A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa XY ............................. szám alatti székhelyű) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2019. július. 22. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
XY ............................. szül:
an: .............................
iroda: .............................
eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara OTP Banknál vezetett 11736006-20213936-00000000 számú számlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd 2008. szeptember 15. napjától a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara bejegyzett ügyvéd tagja Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben két esetben indult fegyelmi eljárás, de mindkét eljárás megszüntetésre került.
II. A bejelentés 2019. május 14-én érkezett, amelyben a bejelentő sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, mint pártfogó ügyvéd a tárgyalásokon nem jelent meg, és tőle útiköltség-térítést kért, és kapott. 2019. május 24-én kiegészítette azzal, hogy közölte a Kormányhivatal álláspontját a költségtérítéssel kapcsolatban. A vezető fegyelmi biztos 2019. május 14-én előzetes vizsgálatot rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 8 napon belül nyilatkozzon a bejelentésre. XY a felhívást 2019. május 15-én átvette. A felhívásra 2019. június 11-én kelt nyilatkozatban válaszolt. A vezető fegyelmi biztos kijelölte az előzetes vizsgálat lefolytatására a fegyelmi biztost 2019. június 4-én. A kijelölt fegyelmi biztos 2019. június 25-én kiegészítő nyilatkozatra hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, aki 2019. július 2-án elektronikus úton válaszolt.
A fegyelmi biztos 2019. július 08-ára fegyelmi eljárást kezdeményezett - 1 rb. jogosulatlan költségkövetelés támasztásával megvalósított szándékos fegyelmi vétség kapcsán; de nem kezdeményezett fegyelmi eljárást - 3 rb. tárgyalási meg nem jelenés, és - 1 rb. nem megfelelő ügyvédi képviselet kapcsán tett panasz vonatkozásában. A fegyelmi tanács kijelölésére 2019. július 8-án sor került.
III. Tényállás:
A Vas Megyei Kormányhivatal Celldömölki Járási Hivatala a 2018. július 5. napján kelt JSTK/VA-01/00152-8/2018. számú határozatával rendelte ki a bejelentőnek a ........................... előtt 5.P. ........................... . szám alatt folyamatban lévő perében pártfogó ügyvédi feladatok ellátására.
A panaszolt ügyvéd a fellebbezés folytán másodfokon eljárt ........................... előtti megjelenéshez kapcsolódóan 2019. február 3-án 15.000 Ft, majd február 27-én 16.000 Ft útiköltség-térítést kért a bejelentőtől, melyet nevezett panaszos az ügyvéd részére 2019. március 05-én megfizetett.
A tényállást megfelelően bizonyítja a bejelentő által csatolt e-mailek, az átutalási bizonylat és az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése is, ahol a 16.000 Ft útiköltség-térítés iránti igényét elismerte és azzal indokolta, hogy az utazással kapcsolatos költséget a jogi segítségnyújtó szolgálat nem téríti. Hivatkozott arra, hogy mértéke nem eltúlzott.
IV. A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező iratában részletes tényállást terjesztett elő, ahol a bejelentő által kifogásolt ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban és jogszabályra hivatkozással indokolta, hogy egyetlen ügyvédi magatartás tekintetében látja indokoltnak a fegyelmi eljárás kezdeményezését.
V. A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2019. február 3-án elkövetési időpontjában az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt már hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte ÜESZ 6.11 szabályt: Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlója állami vagy önkormányzati szerv, civil vagy más hasonló közhasznú szervezettel fennálló jogviszonya alapján harmadik személy számára külön díjazás nélkül vállalja ügyvédi tevékenység végzését, úgy a harmadik személytől nem fogadhat el díjazást. Az idézett jogszabályok, melyek megsértését megállapította a Fegyelmi Tanács, amellyel 1 rendbeli, szándékosan a megbízási díjon felüli jogtalan követelés elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
A cselekményt nem találta olyan súlyúnak, hogy vele szem pénzbírság kiszabása vált volna szükségessé.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, a ténybeli beismerést, azt hogy fegyelmi eljárásban elmarasztalásra nem került sor.
Súlyosító körülményként értékelte ugyanakkor a Fegyelmi Tanács, a szándékosságot, a jogérvényesítési képességgel kevésbé rendelkező, pártfogolt ügyfél sérelmére elkövetett jelleget, az anyagi kár okozásának tényét, azt hogy az ő 80.000 Ft összegű nyugdíjához képest különösen nagy anyagi terhet jelentett a 16.000 Ft megfizetése.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
Jogerős: 2019. augusztus 6. végrehajtható: 2019. szeptember 5.