Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Regionális Fegyelmi Tanácsának F.16/2019. határozata

iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év február hó 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy ........................................ eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerint 100.000 Ft, azaz százezer forint pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 100 000 Ft (százezer forint) pénzbírságot, valamint 80 000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Otp Bank Nyrt.-nél vezetett 11713005-20403120 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a nem nyilvános tárgyalás során, a lefolytatott bizonyítás és az eljárás anyagává tett iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

........................................

II.

Eljárás alá vont ügyvéddel szemben panaszosnak a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2019. február 19. napján érkezett bejelentése alapján indult előzetes vizsgálati eljárás, melynek elrendelésére 2019. július 18. napján került sor.

A bejelentő panaszában előadta, hogy az általa már korábban ismert eljárás alá vont ügyvédnek 2018. július hónapban megbízást adott, és egy későbbi időpontban ügyvédi munkadíj részletként megfizetett .............. Ft-ot az eljárás alá vont ügyvéd részére, akivel ............ Ft összegű munkadíjban állapodott meg. Panaszos 2018. október 29. napján olyan tartalmú határozatot kapott az ügyében eljáró bíróságtól, mely számára nem volt elfogadható, s ebben lett tüntetve, hogy annak kézhezvételétől számított 8 napon belül tárgyalás tartása volt kérhető. A bejelentő e határozat kézhezvételét követően e-mailen, illetve telefonon is próbálta a kapcsolatot panaszlott ügyvéddel felvenni, s miután ez nem jár sikerrel, kénytelen volt új jogi képviselőt megbízni a számára kedvezőtlen határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtására. Kérte továbbá, hogy panaszlott ügyvéd fizesse vissza irányába az átvett ügyvédi munkadíj-előleget.

III.

Az előzetes vizsgálat elrendelését követően ... ügyvéd külön felszólítás ellenére sem nyújtott be igazoló jelentést és nem mellékelte az ügyre vonatkozó iratokat annak ellenére, hogy az ügyvédi kamarának ...... napján kelt elektronikus levelében maga kérte az előbbiek benyújtására vonatkozó 8 napos határidőnek további 8 nappal történő meghosszabbítását.

IV.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a Budapesten, 2019. augusztus 12. napján kelt határozatával ... ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi eljárást elrendelő határozat szerint a bejelentő és a panaszlott ügyvéd között 2018. év júniusában megbízási szerződés jött létre. A panaszlott ügyvéd a megbízásnak nem tett eleget és a bejelentő számára elérhetetlenné vált. Ezen túlmenően panaszlott ügyvéd felhívás ellenére sem csatolta be az ügy érdemére vonatkozó iratokat, illetve igazoló jelentést sem terjesztett elő.

A fegyelmi biztos kérte a Fegyelmi Tanács összehívását, s indítványozta, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács 2. rb., az Üttv. 107. § a) pontjában megjelölt fegyelmi vétség miatt pénzbüntetést szabjon ki, s egyben kötelezze az eljárás költségeinek megtérítésére.

.... bejelentő a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2019. november 22. napján érkezett beadványában az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni panaszát visszavonta. Beadványában előadta, hogy nem kéri az ügy kivizsgálását, és az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását, egyben bejelentette azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a ........... Ft ügyvédi munkadíj előleget részére visszafizette.

V.

A Pest és Nógrád Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a Budapesten, 2019. december 6. napján megtartott nem nyilvános szóbeli tárgyalásra szabályszerűen idézte eljárás alá vont ügyvédet, aki megjelent, és érdemi nyilatkozatot tett.

A meghallgatása során fegyelmi felelősségét részben ismerte el. Nyilatkozata szerint iratküldési kötelezettségének valóban nem tett eleget, egyebekben fegyelmi felelősségét vitatta, s érdemi védekezést terjesztett elő.

A tárgyaláson csatolta a 2019. november 28. napján kelt igazoló jelentését, a 2018. július hó 5. napján kelt ügyvédi tényvázlatát és ügyvédi megbízás elnevezésű okiratát. Csatolta továbbá a 2018. július 5. napján kelt ügyvédi meghatalmazást, amelyet a panaszos, mint meghatalmazó írt alá. Csatolta az ügyvédi munkadíjról kiállított számlát a ............. Ft tekintetében, a nyomozóhatóságnak ittas járművezetés vétsége miatt panaszos ellen ........../2018.bü. számú folyamatban lévő büntetőügyben a meghatalmazás becsatolását tanúsító okiratot, az Országos Rendőrfőkapitányság érkeztetési példányát. Csatolta továbbá a Budapesti Rendőr-főkapitányság ........ Rendőrkapitányságának Vizsgálati Osztályának gyanúsítotti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet, melyben panaszos gyanúsítottként van feltüntetve, valamint az igazságügyi orvosszakértői véleményt szintén ezen büntetőügyre vonatkozóan, mely a panaszos vizsgálatát tartalmazza és csatolta a 2019. szeptember 12. napján a Budapesti Rendőr-főkapitányság ........ Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának igazolását, melyben a hatóság igazolja .... ügyvéd kérésére, hogy 2018. július 11-én elektronikusan az ügyvédi meghatalmazás a hatóság részére becsatolásra került. Csatolta a ............ Ft ügyvédi munkadíjról az átvételi elismervényét, melyben a panaszos a ........... Ft-ot ügyvédi munkadíj előleg visszafizetése címén átvett 2019. szeptember 14-én.

A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd személyesen is előadta, hogy becsatolta a meghatalmazást a büntetőügy előadójának, aki nem szerelte ezt az aktához, így nem továbbították a meghatalmazását később sem az illetékes ügyészséghez, sem az illetékes bírósághoz, ezért nem kapott visszajelzést a tárgyalásról. Az ügyfél írásban és e-mailben sem küldött neki értesítést az üggyel kapcsolatosan annak ellenére, hogy többször egyeztetett vele telefonon. Amikor a bírósági végzésről tudomást szerzett, a panaszos jelezte, hogy 8 napon belül tárgyalást kell kérni, de ekkor már azt is közölte vele, hogy másik ügyvédet hatalmazott meg az ügyben. Ezután egyeztetett a bíróságon, és itt szembesült azzal, hogy adminisztrációs hiba miatt nem került továbbításra a meghatalmazása. Érdeklődött a rendőrségen, ahol arról tájékoztatták, hogy az ügy előadója már nem dolgozik a rendőrkapitányságon, így vele szemben már semmilyen eljárást nem lehetett kezdeményezni amiatt, hogy a meghatalmazása nem került továbbításra az ügyészségre és a bíróságra. Hivatkozott arra az igazolásra, amelyben a Rendőrkapitányság a ....../2018. számú bü. ügyben igazolja, hogy az előadó adminisztrációs hiba miatt nem továbbította az ügyészség felé a 2018. július 11-én elektronikus úton megküldött meghatalmazást. Ezt követően a panaszossal közölte ezeket a tényeket, igazolásból is adott neki egy másolati példányt.

A Fegyelmi Tanács az ügyben Budapesten, 2020. február 14. napján tartott újabb folytatólagos, nem nyilvános szóbeli tárgyalást, ahol eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézésre megjelent. Eljárás alá vont ügyvéd meghallgatása során előadta, hogy a 2019. július 18. napján kelt előzetes vizsgálatot elrendelő határozatot 2019. szeptember 5. napján vette át, a fegyelmi határozat elrendelésével kapcsolatos határozat augusztus 12-ei keltezésű, ezt 2019. november 14-én kapta kézhez. Véleménye alapján idő előtti volt a fegyelmi eljárás elrendelése, hivatkozott arra, hogy folyamatos orvosi kezelés alatt állt abban az időszakban, jelenleg is műtét előtt áll és betegsége miatt tudott csak később reagálni a felhívásokra. Előadta, hogy az iratcsatolásra történt felhíváskor az általa 2019. december 6. napján megtartott tárgyaláson becsatolt iratok már rendelkezésére álltak.

A fegyelmi biztos a tárgyaláson az írásban előterjesztett indítványát módosította, ugyanis álláspontja szerint a kiadott rendőrségi igazolásra tekintettel eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolás elmulasztásán kívül vétlen egyéb fegyelmi vétségben, hiszen rendőrségi mulasztásról van szó, ezért álláspontja szerint fegyelmi eljárás megszüntetésének van helye ebben a tekintetben. Az iratcsatolás elmulasztása azonban önálló fegyelmi vétség, e tekintetben továbbra is fenntartotta indítványát, s kérte, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, mert az iratokat határidőben nem csatolta.

Eljárás alá vont ügyvéd zárónyilatkozatában kifejtette, elismeri a fegyelmi vétségét abban, hogy nem csatolta be határidőben az iratokat és egyetért a fegyelmi megbízott e tárgyú indítványával.

VI.

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, az eljárás alá vont ügyvéd személyes nyilatkozata, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek 2018. július hónapban adott megbízást büntető ügyében, majd egy későbbi időpontban ügyvédi munkadíj részletként megfizetett ............... Ft-t. az eljárás alá vont ügyvéd részére, akivel ............ Ft összegű munkadíjban állapodott meg. Az eljárás alá vont ügyvéd a ........... Rendőrkapitánysághoz a .........../2018. számú bü. ügyben a bejelentőtől kapott szabályszerű meghatalmazását a hatósághoz benyújtotta. A ...... Rendőrkapitányság a ......./2018. számú bü. ügyben igazolta, hogy az előadó adminisztrációs hiba miatt nem továbbította az ügyészség felé a 2018. július 11-én elektronikus úton megküldött meghatalmazást. A bejelentő 2018. október 29. napján olyan tartalmú határozatot kapott az ügyében eljáró bíróságtól, mely számára nem volt elfogadható. A bírósági határozattal szemben annak kézhezvételétől számított 8 napon belül tárgyalás tartása volt kérhető. A bejelentő e határozat kézhezvételét követően e-mailen, illetve telefonon is próbálta a kapcsolatot panaszlott ügyvéddel felvenni, s miután ez nem jár sikerrel, új jogi képviselőt bízott meg a számára kedvezőtlen határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtására. Bejelentő a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2019. november 22. napján érkezett beadványában az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni panaszát visszavonta. Beadványában előadta, hogy nem kéri az ügy kivizsgálását, és az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását.

Az eljárás alá vont ügyvéd a .......... Ft ügyvédi munkadíj előleget a bejelentő részére visszafizette. Az előzetes vizsgálat elrendelését követően ...... ügyvédnek a 2019. július 18. napján kelt előzetes vizsgálatot elrendelő határozat 2019. szeptember 5. napján lett kézbesítve. Az eljárás alá vont ügyvéd a határozatban szereplő külön felszólítás ellenére sem nyújtott be igazoló jelentést és nem mellékelte az ügyre vonatkozó iratokat. Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. szeptember 13. napján kelt és az ügyvédi kamarához küldött elektronikus levelében ugyan kérte a 8 napos határidőnek további 8 nappal történő meghosszabbítását, de kötelezettségének ezen határidő alatt sem tett eleget. Az iratok becsatolására csak a Pest és Nógrád Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának a Budapesten, 2019. december 6. napján megtartott nem nyilvános szóbeli tárgyalásán került sor.

VII.

A fegyelmi biztos módosított indítványa alapos az alábbiak szerint:

A Pest és Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy ugyan az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló fegyelmi biztosi határozatot 2019. szeptember 5. napján kézhez vette, de az ügy iratait határidőben nem küldte meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara részére, önálló fegyelmi vétséget valósított meg. A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzatának 16. § (2) bekezdése szerint „a fegyelmi megbízott a panaszlott ügyvédet igazoló nyilatkozat tételére hívja fel azzal, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles (...) a kamarának megküldeni.”

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ezért egyértelműen megállapítható eljárás alá vont ügyvéd részéről az Üttv. 107. § a) pontja szerinti 1 rendbeli fegyelmi vétség elkövetése, melyet szándékosan valósított meg.

Ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki, s kötelezte az eljárási költség megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács a pénzbírság fegyelmi büntetés megállapításánál enyhítő körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd felelősségelismerő nyilatkozatát, súlyosító körülményként pedig azt, hogy eljárás alá vont ügyvédnek fegyelmi előzménye van.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. §(2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. §(2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.

Üttv: 142. §(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.

(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.

FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség

a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul:

135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.

(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.

(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.

Alkalmazott jogszabályok:

- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)

Kihirdetve: Budapesten, 2020.02.14. napján, írásba foglalva: 2020.03.12 napján

Jogerős 2020. április 4. napján


  Vissza az oldal tetejére