Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. számú Fegyelmi Tanácsának DRFB-18/2019. (8/2018.) határozata

ügyfélazonosításról, ellenjegyzésről, valótlan tartalmú okiratról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. számú Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János utca 16., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) dr. ........................ ügyvéd ellen ................................ bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2021. október 18. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. .............................. (KASZ száma: ....................., székhelye: .....................................) eljárás alá vont egyéni ügyvéd 1 rendbeli folytatólagos szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

500.000 Ft (ötszázezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség és 12.508 Ft tételes költség megfizetésére kötelezi.

A pénzbírságot és az eljárási költségeket a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011-20005210 számú bankszámlaszámára az ügyszámra hivatkozással befizetni.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, valamint a fegyelmi biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7.) címzett, de a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott, indokolással ellátott fellebbezéssel élhet. Az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, a postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Indokolás

I.

Az eljárás alá vont ügyvédet ................... napján jegyezték be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Ellene korábban fegyelmi eljárás nem indult, személyi körülményeiről és jövedelmi viszonyairól adat nem áll rendelkezésre.

II.

2018.04.27. napján érkezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához ....................... (a továbbiakban: bejelentő) bejelentése, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolta.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnöke az előzetes vizsgálatot 2018.04.27. napján elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd 2018.05.22. napján bejelentette, hogy a bejelentésben kifogásolt üggyel összefüggésben ellene a Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányság előtt büntetőeljárás van folyamatban. A fegyelmi biztos 2018.05.25. napján érkezett összefoglaló jelentésében indítványozta a fegyelmi eljárás megindítását és javasolta annak felfüggesztését. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2018.06.01. napján a fegyelmi eljárást elrendelte, a Fegyelmi Tanács 2018.09.07. napján a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. 2021.01.19. napján az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a büntetőeljárást vele szemben nem jogerősen megszüntették. 2021.07.08. napján a Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányság tájékoztatta a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnökét, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indított büntetőeljárás jogerősen is megszűnt, így a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatására 2021.07.12. napján kijelölte az eljáró Fegyelmi Tanácsot.

A Fegyelmi Tanács elnöke 2021.08.25. napján elrendelte a fegyelmi eljárás folytatását, megkereste a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságát, a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészséget és a Pesti Központi Kerületi Bíróságot, illetve 2021.10.18. napjára tárgyalást tűzött ki.

III.

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az eljárás alá vont ügyvéd megbízást kapott a ........................... Korlátolt Felelősségű Társaságban történt azon változás bejegyzéséhez szükséges okiratok elkészítésére és a változásbejegyzési eljárásban történő képviselet ellátására, amely szerint ..........................., az egyszemélyes Kft. alapítója /a továbbiakban: alapító/ 2017. augusztus 1. napjától kezdődő határozatlan időre önálló cégjegyzési joggal új ügyvezetőnek választotta a fiát, .............................-ot /a továbbiakban: új ügyvezető/).

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás alapján 2017. augusztus 1-i dátummal elkészítette, ellenjegyezte, majd 2017. augusztus 29-én az illetékes Fővárosi Törvényszék Cégbírósága részére benyújtotta a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, az alapító okirat módosítását, az alapítói határozatot, a tagjegyzéket, az ügyvezetői elfogadó nyilatkozatot és az aláírásmintát annak ellenére, hogy ezen okiratok nem a keltezés szerinti időben és (részben) helyen készültek és azokat nem az aláíróként feltüntetett alapító írta alá. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 2017. szeptember 4. napján az új ügyvezetőt a cégnyilvántartásba bejegyezte.

A bejelentő és a lánytestvére feljelentései alapján a Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányságon ......................... bü. szám alatt az eljárás alá vont ügyvéddel és az új ügyvezetővel szemben intellektuális közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárást a nyomozóhatóság (mivel „nem bizonyítható minden kétséget kizáróan a bűncselekmény elkövetése”) az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában (a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség ...................... számú határozata folytán jogerősen) megszüntette.

IV.

A bejelentő a bejelentéséhez csatolt feljelentésben és cégbírósági megkeresésben előadta, hogy 2018-ban édesanyjától (az alapítótól) 1/3 tulajdonrészt örökölt a nagy értékű családi vállalkozásukból, amelyet a 2017. augusztus 1-én kelt, hamis aláírással ellátott alapító okirat módosítás alapján jelenleg a bátyja (az új ügyvezető) vezet. A bejelentéshez mellékelte a lánytestvére hasonló tartalmú feljelentését, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2017. augusztus 1-én annak ellenére ellenjegyezte az aznap komoly rosszulléttel a Szent Imre Kórházban fekvő édesanyja aláírását, hogy az okiraton nem az édesanyja aláírása szerepel, hiszen ő az okiratot nem volt képes aláírni; ezzel az eljárás alá vont ügyvéd közreműködött abban, hogy a cégbíróság ügyvezetőként nyilvántartásba vegye a bátyját, aki örököstársaival komoly érdekellentétben áll és a cég vagyonát saját céljai szerint kezeli. A tárgyaláson történt meghallgatása során előadta, hogy az édesanyja 2017. augusztus 1-én reggel dialízis közben kómába esett és onnan kezdve az augusztus 11-én bekövetkezett haláláig az intenzív osztályon monitorra kötve feküdt és folyamatos orvosi kezelés alatt állt. Előadta, hogy ez alatt az idő alatt az édesanyja rossz állapotban volt, szinte kommunikálni sem lehetett vele, csak pillanatokra ébredt fel, de nem volt tudatánál, a nevét sem tudta már megmondani, sem fizikailag, sem szellemileg nem volt olyan állapotban, hogy bármit is aláírjon. A kórházi kezelése alatt ki sem lépett a Tétényi úti kórházból, őt sem vitte ki senki a kórházból (pláne nem Budapesten vagy Szolnokon egy ügyvédi irodába), nem volt bent nála ügyvéd, egyébként sem volt már olyan állapotban, hogy akármit alá írhatott volna, illetve egy felelősségteljes ügyvéd nem is megy oda aláírattatni egy kómában fekvő beteggel iratokat. Előadta, hogy a 2017. augusztus 1-i összes aláírás hamis, egyiket sem az édesanyja írta alá, erről írásszakértői véleményt is kért, de azt nem fogadták el bizonyító erejűnek, mert nem igazságügyi írásszakértő adta, de egyértelműen megállapította 99%-os bizonyossággal, hogy a bátyja írta alá az összes papírt. Állítása szerint az édesanyja nem is akarta, hogy a bátyja legyen az ügyvezető, végrendeletükben mindkét szülőnek egyértelmű akarata volt, hogy a két lány örököljön és a bátyja még köteles részt se; az édesanyja nem tette volna meg a családi vállalkozásuk élére a lecsúszott fiát, aki eladósott és mindenét lefoglalta a végrehajtó, aki az édesapja életében ki volt tiltva, nem léphetett be a Kft. által üzemeltetett ......................ra, egyébként is az édesapja halála után az édesanyjának lett volna rá négy éve, hogy megtegye ügyvezetőnek, ki van zárva, hogy valaki az utolsó hetében döntsön így. Előadta, hogy a cég székhelyén talált olyan levelet, amelyben a bátyja és az ügyvéd augusztus 3-án még csak adatokat egyeztetnek, olyan levelet, amely szerint az ügyvéd az ellenjegyzett okiratokat csak szeptember 4-én küldte el a bátyjának postai úton, valamint olyan okiratokat is, amelyeken budapesti és szolnoki ellenjegyzés szerepel.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, a 2021.09.08-i és a 2021.10.12-i beadványaiban úgy nyilatkozott, hogy az irodájában lefoglalt iratokat nem kapta vissza, ezért nem tudott eleget tenni az iratcsatolási kötelezettségének, az ügy érdemében pedig előadta, hogy fegyelmi vétséget nem követett el, az ügyfelénél személyesen járt el, több alkalommal egyeztetett és a jogszabályi előírások szerint történt meg a cégadat-változás bejegyzése a cégnyilvántartásba.

A fegyelmi biztos az összefoglaló jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja, a fegyelmi tárgyaláson pedig megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd úgy ellenjegyzett egy okiratot, hogy nem volt jelen az aláírásánál, ez pedig ellentétben áll az ügyvédi törvény 44. § (1) bek. d) pontjában foglaltakkal és egyéb jogi normákkal. Végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítására és nagy összegű pénzbírság kiszabására tett javaslatot, tekintettel arra, hogy ha az ellenjegyzést úgy végezi el egy ügyvéd, hogy az okiratot nem előtte írták alá, akkor ez az egész ügyvédségre igen hátrányos, veszélyes következményekhez vezethet, az összes ügyvéd tekintélyét lerombolja és az ügyvédség hitelességét szünteti meg.

V.

A fegyelmi biztos végindítványa alapos.

1. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 37. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi”.

2. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd valótlan tartalmú okiratokat készített és ellenjegyzett (majd nyújtott be az illetékes cégbíróság részére), mivel az okiratok nem a keltezés szerinti időben és (részben) helyen készültek, továbbá a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, az alapító okirat módosítását, az alapítói határozatot és a tagjegyzéket nem az aláíróként feltüntetett alapító írta alá, amiből a Fegyelmi Tanács (tekintettel arra, hogy kötötte a nyomozóhatóság megszüntető határozata és annak indokolása) azt a következtetést vonta le, hogy az okiratok nem az eljárás alá vont ügyvéd előtt kerültek aláírásra.

3. A fenti megállapításokat (a bejelentő következetes nyilatkozatain túlmenően) bizonyítják:

− a bejelentő által a bejelentéshez csatolt eseti írásszakértői vélemény, amely megállapítja, hogy a feltárt különbözőségek a hamisítás tényét támasztják alá, az alapítói határozatot valószínűsíthetően (90%-os eséllyel) nem az alapító, hanem (70%-os valószínűséggel) az új ügyvezető írta alá,

− a bejelentő által a tárgyaláson csatolt halotti zárójelentés, amely megerősíti, hogy az alapító nem volt olyan egészségügyi állapotban, hogy az okiratokat aláírja („a beteg a mai napon már somnolens tudattal érkezett a dialízis kezelésre - dok. alapján hónapok óta ilyen ... Érkezésünkkor somnolens-soporosus határon, felszólítva 1-1 szót mond ... a beteg állapotában érdemi javulás nem következett be és obszervációnk során ... a beteggel érdemi kontaktusba soha nem tudtunk kerülni”);

− a Budapesti V. kerületi Rendőrkapitányság ......................... bü. számú eljárást megszüntető határozata, amely megállapítja, hogy az okiratokat nem az alapító írta alá („a feljelentés adatai szerint a gazdasági társaság ügyvezetői tisztségéről szóló nyilatkozattétel időpontjában az azt aláíró ................. olyan egészségügyi állapotban volt, hogy nem tudta volna aláírni az okiratot ... a Szent Imre Kórház tájékoztatása megerősítette a feljelentő állításait ... sor került ... iü. írásszakértő kirendelésére. A szakértői vélemény megállapította, hogy a vitatott ............... aláírások nem a névtulajdonostól származnak. ... A beszerzett adatok alapján megállapítást nyert, hogy ................... nem volt jelen a kórházban az iratok aláírásakor ...”);

− a bejelentő által a tárgyaláson becsatolt 2017. szeptember 4-i keltezésű levél, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd az új ügyvezetőnek megküldte a bejegyzési kérelem valamennyi mellékletét a cégbíróság bejegyző végzésével és a számlájával együtt, és amely a többi bizonyítékkal együtt valószínűsíti, hogy a bejegyzési kérelemhez benyújtott okiratok nem az eljárás alá vont ügyvéd előtt kerültek aláírásra (mivel azok egy-egy példányát az aláírást és ellenjegyzést követően már át kellett volna adnia a megbízóinak);

− a bejelentő által a tárgyaláson becsatolt, 2017. augusztus 1-i keltezésű, aláírás nélküli okirat-módosítás tervezete, amelyben az új ügyvezető születési dátumaként /a benyújtott végleges okirattól eltérően/ 1969.12.30. került feltüntetésre, valamint az ahhoz kapcsolódó 2017. augusztus 3-i keltezésű levél, amelyben az új ügyvezető tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a születési dátuma helyesen 1969.12.31. és nem 30., és amelyek a többi bizonyítékkal együtt valószínűsítik, hogy a bejegyzési kérelemhez benyújtott okiratok nem a keltezés szerinti időben kerültek aláírásra;

− a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által megküldött, az eljárás alá vont ügyvéd által a változásbejegyzési eljárás során benyújtott okiratok és a bejelentő által a tárgyaláson becsatolt meghatalmazás, amelyek közül (az okiratokon feltüntetett keltezés szerint) 2017. augusztus 1. napján a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot, az alapító okirat módosítását, az alapítói határozatot az alapító Budapesten, a tagjegyzéket az alapító és az új ügyvezető együtt Budapesten, az ügyvezetői elfogadó nyilatkozatot az új ügyvezető Budapesten, az aláírásmintát az új ügyvezető Szolnokon, az ügyvédi meghatalmazást az alapító Szolnokon írta alá, és amelyek összességükben valószínűsítik, hogy az okiratok nem a keltezésük helye szerinti helységben kerültek aláírásra.

4. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a fentiek alapján az alábbi fegyelmi vétségeket követte el:

a) Elmulasztotta az ügyfélazonosítási kötelezettségét

Abból következően, hogy nem előtte történt az okiratok alapító általi aláírása, az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta az alapító személyi okmányainak megtekintését, valamint a JÜB ellenőrzés lefolytatását, így a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint megsértette

− az Üt. 27/B. §-át („(1a) Az ügyvéd gazdasági társaság létesítő okiratának, valamint a cégnyilvántartásba bejegyzett cég képviselője aláírásmintájának ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az (1) bekezdés szerinti személyazonosság-ellenőrzést köteles elvégezni.” ... (1) Okirat ellenjegyzése során, ha a felet személyesen nem ismeri, az ügyvéd a jognyilatkozatot tevő fél ... által a) a személyazonosságának és lakcímének igazolása érdekében a rendelkezésére bocsátott adatai nyilvántartási adatokkal való egyezőségének, és b) a személyazonosságának igazolására alkalmas, bemutatott hatósági igazolványa, és tartózkodásra jogosító okmánya (a továbbiakban együtt: igazolvány) nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és érvényességének megállapítása céljából megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetőiengedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást vezető vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartás (a továbbiakban ezen alcím alatt együttesen: nyilvántartás) adatait feldolgozó hatóságot”);

− a 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai kódex) 7/6. pontját („az ügyvéd köteles a szerződő felek személyazonosságáról megfelelő módon meggyőződni”);

− a 2/2007. (IX. 19.) MÜK szabályzat 3.1. pontját („okirat szerkesztésének elvállalása esetében az ügyvéd kötelessége, hogy a) meggyőződjék a fél személyazonosságáról, ügyleti képességéről és jogosultságáról, az általa létrehozni kívánt jogügylet tartalmáról, ... e) elvégezze a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény előírásai szerinti ügyfél-átvilágítást”), 3.2. pontját („az okiratszerkesztő ügyvéd az ügyfelek személyazonosságát a személyazonosításra szolgáló okmány alapján köteles megállapítani”), 4. b) pontját („az ügyvéd köteles megtagadni a közreműködést okirat szerkesztéséhez, ha b) a fél a személyazonosságának megállapításához nem szolgáltat adatot”);

− a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 73. § (1) bekezdés c) pontjának utaló szabálya alapján alkalmazandó 7. § (3) bekezdés a) aa) pontját („a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni ...: a) természetes személy esetén aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát”), 13. § (8) bekezdését („ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni ... ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot”).

b) Megszegte az ellenjegyzési szabályokat

Azzal, hogy a nem előtte aláírt okiratokat ellenjegyezte, az eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint megsértette az Üt. 27. § (1) bekezdés a) pontját („az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese ... előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el”).

c) Valótlan tartalmú, a felek akaratának nem megfelelő okiratot készített

Azzal, hogy az okiratok keltezésének ideje és (részben) helye nem a valóságnak megfelelően került rögzítésre, valamint az okiratokat nem az alapító írta alá, az eljárás alá vont ügyvéd olyan teljes bizonyító erejű magánokiratot készített és ellenjegyzett, amely a Pp.-nek az ilyen okiratokhoz fűzött joghatásával (azaz a teljes bizonyító erővel) ellentétesen, jogszabályba ütköző módon valótlan tartalommal bírt és nem felelt meg az alapító valódi akaratának, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint megsértette

− az Üt. 3. § (2) és (3) bekezdését („az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.”), a 27. § (1) bekezdés a) pontját („az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel”), az Etikai kódex 3/4. pontját („tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével”).

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos és folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el, mivel hivatásából is adódóan tudomással kellett bírnia magatartása lehetséges következményeiről (valamint annak fegyelmi vétséget kimerítő jellegéről), azonban ezen következményekbe belenyugodott, valamint egyetlen jogügyletben, egyetlen akaratelhatározásból (mulasztásból) fakadóan, egyetlen magatartással (mulasztással) követett el több fegyelmi vétséget.

5. A Fegyelmi Tanács az Üt. 38. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet, a pénzbírság mértékét pedig (az enyhítő és a súlyosító körülmények figyelembevételével) a felső értékhez közeli összegben állapította meg.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása és pénzbírság összegének meghatározása során súlyosító körülményként vette figyelembe a fegyelmi vétségek nagy tárgyi súlyát és szándékosságát, azt, hogy magatartása eredményeképpen közhiteles nyilvántartásba valótlan adat került bejegyzésre, valamint azt, hogy (egyetértve a fegyelmi biztossal) magatartása alkalmas az egész ügyvédi hivatás tekintélyének és hitelességének csorbítására is. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését megelőző 10 éven keresztül kifogástalanul folytatott ügyvédi tevékenységet.

6. A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi felelősség elbírálására a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 1.4. alapján a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket, azaz a 2017. december 31. napjáig hatályos Üt. és a 2018. április 30. napjáig hatályos Etikai szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmaznia, arra is figyelemmel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásait az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések is fegyelmi vétségnek minősítik és nem teszik lehetővé enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását.

A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi eljárás során (annak 42.2. pontja alapján) a FESZ rendelkezéseit kellett alkalmaznia, így az eljárás alá vont személyt a FESZ 40.2. a) és 40.4. pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének, valamint a tanú megjelenésével felmerülő (a tanú által megjelölt távolság, a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet szerinti fogyasztási norma és a NAV által alkalmazott üzemanyagár figyelembevételével meghatározott) útiköltség mint tételes költségnek a megfizetésére.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különösen arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul. Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a FESZ 6.1. és 42.7. pontjában, valamint az Üttv. 144. § (4) bekezdésében foglaltakra, amelyek alapján az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket, a postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezést az elsőfokú Fegyelmi Tanács útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül oly módon, hogy a „CÍMZETT” mezőben azt a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamarát kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítség található a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Szolnok, 2021. október 18.

A határozat 2021. december 3. napján jogerős és végrehajtható.