Szegedi Ügyvédi Kamara Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F-16/2019. határozata

határidő elmulasztása miatt írásbeli megrovásról

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ................. volt szegedi ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év március hó 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. .........

eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403-19082040-36000001 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I. Eljárás alá vont ügyvéd .... lajstrom szám szám alatt ........................napján került a Szegedi i Ügyvédi Kamara tagjai közé bejegyzésre, míg saját kérelmére ................napján a névjegyzékből törölték.

.................. állapotú.

................................. nem tett nyilatkozatot.

A jelen eljárást megelőzően az F-1/2016 számú ügyben megrovás fegyelmi büntetésben részesült.

II. A Szegedi Ügyvédi Kamarához 2018. december 18. napján érkezett ......................... lakos, bejelentő beadványa, amely az eljárás alá vont volt ügyvéd jogi segítői minőségben ellátott képviseletével összefüggésben merült fel, sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása miatt nem tudott élni jogorvoslati jogával.

A Szegedi Ügyvédi Kamara Elnöke 2019. február 27. napján Bp.6/2019/4 számú határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte az ügyben megállapítva, hogy fegyelmi felelősség megvalósultnak látszik, azonban figyelemmel a 3 éves elévülési idő lejártára az eljárást megszüntette.

A II. fokon eljárt Magyar Ügyvédi Kamara az ügyben a V/184/3/2019/13 számú határozattal új eljárást rendelt el, megállapítva, hogy az ügyben a panasz 2018. decemberében megérkezett, és a Szegedi Ügyvédi Kamara már 2019. január 02. napján - igaz téves név megjelöléssel, de- intézkedést tett, így az elévülés szabályai nem alkalmazhatóak az ügyet érdemben kell elbírálni.

A Szegedi Ügyvédi Kamara Elnöke F-6/2019/13 számon Dr. .................... Ügyvéd ellen elrendelte a fegyelmi eljárást.

A Szegedi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Elnökhelyettese 2019. június 15. napján kelt átiratában jelölte ki az ügyben eljáró fegyelmi tanácsot.

Fegyelmi Tanács az ügyben több tárgyalást is kitűzött, melyből szabályszerűen a 2019. év július hó 9. és a 2020. március 13. volt megtartható.

III. A Fegyelmi Tanács rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont volt ügyvéd, a tanúként meghallgatott bejelentő és más tanú előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2015 évben ........................... panaszos jogi képviseletét látta el párfogó ügyvédként a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban volt 8. M. 433/2015 szám alatti ügyben. A perben a panaszos mint felperes keresetét a bíróság az első tárgyaláson az igény elévültségére való hivatkozással elutasította.

Az eljárás alá vont ügyvéd az I. fokú bíróság ítéletét 2016. január 15. napján vette át.

A benyújtott panasz szerint a panaszos az ítéletet és a tárgyalási jegyzőkönyvet nem kapta meg, ill. az eljárás alá vont ügyvédtől nem kapott tájékoztatást a fellebbezési határidő lejártáról. Ennek folytán a fellebbezésre nyitva álló határidő alatt jogorvoslati kérelmét nem tudta előterjeszteni, azt késedelmesen 2016. február 17. napján tette meg, melyet a II. fokú bíróság elkésettség miatt elutasított. A panaszos a párfogó ügyvédi megbízást 2016. február 29. napján felmondta.

Ugyanakkor más ügyeiben rendszeresen konzultált az eljárás alá vont ügyvéddel, részére okiratszerkesztési megbízást adott.

Dokumentáció hiányában nem állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által 2016. január 15. napján átvett ítéletet az eljárás alá vont ügyvéd mikor és milyen módon adta át a panaszosnak, továbbá a panaszos a jogorvoslati jogáról milyen tartalmú tájékoztatást kapott.

IV. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el, mindvégig vitatta mulasztását.

A vizsgálati eljárásban előterjesztett írásbeli nyilatkozatában, mind pedig a tárgyaláson személyesen megjelenve előadta, hogy a panaszost a helyetteseként eljáró jelöltje dr.............................. már közvetlen az ítélet kihirdetése után tájékoztatta, hogy az I. fokú ítélet ellen a fellebbezést nem javasolja, figyelemmel arra, hogy az igény elévülése teljesen egyértelmű. A panaszos a tájékoztatást akkor tudomásul vette és olyan nyilatkozatot tett, mely szerint fellebbezéssel élni nem kíván.

Ezt követően a panaszos még a fellebbezésre nyitva álló határidő alatt 3 másik ügyben is felkereste és ő január 25. napján az ítéletet személyesen át is adta neki, azonban a panaszos akkor sem nyilatkozott akként, hogy az ügyben fellebbezni kívánna.

A Szegedi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi felhívására az eljárás alá vont ügyvéd az ítélet átadását dokumentummal igazolni nem tudta, jelezte, hogy átvétel igazolás nélkül adta át a panaszos részére

A fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő előadta, hogy munkaügyi perben valóban személyesen is megjelent a tárgyaláson és a kihirdetett ítéletet hallotta. Tagadta viszont, hogy az írásba foglalt ítélet részére a fellebbezési határidőn belül átadásra került volna.

Megfelelt a valóságnak, hogy perbeli képviseletről szóló megbízást 2016. februárjában felmondta, de a későbbiekben más ügyekben 2016. januárjában adott megbízást a panaszolt ügyvédnek, illetve az irodájának, de a fellebbezési határidőn belül nem találkoztam a panaszolt ügyvéddel, illetve a helyettesével.

A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra azért ment be személyesen az ítéletért, mert az eljáró ügyvéd azt nem küldte meg neki.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját az elévülés tekintetében módosította, ill. miután az eljárás alá vont volt ügyvéd egyértelműen és dokumentáltan nem tudta bizonyítani, hogy mikor adta át az I. fokú bíróság ítéletét a panaszos bejelentőnek ezáltal egyben pontosítva vele a jogorvoslatra nyitva álló határidőt, mulasztott, fegyelmi felelőssége megállapítható. Írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalási nyilatkozatot nem tett.

V. A fegyelmi biztos indítványa alapos

A Fegyelmi Tanács az ügyvédi megbízás során szükséges tájékoztatási kötelezettség teljesítését - írásbeliség hiányában - nem találta igazoltnak, úgyszintén azt az állítást is, hogy a panaszos a szóbeli ítélet hirdetéskori tájékoztatást megértette, és annak ismeretében már akkor lemondott le a további jogorvoslatról.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem az ügyvédi hivatás szabályainak megfelelően és nem ügyvédtől elvárható módon járt el.

VI. A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetési időpontjában Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.). A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat(FESZ)1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősségelbírálására -jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában -a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ami megfelel a régi Ütv. 37. § a) pontjának is.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy írásban nem dokumentálta a bíróság által részére kézbesített ítélet átadását nem tudta bizonyítani, hogy ez az esemény még a jogorvoslati út igénybe vételére nyitva álló határidőn belül történt. Azon közvetett bizonyítékok, hogy ügyfelével ezen időszak alatt is volt személyes kapcsolata minek során mód lett volna a fellebbezési igény tisztázására ,nem fogadhatók el.

Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd Üttv. 1. § (3) és az Üttv. 39. § (3) bekezdésében foglaltakat sértette meg, 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.

VII. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt fegyelmi büntetést alkalmazta.

Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd már nem praktizál.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére, melynek csökkentésére méltányolható indokot nem talált.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

Jogerős: 2020.05.05.


  Vissza az oldal tetejére