Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFK/17/2019/24. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a ... egyéni ügyvéd és ... ügyvédjelölt, (munkáltatója: ... egyéni ügyvéd) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. év szeptember hó 17. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

...

eljárás alá vont ügyvéd

2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft (egyszázezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint a 40.000 Ft (azaz Negyvenezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 sz. bankszámlaszámára az ügyszámra való hivatkozással.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

...

eljárás alá vont ügyvédjelölt

2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

100.000 Ft (egyszázezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédjelöltet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint a 40.000 Ft (azaz Negyvenezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002-20500382 sz. bankszámlaszámára az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és ügyvédjelölt, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

1. A Fegyelmi Tanács

- a ... szám alatti lakos bejelentő által írt, Dánszentmiklóson, 2019. 05. 31-én kelt, a Bács-Kiskun megyei Ügyvédi Kamarához 2019. 06. 05-én érkezett P285/2019. számon iktatott bejelentése és mellékletei .... nevében kiállított, 2018. február 02-án kelt nyilatkozat, ... által aláírt azonosítási adatlap, Kecskeméten, 2017. december 30-án kelt, aláírás nélküli ügyvédi meghatalmazás, Kecskeméten, 2019. április 3-án kelt, ... által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv, a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 13000/201/2018.bü. számú határozata eljárás megszüntetéséről, a Dánszentmiklóson, 2018. október 9-én kelt, a Pest-Megyei Rendőr-főkapitánysághoz címzett, ... feljelentő sértett nevében írt panasz, a ... és dr. ... közötti elektronikus levélváltás anyaga, ... orvos Budapest Főváros Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályához címzett, Albertirsán, 2017. 12. 17-én kelt fellebbezése, ... háziorvos fellebbezése)

- Dr. Szász Attila vezető fegyelmi biztos P.285/2019. sz. Kecskeméten, 2019. június 14-én kelt előzetes vizsgálatot elrendelő határozata,

- Dr. Sulyok Miklós, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke által ... írt, Kecskeméten, 2019. június 17-én kelt tájékoztatás,

- Dr. ... ügyvédjelölt 2019. július 3-án kelt és a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához ugyanezen napon benyújtott észrevétele és mellékletei (a ... ügyvédjelölt és ... közötti elektronikus levélváltás anyaga, a ... ügyvédjelölt által aláírt, Kecskeméten, 2018. január 2-án kelt, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett kérelem, a Kecskeméten, 2017. december 30-án kelt, ... által aláírt meghatalmazás, a ... ügyvédjelölt és ... betegjogi képviselő közötti papír alapú és elektronikus levélváltás, a ... által aláírt, ... ügyvédjelölt által megfogalmazott, 2018. március 21-én kelt feljelentés),

- ... ügyvéd Kecskeméten, 2019. július 3-án kelt és a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához ugyanezen napon benyújtott észrevétele,

- ... fegyelmi biztos Kecskeméten, 2019. szeptember 13-án kelt határozata az előzetes vizsgálat időtartamának a meghosszabbításáról,

- Jegyzőkönyv - mely kelt Kecskeméten, 2019. október 9-én - ... Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos által történt meghallgatásáról, és a bejelentő által rendelkezésre bocsátott további iratok (a Pest Megyei Kormányhivatal PE-09/NEO/00133-6/2018. számú határozata, ... betegjogi képviselő 2018. január 11-én kelt levele, ... Dánszentmiklóson, 2017. május 24-én kelt levele ... Járási Tisztifőorvosnak címezve, a Pest Megyei Kormányhivatal PE-09/NEO/04539-12/2017. számú határozata, a Pest Megyei Kormányhivatal PE-09/NEO/04539-11/2017. számú határozata, a Pest Megyei Kormányhivatal PE-09/NEO/04539-2/2017. számú határozata, a Pest Megyei Kormányhivatal PE-09/NEO/00132-10/2018. számú határozata, Budapest Főváros Kormányhivatala BP/PNEF-HKO/03063-5/2017. számú határozata,

- Jegyzőkönyv - mely kelt Kecskeméten, 2019. október 9-én - ... Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos által történt meghallgatásáról

- Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos Kecskeméten, 2019. október 20-án kelt megkeresése a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysághoz címezve,

- a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság 2019. október 30-án kelt tájékoztatása,

- Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos Kecskeméten, 2019. december 12-én kelt határozata fegyelmi eljárás kezdeményezéséről,

- a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke, Dr. Péterfi Tamás Kecskeméten 2019. 12. 19-én kelt rendelkezése a Fegyelmi Tanács kijelöléséről,

- a Fegyelmi Tanács tagja, Dr. Németi Zsolt bejelentése elfogultságról, 2020. 02. 17-én,

- a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke, Dr. Péterfi Tamás Kecskeméten, 2020. február 18-án kelt rendelkezése a tanács új tagjaként Dr. Csizmadia Szilvia kijelöléséről,

- ... eljárás alá vont ügyvéd meghallgatása során, a 2020. március 3. napján tartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata,

- ... eljárás alá vont ügyvédjelölt meghallgatása során, a 2020. március 3. napján tartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata,

- továbbá a fegyelmi eljárás egyéb adatai, különösen a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara Elnökének, a Fegyelmi Biztosnak és a Fegyelmi Tanácsnak az intézkedései alapján az alábbi tényállást állapította meg:

2. ... eljárás alá vont ügyvédet 1998. 02. 01. napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. ... eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban 3 /három/ esetben volt folyamatban fegyelmi eljárás, az eljáró fegyelmi tanács egy esetben megrovás, kettő esetben pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta. ... eljárás alá vont ügyvéd a jelen fegyelmi eljárás során személyi körülményeiről nem kívánt nyilatkozni.

... eljárás alá vont ügyvédjelöltet 2011. 09. 01. napján jegyezték be a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. ... eljárás alá vont ügyvédjelölttel szemben korábban 3 /három/ esetben volt folyamatban fegyelmi eljárás, az eljáró fegyelmi tanács mindhárom esetben pénzbírsággal sújtotta. ... eljárás alá vont ügyvédjelölt nős, három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, vagyonnal nem rendelkezik, havi jövedelme 130.000 Ft.

3. ... bejelentő 2019. június 5-én bejelentést tett a Bács - Kiskun megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben ... ügyvédjelölt tevékenységéből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.

A bejelentés szerint a bejelentő orvosi műhiba ügyben adott megbízást ... eljárás alá vont ügyvédjelöltnek, a férje haláláért felelős személy(ek) felelősségre vonása és esetleges kártérítés érvényesítése érdekében.

A bejelentés szerint ... ügyvédjelölt nem végezte megfelelően a munkáját. A bejelentő azt kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt az ügyintézés során az ügyben érintett háziorvos fellebbezésére tett észrevételeiket nem továbbította a megfelelő helyre, nem tartott megfelelő kapcsolatot a bejelentővel az ügyben, nem tájékoztatta az ügy(ek) állásáról. A bejelentő külön kifogásolta azt, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt a bejelentő feljelentése folytán indult büntető eljárásban az általa CD lemezen a bejelentő képviseletében 2018. október 25-én átvett nyomozati iratokat 2019. április 6. napjáig nem bocsátotta a bejelentő rendelkezésére, e miatt a bejelentőnek nem volt lehetősége azokra határidőben észrevételt tenni.

... eljárás alá vont ügyvédjelölt a kötelezettségszegés tényét nem ismerte el, arra hivatkozott, hogy az általa 2018. október 25-én átvett nyomozati iratokat egy általa ismert szakértőnek adta át, hogy szakmai szempontból véleményezze. Nem gondolta, hogy ez hosszú időbe fog telni, ezért nem készített azokról másolatot sem. Végül 2019. áprilisában döntött úgy, hogy az anyagot visszakéri a szakértőtől és ekkor a bejelentőnek kiadta.

4. Dr. Drozdik Cecília fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozata szerint az ügyben rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy ... ügyvéd és ... eljárás alá vont ügyvédjelölt

- megsértette a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 29. § (1) bek.-ét, továbbá az Ügyvédi Etikai Szabályzat (ÜESZ) 5.5. pontjában foglaltakat a megbízás írásba foglalásával,

- megsértette az Üttv. 39. § (3) bekezdésében és az ÜESZ 2.4. pontjában foglaltakat, mely előírások szerint az ügyvéd a jogi képviselet ellátása során az ügyfél érdekeinek az elsődlegessége alapján jár el és nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.

5. A Fegyelmi Tanács 2020. március 3. napján, majd (a COVID-19 néven ismertté vált koronavírus miatti járványhelyzetben a Kormány által a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel 2020. március 11-től kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követően) 2020. szeptember 17. napján tartott tárgyalást az ügyben.

A Fegyelmi Tanács 2020. március 3-án mind ... eljárás alá vont ügyvédet, mind ... eljárás alá vont ügyvédjelöltet meghallgatta. Nyilatkozatuk tartalma alapján a fegyelmi felelősségét mindkét érintett vitatta.

A Fegyelmi Tanács - ... eljárás alá vont ügyvédjelölt bizonyítási indítvány alapján - meghallgatta továbbá 2020. szeptember 17-én az ügyben ... tanút, aki az ügyvédi iroda gyakornokaként arról az eseményről tudott nyilatkozni, amikor ... 2019. áprilisában az iratokat és a nyomozati iratokat tartalmazó CD lemezt a bejelentőnek kiadta.

6. A Fegyelmi Tanács - a fentiekben tételesen felsorolt bizonyítékok alapján - az alábbi (az ügy elbírálása során figyelembe vett) tényállást rögzíti:

Néhai ... 2017. február végén belázasodott és torokfájásra panaszkodott. 2017. február 27-é felkereste a háziorvosát, aki lázcsillapítót, C vitamint, orrspray-t és torokfertőtlenítőt írt fel neki. 2017. március 2-án kellett jelentkeznie kontrollra. Ekkorra elmúlt a torokfájása, azonban továbbra is magas volt a láza és új tünetként hasmenés és hányás jelentkezett nála. Háziorvosa Normaflore bélfertőtlenítőt írt fel neki és másnapra visszarendelte. Este 40,3 fokra ment fel a láza, ezért a család kihívta az ügyeletet. Ekkor egy Algopyrin és egy Voltaren injekciót kapott az ügyeletes orvostól. Ettől lement a láza, de az éjszaka folyamán többször volt hasmenése és hányt, majd hajnalban olyan rosszul lett, hogy el is ájult. Ekkor a család ismét kihívta az ügyeletet. ... reggel kórházba szállították, ahol megállapították, hogy súlyos vastagbélgyulladása és enyhe vérmérgezése van. Ezt követően - a kórházban megtett intézkedések ellenére - az életét már nem tudták megmenteni, másnap 01.30 órakor leállt a szíve.

... (a bejelentő lánya) a „Feleségcsevegő” elnevezésű internetes oldalon került kapcsolatba ... eljárás alá vont ügyvédjelölt feleségével. Ezt követően ... 2017. november 29-én elektronikus levélben kérte ... ügyvédjelölt segítségét az édesapja, ... halálával kapcsolatos jogi ügyben.

... kifejtette a család azon álláspontját, hogy nyilvánvalóan orvosi műhiba történhetett az ügyben és az eljárás alá vont ügyvédjelölt javaslatát kérte az alkalmazandó jogi eljárást/eljárásokat illetően.

... ügyvédjelölt szintén elektronikus levélben egy előzetes tájékoztatást adott az ügyben és feltétlenül jogi képviselő bevonását javasolta.

Ezt követően ... és ... személyes találkozást egyeztettek az ügyben egymással, majd 2017. december 7-én a bejelentő és .... találkoztak is ... ügyvédjelölttel ... ügyvéd irodájában. Ekkor átadták az ügyre vonatkozó irataikat, majd 2017. december 30-án - egy újabb találkozás alkalmával - a bejelentő bianco meghatalmazásokat írt alá ... ügyvéd (illetve a helyetteseként eljáró ... ügyvédjelölt) részére.

... eljárás alá vont ügyvéd nem volt jelen a megbízásnál. ... eljárás alá vont ügyvédjelölt (sem ... eljárás alá vont ügyvéd) a megbízást nem foglalta írásba.

... eljárás alá vont ügyvédjelölt ezt követően különböző - a fegyelmi ügy szempontjából jelentőséggel nem bíró - intézkedéseket tett ... halála ügyében.

E helyütt rögzíti a Fegyelmi Tanács, hogy a megtett intézkedések szakmai szempontú értékelése, felülbírálata fegyelmi eljárásnak nem lehet tárgya.

Dr. ... eljárás alá vont ügyvédjelölt a bejelentőnek azt tanácsolta, hogy a felelősség megállapítása érdekében a polgári peres eljárás megindítása előtt éljen a büntető feljelentés lehetőségével, majd annak eredménye függvényében kerüljön sor kártérítési kereset előterjesztésére.

Ennek megfelelően az eljárás alá vont ügyvédjelölt a bejelentő nevében és aláírásával a megfelelő feljelentést 2018. március 21. keltezéssel elkészítette.

Dr. ... ügyvédjelölt a feljelentésben rögzítette, hogy annak elkészítése közreműködésével történt és előzetesen jelezte, hogy az ügyben képviseletre jogosító meghatalmazás becsatolására fog sor kerülni.

A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság a büntető eljárást 2018. szeptember 26-án megszüntette - mivel „a cselekmény nem bűncselekmény”.

Ezt követően 2018. október 15-én került sor ügyvédi meghatalmazás becsatolására a büntető ügyben. ... eljárás alá vont ügyvédjelölt 2018. október 25-én a nyomozati iratokat a Pest Megyei Rendőr- főkapitányságtól CD lemezre kiírva átvette és azonnal átadta egy - általa név szerint meg nem nevezett - ismerős szakértőnek, aki azt számára (szívességből) véleményezi.

... eljárás alá vont ügyvéd, sem ... eljárás alá vont ügyvédjelölt ezt követően semminemű intézkedést nem tettek az ügyben.

... ügyvédjelölt a bejelentővel legközelebb 2019. április 3-án találkozott. Ekkor az ügy iratait és a CD lemezre kiírt nyomozati anyagokat átadta a bejelentőnek és ezzel egyidejűleg megszűnt az ügyvédi megbízás is.

7. A Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvédjelölt egybehangzó nyilatkozatán alapul, amelyet alátámasztanak a fentiekben felsorolt okirati bizonyítékok is.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy ... tanú nyilatkozata sem áll ellentmondásban az érintettek előadásával - azzal, hogy az általa előadottaknak (ezen belül annak, hogy a bejelentő az iratok átvételekor az eljárás alá vont ügyvédjelölt addigi jogi tevékenységét nem kifogásolta) a fegyelmi ügy érdemi elbírálása szempontjából nem bír jelentőséggel.

8. Dr. Szász Attila fegyelmi főbiztos a bizonyítási eljárás lefolytatást követően - végindítványában - 1-1 /egy-egy/ rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását indítványozta ... eljárás alá vont ügyvéd és ... eljárás alá vont ügyvédjelölt terhére.

9. A Fegyelmi Tanács mindkét eljárás alá vont személy vonatkozásában 2 /kettő/ rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását látta indokoltnak - az alábbiakra tekintettel.

Az Üttv. 107. §-a szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 62. § (1) bekezdése szerint: Az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlat megszerzése érdekében ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója, valamint - ha a munkaszerződés így rendelkezik - munkáltatójával egy ügyvédi társulásba vagy ügyvédi irodaközösségbe tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász vagy ügyvédi iroda helyetteseként, utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.

Az Üttv. 65. § (1) bekezdése szerint: Az ügyvédjelöltet olyan munkával kell ellátni, amelynek során elsajátíthatja az ügyvédi működéshez, valamint a jogi szakvizsga letételéhez szükséges gyakorlati ismereteket.

Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint: A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

Az ÜESZ 5.5. pontja szerint: Ha az ügyvéd ingatlanközvetítő vagy harmadik személy által adott tartós megbízás alapján jár el, írásbeli megbízással kell rendelkeznie attól a személytől is, akinek az érdekében eljár.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint: A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Az ÜESZ. 2.4. pontja szerint: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

... eljárás alá vont ügyvéd és ... eljárás alá vont ügyvédjelölt tevékenysége a ... elfogadott megbízást illetően nem felelt meg az Üttv. 62. § (1) bekezdésében és az Üttv. 65. § (1) bekezdésében továbbá az Üttv. 29. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

Ügyvédi megbízás ügyvéd részére adható, ügyvédjelölt önállóan megbízást nem fogadhat el, ügyvédi tevékenységet kizárólag a tevékenység folytatására jogosult ügyvéd helyetteseként, annak felügyeletével fejthet ki.

Ennek megfelelően a ... ügyvéd irodája részére adott megbízás elfogadására ... lett volna jogosult, és neki kellett volna gondoskodnia a megbízás írásba foglalásáról. ... ügyvédjelölt bárminemű ügyvédi tevékenységet csak ezt követően lett volna jogosult az ügyben kifejteni.

Ezen szabályok megszegésével ... eljárás alá vont ügyvéd és ... eljárás alá vont ügyvédjelölt 1-1 /egy-egy/ rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követtek el.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a Fegyelmi Biztos által a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban rögzített, az ÜESZ 5.5. pontjába ütköző kötelezettségszegés nem volt megállapítható az eljárás alá vont ügyvéd illetve ügyvédjelölt terhére, mivel az ÜESZ 5.5. pontja más tényállásra vonatkozó speciális szabály.

... eljárás alá vont ügyvéd és ... eljárás alá vont ügyvédjelölt tevékenysége az ügy ellátása során nem mindenben felelt meg az Üttv. 39. § (3) bekezdésében és az ÜESZ 2.4. pontjában foglalt előírásoknak. Az Üttv. 39. § (3) bekezdésében rögzített, az ügyfél érdekeinek az elsődlegessége alapján történő eljárás kötelezettsége magában foglalja azt a követelményt, hogy az eljáró ügyvéd az igényérvényesítést indokolatlan késedelemmel ne késleltesse.

... ügyvédjelölt azzal a magatartásával, hogy a néhai ... halálával kapcsolatos büntetőeljárás CD lemezre írt nyomozati anyagát 2018. október 25-én átvette, majd másolat készítése nélkül egy szakértőnek adta át és ezt követően csak 2019. április 3-án bocsátotta a bejelentő rendelkezésére ezt a rendelkezést megszegte, ami egyben az ügyfél jogos érdekével ellentétes magatartásnak minősül.

... eljárás alá vont ügyvédet ebben a tárgyban annyiban terheli felelősség, hogy az irodája által elvállalt ügy megfelelő határidőben történő ügyintézéséről, ezen belül az ügyfél kellő tájékoztatásáról, döntése alapján a megfelelő jogi lépések megtételéről ő volt köteles gondoskodni, az adott esetben a helyetteseként eljáró ... eljárás alá vont ügyvédjelölt tevékenységének irányításával és felügyeletével. Ezen szabályok megszegésével ... eljárás alá vont ügyvéd és ... eljárás alá vont ügyvédjelölt 1-1 /egy-egy/ rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követtek el.

10. A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a büntetési tételkeret alsó határához közelítve állapította meg.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvédet és az eljárás alá vont ügyvédjelöltet fegyelmi eljárásban korábban már elmarasztalták, mégpedig az eljárás alá vont ügyvédjelölt korábbi tevékenységéhez kapcsolódóan, és az eljárás alá vont ügyvéd ennek ellenére nem változtatott az eljárás alá vont ügyvédjelölt felügyeletén, az eljárás alá vont ügyvédjelölt pedig továbbra is önállóan járt el.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte (és a büntetési tétel meghatározásánál ezt vette alapvető kiindulási pontul), hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt az ügyben lehetséges intézkedéseket (az ügyfél utasításainak és igényeinek a keretén belül) megtette, az ügy ellátását illetően - a fegyelmi vétségként értékelt késedelem tényén kívül - terhére ügyvédi kötelezettségszegés nem volt megállapítható.

Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétségekkel.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet és az eljárás alá vont ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére - egymás közti egyenlő arányban.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd és az eljárás alá vont ügyvédjelölt figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

Fegyelmi tanács határozata 2021. január 30. napján jogerős.


  Vissza az oldal tetejére