Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.4/2019. határozata

okiratszerkesztés, ellenjegyzés szabályainak megsértéséről

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt ... tanácsa ... ügyvéd ellen a ... számú fegyelmi eljárásban, .... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy ... (szül.: ..., születési helye és ideje: ..., anyja neve: ..., ... szám alatti lakos, ügyvédi ig. száma: ...) eljárás alá vont ügyvéd

3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért vele szemben 1.000.000 Ft,
azaz Egymillió forint összegű pénzbírságot szab ki.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint.

A kiszabott pénzbírságot és az átalányköltséget az eljárás alá vont ügyvéd jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénz befizetéssel vagy banki átutalással a ... számú bankszámlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A bejelentés:

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen ... által ... napján előterjesztett panasz elsődlegesen az eljárás alá vont ügyvéd okirat-szerkesztési tevékenységét kifogásolta, mivel az eljárás alá vont ügyvéd a panaszos által tulajdonostársként a többi társtulajdonostól, mint eladóktól megvásárolni kívánt ... „...” művelési ágú ingatlan vétele tárgyában olyan adásvételi szerződéseket készített és látott el ellenjegyzésével, amely szerződéseket - a feltételezések szerint - nem az abban megnevezett eladók írták alá, illetőleg az okiratok aláírására nem az eljáró ügyvéd előtt került sor, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd a felek okmányaik alapján történő azonosítását sem végezte el.

A panaszos előadta továbbá, hogy a szerződésben szereplő, az eladókat megillető vételár nem került kifizetésre az eladók részére, annak ellenére, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által készített adásvételi szerződések azt tartalmazták, hogy a vételár teljes egészében kifizetésre került, eladók a részükre járó vételárat megkapták.

A panasz tartalmazta továbbá, hogy a panaszos tulajdonjoga a fentiek alapján nem került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba, és a megbízottja, ... részére megfizetett vételárat a panaszos nem kapta vissza, így ebből kára származott.

A panasz alapján a vezető fegyelmi biztos a bejelentés vizsgálatára ... fegyelmi biztost kijelölte, aki lefolytatta az előzetes vizsgálatot, majd a vizsgálati eljárás eredményeként készült határozat alapján a fegyelmi eljárást elrendelte.

A határozat az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy az általa szerkesztett adásvételi szerződéseket az érintett felek nem előtte írták alá, a jogügyletek biztonságára vonatkozó JÜB előírásokat mellőzte, és a panaszossal nem tartotta a kapcsolatot.

A fegyelmi megbízott a 3 rendbeli fegyelmi vétségre tekintettel közepes mértékű pénzbüntetés kiszabását indítványozta a határozatban.

Tényállás:

A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok, a panaszos (bejelentő) és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, továbbá a ... Rendőrkapitányság ... bü ügyben történt tanúmeghallatási jegyzőkönyve és tájékoztatása alapján megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd lenti irodájában két adásvételi szerződés készült ...-én, melyek szerint a panaszos, mint vevő megvásárolja a ... alatti „...” megjelölésű ingatlan szerződésben rögzített tulajdoni illetőségeit a tulajdonostársaktól a szerződésben foglalt vételár ellenében.

Az adásvétel lebonyolításával ... panaszos ... bízta meg és a panaszos előadása szerint a birtokában lévő átvételi elismervényekkel ... részére átadta azt a pénzösszeget, amely az ingatlan tulajdonrészek vételárául szolgált.

Az adásvétel lebonyolításával megbízott ... a tulajdonosok részére a vételárat azonban nem fizette ki, ennek ellenére az adásvételi szerződés 5. pontja valótlanul azt tartalmazta, hogy a vételár teljes egészében kiegyenlítésre került és ezt az eladók a szerződés aláírásával elismerik.

A megállapításra került tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéd a kapcsolatot nem ... panaszossal, hanem .... megbízottal tartotta.

A megállapított tényállás szerint ... kereste fel az eljárás alá vont ügyvédet és bízta meg azzal, hogy készítsen adásvételi szerződéseket a ... hrsz-ú ingatlan megvásárlása vonatkozásában úgy, hogy a terület vevője ... lesz.

... szóbeli megbízása alapján készítette el az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződéseket.

Írásbeli ügyvédi megbízási szerződés, tényvázlat az ügyben nem készült. Az eljárás alá vont ügyvéd a szerződés elkészítéséhez az adatokat ... kapta, amelyek alapján elkészítette az adásvételi szerződéseket.

Az eljárás alá vont ügyvéd az elkészült szerződésekben a vételár helyét kipontozva hagyta, ahogyan a tanúk, valamint a keltezési dátum idejét is.

A szerződésekre az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi ellenjegyzést és az aláírását úgy tette meg, hogy azok még nem voltak aláírva senki által, a vételár összege és a keltezési dátum sem volt beírva.

Az eljárás alá vont ügyvéd a szerződések 12. pontjában rögzítettek ellenére a ... hrsz-ú ingatlan tárgyában készített adásvételi szerződések során semmilyen módon nem azonosította az ügyfeleket, sem az eladókat, sem a vevőt, sem pedig ... megbízottat.

Eljárás alá vont ügyvéd mind az üggyel összefüggésben a ... Rendőrkapitányság előtt folyamatban volt, ... bü számú büntetőeljárásban a ... napján történt tanúmeghallgatása során, illetőleg a ... napján megtartott fegyelmi tárgyaláson ezeket elismerte.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozott arról továbbá, hogy nem volt ott személyesen a szerződések aláírásakor, így nem tudja, hogy a szerződéseken lévő aláírások kiktől származnak, azok hamisak-e, amennyiben az aláírások hamisak, úgy nincs információja róla, hogy azokat ki és mikor hamisította meg.

A fegyelmi eljárás alatt ... panaszos feljelentése alapján a ... Rendőrkapitányságon ... bü szám alatt, a Btk. 345. §-ába ütköző és aszerint minősülő magánokirat felhasználása vétségének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás volt folyamatban, amely büntetőeljárás megszüntetésre került, tekintettel arra, hogy ... elhalálozott. A büntetőeljárásban az eljárás alá volt ügyvéd tanúként került meghallgatásra.

A végindítvány:

A fegyelmi biztos a végindítványában előadta, hogy az előzetes vizsgálat során és a rendőrségi jegyzőkönyv alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több egymással kapcsolatban lévő fegyelmi vétséget követett el. Egyrészt a szóbeli meghatalmazójával nem tisztázta, hogy ki a mögöttes személy, akinek a javára kívánta kötni az adásvételi szerződéseket, milyen feltételekkel, ő milyen meghatalmazást vagy megbízást adott a részére, magyarán az őt megkereső személlyel kapcsolatban semmilyen vizsgálatot nem végzett a tekintetben, hogy jogosult volt-e ezt az adásvételi szerződést a ... részére megkötni.

Az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződéseket az őt megkereső ... instrukciója alapján elkészítette, majd anélkül, hogy a tényleges felek ezt aláírták volna előtte, ellenjegyezte, még a vételárat sem jegyezte bele a szerződésbe, majd ezt követően átadta a szerződéseket ... részére.

Megállapítható, hogy egy bizonytalan megbízás alapján, bizonytalan tartalmú szerződések jöttek létre, amelyeket az eljáró ügyvéd ... utasításának megfelelően elkészített, aláírt, ellenjegyzett anélkül, hogy a jogügylet biztonsági előírásaira vonatkozó rendelkezéseket betartotta volna. Három jelentős fegyelmi végséget követett el az eljárás alá vont ügyvéd, ezért fegyelmi büntetésként a legmagasabb összegű pénzbírság kiszabására tett indítványt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.

A több időpontban hatályosuló, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A 2018. december 22-én hatályba lépett, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló jelenleg hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 14.1. és 14.5. pontja szerint a Szabályzat a MÜK honlapján történő közzétételt követő második hónap első napján lép hatályba (vagyis 2018. május 1-jén), amellyel egyidejűleg hatályát veszti az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat.

A jelen ügyben kifogásolt okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre, továbbá a személyazonosság ellenőrzésének elmulasztására 2017. június 10. napján került sor, így az anyagi normák tekintetében az 1998. évi XI. törvény (Üt.) és az ezen időpontban még hatályos, Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni, míg 2019. január 1-jét követően az eljárás lefolytatására az Üttv. és a FESZ eljárásjogi rendelkezései az irányadóak.

A jelen ügyben tényszerűen megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jogszabályba ütköző okiratot szerkesztett, tekintettel arra, hogy az adásvételi szerződéseket nem a ... hrsz-ú ingatlan tényleges tulajdonostársai írták alá.

Minderre azért kerülhetett sor, mert az eljárás alá vont ügyvéd nem tartotta be az ügyfélazonosításra, és ennek okán az okiratszerkesztésre, ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat.

A szerződéskötéskor hatályos Üt. 27/B. § (1) bekezdése szerint az okirat ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél által a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és a személyazonosságának igazolására alkalmas igazolvány nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a nyilvántartás adatait feldolgozó hatóságot.

Az Üt. ezen rendelkezése ugyan csupán lehetőségként írta elő az ügyvéd számára a személyazonosság ellenőrzését, azonban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) már ekkor is hatályos 73. § (1) bekezdése értelmében a törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség - többek között - az ügyvédet akkor terheli, ha ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló jogügylet előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet.

A Pmt. 6. §-ában írt ügyfél-átvilágítási kötelezettség alapján megteendő ügyfél-átvilágítási intézkedésekről rendelkező 7. § (1) bekezdése szerint a szolgáltató (és ez alatt az ügyvéd is értendő) köteles a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, ez alapján a Pmt.-ben meghatározott adatokat rögzíteni, a személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas hatósági igazolvány bemutatását megkövetelni, míg az (5) bekezdés értelmében a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.

A Pmt. tehát az Üt.-nél is szigorúbb előírásokat tartalmaz, amely alapján már 2017-ben is kötelező volt a személyazonosító igazolvány érvényességének ellenőrzése, mely érvényesség ellenőrzése, azaz az ún. JÜB-ölés pedig csak a nyilvántartás adatait feldolgozó hatóság megkeresésével lehetséges.

Ugyanezeket a szabályokat tartalmazta az akkor hatályos Pénzmosási Szabályzat is [1/2017. (VII. 10.) MÜK szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére, az egyéni ügyvédek és egyszemélyes ügyvédi irodák részére].

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes figyelmen kívül hagyása miatt, illetőleg arra tekintettel, hogy az okiratok ellenjegyzését az eljárás alá vont ügyvéd még azelőtt megtette, hogy a felek aláírták volna előtte a szerződéseket, az eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzése nem bírt a jogi normák szerinti tartalommal, így az az ellenjegyzés szabályainak megszegését eredményezte.

A szerződéskötéskor, ellenjegyzéskor hatályos Üt. 27. § (1) bekezdés, valamint a régi Etikai Szabályzat 7/3. pontja szerint ugyanis az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, valamint az okiratban megjelölt fél az iratot előtte írta alá.

Eljárás alá vont ügyvéd ezen elemek egyikét sem tudta az ellenjegyzésével bizonyítani, hiszen az okiratokat a felek aláírását megelőzően ellátta ellenjegyzésével, a felekkel nem is találkozott, szándékukat meg sem ismerte. Az ügyfél-azonosítási, ügyfél-átvilágítási kötelezettséget nem teljesítette, és ezek nem teljesítése miatt állt elő az a helyzet, hogy az okiratokat nem a szerződésben megjelölt felek írták alá.

Az Üt. 23. § (2) bekezdése szerint a megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

Jelen ügyben írásbeli megbízás, illetőleg tényvázlat nem készült, illetőleg az eljárás alá vont ügyvéd azt sem tisztázta, hogy a megbízott rendelkezik-e, ha igen, milyen tartalmú megbízással a panaszostól.

A cselekmény elkövetésekor hatályos 1998. évi XI. törvény (Üt.) 37. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy nem tett eleget az ügyfél-azonosítási kötelezettségének, így az adásvételi szerződéseket nem az okiratban megjelölt felek írták alá, amely a szerződésekben szereplő felek akaratának és a jogszabályoknak sem felelt meg, illetőleg az ellenjegyzés tétel szabályainak sem tett eleget, mivel a szerződéseket még a felek aláírása előtt ellátta ellenjegyzéssel, valamint a megbízást nem foglalt írásba, megszegte az Üt., a Pmt., és a régi Etikai Szabályzat fentiekben idézett rendelkezéseit, mellyel 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A joghátrány alkalmazása körében a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd elismerését az elkövetett szabályszegéseket illetően, valamint, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen az elmúlt időszakban nem folyt fegyelmi eljárás, míg súlyosbító körülményként értékelte, hogy az okiratszerkesztés, ellenjegyzés, mint rendszeresen és ellenérték fejében végzett tevékenység az ügyvédség monopóliuma, közbizalmi jelentőségű tevékenység, ezért ehhez a tevékenységhez szorosan kapcsolódik az ügyfél-azonosítási kötelezettség éppen annak érdekében, hogy megakadályozza a visszaéléseket, amelyek egyben veszélyeztetik az ügyvédi ellenjegyzés létjogosultságát, és az ügyvédségbe vetett bizalmat.

Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére, amelynek mértéke a FESZ 40.2. a) pontja értelmében 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint.

A fellebbezés az Üttv. 135. § (1)-(5) bekezdésén, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 31. pontján alapul.

Jogerős: 2020.08.01.


  Vissza az oldal tetejére