A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa egyéni ügyvéd és ügyvédjelölt - munkáltatója: egyéni ügyvéd - ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. szeptember 22. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
(...)
eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
100.000 Ft, azaz egyszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 65.000 Ft, azaz hatvanötezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
(...)
eljárás alá vont ügyvédjelölt 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft, azaz háromszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédjelöltet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 65.000 Ft, azaz hatvanötezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és az eljárás alá vont ügyvédjelölt, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
(...) eljárás alá vont ügyvédet 1998. február 01. napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe.
Az ellene korábban folyt, és a jelen eljárás folyamán figyelembe vett fegyelmi eljárások adatai:
Eddig kettő esetben alkalmazott fegyelmi büntetést vele szemben a Fegyelmi Tanács:
1. az F/25/2010. számú ügyben hozott, 2010. november 09. napján jogerőre emelkedett határozatával 1 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt 50.000 Ft pénzbírságot kiszabva, valamint
2. az F/21/2018. számú ügyben hozott, 2019. június 21. napján jogerőre emelkedett határozatával 2 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt írásbeli megrovással sújtotta.
Ezt meghaladóan eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire nem állnak rendelkezésre adatok.
(...) eljárás alá vont ügyvédjelöltet 2011. szeptember 01. napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara ügyvédjelölti nyilvántartásába, azóta folyamatosan (...) ügyvéd a munkáltatója.
Az ellene korábban folyt, és a jelen eljárás folyamán figyelembe vett fegyelmi eljárások adatai:
Eddig kettő esetben alkalmazott fegyelmi büntetést vele szemben a Fegyelmi Tanács:
1. az F/17/2014. számú ügyben hozott, 2015. július 10. napján jogerőre emelkedett határozatával 3 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt 50.000 Ft pénzbírságot kiszabva, valamint
2. az F/21/2018. számú ügyben hozott, 2019. június 21. napján jogerőre emelkedett határozatával 2 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt 150.000 Ft pénzbírsággal sújtotta.
Ezt meghaladóan eljárás alá vont ügyvédjelölt személyi körülményeire nem állnak rendelkezésre adatok.
(...) Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2019. január 11. napján érkezett beadványában kifogásolta, hogy a megbízása alapján eljáró (...) közreműködésével a Szeghalmi Járásbíróságon közös tulajdon megszüntetése iránt indított pere (...) a bejelentő előzetes tájékoztatását és beleegyezését nélkülöző eljárása folytán megszűnt. Bejelentő számára ennek indokaként utóbb azt jelölte meg, hogy az alperessel olyan tartalmú egyezségkötést kezdeményez, miszerint alperes tulajdoni hányadát bejelentő szerezné meg. Még azt követően is az alperessel történő egyeztetésre vonatkozó két időpontról tájékoztatta bejelentőt, hogy bejelentő már tudatta (...): számára ez a megoldás nem elfogadható; az egyezségkötésre általa megjelölt időpontok pedig nem bizonyultak valóságosnak.
Miután többször hiába érdeklődött az ügy állásáról (...), (...) ügyvédnél is többször érdeklődött, aki ígéretet tett arra, hogy beszél a jelöltjével, végül azonban azt a választ adta, hogy nem tud mit tenni az ügy érdekében.
A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2019. január 14. napján előzetes vizsgálatot rendelt el (...) ügyvédjelölttel és munkáltatójával, (...) ügyvéddel szemben.
Eljárás alá vont ügyvéd és eljárás alá vont ügyvédjelölt igazoló jelentést nem terjesztettek elő, az ügyre vonatkozó iratokat felhívás ellenére nem küldték meg.
2019. április 15. napján Fegyelmi Biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott, amelyben azt állapította meg, hogy (...) bejelentő 2017. januárjában felvette a kapcsolatot (...) ügyvédjelölttel - akinek munkáltatója (...) ügyvéd -, mert ingatlanon fennálló közös tulajdonát meg kívánta szüntetni volt élettársával, aki a tudta és beleegyezése nélkül azt kiadta bérbe. (...) ügyvédjelölt akként tájékoztatta, hogy maximum másfél év alatt lerendeződik az ügy, először beadja a keresetlevelet a Szeghalmi Járásbíróságra, majd maximum öt tárgyalás keretén belül elárverezik a házat.
2017. márciusában kifizette az ügyvédi költség első részletét, amely 100.000 Ft volt, valamint 60.000 Ft-ot illetékre, amit a bíróság felé kellett fizetni (...) ügyvédjelöltön keresztül.
Bejelentő 2017. év nyarán hiánypótlásra vonatkozó végzést kapott a bíróságtól, azóta azonban semmit. A keresetlevél beadásával egy időben bejelentő és a bejelentéssel érintett ügyvédjelölt között írásbeli ügyvédi megbízási szerződés jött létre.
Bejelentő a fentieket követően többször hívta (...), hogy ügye állásáról érdeklődjön, azonban hónapokon keresztül azt a választ kapta, hogy visszahívja. E-mailen keresztül is kereste többször, amelyekre vagy nem reagált, vagy későbbi időpontot adott meg egyeztetésre.
A későbbiekben bejelentő tudomására jutott, hogy (...) a bíróságon az ő előzetes tájékoztatása nélkül a peres üggyel kapcsolatban annak megszüntetésére irányuló intézkedést tett, és azt akként indokolta bejelentő felé később, hogy felveszi a kapcsolatot az alperessel egyezségkötés céljából, mely szerint bejelentő szerezte volna meg az ő tulajdoni hányadát is.
Bejelentő azonban úgy érzékelte, hogy ez számára nem megfelelő, aggályait közölte is (...) ügyvédjelölttel, aki azonban fenntartotta jogi álláspontját, és további két időpontról is tájékoztatta bejelentőt, melyek az alperessel történő egyezségkötés céljából lettek volna megbeszélve, azonban bejelentőnek később tudomására jutott, hogy ez nem felelt meg a valóságnak.
Bejelentő az ügyéről (...) ügyvédnél is érdeklődött többször, aki azt mondta, beszél (...) ügyvédjelölttel. Bejelentő utoljára azt a választ kapta tőle, hogy nem tud mit tenni az ügye érdekében.
A bejelentéssel érintett ügyvédjelölt és ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatban foglaltak teljesítésére további 8 napos határidőt kértek közös kérelmükben, azonban azt később sem teljesítették, nyilatkozatot nem tettek és az iratokat nem küldték meg.
Álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy (...) ügyvédjelölt megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének és 39. § (5) bekezdésének, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5.10. és 12.3. pontjainak rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el, (...) ügyvéd pedig megsértette az Üttv. 62. § (1) bekezdésének, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.3. pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács 2019. június 03. napján kihirdetett határozatában eljárás alá vont ügyvédet 2 rendbeli fegyelmi vétség, eljárás alá vont ügyvédjelöltet pedig 3 rendbeli fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta és kötelezte a felmerült elsőfokú eljárási költség megfizetésére. A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd és eljárás alá vont ügyvédjelölt is fellebbezést terjesztett elő, mindketten kérve a határozat megváltoztatását, a kiszabott pénzbírság mérséklését.
A másodfokon eljárt Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2019. december 06. napján tartott tárgyalásán FF/073/2019. szám alatt meghozott határozatával a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFK 4/2019. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú fegyelmi tanácsot új eljárás lefolytatására utasította, megadva a megismételt eljárás során követendő szempontokat.
A Fegyelmi Tanács a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa iránymutatásának megfelelően eljárva a rendelkezésre álló okiratok, a bejelentő, az eljárás alá vont ügyvéd és az eljárás alá vont ügyvédjelölt előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
(...) ügyvédjelölt a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamaránál 2011. szeptember 01. napján került az ügyvédjelölti nyilvántartásba bejegyzésre, azóta folyamatosan (...) ügyvéd a munkáltatója.
2017. januárjában vette fel bejelentő a kapcsolatot dr. (...) ügyvédjelölttel, mert volt párja, (...) a tudta és beleegyezése nélkül a közös tulajdonukban álló ingatlanukat bérbe adta. Bejelentő az ingatlanon fennálló közös tulajdont meg kívánta szüntetni, akként, hogy ingatlan illetőségét tulajdonostársa váltsa magához, ha pedig ez nem lehetséges, akkor árverés útján legyen értékesítve az ingatlan, mindkét esetben a bejelentő megtérítési igényének elszámolása mellett; ennek érdekében (...) közreműködésével pert indított a Szeghalmi Járásbíróságon.
Bejelentő 2017. márciusában (...) ügyvédjelölt részére megfizette az ügyvédi költség első részletét, 100.000 Ft-ot és 60.000 Ft-ot a peres eljárás illetékére, amit a bíróság felé (...) ügyvédjelöltön keresztül kellett megfizetnie.
Bejelentő a keresetlevél aláírásával egyidejűleg a peres eljárásbeli képviseletének (...) általi ellátásához a munkáltatója, (...) ügyvéd részére szóló ügyvédi meghatalmazást -, amely szerint (...) ügyvédjelölt helyettesítésre meghatalmazott - is aláírt.
Bejelentő a bíróságtól 2017 nyarán a hiánypótlással kapcsolatban kapott végzést legutoljára, ezt követően azonban semmit sem.
Ezt követően bejelentő több esetben érdeklődött ügyéről (...) telefonon és e-mailben is, azonban hónapokon keresztül csak azt a választ kapta, hogy visszahívja, az e-mailekre pedig vagy nem is reagált, vagy későbbi időpontot adott meg az egyeztetésre.
Noha a Szeghalmi Járásbíróság 2017. július 14. napján kelt és 2017. szeptember 05. napján jogerőre emelkedett végzésével -, mely végzések (...) ügyvéd részére kézbesítésre kerültek - a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, bejelentő csak utóbb, 2018. évben, pontosan meg nem határozható időpontban szerzett tudomást arról, hogy (...) a bejelentő előzetes tájékoztatása nélküli eljárása következtében a per megszűnt, amelyet később azzal indokolt bejelentő felé, hogy olyan tartalmú egyezségkötés érdekében veszi fel alperessel a kapcsolatot, mely szerint bejelentő szerezné meg alperes tulajdoni hányadát.
Bejelentő azonban úgy vélte, hogy ez számára nem lenne megfelelő, aggályait is közölte (...), aki ennek ellenére jogi álláspontját továbbra is fenntartotta, nem hívta fel bejelentő figyelmét arra, hogy a saját álláspontja, utasítása a saját érdekeire nézve célszerűtlen, az alperessel történő egyezségkötést célzó két időpontról is tájékoztatta bejelentőt, amelyek azonban nem feleltek meg a valóságnak.
(...) ügyvéd (...) ügyvédjelölt munkáltatójaként ügyvédjelöltjét az ügy intézése során nem látta el megfelelő utasítással, még annak ellenére sem, hogy bejelentő (...) ügyvédnél is többször érdeklődött az ügyéről; ígérte, beszél (...) ügyvédjelölttel, aztán végül azt a választ adta, hogy nem tud mit tenni az ügye érdekében.
A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2019. január 14. napján felhívta (...) ügyvédet, valamint (...) ügyvédjelöltet, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül küldjék meg, melyre a vonatkozó kamarai szabályzat alapján kötelesek, azonban az iratokat (...) ügyvéd és (...) ügyvédjelölt a felhívás ellenére a közös kérelmükben a határozatban foglaltak teljesítésére kért további 8 napos határidő alatt sem küldték meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét részben vitatta. Abban elismerte, hogy (...) principálisaként őt terheli a felelősség ügyvédjelöltje munkájáért.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt elismerte a felelősségét.
A vizsgálati eljárásban eljárás alá vont ügyvéd és eljárás alá vont ügyvédjelölt nem terjesztettek elő nyilatkozatot, az ügyre vonatkozóan semmilyen okiratot nem csatoltak.
A 2019. június 03-án tartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd csupán azt adta elő, hogy fegyelmi felelősségét részben vitatja; abban pedig elismeri, hogy (...) munkájáért principálisaként az övé a felelősség. Az eljárás alá vont ügyvédjelölt elismerte a felelősségét, előadta, hogy a kereset elutasítását követően saját maga a peren kívüli megállapodást preferálta, egy kicsit elhúzta az időt, és próbálta ugyan (...)val a személyes találkozót létrehozni, de ez nem realizálódott. Sajnálta a történteket, készségét fejezte ki az ügy befejezésére.
Szintén ezen a fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő előadta, hogy kőrösladányi, közös tulajdonban álló ingatlanjával kapcsolatban vette fel a kapcsolatot (...). Azt beszélték meg, hogy (...) megírja a keresetlevelet és később lép be az eljárásba jogi képviselőként. Megfizette a 100.000 Ft ügyvédi munkadíjat és 60.000 Ft-ot az illetékre. A kereset benyújtását követően kiadott hiánypótlási felhívást (...) teljesítette. Ezt követően már nem kapott iratot a bíróságtól. Ezután telefonon és interneten is érdeklődött az ügyéről, (...) is felvette a kapcsolatot, aki megígérte, hogy megkérdezi a jelöltjétől, hol áll az ügy. 2018 decemberében írt egy hosszabb levelet (...), ebben jelezte, hogy mi bántja őt ebben az eljárásban, úgy volt, hogy abban a hónapban még egyeztetnek, de az erre kitűzött határidő is eredménytelenül telt el.
Bejelentő a fegyelmi biztos által végzett előzetes vizsgálat során csatolta a 2017. január 28. és 2018. december 14. napjai között (...) folytatott elektronikus levelezését, mely szerint több esetben bejelentő próbálta utolérni telefonon is (...)t, és e-mailben is többször érdeklődött az ügye állásáról, de több esetben egyáltalán nem kapott visszajelzést, továbbá a társtulajdonossal történő egyeztetéssel kapcsolatos véleményét, az általa történő kivásárlással kapcsolatos aggályait e-mailben is jelezte (...)nak.
A megismételt eljárásban mind eljárás alá vont ügyvéd, mind pedig eljárás alá vont ügyvédjelölt fenntartották korábban tett nyilatkozataikat, melyet annyival egészítettek ki, hogy közölték a Szeghalmi Járásbíróság keresetlevelet elutasító végzésének, valamint az ezen végzés jogerőre emelkedésére vonatkozó végzésnek a keltét, átvételének időpontját, valamint azt, hogy az egyezségkötésre vonatkozó ajánlat 2018. tavaszán formálódott meg, 2018. június 12. napján pedig eljárás alá vont ügyvédjelölt telefonon felvette a kapcsolatot alperessel, azonban közöttük személyes egyeztetésre már nem került sor; írásbeli nyilatkozatukhoz egyidejűleg mellékelten csatolták a hivatkozott bírósági végzéseket.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező iratban, valamint az alapeljárás során tett indítványában foglaltakat a tényállások tekintetében fenntartotta. A szabályszegések megjelölése vonatkozásában módosított indítványa szerint eljárás alá vont ügyvédjelölt a 2018. január 01. napját megelőző eljárása során megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/2., 3/3. és 6/9. pontjait, 2018. január 01. napja utáni cselekményeivel pedig megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és 39. § (5) bekezdésében foglaltakat, és a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 5.10. pontjában foglaltakat, továbbá azzal, hogy felhívás ellenére nem csatolta az ügyre vonatkozó iratokat, megsértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat. Eljárás alá vont ügyvéd 2018. január 01. napja előtti cselekményével megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/2. pontjában foglaltakat, 2018. január 01. napja utáni cselekményeivel pedig az Üttv. 62. § (1) bekezdésében írtakat, valamint azzal, hogy felhívás ellenére nem csatolta az ügyre vonatkozó iratokat, megsértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat.
Indítványozta eljárás alá vont ügyvédjelölttel szemben 3 rendbeli, eljárás alá vont ügyvéddel szemben pedig 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását, és marasztalásukat a felmerült költségekben.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást (...) bejelentő vallomása és az azt alátámasztó okiratok, valamint (...)nak az ezt megerősítő alapeljárásban tett tárgyalási nyilatkozata alapján állapította meg. A bizonyítékok igazolták a megbízás tartalmát, valamint a megbízási jogviszonyban állók által tanúsított magatartást is.
Eljárás alá vont ügyvédjelölt nem járt el megfelelően a megbízás teljesítésekor, halogatta az eljárást, valamint a megbízó tájékoztatását is, és azon túl, hogy nem a megbízás szerint, annak keretein belül járt el, nem hívta fel ügyfele figyelmét arra, hogy szükséges lenne, ha bejelentő a saját álláspontjának célszerűségét megvizsgálná.
Eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére nem látta el ügyvédjelöltjét megfelelő utasítással a megbízás teljesítésével kapcsolatban, hogy bejelentő miután eljárás alá vont ügyvédjelöltnél történt érdeklődése kudarcba fulladt, több ízben már nála is érdeklődött az ügy állásáról.
A bejelentővel létrejött megbízáshoz kapcsolódóan az ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartások 2017-2018. évi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), majd 2018. január 01. napjától, és az ügy elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályos.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg: jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartások továbbra is fegyelmi vétségnek minősülnek és nem bírálandók el enyhébben.
Mindebből következően az eljárásban, az eljárási kérdésekben a jelenlegi, elbíráláskori hatályos jogszabályokat (Üttv., FESZ), míg az eljárás alá vont ügyvéd és eljárás alá vont ügyvédjelölt fegyelmi felelőssége körében az anyagi jogszabályok vonatkozásában az eljárás tárgyává tett cselekmények elkövetésekor hatályos szabályokat - amely jelen esetben az Üt., és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat, illetve az Üttv. és a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól - kell alkalmazni.
Az Üt., az Üttv., mind a régi Ügyvédi Etikai Szabályzat és a jelenleg hatályos Ügyvédi Etikai Szabályzat is lényegét tekintve azonos tartalommal szabályozza az ügyféllel fennálló megbízás körében az ügyvédek feladatait, kötelezettségeit, a kapott megbízás ellátását, teljesítését, az ügyféllel való kapcsolattartást, az elvárható ügyvédi magatartás mércéjét, amely rendelkezések az ügyvédjelöltekre is megfelelően irányadók, illetve ezen szabályozások hatálya az ügyvédjelöltekre is kiterjed.
Ezek a megbízó ügyfél és a megbízott ügyvéd viszonylatában irányadó, és a megbízott ügyvédet terhelő kötelezettségek az ügyvédi szakma alapvető szabályai, amelyek egyben az ügyvédi hivatásba vetett bizalom alapjait képezik. Következésképpen ezek bármelyikének megsértése alkalmas az ügyvédségbe, az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalom csorbítására.
Az ügyvédi megbízás elsődleges és legfőbb jellemzője, hogy annak ura a megbízó. Nyilvánvaló, hogy a megbízott ügyvéd a megbízást az irányadó jogszabályi rendelkezések keretei között jogosult és egyben köteles ellátni, teljesíteni. Mindehhez elengedhetetlen, hogy az eljárási cselekményekről az ügyvéd a megbízóját részletesen tájékoztassa, annak érdekében, hogy megbízó a jogszabályi rendelkezések keretében, azok ismeretében megalapozott döntést tudjon hozni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy nem teljesítette a megbízást, a per megszűnéséről megbízója csak utóbb szerzett tudomást, megbízóját eljárásáról nem tájékoztatta, megbízójával a kapcsolatot nem tartotta megfelelő módon, a közös tulajdon megszüntetésének az általa szorgalmazott módjával szemben álló megbízói álláspont észlelése kapcsán nem hívta fel megbízója figyelmét a megbízó álláspontjának, utasításának célszerűtlenségére, megszegte a 2018. január 01. napja előtt megvalósított magatartásaival az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/2., és 3/3. pontjaiban írt rendelkezéseket. A Szabályzat 3/2. pontja tartalmazza azt a rendelkezést, mely szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. A 3/3. pont rendelkezik arról, hogy az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekeinek érvényesítéséhez. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatálybalépését követő tevékenységeivel és mulasztásaival pedig megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és 39. § (5) bekezdését. Az 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. A 39. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvédjelölt 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy az eljárása folytán a peres eljárás megszűnt, a megbízás keretein túlterjeszkedve járt el, megszegte a 2018. január 01. napja előtt megvalósított magatartásaival az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 6/9. pontját, amely szerint az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet haladéktalanul tájékoztatni kell. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatálybalépését követő tevékenységeivel pedig megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 5.10. pontjában írt szabályt, mely szerint az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvédjelölt további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt munkáltatójaként ügyvédjelöltjét nem látta el megfelelő utasítással, még a megbízó nála történt többszöri reklamációját követően sem, megszegte a 2018. január 01. napja előtt megvalósított magatartásaival az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló többször módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/2. pontjában foglaltakat, miszerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatálybalépését követő tevékenységeivel pedig megszegte az Üttv. 62. § (1) bekezdésében írtakat, mely szerint az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint - ha a munkaszerződés így rendelkezik - munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd és az eljárás alá vont ügyvédjelölt azzal a magatartásukkal, hogy felhívás ellenére nem csatolták az ügyre vonatkozó iratokat, megszegték az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3. pontjában írt szabályt. E rendelkezés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd és az eljárás alá vont ügyvédjelölt további 1 - 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt magatartása 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során
- (...) ügyvéd esetében az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban már fegyelmi büntetések kiszabására került sor, azzal, hogy korábban már több hasonló ténybeli alapon nyugvó fegyelmi vétségben is elmarasztalták, továbbá a megvalósított fegyelmi vétségek halmazatát, valamint azt, hogy a principálisként őt terhelő alapvető utasításadási kötelezettségét szegte meg, ugyanakkor azt a tényt is figyelembe vette, hogy az első fegyelmi büntetése óta igen hosszú idő telt el.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács azt a körülményt, hogy fegyelmi felelősségét részben elismerte.
- (...) ügyvédjelölt esetében szintén az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvédjelöltet fegyelmi eljárásokban korábban már elmarasztalták, mégpedig a jelenlegiekhez hasonló cselekmények miatt is, és a megvalósított fegyelmi vétségek többszörös halmazatát, továbbá, hogy a megbízóval szemben tanúsított magatartása alkalmas volt arra, hogy az ügyvédségbe, az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalom csorbuljon.
Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni, hogy elismerte felelősségét, és kifejezésre jutatta azon szándékát, hogy igyekszik bejelentő ügyét helyrehozni.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetések állnak arányban az elkövetett fegyelmi vétségekkel.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet és eljárás alá vont ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) és c) pontjai alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének - mind az első fokú eljárásban, mind pedig a másodfokú eljárásban felmerült kamarai átalányköltségek - megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd és eljárás alá vont ügyvédjelölt figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Fegyelmi tanács határozata 2020.12.23. napján jogerős