A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [.........] ügyvéd ellen [.........] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban az eljárás folytatásának elrendelését követően 2021. június 21. napján megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [.........] (KASZ: [.........], székhelye: [.........] eljárás alá vont egyéni ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az ellene DRFB-11/2019 (P45/2016) szám alatt folyamatban lévő fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli.
[.........]
Az eljárás alá vont ügyvéd a Debreceni Ügyvédi Kamaránál van bejegyezve. Ügyvédi tevékenységet [.........] napjától végez. Vele szemben korábban fegyelmi eljárás nem indult.
2016. 10. 24. napján bejelentés érkezett bejelentőtől az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységével kapcsolatban.
2017. 03. 27. napján a bejelentő tájékoztatta a kamarát arról, hogy a [.........] kerületi Rendőrkapitányság nyomozást folytat az ügyvéd ellen.
2017. 06. 02. napján a Kamara elnöke elrendelte a fegyelmi eljárást, melyről a bejelentőt is értesítette.
2019. 02. 18. napján fegyelmi tárgyaláson az eljárás felfüggesztésre került a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
2021. 05. 17. napján a fegyelmi biztos indítványozta a felfüggesztett eljárás folytatását. Szintén
2021. 05. 17. napján a fegyelmi tanács a fegyelmi tárgyalás folytatására új határnapot tűzött ki.
Tényállás:
I. A bejelentés
1. A bejelentő beadványa szerint eljárás alá vont ügyvéd
a) harmadik személy érdekében strómanként járt el egy olyan gazdasági társaság vonatkozásában, melynek állandó ügyvédje volt,
b) színlelt jogügyletben vett részt,
c) ügyfelével a megbízási jogviszonya alatt ügyvédként olyan szerződést készített, melyben saját maga ügyfél volt,
d) bírósági eljárásban a személyes meghallgatásakor - iratokkal igazolhatóan - valótlan nyilatkozatot tett.
2. A panaszos a fenti állításait az alábbiakra alapozza:
a) Ügyvéd 2015. júliusa előtt állandó megbízottja volt a [.........] Kft.-nek, melynek abban az időben L.T. volt az egyszemélyes tulajdonosa és ügyvezetője is.
b) Miután L.T. az 50 M Ft-os üzletrészét egy 30 M Ft-os és egy 20 M Ft-os üzletrészre osztotta, ügyvéd 2014. november 17-én olyan szerződést készített, amelyben ő maga vásárolta meg L.T-től a Kft. 20 M Ft értékű, 40%-os üzletrészét 400.000 Ft vételárért.
A fenti jogügylet előzménye az volt, hogy azt megelőzően az ügyvéd vételi jogot alapító szerződést készített a fenti üzletrészre H.Z. javára, aki annak ellenére, hogy nem volt tulajdonosa vagy tisztségviselője a Kft.-nek, tulajdonképpen H.S-el együtt irányította azt.
A vételi jogot azonban nem H.Z. gyakorolta, hanem az ügyvéd, így köttetett meg a fenti szerződés.
c) Az üzletrész eladása nem lett közölve a társasággal, és a változásbejegyzési kérelem is csak 2015. június 2-án lett bejelentve a Cégbírósághoz, amely - a hiánypótlási felhívás eredménytelensége miatt - a változásbejegyzési kérelmet elutasította, amely végzés 2015. július 10-én jogerős lett, így az ügyvéd nem lett a cégjegyzékbe bejegyezve.
d) Bejelentő 2015 tavaszán jelezte L.T-nek, hogy meg kívánja vásárolni a Kft. 100%-os üzletrészét. A jogügylet teljesedésbe ment 2015. július 14-én,
- mivel az ügyvéd bejegyzési kérelmét a Cégbíróság elutasította,
- arra lehetett következtetni, hogy a L.T: és az ügyvéd között létrejött szerződés semmis,
- L.T. szavatossági nyilatkozatot tett, mely szerint az ügyvéddel kötött szerződése felbontásra került.
A tulajdonosváltozás, azaz a bejelentő tulajdonjogának bejegyzése a Cégbíróságon megtörtént.
e) Amikor az ügyvéd a panaszos tulajdonjogának megszerzéséről értesült, egyből tulajdonjog iránti igénnyel lépett fel, de jogi eljárást nem kezdeményezett. A felek egyeztettek, az is szóba került, ha a bejelentő bizonyos összeget fizet az ügyvédnek, aki lemond az igényéről.
f) Amikor azonban látszódott, hogy nem születik egyezség a felek között, előkerült egy 2015. július 10-én kelt üzletrész adásvételi szerződés, melyben az ügyvéd eladja a 20 M Ft értékű üzletrészét 80 M Ft-ért H.S. vevőnek. 8 M Ft a szerződés aláírásakor kifizetésre is került, a fennmaradó összeg talán a mai napig sem lett megfizetve.
g) A panaszos közjegyzői kirendelés alapján szakértői véleményt kért az ügyvédet érintő 20 M Ft-os üzletrészre. A szakértői vélemény szerint az üzletrész megszerzésének időpontjában, azaz 2014. nov. 17-én az 46,9 M Ft és 57,3 M Ft között volt, míg az eladáskor (2015. július 10-én) 40 M Ft és 49 M Ft között.
3. Bejelentő 2016. december 19-én feljelentést tett az ügyvéd ellen a [.........] Rendőrkapitányságon a Btk. 368. § (1) bekezdésébe ütköző önbíráskodás bűntette kísérletének gyanúja miatt, mely tényről a Kamara 2017. január 4-én értesült.
4. 2017. január 23-án újabb beadvány érkezett a bejelentőtől a Kamarába, amelyben kiegészítette az eredeti panaszának azt a pontját, amelyben azt állítja, hogy az ügyvéd a saját maga készítette szerződésben ügyfélként vett részt. A kiegészítés lényege az, hogy az ügyvéd úgy készítette el a vételi jogot alapító szerződést, hogy előtte nem volt felosztva az egy személy tulajdonában lévő 100%-os üzletrész, így érvénytelen szerződést készített és jegyzett ellen, és a jogosult helyett ő hívta le a vételi jogot. A bejelentő szerint ez a magatartása is etikai szabályt sértett és az ügyvédi kar tekintélyét csorbította.
5. 2017. február 28-án érkezett levelében a bejelentő arról értesítette a Kamarát, hogy megszületett az elsőfokú ítélet, amelynek szóbeli indokolása szerint az ügyvéd üzletrészének megszerzéséről kötött szerződés semmis, mivel jóerkölcsbe ütközik és színlelt.
6. A bejelentő - az 5. pontban foglalt ítélet megküldésével együtt - bejelentette, hogy a Budapesti II. kerületi Rendőrkapitányság nyomozást folytat az ügyvéd ellen, önbíráskodás kísérlete miatt.
Az 5. pontban hivatkozott írásba foglalt ítélet szerint a 2014. november 17. napján és 2015. július 10. napján kötött azon szerződések, amelyekben megszerezte az ügyvéd, illetve eladta az üzletrészt, érvénytelenek.
7. 2017. szeptember 6-án a bejelentő megküldte a kamarának az I. fokú ítélet ellen az eljárás alá vont ügyvéd által benyújtott fellebbezést és a saját ellenkérelmét.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében a kereset teljes elutasítását és a felperes I. és II. fokú perköltségben való marasztalását kérte.
Mindkét beadványt mellékletben csatolta.
II. Az eljárás alá vont ügyvéd írásban benyújtott álláspontja
1. A bejelentő valamennyi megállapítását vitatja, illetve - mivel nem állt a bejelentővel ügyvéd- ügyfél kapcsolatban - magát azt is vitatta, hogy a „panaszt benyújtó személy a fegyelmi felelősségre vonását jogszerűen követelhetné.”
2. Nem felel meg a valóságnak az, hogy a [.........] Kft.-vel állandó megbízási jogviszonyban állt, csak eseti megbízások alapján végzett számára jogi tevékenységet (túlnyomórészt társasági szerződés módosítása és cégeljárásban történő képviselet).
3. A L.T-től történő üzletrészvásárlást elismeri és azt is, hogy annak bejelentése csak később történt meg a Cégbírósághoz, s a kérelmet a Cégbíróság elutasította.
4. Az is valós, hogy az üzletrész eladására H.S-el szerződést kötött.
5. Az nem felel meg a valóságnak, hogy ügyfélként olyan szerződésben vett részt, amelyet ő, mint ügyvéd készített. A változás bejelentésével kapcsolatos iratokat nem ő készítette, a bejelentésben hivatkozott e-mailt is kizárólag az okiratot szerkesztő ügyvéd kolléganő kérésére küldte el.
6. Nem vett részt színlelt ügylet megkötésében, és kifogásolja a pejoratív „stróman” kifejezés vele szemben alkalmazását is, s kénytelen lesz személyiségi joga megsértése miatt eljárásokat kezdeményezni.
Az üzletrészt a saját elhatározásából, a saját nevében vásárolta meg, illetve adta el (bár ebben a folyamatban H.Z. is közreműködött) és senkivel nem állapodott meg abban, hogy ő más helyett és más javára szerez tulajdonjogot.
A szerződések érvénytelensége megállapítása iránt a bejelentő által kezdeményezett perben is kifejtette véleményét.
7. Becsatolta a Kft. 2015. július 10-én kelt társasági szerződését, amely szerint a Kft. tagja a bejelentő 30.000.000 Ft törzstőkével és eljárás alá vont ügyvéd 20.000.000 Ft törzstőkével rendelkezik. Ezt a társasági szerződést mindkét tag aláírta, de nem lett a Cégbírósághoz benyújtva éppen azért, mert eljárás alá vont ügyvéd korábbi üzletrész szerzésének bejegyzési kérelmét a Cégbíróság elutasította. Erről egyeztetett az okiratot készítő ügyvéddel kérve, annak átgondolását, hogy hogyan lehet a tényleges viszonyokat bejelenteni a Cégbírósághoz. Mivel azt a választ kapta, hogy átgondolják, nem fellebbezte meg az üzletrész szerzését elutasító cégbírósági döntést.
Ezt követően adta el L.T. a 100%-os üzletrészét a bejelentőnek 2015. július 14-én.
8. Nem tett valótlan nyilatkozatokat a bíróság előtt, hanem éppen az ő sérelmére követtek el bűncselekményt, melynek a bejelentő is érintettje. Éppen L.T. tett valótlan nyilatkozatot a szerződésben, mikor azt nyilatkozta, hogy a közte és eljárás alá vont ügyvéd között létrejött adásvételi szerződést felbontották, mivel ilyen soha nem történt. Ugyancsak felmerül a bűncselekmény gyanúja a bejelentő és ügyvédje által készített, a bejelentő 100%-os üzletrész megszerzésével kapcsolatos okirat elkészítésével és felhasználásával kapcsolatban.
9. Büntetőfeljelentést még nem tett.
10. A bejelentés-kiegészítéssel kapcsolatban álláspontja az alábbi:
- nem vitatja a feljelentés alapjául szolgáló e-mail elküldését, azonban az abban foglaltak szerinte nem valósítanak meg semmilyen bűncselekményt, mivel az a közlése, hogy a bejelentő által felvett osztalék 40/%-ának megfizetése esetén eltekint a feljelentéstől, nem meríti ki a hatályos Btk. szerinti egyik tényállást sem, sőt etikai szabályokat sem sértett.
- Nem az opciós szerződés alapján, hanem szabályos adásvételi szerződés alapján szerezte meg az üzletrészt.
- Az opciós szerződéssel kapcsolatban a bejelentő nem kezdeményezhet fegyelmi eljárást, mivel csak a szerződésben szereplő felek lehetnek jogosultak felelősségre-vonásának a kezdeményezésére.
11. 2017. november 16-án becsatolta a II. fokú ítéletet, amely a keresetet elutasította, mivel a felperesnek (bejelentő) a két adásvételi szerződés (az ügyvéd üzletrész megvásárlása és annak eladása) vonatkozásában nincs olyan jogi érdeke, amelynek megóvásához a két szerződés érvénytelenségének megállapítására lenne szükség.
12. 2018. december 10-én becsatolta a [.........] Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály [.........]/2018. megk. számú gyanúsítotti kihallgatásáról 2018. december 4-én készült jegyzőkönyvet, amellyel azt kívánta igazolni, hogy az ellene folyó büntetőeljárásról aznap szerzett tudomást.
III. A fegyelmi főmegbízott korábbi álláspontja
1. Dr. [.........]
- harmadik személy érdekében strómanként járt el olyan gazdasági társaság vonatkozásában, melynek megbízott ügyvédje volt,
- színlelt jogügyletekben vett részt,
- a megbízás fennállása alatt az ügyfele számára készített szerződésben magát szerződő félként tüntette fel és a szerződésből eredő jogait gyakorolni kívánta,
- a bíróság előtt személyes meghallgatása során valótlan nyilatkozatokat tett.
Fenti magatartásaival a fegyelmi főmegbízott szerint megsértette az Ügyvédi törvény 3. § (2) és (3) bekezdéseiben és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló MÜK szabályzat 6/4. b) pontjában és 12/4. pontjában meghatározott szabályokat.
2. A jogerős ítélet alapján módosította álláspontját akként, hogy nem tartja fenn az indítványát a 2015. július 15-én H.S-el kötött adásvételi szerződés semmisségének jogszabálysértő volta miatt, ezért Dr. [.........] vétkességét két szándékos fegyelmi vétségben indítványozta megállapítani.
Dr. [.........] eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatban előadta, hogy a polgári vonatozású ügyekre vonatkozóan a bejelentő valamennyi megállapítását vitatja. A bejelentővel soha nem állt ügyvéd-ügyfél kapcsolatban, a bejelentő által az ügyvédi tevékenységére vonatkozóan érkezett panasz, nem járt el harmadik személy érdekében, nem működött közre saját személyében megkérdőjelezhető ügyletek lebonyolításában, nem vett részt színlelt jogügyletben, nem tüntette fel magát az ügyfelének készített szerződésben szerződő félként, és nem tett bírósági eljárásban valótlan tartalmú nyilatkozatot. Az ügyben szereplő kft-vel nem állt állandó megbízási jogviszonyban, eseti megbízásokat vállalt. Az üzletrész bejelentéséhez kapcsolódó iratokat nem ő készítette, és nem is ellenjegyezte. Az üzletrészre vonatkozó cégbírósági eljárással kapcsolatos feladatok az okiratot szerkesztő ügyvéd kolléganő feladata volt. A saját nevében vásárolta meg és adta el a társasági üzletrészt. Nem tett a bíróság előtt valótlan tartalmú nyilatkozatot, a 2014-es és 2015-ös adásvételi szerződések nincsenek összefüggésben a 2011-ben és 2012-ben általa készített elővásárlási joggal kapcsolatos megállapodásokkal.
A bejelentő által a bűncselekmény elkövetésére vonatkozóan, miszerint önbíráskodással kívánt érvényt szerezni pénzköveteléséhez, előadta, hogy valóban küldött a bejelentőnek a bejelentő által hivatkozott tartalmú e-mailt, azonban ez semmilyen bűncselekményt nem valósított meg. Ártatlansága bizonyítására csatolta a [.........] Törvényszék mint II. fokú bíróság [.........]/2021/6 számú ítéletét, melyben a [.........] Törvényszék a bejelentő feljelentése (ami megegyezik a kamarához tett utólagos panasz-kiegészítéssel) alapján indult büntetőügyben a bíróság az önbíráskodás bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól felmentette.
A bejelentő alapbejelentésében tett panaszaira vonatkozóan eljárás alá vont ügyvéd csatolta a [.........] Ítélőtábla [.........]/2017/5-II. számú ítéletét, amely megállapította, hogy a bejelentő felperes által indított perben az általa 2014. november 17. napján, valamint a 2015. július 10. napján megkötött üzletrész-adásvételi szerződések érvényesek, sem nem színlelt szerződések, sem nem jóerkölcsbe ütköző szerződések, és érvényességük sem vitatott, miután a vételár is kifizetésre került.
Ennek megerősítésére csatolta a [.........] Törvényszék Pf. [.........]/2018 számú jogerős ítéletét, valamint a [.........] Járásbíróság P. [.........]/2018/18. számú ítéletét, amelyek szintén kimondták, hogy a szerződés, amelyben az ügyvéd vevőként szerepelt, nem színlelt, nem ütközik jó erkölcsbe, és nem érvénytelen.
A fegyelmi biztos az ítéletek ismeretében a fegyelmi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy kéri az eljárás megszüntetését arra tekintettel, hogy az ítéletekből egyértelműen kitűnik, hogy az ügyvéd nem kötött színlelt szerződést, az elővásárlási megállapodást 2011-ben ellenjegyezte, az ő általa kötött adásvételi szerződés több mint három év elteltével készült, a büntető eljárásról pedig 2018-ban szerzett tudomást közvetlenül a gyanúsítotti kihallgatása előtt, és azt követően az eljárást azonnal bejelentette a kamara felé. A büntető ügyben szintén felmentő ítélet született.
A bejelentő állításával ellentétben a közokirati bizonyítékok - azaz a polgári peres eljárásokban hozott jogerős ítéletek - szerint , valamint a fegyelmi biztos és a fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában
a) nincs bizonyítva, hogy ő készített olyan okiratot, amelyben maga is szerződő félként szerepelt,
b) az üzletrész megvásárlásával színlelt jogügyletben nem vett részt,
c) az üzletrész saját részére történő értékesítésénél a változás társasághoz illetve a Cégbírósághoz történő bejelentésével kapcsolatban előírt határidőket nem ő mulasztotta el,
d) saját nevében, saját maga számára szerzett tulajdonjogot.
e) nem merült fel semmilyen bizonyíték arra, hogy a bírósági eljárásban, mint tanú valótlan nyilatkozatot tett.
f) nem késlekedett az ellene indított büntető eljárás bejelentésével.
A fenti ítéletekben az üggyel kapcsolatosan a bíróságok által megállapított tényállással a Fegyelmi Tanács is egyetértett. A peres eljárásokban megállapított tényállások, és hozott ítéletek egyértelműen igazolják azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem sértette meg sem az Ügyvédi Törvényben, sem az Etikai Szabályzatban foglalt kötelezettségeit.
A büntetőiratok csatolása után egyértelművé vált, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által tett panasz-kiegészítésben foglalt bejelentése szintén alaptalan. A [.........] Törvényszék jogerős büntető ügyben hozott ítélete (Bf. [.........]/2021/6) indoklásának 27. pontjában rámutat arra, hogy a „feljelentés, a kamarai bejelentés mind a polgári perben igazolható jogi érdek megalapozására szolgált csupán.” A 28. pontban a bíróság kimondta, hogy megállapítható, hogy az inkriminált e- mail nem alkalmas komoly félelem keltésére a sértett bejelentő vonatkozásában, az ügyvéd által kilátásba helyezett feljelentés pedig a jogos igény érvényesítésének megengedett eszköze.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács - egyetértve a [.........] Törvényszék álláspontjával, - megállapította, hogy a bejelentő által tett panasz-kiegészítés az önbíráskodásra vonatkozóan alaptalan.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A tárgyaláson a fegyelmi biztos - az ügyvéddel egyezően - végindítványában kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését. Mivel a bejelentés alapjául szolgáló cselekmények nem valósítanak meg fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást a Fegyelmi Tanács megszüntette és döntött az eljárási költség viseléséről az Üttv. 131. § (3) bekezdésének b) pontja alapján.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban indított fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
A FESZ 40.6 pontja alapján az egyes ügyekben felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó kamara viseli.
A jogorvoslati jogról való tájékoztatás az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
A DRFB-11/2019. (P45/2016.) sz. határozat 2021. július 14. napján jogerős.
(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa)