Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/5/2019. határozata

szerződésből keletkező jogvitában képviseletről

HATÁROZAT

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt .. fegyelmi tanácsa .. ügyvéd ellen az F/5/2019. számú fegyelmi eljárásban ... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ... (szül: .... an: ..., székhely: ...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § a) pontja értelmében

„írásbeli megrovás”

büntetést szab ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd az egy rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2 a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, azonban a FESZ 40.9 alapján a fegyelmi tanács lehetőséget látott az átalányköltség mérséklésére, ennek megfelelően a fegyelmi tanács az átalányköltséget 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint összegben állapítja meg.

Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a ... banknál vezetett ... számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

... ügyvéd .... napjától a ... Megyei Ügyvédi Kamara tagja.

... bejelentő ... januárban beadványt nyújtott be a ... Megyei Ügyvédi Kamarához, melyben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolta. Állítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd őt korábban már több ügyben képviselte, ezért egy ingatlan adás-vételével kapcsolatban is hozzá fordult.

Az eljárás alá vont ügyvéd .... napján egy adás-vételi szerződést és egy vállalkozási szerződést készített, mely szerződésekben a bejelentő is szerződő fél volt. Ezen szerződések készítése és ellenjegyzése során ügyvédként mindkét fél képviseletében járt el. Később a vállalkozási szerződés kapcsán jogvita keletkezett a bejelentő, mint megrendelő és ... vállalkozó között, amely miatt a ... Járásbíróságon per indult. A pert a vállalkozó indította, mert álláspontja szerint a megrendelő ... forintot jogellenesen tartott vissza, és nem fizetett meg a vállalkozási díjból. A perben az eljárás alá vont ügyvéd a vállalkozó felperes képviseletét vállalta és látta el a bejelentővel, mint alperessel szemben.

A ... Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Biztosa ... bejelentése alapján az eljárás alá vont ügyvéd ellen hivatalból indult előzetes vizsgálatot az .... számú határozatával lezárta, és fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a fegyelmi ügyben .... napján tárgyalást tartott, melynek során áttekintette a fegyelmi eljárás során keletkezett iratokat, meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet, és a fegyelmi biztos végindítványát. A háromtagú fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a cselekmény idejében hatályban volt, így a jelen ügyben irányadó, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) 5/14 pontjában foglaltakat, amely a következőket írja elő: „ha az ügyvéd felek megbízásából szerződéskötésben működik közre, és azok részére együttesen fejt ki okiratszerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerződésből keletkező jogvitákban egyik fél képviseletét sem láthatja el, kivéve ha az ellenérdekű felet a szerződéskötésnél másik ügyvéd képviselte.”

Az eljárás alá vont ügyvéd az etikai szabályzat megsértését tudomásul vette, arra egyéb észrevételt nem tett.

A fentiekre tekintettel a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § a) pontja értelmében „írásbeli megrovás” büntetést szab ki.

Jogerős: 2019.09.17.


  Vissza az oldal tetejére