának ismertetését és azt a tájékoztatást követően, hogy egyik ingatlanon a gazdasági épület nincs meg közölte, hogy ő úgy tudta, hogy egyik ingatlanon sincs már meg a pince, ő a területeken kb. 35 éve nem járt és utalt arra, hogy ez a körülmény részéről befolyásolhatja a kialkudott vételárat.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint tájékoztatta (...) arról, hogy ha úgy érzi nincs abban a helyzetben, hogy az eladásról a felmerült körülmény miatt dönteni tudjon, akkor természetesen aznap nem kerül sor az adásvételi szerződés megkötésére, ő a szerződés megkötésére nem köteles.

Eljárás alá vont ügyvéd kifejtette továbbá, hogy a további tulajdonostársak (...), (...) és (...) eladók, valamint (...) vevő részéről az ingatlanok tényleges állapotában a tulajdoni hányadok vételárával kapcsolatosan aggály, kérdés nem merült fel, egyértelmű volt, hogy ők tisztában vannak azzal, hogy az (...). hrsz. alatti ingatlanon a gazdasági épület már nincs meg, az (...). hrsz. alatti ingatlanon viszont már megvan és a tulajdoni hányadok vételára azok értékével arányos.

Tisztában voltak a tulajdonostárs eladók azzal is, hogy a vevő miután az ingatlanokban (...)-ben tulajdonostárs lett, a területeket teljes mértékben saját erőből és saját költségén rendbe tette.

Eljárás alá vont ügyvéd vitatta, hogy (...) állításával ellentétben semmiféle megjegyzést a vételárhoz nem fűzött, részéről olyan nem hangzott el, hogy „.... közölte, hogy örüljek, hogy ennyi pénzt kapok érte, mert korábban csak annyi volt a vételár”.

Eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy nem állt szándékában (...) meggyőzni sem az eladásról, sem az adásvételi szerződés feltételeiről és ilyet nem is tett, a szerződés megkötése során arra utaló jel, hogy (...) fenyegetve vagy megzsarolva érezte magát, nem volt tapasztalható.

Eljárás alá vont ügyvéd tapasztalata szerint elvárható egy adásvételi szerződés megkötése során az eladótól, hogy tisztában legyen az általa eladni kívánt ingatlan tulajdonságaival, állapotával és állagával. Amennyiben ennek az elvárható magatartásnak (...) nem tett eleget, mindenképpen elvárható lett volna tőle, hogy a szerződéskötés során arra a kérdésre, tud-e dönteni arról, hogy a megismert körülmények mellett megköti-e a szerződést vagy sem, felelősségteljes választ adjon. Eljárás alá vont ügyvéd indítványozta (...), (...), (...), valamint (...) tanúkénti meghallgatását az előzetes eljárásban.

(...) napjára a vezető fegyelmi biztos tanúként idézte (...), (...), (...) és (...). (...) külföldi tartózkodása miatt a tanúmeghallgatás során megjelenni nem tudott.

A másik három tanú egybehangzóan a vezető fegyelmi biztos általi meghallgatás során úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd olyan magatartást, kifejezéseket, nyilatkozatot nem tett, amely befolyásolhatta volna a panaszost a szerződés aláírásában. Emellett az iratanyagból nem lehetett megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd olyan kifejezéseket, magatartást tanúsított, amely a panaszost befolyásolta volna a szerződés aláírásában. (...) tanú a vezető fegyelmi biztos általi meghallgatása során azt is elmondta, hogy előre egyeztetett időpontban (...). napján sor került a vételár kifizetésére és a tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozat aláírására.

(...) tanú a vezető fegyelmi biztos általi meghallgatása során előadta, hogy „az ügyvédnő 100%-osan megerősítette azt, hogy az épület teljesen a vevő tulajdonát képezi.” A vezető fegyelmi biztos ismételt kérdésére ezt megerősítette „az ügyvédnő is tehát azt állította, hogy az épület már a vevőé.”

Tekintettel arra, hogy (...) ezt a nyilatkozatát megerősítette, a vezető fegyelmi biztos ezt a vallomást elfogadta el a másik két tanú vallomásával szemben.

(...) vezető fegyelmi biztos a tanúvallomás alapján megállapította, hogy az ügyvédnő a tárgybani esetben a közös tulajdon szabályairól téves jogi tájékoztatást adott, amikor azt állította, hogy a felépítmény már a vevő tulajdona.

A vezető fegyelmi biztos a panasz azon részét nem látta megalapozottnak, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd olyan kifejezéseket, magatartást tanúsított, amely a panaszost befolyásolta volna a szerződés aláírásában. A szerződés teljesült, így ezekre figyelemmel a panasznak ezen részében fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja nem merült fel.

A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azonban megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltakat, amikor azt a tájékoztatást adta a közös tulajdon szabályaival kapcsolatban, hogy a felépítmény már a vevő tulajdona. Az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglaltak megsértése fegyelmi vétség megállapítását indokolja, mivel azonban a fegyelmi vétség kisebb súlyú a vezető fegyelmi biztos (...) napján kelt határozatában az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és egyben (...) ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.

Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos határozatának kézhezvételét követő 15 napon belül a vezető fegyelmi biztosnál fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte jogorvoslatként. A vezető fegyelmi biztos (...). napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett (...) ügyvéd ellen.

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke (...) napján kelt határozatában a fegyelmi ügyben az eljárás lefolytatására a (...) Megyei Ügyvédi Kamarából (...) fegyelmi bizottsági tagot a regionális fegyelmi tanács elnökének, valamint a regionális fegyelmi tanács tagjainak a (...) Megyei Ügyvédi Kamarából (...), a (...) Megyei Ügyvédi Kamarából (...) fegyelmi bizottsági tagokat jelölte ki.

A regionális fegyelmi tanács (...). napján megtartott zárt fegyelmi tárgyalásán az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatban tett nyilatkozatait teljes mértékben fenntartotta.

Nyomatékosan előadta, hogy nem adott olyan tájékoztatást a szerződő feleknek, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő területen található pince már a vevőé, illetőleg a közös tulajdon szabályairól sem adott téves tájékoztatást a szerződő feleknek.

Előadta továbbá, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásának ideje alatt (...) vevőtől azt az információt kapta, hogy a tárgybani (...) (...). hrsz-ú ingatlan egy családi birtok volt és a tulajdonosok közül egy valaki építette ezt a pincét és a többi tulajdonostárs ezt úgy tekintette, hogy a pince az építőé, illetőleg az utána következő jogutódoké. Nagy valószínűséggel emiatt adódhatott ez a félreértés és tekintették úgy az eladók, közöttük (...) is, hogy a meglévő, felújított pince már a vevőé.

(...) előadta továbbá, hogy az osztatlan közös tulajdon tekintetében történő költségviselés során arról tájékoztatta a feleket, hogy osztatlan közös tulajdon esetén, ha valamelyik tulajdonostárs a közös tulajdonra fordít, akkor abban a körben a tulajdonostársaknak egymással el kell számolni.

Eljárás alá vont ügyvéd a zárt fegyelmi tárgyaláson előadta továbbá, hogy (...) panaszos tulajdoni hányada elírásra került az eredeti (...). napján megkötött adásvételi szerződésben.

Miután ezt észlelték, a felek (...) vevő és (...) eladó erre az eredeti adásvételi szerződésből kimaradt (...) tulajdoni hányadra egy új adásvételi szerződést kötött és az eladó (...) panaszos úgy nyilatkozott, hogy ennek a tulajdoni hányadnak a vételárát kiegyenlítettnek tekinti a korábban kötött adásvételi szerződés alapján kifizetett vételárban.

Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint ez is azt igazolja, hogy a panaszos nem lett kényszerítve az adásvételi szerződés megkötésére, mert ha ez valóban így történt volna, vagy ha az eljáró ügyvéd a panaszost megtévesztette volna, vagy megfenyegette, vagy megzsarolta volna kétséges, hogy akkor az új adásvételi szerződés az eladó kezdeményezésére megkötésre kerülhetett volna.

A zárt fegyelmi tárgyaláson meghallgatásra került (...) panaszos, aki panaszát fenntartotta. Azon kérdésre, hogy fenntartja azt az állítását, hogy a kolleganő részére téves jogi tájékoztatást adott (...) panaszos úgy nyilatkozott, hogy „inkább azt mondanám, hogy kevés volt a tájékoztatása, mert ugyanezekkel a földrészletekkel kapcsolatosan később is volt egy adásvételünk, ahol rendes tájékoztatást nyújtott az ügyvédnő”.

Panaszos előadta, hogy az adásvételi szerződést nem támadta meg, a tulajdoni hányadáért járó vételárat megkapta, a bejegyzési engedélyt aláírta. Nyilatkozott arra nézve is, hogy miután észlelte, hogy a szerződésből kimaradt a földrészletnek az ő tulajdonát képező tulajdoni hányadának egy része újabb szerződést kötött a vevővel a panaszolt ügyvéd közreműködésével. Nyilatkozott arra is, hogy ennél a második ügyletnél a vételárat úgy határozták meg, hogy az az előzőben benne foglaltatott, tehát további vételárat nem kért.

A zárt fegyelmi tárgyaláson tanúként meghallgatásra került (...) tanú, aki nem tartotta fenn azon nyilatkozatát, mely szerint (...) ügyvédnő a szerződéskötés alkalmával azt mondta, hogy az épület, a pince, ami a (...) (...). hrsz-ú ingatlanon van már a vevőé.

A tanú előadása szerint ezt nem az ügyvédnő mondta, hanem egymás között beszélgettek erről és az eladók ezt azért gondolták így, mert azt a pincét egyedül a tanú édesapjának a testvére építette és a többi tulajdonostárs ezt úgy tekintette, hogy ahhoz nekik nincsen közük.

(...) a zárt fegyelmi tárgyaláson történt tanúkénti meghallgatása során elmondta, hogy annak idején a szüleik megegyeztek és elosztották azt a bizonyos földterületet, de erről szerződés nem készült és a pincét édesapjának az egyik testvére építette egyedül, azt (...) a leszármazóktól, de már a második vagy a harmadik tulajdonostól vásárolta meg, erre tekintettel gondolták és tekintették ők úgy, hogy a pince már a vevőé.

A tanú úgy nyilatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd olyan kijelentést nem tett, tájékoztatást nem adott, hogy a pince már a vevőé, illetőleg ha nem írja alá az adásvételi szerződést (...), akkor előfordulhat, hogy meg kell térítenie a beruházásnak a költségeit.

A zárt fegyelmi tárgyaláson tanúként meghallgatásra került (...) vevő tanúvallomásában megerősítette (...) és (...) tanúk által előadottakat, mely szerint az eladók szülei korábban egymás között elosztották a területet és a szóban forgó pince az egyikük szülői területén volt, akinek jogutódjától ő a tulajdonrészt megvásárolta. A vásárláskor nem voltak tisztában azzal, hogy osztatlan közös tulajdonban van a mezőgazdasági épület, de a panaszoson kívül mindenki úgy tekintette, hogy az a tanú tulajdona. (...) tanú előadta továbbá, hogy (...) tulajdoni hányadának elírása okából egy másik adásvételi szerződést kötött a panaszossal és akkor nem merült fel semmilyen probléma a szerződéskötéskor, az normális hangulatban zajlott. (...) tanú tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy nem hangzott el (...) részéről olyan kijelentés, hogy a pince az övé. A tanú tanúvallomásában azt is megerősítette, hogy a szerződéskötés alkalmával eljáró ügyvéd (...) többször feltette a kérdést (...), hogy tud-e, akar-e szerződést kötni.

A lefolytatott bizonyítási eljárás értékelése alapján a Regionális Fegyelmi Tanács egyhangúlag arra a megállapításra jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a (...)-i szerződéskötés alkalmával a közös tulajdon szabályairól nem adott téves jogi tájékoztatást sem a panaszosnak, sem pedig a szerződő feleknek.

A Regionális Fegyelmi Tanács nem látta bizonyítottnak azt, hogy a panaszolt ügyvéd olyan kijelentést tett volna a szerződéskötés alkalmával, hogy a (...) (...). hrsz-ú ingatlanon lévő felépítmény már a vevő tulajdona.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az volt megállapítható, hogy az eladók jogelődjei egymás között szóban felosztották a földterületet és kizárólagosan az egyik jogelőd építette a felépítményt, akinek jogutódjaitól a vevő már korábban tulajdoni hányadot vásárolt, és ezért tekintették a jogutód eladók úgy, hogy a felépítmény már a vevőé.

A fenti indokok alapján a Regionális Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az eljárást megszüntette.

A fellebbezés az Üttv. 135. § (1)-(5) bekezdésén, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 31. pontján alapul.

Jogerős: 2019.11.09.


  Vissza az oldal tetejére