A Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év június hó 4. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
eljárás alá vont ügyvéd ellen RFSZ-14/2019 számon indult fegyelmi eljárást megszünteti.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben ahhoz a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamarát kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmiugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Kamarai tagsággal kapcsolatos adatok:
Bejegyzés: 2011. április 1.
Tevékenység gyakorlásának formája: egyéni ügyvéd Családi állapota: .....
Eltartottak: ............
Előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összege:....................
Fegyelmi előélettel kapcsolatban a jelen eljárás során figyelembe vett korábbi eljárás adatai: fegyelmi eljárás korábban nem volt vele szemben folyamatban.
- bejelentés érkezése: 2019. június 17.
- előzetes vizsgálat elrendelése: 2019. július 17.
- fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozatala: 2019. október 14.
2019. június 17. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához ................... bejelentő Hódmezővásárhelyen, 2019. június 13. napján kelt beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvédnek az általa holtig tartó haszonélvezeti jog jogosultjaként a Hódmezővásárhely, belterület ........... hrsz. alatt felvett ingatlanra vonatkozóan 2019. február 26. napján megkötött, az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződéssel kapcsolatos eljárását kifogásolta, az alábbiak szerint.
A bejelentő előadta, hogy 2019. február 26. napján adásvételi szerződés jött létre a 6800 Hódmezővásárhely, ....................... alatt található ingatlanra vonatkozóan, melyben állageladóként ....................., vevőkként ............... és ......... szerepeltek, a bejelentő pedig, mint holtig tartó haszonélvezeti jog jogosultja szerepelt a szerződésben. Az adásvételi szerződés létrejöttében a feleken túl ingatlanközvetítőként a Városi Ingatlaniroda részéről Szabó Zoltán ingatlanközvetítő működött közre, okiratszerkesztő ügyvédként pedig az eljárás alá vont ügyvéd járt el. Az ingatlan szerződésben megállapított vételára .........- Ft volt.
A bejelentő sérelmezte azt, hogy bár ő 18 éve fennálló fogyatékosságáról az eljárás alá vont ügyvédet tájékoztatta, ennek tényére a figyelmét előzetesen felhívta, az eljárás alá vont ügyvéd azonban ezt a nagyon lényeges körülményt a szerződés elkészítése során nem vette figyelembe. A bejelentő előadta, hogy a szerződés megkötésében “komoly akadályoztatása” volt, ezt az eljárás alá vont ügyvédnek több alkalommal is jelezte, azonban ő ezt a tényt figyelmen kívül hagyta, és így történhetett meg az, hogy a bejelentőt a szerződés megkötésekor többszörösen tévedésbe ejtették.
Az adásvételi szerződés 13. pontjában rögzítettek kapcsán sérelmezte azt, hogy az ott rögzítettektől eltérően, a szerződés tartalmáról semmilyen egyeztetés nem volt a felek között, mire odaértek a szerződés teljesen készen volt, nem hagyták, hogy a bejelentő elolvassa azt, ennélfogva a bejelentő nem tudta, hogy mi van a szerződésben, nem tehetett fel azzal kapcsolatosan kérdéseket. Előadta, hogy a szerződés tartalmát otthon, utólagosan más által felolvasva és közösen értelmezve értette meg. Emiatt véleménye szerint hamis okirat készült, mivel nem a valóságnak megfelelően került rögzítésre a szerződés 13. pontja.
Előadta továbbá, hogy az ingatlan szerződésben rögzített vételárával nem ért egyet, miután napokkal később elolvasta a szerződést, akkor szembesült azzal, hogy a szerződésben - számára érthetetlen módon - ................- Ft vételár került feltüntetésre. Úgy nyilatkozott, hogy ha ő ezt a szerződés aláírásakor tudta volna, akkor alá sem írta volna a szerződést, nem mondott volna le a haszonélvezeti jogáról. Véleménye szerint őt e tekintetben is megtévesztették, hiszen az ingatlan vételára tekintetében korábban történt egyeztetés, az ingatlanos ................. millió forintra becsülte az értékét, és ilyen irányárral is került fel az ingatlanra vonatkozó hirdetés az ingatlan.hu oldalra.
Sérelmezte továbbá azt is, hogy a haszonélvezeti jog ellenértékéről szó sem esik az adásvételi szerződésben, holott ő többször jelezte, hogy nem kíván ingyenesen lemondani a haszonélvezeti jogáról, ellenértéket kér érte. Sérelmezte, hogy sem az előlegből, sem a vételár többi részéből nem kapott egyetlen forintot sem a haszonélvezeti jogának ellenértékeként.
Sérelmezte továbbá, hogy a panaszbeadványának mellékleteként csatolt megbízási szerződésben valótlanul került rögzítésre az ingatlanközvetítő díjának összege, illetve a megfizetés módja.
A panaszbeadványában előadottakat akként összegezte, hogy őt a szerződés megkötésekor az eljárás alá vont ügyvéd és a vele véleménye szerint összejátszó ingatlanközvetítő többszörösen és súlyosan megtévesztette, az elkészült okiratok több helyen valótlanságokat tartalmaznak. Az eljárás alá vont ügyvéd véleménye szerint nem járt el sem etikusan, sem jogszerűen, számos jogszabályt megsértett, és álláspontja szerint több bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja is fennáll.
A bejelentő beadványához, a már fentiekben említett megbízási szerződés mellett csatolta az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződés másolatát is.
2019. július 17. napján Bp.130/2019 számon meghozott határozatával a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az előzetes vizsgálatot elrendelte. A vezető fegyelmi biztosnak az előzetes vizsgálat elrendelése tárgyában meghozott határozat indokolásában kifejtett álláspontja szerint a panaszlott (eljárás alá vont) ügyvéd az Üttv. 119. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt fegyelmi vétség elkövetésével alappal gyanúsítható.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztosnak az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában foglalt felhívására 2019. július 30. napján részletes igazoló jelentést terjesztett elő, melyben a bejelentő által előadottakat vitatta, és az üggyel összefüggésben az alábbiakat adta elő, illetve a bejelentő panaszbeadványában foglaltakra az alábbi észrevételeket tette:
A kifogásolt adásvételi szerződést 2019. február 26. napján szerkesztette. Az ügyfelek aznap 16 órára érkeztek a szerződés aláírására, melyet a megbeszélt időpontra már részben előkészített, a ............ ingatlanközvetítőtől megkapott adatok alapján. A következő ügyfelet aznap 18 órára jegyezte be, így a részben előkészített adásvételi szerződés felek általi áttanulmányozására, illetve a vételár részét képező készpénz átadására legalább 2 óra állt rendelkezésre. Ennek igazolására csatolta az írásban vezetett határidő naplójában az adásvételi szerződés aláírásának napját is magában foglaló pár napos intervallumra vonatkozó bejegyzéseit. Az ügyfelek közül a bejelentő és fia érkeztek meg elsőként, így a kérdéses szerződési rendelkezéseket velük már elkezdték átbeszélni. Röviddel ezt követően, a vevők és az ingatlanközvetítő is megérkezett, és a hiányzó személyi adatok kitöltését követően, az adásvételi szerződés „olvasási példánynak” nevezett példányait valamennyi szerződő fél részére kinyomtatta. Emlékezete szerint éppen a bejelentő észlelte az olvasási példányon, hogy előzetes megállapodásuktól eltérően, a birtok átruházására vonatkozóan az eljárás alá vont ügyvéd által alkalmazott szerződési sablonból 15 napos határidő maradt benne az okiratban, és kérte annak 30 napra történő módosítását, amely a felek között nem is volt vitás. Előadta, hogy az ügyfelek több mint másfél órát tartózkodtak az irodájában, így valótlan az a bejelentői állítás, hogy a szerződés áttanulmányozására és átbeszélésére nem volt lehetősége. A bejelentő vételárral kapcsolatos kifogását illetően előadta, hogy ő maga az adásvételi szerződés megkötését megelőzően az ingatlant nem tekintette meg, arra vonatkozóan értékbecslés nem állt a rendelkezésére, így az ingatlanközvetítő és a felek egyező vételár közlését elfogadta. Megjegyezte, hogy az adásvételi szerződésben feltüntetett vételár már az ingatlanközvetítői előkészítő iratban rögzítésre került. Vitatta a bejelentő előadását abban a tekintetben is, hogy haszonélvezeti joga ellenértékének elszámolására nem került sor, illetve, hogy a vételárat kizárólag az állageladó vette volna fel. Ezzel összefüggésben hivatkozott az adásvételi szerződés 1./ pontjának 2. bekezdésére, illetve arra, hogy a vevők a szerződés 4/b. pontja alapján fizetendő vételár-előleget, mint önerőt, a szerződéstől eltérően, éppen a bejelentő rendszeres telefonos kérésének eleget téve teljesítették átutalás helyett készpénzben az eladók részére, és a felek 2019. március 19-én közös nyilatkozatot írtak alá ezen vételárrész készpénzben történő megfizetéséről, melyet a bejelentő is aláírt, és ennek során a bejelentésben megjelölt egyetlen kifogását sem jelezte. Ezt követően vevők további önerő-részt fizettek meg átutalással az eladók részére, melynek átvételét az eladók, köztük a bejelentő, eljárás alá vont ügyvéd előtt, 2019. április 04. napján megtett nyilatkozatban elismerték. Eljárás alá vont ügyvéd hangsúlyozta, hogy a bejelentő a 2019. április 04. napján előtte megtett nyilatkozat aláírásakor sem emelt semmilyen kifogást az adásvételi szerződés értelmezésével vagy annak rendelkezéseivel kapcsolatban, sőt, az általa megvásárolni kívánt ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződést is eljárás alá vont ügyvéddel kívánta elkészíttetni. Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében részletezte továbbá, hogy a felek között próbált közvetíteni az eladók általi késedelmes birtokátruházás kapcsán, ezzel összefüggésben bejelentővel többször egyeztetett telefonon és SMS-ben, mivel a bejelentő, az adásvételi szerződésben rögzítettektől eltérően törvényi 90 napos birtokbaadási határidőre hivatkozott, a vevők pedig emiatt már minden lehetséges jogi út igénybevételét kilátásba helyezték. Annak igazolására, hogy az adásvételi szerződés a felek általi aláírásra megbeszélt időpontot megelőzően nem volt teljesen előkészített, illetőleg, hogy a felek a szerződés megkötését megelőzően több alkalommal egyeztettek, igazoló jelentéséhez mellékelten csatolta az ingatlanközvetítő által a szerződés megkötésének napján, a szerződéskötést megelőző időpontban küldött e-mail üzenetet, amely utalt arra, hogy a felek konszenzusra jutottak a foglalót illetően. Eljárás alá vont ügyvédnek az igazoló jelentésében kifejtett álláspontja szerint okirattal igazolható, hogy a szerződő felek általa pontosan nem ismert módon, de ingatlanközvetítői közreműködéssel, több alkalommal egyeztettek a szerződés megkötését megelőzően, és hangsúlyozta, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor is tárgyaltak, amelynek eredménye volt az, hogy rendhagyó módon az adásvételi szerződés mellékletét képezte az ingatlan egyes részeiről készült fotósorozat, melyet a felek és az eljárás alá vont ügyvéd is aláírtak. Eljárás alá vont ügyvéd utalt továbbá a megbízási szerződésre is, melyben a felek kértek egy külön megállapodást rögzíteni arra vonatkozóan, hogy a birtokbaadásig a megállapodásban felsorolt berendezési és felszerelési tárgyakat eladók az ingatlanból elszállítják. Összefoglalva a panaszban előadottakkal kapcsolatos álláspontját, megítélése szerint a kifogásolt szerződéskötéshez kapcsolódóan mindenben a szakmai szabályoknak megfelelően járt el, sőt a felek kölcsönös, szerződésszerű teljesítésének elősegítése érdekében, az elvárhatón túl is közreműködött.
Igazoló jelentéséhez, az abban előadottak alátámasztására mellékelten csatolta a kifogásolt adásvételi szerződést és annak mellékletét, az ahhoz kapcsolódó megbízási szerződést, a 2019. március 19. napján kelt „nyilatkozat vételár megfizetéséről”, valamint a 2019. április 4. napján kelt „teljesítési igazolás” megnevezésű okiratokat, a Városi Ingatlaniroda által készített, „Végleges adásvételi szerződés előkészítés” megnevezésű iratot, Szabó Zoltán ingatlanközvetítő által az eljárás alá vont ügyvéd részére a szerződés megkötését megelőzően, valamint 2019. július 29. napján küldött e-mail üzeneteket és azok mellékleteit, a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között váltott SMS-eket, valamint az eljárás alá vont ügyvéd határidőnaplójának az adásvételi szerződés keltének napjára vonatkozó bejegyzéseit.
2019. október 14. napján meghozott határozatával a Szegedi Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a bejelentő bejelentése tárgyában a fegyelmi eljárást elrendelte, arra figyelemmel, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd az okirat készítése során mindazokat a szakmai elvárásokat nem teljesítette, amelyek az okirat elkészítésekor kötelező erővel reá hárulnak, panaszlott magatartásával az Üttv. 119. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt fegyelmi vétséget valósította meg. Ezen túlmenően, a határozat indokolásában foglaltak szerint, az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a rendelkezésére álló iratokat felhívás ellenére másolatban nem csatolta be, további 1 rb., ugyancsak az Üttv. 119. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt fegyelmi vétséget is megvalósított.
Eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács elnökéhez 2020. október 19. napján beadvánnyal élt, melyben észrevételeket és bizonyítási indítványokat terjesztett elő. Sérelmezte, hogy az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatot egyszerű levélküldeményként kapta kézhez, azt 2019. július 26. napján találta a postaládájában, ugyanakkor a bejelentő bejelentése ezzel egyidejűleg nem került részére megküldésre. Észrevételezte továbbá, hogy az előzetes vizsgálatot elrendelő határozat utolsó bekezdésében minden bizonnyal elírásból eredően került megjelölésre az Üttv. 119. § (2) bekezdés a) pontja, mivel az érintett jogszabályhely az előzetes vizsgálat el nem rendelésének egyik feltételét tartalmazza. Észrevételezte azt is, hogy a fegyelmi eljárást elrendelő határozat már két rendbeli, szándékos elkövetésű fegyelmi vétség megvalósításáról szól, de nem tartalmazza az elkövetett fegyelmi vétséget és továbbra is az Üttv. 119. § (2) bekezdés a) pontját jelöli meg. Hangsúlyozta, hogy az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozat kézhezvételéhez képest határidőben előterjesztette részletes, mellékletekkel ellátott igazoló jelentését. Sérelmezte, hogy igazoló jelentésének a Szegedi Ügyvédi Kamara által 2019. július 30. napján történt átvétele ellenére a 2019. október 14-én kelt, fegyelmi eljárást elrendelő határozat indokolása azt tartalmazza, hogy panaszlott ügyvéd a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat felhívás ellenére sem csatolta a fegyelmi eljárás irataihoz. Bizonyítási indítványai körében az ügyben tanúként kérte meghallgatni ....................-t, aki a szerződéskötés során mindvégig jelen volt, mint az ügyben eljárt ingatlanközvetítő, valamint .....................-t, az OTP Bank Nyrt. hódmezővásárhelyi fiókjának fiókvezetőjét, akit a bejelentő a vételár részét képező kölcsönösszeg kiutalásáig több alkalommal is megkeresett telefonon, a kiutalás várható időpontjáról érdeklődve.
Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács keresse meg a Hódmezővásárhelyi Járásbíróságot, a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a bejelentő, mint felperes által a vevők ellen indított per iratainak beszerzése érdekében, egyúttal tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, hogy tudomása szerint a per már nincs folyamatban, mert a felperes a keresetétől elállt.
A Fegyelmi Tanács az ügyben 2020. november 13. napjának 10:30 órájára fegyelmi tárgyalást tűzött ki, melyre az eljárás alá vont ügyvédet, valamint Oláh Melinda bejelentőt tanúként 2020. október 08. napján postára adott idézéssel megidézte, valamint mivel a bejelentő részére megküldött idézés 2020. október 27. napján nem kereste jelzéssel érkezett vissza a Szegedi Ügyvédi Kamarához, ezért részére a kitűzött fegyelmi tárgyalásra szóló idézés ismételten postára adásra került 2020. november 05. napján, amely azonban ismételten nem kereste jelzéssel érkezett vissza a Kamarához 2020. november 23. napján. A kitűzött fegyelmi tárgyalást a vírushelyzetre figyelemmel megtartani nem lehetett, erről a megidézettek a tárgyalás határnapját megelőzően, 2020. november 11. napján postára adott táviratban, illetve elektronikus úton megküldött levélben értesítésre kerültek. A bejelentő a részére megküldött táviratot - a Magyar Posta Zrt-nek a Szegedi Ügyvédi Kamara részére 2020. november 17. napján megküldött tájékoztatása szerint - értesítés és letétbe helyezés után nem kereste.
Ezt követően a Fegyelmi Tanács az ügyben 2021. június 4. napjának 11 órájára tűzött ki fegyelmi tárgyalást, melyre az eljárás alá vont ügyvédet a cégkapujára 2021. április 13. napján megküldött, .............. bejelentőt, valamint ....................-t pedig tanúként 2021. május 20. napján postára adott idézéssel megidézte. Az eljárás alá vont ügyvéd, valamint ....................... tanú a fegyelmi tárgyaláson szabályszerű idézésre megjelent és személyes meghallgatásukra a fegyelmi tárgyaláson sor került. ...................... bejelentő részére az ezen fegyelmi tárgyalásra szóló idézést sem lehetett kézbesíteni, mivel a részére megküldött idézést tartalmazó levél a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2021. június 08. napján, a korábbiakhoz hasonlóan, ismét “nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Idézése tehát szabályszerűnek minősül, ennek ellenére a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, távolmaradását előzetesen, alapos okkal nem mentette ki.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson történt személyes meghallgatásán az igazoló jelentésében előadottakkal megegyezően nyilatkozott, illetve azt ott előadottakhoz képest tett néhány kiegészítést, észrevételt.
Előadta, hogy ........................-t régebbről ismerte. Körülbelül 2 órát vett igénybe a szerződéskötés, a bejelentő stílusa a szerződéskötéskor nagyon közvetlen volt, amin mind ő, mind a vevők is meglepődtek, a legtöbb kommunikáció ennek során a két hölgy, azaz a bejelentő és a hölgy vevő között zajlott. A szerződés részben elő volt készítve, előadta, hogy a birtokátruházással kapcsolatosan egy sztenderd 15 napos határidőt rögzített benne, és pont a bejelentő volt, aki szólt, hogy nem ebben állapodtak meg, hanem 30 napban. Előadta, hogy általában végig szokta kérdezni a szerződésben a kritikus pontokat, majd kinyomtatja. Ez ebben az esetben is így történt, majd a felek elkezdték a kinyomtatott példányt olvasni. Előadta, hogy nem a bejelentő állapodott meg az állagvevővel, a fiával abban, hogy kinek mennyi jár a vételárból, hanem eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta őket arról, hogy az illetéktörvény 72. § (4) bekezdés a) pontja szerint, hogy lehet felosztani.
Előadta, hogy a szerződéskötés során elhangzott, hogy tulajdonképpen ennek az ingatlannak a tulajdonosa, a mindenese a bejelentő, tehát gyakorlatilag ő tárgyalt mindenkivel, ő intézett minden ügyet ezzel kapcsolatban és a készpénzátadás is ............. és a bejelentő között zajlott.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy ez egy elég rendhagyó szituáció volt számára, nem szokott fényképmellékletes szerződést készíteni. Kritikus pont volt a cirádás bejárati ajtó, amin egyezkedtek, és a bejelentő mondta, hogy ő azt lehet, hogy elvinné, ebben ment egy kis huzavona. Az volt a problémája a bejelentőnek, hogy kerüljön rögzítésre a szerződésben, hogy azok közül, ami a fényképmellékletben látható, a klímát, a zuhanykabint, a kanapét elviszik, és ezek a kérésére rögzítésre is kerültek.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy olyanról, hogy a bejelentő fogyatékos, szó sem esett és hangsúlyozta, hogy ha egy kicsi gyanú merül is fel benne arra vonatkozóan egy szerződés elkészítése során, hogy valamely szerződő fél beszámítási képessége korlátozott, abban az esetben ő a szerződés elkészítését nem vállalja.
Annak kapcsán, hogy a bejelentő vitatta a szerződésben rögzített vételárat, eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy ő személy szerint nem látta az ingatlant és a szerződés mellékletét képező fényképekből is csak a belső tér látható jobban, ami ingóság volt zömmel, így a reális forgalmi értéke tekintetében nem tud becslést tenni, viszont ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy már a szerződés előkészítésénél a később a szerződésben is feltüntetett ár került meghatározásra.
Fegyelmi biztos azon kérdésére, volt-e annak bármi akadálya, hogy a bejelentő az aláírást megelőzően elolvassa a szerződést, eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy nem volt, sőt azért sem lehetett, mert ő tart az irodában még szemüveget is, hogy ne fordulhasson elő olyan, hogy bármely szerződő fél azért nem tudja elolvasni a szerződést, mert nem hozta magával a szemüvegét.
Az azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a vételárról folyt-e még a szerződéskötés időpontjában egyezkedés, eljárás alá vont ügyvéd úgy nyilatkozott, hogy e tekintetben nem volt vita a felek között, a vételár két részletben volt meghatározva, volt foglaló, előleg, és arról volt szó, hogy utalással megy a többi önerő, és a bejelentő a későbbiekben naponta többször is hívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy mikor fizetnek a vevők. Ezzel kapcsolatban elmondta még, hogy a szerződéskötést követően azért volt szükség még egy személyes találkozóra, mert a hátralékos vételár egy részét a vevők még készpénzben fizették ki, majd ezt követően Mezei Sándor és a bejelentő ment be hozzá aláírni azt a nyilatkozatot, hogy az önerő-különbözetet utalással vették kézhez. Elmondása szerint a szerződéskötéskor és a második pénzátvételnél a készpénzt minden esetben a bejelentő vette át.
A 2021. június 4. napján tartott fegyelmi tárgyaláson tanúként került meghallgatásra ..............., aki az ügy tárgyát képező adásvétel lebonyolításában ingatlanközvetítőként működött közre. A tanú elmondta, hogy nem felel meg a valóságnak a bejelentő azon állítása, miszerint az adásvételi szerződést az aláírást megelőzően nem olvashatta el, úgy történt, hogy mindenkinek egy-egy példányt kinyomtatott az eljárás alá vont ügyvéd, fölhívta a figyelmét mindenkinek és végig is várta, hogy mindenki elolvassa. Ha valaki nem akarta elolvasni, az eljárás alá vont ügyvéd azt mondta, ha nem olvassa végig, akkor nem köti meg a szerződést. A vételárat illetően a tanú elmondta, hogy azt az eladók folyamatosan változtatták, az éppen aktuális anyagi viszonyaiknak megfelelően, ha nem volt pénz, akkor levitték az árat, következő pillanatban fölvitték, úgyhogy a tanú már ott tartott, hogy visszaadja a megbízást, amikor jelentkeztek a vevők és megegyeztek egy árban. A tanú határozottan úgy nyilatkozott, hogy az ár nem a szerződés aláírásakor került rögzítésre, hanem már előtte. Fegyelmi biztos azon kérdésére, hogy a tanú számára volt-e valami arra utaló jel, hogy a bejelentőnek valami fogyatékossága van, nem érti meg azt, amiről szó van, a tanú határozottan nemmel válaszolt. Fegyelmi biztos azon további kérdésére, hogy a vételárat ki kapta meg, a tanú úgy nyilatkozott, hogy a bejelentő, és a tulajdonos, a bejelentő fia.
A Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Hódmezővásárhelyen, 2019. február 26. napján adásvételi szerződés jött létre a Hódmezővásárhely, belterület .............. hrsz. alatt felvett, a valóságban 6800 Hódmezővásárhely, ............................. alatt található ingatlanra vonatkozóan, melyben állageladóként ..............., vevőkként ...................... és .................. szerepeltek, a bejelentő pedig, mint holtig tartó haszonélvezeti jog jogosultja szerepelt a szerződésben. Az adásvételi szerződés létrejöttében a feleken túl ingatlanközvetítőként a Városi Ingatlaniroda részéről .................... ingatlanközvetítő működött közre, okiratszerkesztő ügyvédként pedig az eljárás alá vont ügyvéd járt el. Az ingatlan szerződésben megállapított vételára ..............................- Ft volt.
A szerződő felek a szerződési feltételeket, köztük az ingatlan vételárát előzetes egyeztetés alapján, közös megegyezéssel alakították ki, e körben egymással már az adásvételi szerződés megkötését megelőzően is, valamint a szerződés aláírásakor, eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével is egyeztettek. Az ingatlan vételárára vonatkozó megállapodás már az adásvételi szerződés tervezetének elkészítését megelőzően megszületett a felek között, az erre vonatkozó rendelkezéseket az eljárás alá vont ügyvéd a szerződés létrejöttében közreműködő ingatlanközvetítőtől kapott adatok alapján rögzítette a szerződés tervezetében. A bejelentő az adásvételi szerződés aláírásakor tisztában volt azzal, hogy az ingatlan vételáraként milyen összeg szerepel az általa aláírásra kerülő szerződésben.
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd által részben előkészített és az aláírást megelőzően a felek által eljárás alá vont ügyvéd jelenlétében történt egyeztetés alapján pontosított tartalmú szerződést, az aláírást megelőzően elolvashatta, áttanulmányozhatta, tisztában volt az általa aláírásra kerülő szerződés tartalmával, nem merült fel a szerződés aláírása során arra utaló körülmény, hogy a bejelentőt a szerződés tartalmának megértésében bármilyen fogyatékosság akadályozná, korlátozná.
A bejelentő a haszonélvezeti joga ellenértékének megfelelő részt a vételárból megkapta, a készpénzes kifizetések az ő kezéhez is történtek, az átutalással teljesített vételárrészletek átvételének igazolásaként pedig aláírta az ezt alátámasztó nyilatkozatokat.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte, és döntésének indokait az alábbiakban jelöli meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által kifogásolt magatartással kapcsolatos fegyelmi felelősségét a fegyelmi eljárás során mindvégig következetesen tagadta, a bejelentő előadását részleteiben cáfolta 2019. július 30. napján előterjesztett igazoló jelentésében, valamint a 2021. június 4. napján tartott fegyelmi tárgyaláson történt személyes meghallgatása során is. A fegyelmi eljárás során mindvégig következetes, egyező tartalmú nyilatkozatokat tett, melyeket az általa, valamint a bejelentő által csatolt okirati bizonyítékok, valamint ...................... tanú tanúvallomása is mindenben alátámasztott.
Fentiek alapján, a bejelentő azon előadásai, miszerint az általa aláírt szerződést az aláírást megelőzően nem olvashatta el, a szerződési feltételek kialakításában nem vett részt, a szerződés tartalmával, az ingatlan szerződésben rögzítésre kerülő vételárával, az aláírást megelőzően nem volt tisztában, a vételárból a holtig tartó haszonélvezeti joga ellenértékének megfelelő részt nem kapta meg, teljes mértékben cáfolatot nyertek, és bár a bejelentőnek a fegyelmi tárgyaláson történő személyes meghallgatására nem volt lehetőség, mivel a részére küldött idézések több alkalommal is „nem kereste” jelzéssel érkeztek vissza a Szegedi Ügyvédi Kamarához, a tényállás a bejelentő személyes meghallgatás nélkül is aggálytalanul megállapítható volt eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, .............. tanúvallomása és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján.
Ugyanezen okból nem tartotta szükségesnek a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett bizonyítási indítványok közül ........................... tanúkénti meghallgatását, valamint a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság megkeresését, a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt a bejelentő, mint felperes által a vevők ellen indított per iratainak beszerzése érdekében, ezért az ezekre vonatkozó bizonyítási indítványt, mint a tényállás megállapítása szempontjából szükségtelent, elutasította.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozatában kifejtett álláspontja az alábbiak szerint, nem alapos.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt adásvételi szerződés elkészítése és ellenjegyzése kapcsán mindenben teljesítette az okirat készítésével kapcsolatos szakmai elvárásokat, azoknak megfelelő körültekintéssel és alapossággal járt el. Ezzel összefüggésben a Fegyelmi Tanács észrevételezi, hogy a fegyelmi biztos a jogszabályhely tekintetében tévesen hivatkozott az Üttv. 119. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt rendelkezésre, mivel az az előzetes vizsgálat el nem rendelésének egyik feltételét tartalmazza, nem pedig fegyelmi vétség megjelölését. Mindenesetre, az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban részletezett magatartásával fegyelmi vétséget nem valósított meg.
Téves a fegyelmi biztosnak a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban kifejtett azon álláspontja is, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd a rendelkezésére álló iratokat felhívás ellenére ne csatolta volna be, és ezen magatartásával további, egy rendbeli, az az Üttv. 119. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt fegyelmi vétséget megvalósított volna.
Az utóbbiak kapcsán a Fegyelmi Tanács utal arra, hogy az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló végzés - mely tartalmazza az eljárás alá vont ügyvédnek a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratok 8 napon belül történő csatolására vonatkozó felhívását - eljárás alá vont ügyvéd általi átvételének pontos időpontja, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján nem állapítható meg, mivel a fegyelmi ügy iratai között nem található az ennek átvételét igazoló tértivevény. Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint az iratot 2019. július 26. napján egyszerű levélként találta a postaládájában, és ezen időponthoz képest határidőben, 2019. július 30. napján előterjesztette részletes igazoló jelentését, valamint csatolta az üggyel kapcsolatban rendelkezésére álló iratok másolatát is.
Mindezek alapján, az eljárás alá vont ügyvédet mulasztás a rendelkezésére álló iratok csatolása kapcsán őt terhelő kötelezettség teljesítése tekintetében sem terheli, erre tekintettel fegyelmi vétséget ezzel összefüggésben sem követett el.
Fentiek alapján, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd ellen indított fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslati jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Jogerős és végrehajtható: 2022. 04. 27.