A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a 2020. év január hó 20. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson dr. xy (KASZ) , sz. alatti székhelyű ügyvéd fegyelmi ügyében meghozta a következő
fegyelmi határozatot.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy
dr. xy ügyvéd (szül.: ...................................... an.: ......................................,
lakcím: . ......................................
iroda: ......................................
Fegyelmi eljárások: F.8/2011. megrovás, F.11/2011. pb. F. 9/2018. pb.
eljárás alá vont ügyvéd
2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el,
ezért Őt az Üttv. 108. § b.) pontja és a FESZ. 26. a) pontja szerinti
150.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, továbbá kötelezi 80.000 Ft eljárási költség megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot az (Üttv. 108. § b) pontja), valamint az átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a .. Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással a .. Ügyvédi Kamara 10300002-10408652-49020014 számú bankszámlaszámára, mindkét esetben az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos és az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
I. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Az eljárás alá vont ügyvéd egyéni ügyvédként gyakorolja hivatását. A Fegyelmi Tanács tényként kívánja rögzíteni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az együttműködési kötelezettségét csupán részben teljesítette, mivel a fegyelmi eljárás tárgyát képező megbízás iratanyagát nem csatolta sem az előzetes vizsgálat elrendelését követően a Fegyelmi biztos részére, sem a Fegyelmi Tanács részére. A személyes körülményeit illetően a panaszolt ügyvéd előadta, kiskorú gyermeket nevel a háztartásában, a kiskorú gyermekkel él együtt, a gyermek 16 éves. Átlag bevétele 300.000-500.000 Ft, havonta 42.000 Ft lakáshitelt törleszt.
A Fegyelmi Tanács a döntésének meghozatalakor a korábbi fegyelmi eljárásokat mérlegelési jogkörében vette figyelembe, még pedig súlyosbító körülményként.
II. Az eljárás fontosabb eseményei:
- Panaszos 2019. év szeptember hó 25. napján a férje, xx meghatalmazásával panaszt tett dr. xy ügyvéd ellen a ..Ügyvédi Kamaránál
- Dr. xy vezető fegyelmi biztos 2019. év október hó 16. napján előzetes vizsgálatot rendelt el és felhívta a panaszolt ügyvédet, hogy 7 napon belül az iratokat küldje meg a kamarának
- a panaszolt ügyvéd dr. xy vezető fegyelmi biztos irányában az elrendelt előzetes vizsgálatot érintően észrevételeket tett, azonban iratokat nem csatolt
- 2019. év október hó 16. napján dr. xy, a ... Ügyvédi Kamara elnöke tájékoztatta panaszost az előzetes vizsgálat elrendeléséről
- Dr. xy vezető fegyelmi biztos 2019. év december hó 19. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett a panaszolt ügyvéd ellen
- Dr. xy vezető fegyelmi biztos 2019. év december hó 19. napján kelt levelében értesítette panaszost a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről
- 2020. év január hó 07. napján dr. xy, a Reg. Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte a Fegyelmi Tanács tagjai
- 2020. év január hó 07. napján akadályoztatottsága miatt dr. xy vezető fegyelmi biztos dr. xy fegyelmi biztost jelölte ki a helyette történő eljárásra
- 2020. év január hó 08. napján a Fegyelmi Tanács elnöke intézkedett a tárgyalás kitűzéséről és az idézések kibocsátásáról
- 2020. év január hó 09. napján a panaszolt ügyvéd és panaszos irányában idézés került kibocsátásra
- 2020. év január hó 20. napján került a fegyelmi tárgyalás megtartására, ahol a panaszolt ügyvéd, a bejelentő meghallgatásra került és a Fegyelmi Tanács határozatot hozott.
III. Tényállás
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá a panaszos előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
Panaszos a 2019. év szeptember 25. napján kelt beadványában előadta, hogy a férje az ... Kft. (...címe.) alkalmazásában állt, ahol üzemi balesetet szenvedett el. Azt állította, hogy 2016. év szeptemberében megbízást adtak panaszolt ügyvédnek, hogy a nevezett munkáltatóval szemben a kártérítési igényüket érvényesítse, átadták a részére az üzemi balesettel kapcsolatos összes iratot. Előadta, hogy a panaszolt ügyvéd felvette a munkáltatóval és a biztosítóval a kapcsolatot, majd meghatalmazást adtak a kártérítési per megindítása céljából is. Előadta, hogy a panaszolt ügyvédtől semmiféle visszajelzést nem kaptak, a per nem indult meg, többször keresték Őt az irodájában, de nem tudták elérni, az iratokat sem küldte vissza a részükre.
A panaszolt ügyvéd az igazoló jelentésében - amelyhez iratokat nem csatolt - előadta, hogy meghatalmazást kapott a kártérítési igény munkáltatóval szembeni érvényesítésére, amely alapján személyes egyeztetésre és levélváltásra is sor került. A munkáltató azonban a kezdeti sikerek után visszalépett az egyezségtől, amelyről a panaszost is tájékoztatta, és tájékoztatta, hogy a perindítás előtt újabb, részletesebb egyeztetésre van szükség. Előadta, hogy nem emlékszik megbízás felvételére. A személyes meghallgatása során, a fegyelmi tárgyaláson azon álláspontot képviselte továbbra is, hogy a munkáltatóval szembeni ügyintézésre kapott 3 éve meghatalmazást és ezzel kapcsolatban volt levélváltás az ..... Kft.-vel, majd egy vagy kettő alkalommal megjelent egyezkedni a cégnél. Előadta, hogy egy 1 oldalas meghatalmazást írtak alá, de arról nem tudott beszámolni, hogy megbízási szerződésben rögzítették-e a megbízás részleteit, mivel nem maradt nála semmi irat, de véleménye szerint nem készült megbízási szerződés. Előadta, hogy a meghatalmazás a céggel szembeni peren kívüli egyeztetésre szól. Elismerte, hogy a megbízó és meghatalmazottja, panaszos több alkalommal keresték, kérték vissza a periratokat. Elismerte, hogy az iratokat sokáig nem küldte vissza, a fegyelmi tárgyalás előtti héten postázta csak azokat. A panaszolt ügyvéd elismerte, hogy felróható a részére az, hogy az iratokat az ügyfelek kérésére nem küldte vissza. Előadta, hogy nincsenek a birtokában iratok, talán a számítógépében található egy - két dokumentum.
Panaszos a személyes meghallgatása során előadta, hogy nincsenek iratok a birtokában, nem kapott a meghatalmazásokból, amit a panaszolt ügyvédnek adtak.
Előadta, hogy egy 1 lapos meghatalmazást írt először a férje otthon alá, amit bevitt utána az ügyvédnek. Előadta, hogy az ügyvéd azon tájékoztatását követően, hogy nem jött létre megállapodás a munkáltatóval, a perre is írt alá a férje meghatalmazást, amit bevitt az ügyvédnek. A meghatalmazásokat felmutatni a panaszos nem tudta.
Előadta, hogy levélben és telefonon is keresték a panaszolt ügyvédet, hogy az iratokat visszakapják, de soha nem érték utol. A Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy a tanú a meghatalmazások számát illetően a meghallgatása során ellentmondásos előadást tett, mivel először 2 meghatalmazásról tett előadást, majd pedig háromról.
A panaszolt ügyvéd elismerte, hogy az iratokat nem küldte vissza az ügyfelek kérésére, azonban továbbra is azon állítását tartotta fenn mely szerint meghatalmazást perbeli képviseletre nem kapott, nem írtak alá.
A Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai értelmében 6:272. § [Megbízási szerződés]
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
6:275. § [Tájékoztatási kötelezettség]
(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.4. értelmében: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A Fegyelmi Tanácsnak az eljárás során azt kellett megállapítania, hogy a panaszos férje és a panaszolt ügyvéd között létrejött e megbízási szerződés, a panaszolt ügyvéd milyen ügy elintézésére kapott meghatalmazást xy részéről és mennyi meghatalmazás került aláírásra, pontosan milyen ügytárgyat érintően. Iratanyag, mint bizonyíték az eljárásban sem a panaszos, sem a panaszolt ügyvéd részéről nem került rendelkezésre bocsátásra. A panaszos azt állította, hogy nem kaptak meghatalmazást, míg a panaszolt ügyvéd azt állította, hogy nincs a birtokában iratanyag, de csak a peren kívüli egyeztetésre kapott meghatalmazást. A panaszos és a panaszolt ügyvéd egyezően adták elő, hogy a munkáltatóval történő egyeztetésre létrejött a megbízási jogviszony, azonban a panaszolt ügyvéd előadásával szemben a panaszos, tanú nem tudta igazolni, hogy a panaszos a panaszolt ügyvédnek a kártérítési per megindítására, vagy továbbá egyéb ügyre meghatalmazást adott volna.
A panaszolt ügyvéd az iratok ügyfél kérésére történő visszaküldése körben a mulasztását, a fegyelmi vétség elkövetését elismerte.
A panaszolt ügyvéd a fegyelmi eljárás során elmulasztotta a fegyelmi biztos felhívására benyújtani az ügy rendelkezésére álló iratait. A Fegyelmi Tanács megjegyezi, hogy az ügyvédi kar tagjait az általuk intézendő ügyek tekintetében iratőrzési, irattározási kötelezettség terheli, különös tekintettel a saját maguk által szerkesztett okiratok, levelek stb. tekintetében. A 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról, továbbá az Üttv. a fegyelmi biztos részére lehetővé teszi, hogy a tényállás tisztázása érdekében iratokat kérjen be a panaszolt ügyvédtől, és személyesen meghallgassa. A panaszolt ügyvéd az együttműködési kötelezettségét elmulasztotta, sem a fegyelmi biztos, sem a fegyelmi tanács felhívására iratanyagot nem csatolt, ezzel szintén fegyelmi vétséget követve el.
IV. A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a korábbi indítványát nem módosította. A fegyelmi biztos a 2017. évi LXXVIII. tv. 1. § (3) bekezdése és az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétség megállapítására vonatkozó indítványát fenntartotta.
V. A fegyelmi biztos indítványa alapos azzal, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos azon megjegyzésével (2019.12.19. fegyelmi eljárást kezdeményező irat) nem ért egyet, hogy „Az előzetes vizsgálat alapján megállapítható, hogy az ügyvéd a kártérítési igény érvényesítésére megbízást kapott, amelyet nem teljesített.” A fegyelmi eljárásban ugyanis az tisztázódott, hogy a munkáltató irányában történő eljárás során a panaszolt ügyvéd meghatalmazást kapott, a munkáltatóval szemben eljárt, azonban a munkáltatóval megállapodás nem jött létre. Azt kijelenteni tehát, hogy az ügyvéd a megbízást nem teljesítette, kijelenteni nem lehet. A perbeli eljárásra történő megbízást, meghatalmazást a Fegyelmi Tanács nem találta bizonyítottnak, azt csupán a panaszos állította, de nem igazolta.
VI. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban , a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai értelmében 6:272. § [Megbízási szerződés]
Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
6:275. § [Tájékoztatási kötelezettség]
(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén enélkül is tájékoztatni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III . 26.) MÜK szabályzat 2.4. értelmében: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
A jelen határozatban már a fentiekben körülírt magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg. 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, amikor megbízója részére kérésére az iratokat nem küldte meg, nem vette fel a kapcsolatot a megbízójával a megbízó megkeresését követően. Továbbá 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el a fegyelmi eljárásban tanúsított együttműködési, iratcsatolási kötelezettségének elmulasztásával.
VII. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta. Az átalányköltség összegét a Fegyelmi Tanács 80.000 Ft összegben határozta meg, míg a pénzbírság büntetését 15.000 Ft összegben. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, továbbá azt, hogy a panaszolt ügyvéd iratokat csatolni nem tudott, illetőlegesen a panaszolt ügyvéd ellen folyamatban volt és elmarasztalással végződött fegyelmi eljárásokat, amelyeket a jelen határozat fejléce is megjelöl.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte a büntetés mértékének meghatározása során, hogy a panaszolt ügyvéd kiskorú gyermekét egyedül neveli háztartásában.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A kishatározat 2020. év január hó 20. napján történt kihirdetésekor a panaszolt ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy a határozatot tudomásul veszi, az ellen nem kíván fellebbezni.
A határozat jogerős: 2020. 01. 20.