Magyar

 

Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Pécsi Fegyelmi Tanácsának 19/2019/PRFB. határozata

ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartásról

A Pécsi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa Pécsett, napján ........................... megtartott fegyelmi tárgyaláson meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy ........................................................................................ eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

200.000, azaz kettőszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

Kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot és 80.000 Ft átalányköltséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizessen meg a Pécsi Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki átutalással teljesítse a Pécsi Ügyvédi Kamara 50800111-11141046 számú bankszámlájára, az ügyszámra hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett halasztó hatályú fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

...................................................... levelében tájékoztatta a Pécsi Ügyvédi Kamara Elnökét, hogy ........................... napján a ........................... Rendőrkapitányság Központi Rendőrőrsén ........................... eljárásban gyanúsítottként hallgatták ki zaklatás vétsége miatt ........................... feljelentése alapján.

A ........................... Ügyészség vezető ügyésze ........................... napján kelt levelében tájékoztatta a Pécsi Ügyvédi Kamara elnökét, hogy ........................... ügyvéd ellen, folytatólagosan, házastárs sérelmére elkövetett zaklatás vétsége miatt vádiratot nyújtottak be a ........................... Járásbíróságra.

A Fegyelmi Megbízott összefoglaló vizsgálati jelentésében a folyamatban lévő büntető eljárásra tekintettel a fegyelmi eljárás felfüggesztésére tett indítványt.

A Fegyelmi Tanács a Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) szabályzatának 25. §(4) bekezdése alapján a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezésig felfüggesztette.

A ........................... Járásbíróság ............................ számú ítéletével megállapította, hogy ........................... elkövette a zaklatás vétségét [Btk. 222. § (1) bekezdés és (3) bekezdés a) pont], ezért megrovásban részesítette. A ........................... Törvényszék mint másodfokú bíróság ........................... számú végzésével a ........................... Járásbíróság ........................... számú ítéletét helybenhagyta.

........................... eljárás alá vont ügyvéd a fenti határozatokat ........................... megküldte a Pécsi Ügyvédi Kamarának.

A Fegyelmi főbiztos az összefoglaló vizsgálati jelentését kiegészítette, mely szerint a rendelkezésre álló adatok szerint eljárás alá vont ügyvéddel szemben lefolytatott büntetőeljárásban zaklatás vétsége miatt megállapították a büntetőjogi felelősségét, mely ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartás, és magatartásával az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

........................... eljárás alá vont ügyvéd több éven keresztül házassági életközösségben élt ..........................., mely házassági életközösség ........................... véglegesen megszakadt. A házassági életközösség megszakadása után az első időszakban

........................... többször is megkísérelte telefonon felvenni a kapcsolatot feleségével, annak érdekében, hogy állítsák helyre házasságukat. Kezdetben ........................... egyetlen alkalommal sem szólította fel eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a továbbiakban ne keresse.

........................... elejére azonban kapcsolatuk elmérgesedett, ekkortól a kapcsolatteremtési szándék már nem a kapcsolat helyreállítására irányult, hanem arra, hogy felesége mindennapi életébe beavatkozzon. ........................... napján feljelentette panaszlott ügyvédet.

A lefolytatott büntető eljárásban a ........................... Járásbíróság ........................... számú ítéletében megállapította ........................... bűnösségét zaklatás vétségében, ezért megrovásban részesítette. A ........................... Törvényszék mint másodfokú bíróság ........................... számú végzésével a ........................... Járásbíróság ítéletét helybenhagyta.

Eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy számos hívást kezdeményezett ........................... felé, a kapcsolatkeresés indokát a le nem rendezett vagyoni vitás kérdések megbeszélésében jelölte meg. Előadta, hogy az ítélet ellen anyagi jogszabálysértés miatt rendkívüli jogorvoslattal fordult a Kúriához.

A fegyelmi főbiztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az összefoglaló vizsgálati jelentésben írt álláspontját fenntartotta és indítványozta eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását 1 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétségben és pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A fegyelmi főbiztos indítványa alapos.

A fegyelmi tanács a tényállást a büntető eljárásban hozott ítéletek alapján állapította meg. ........................... eljárás alá vont ügyvéddel szemben lefolytatott büntetőeljárásban zaklatás vétsége miatt jogerősen megállapították büntetőjogi felelősségét, mely ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartás, és magatartásával az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

A törvény szerint az ügyvédi tevékenységen kívüli életben is megkövetelhető az ügyvédi hivatás tekintélyének a tiszteletben tartása, egy magasabb magatartási mércének való megfelelés. Így az ügyvédi tevékenység körén kívül eső, ám más jogágak által szankcionált szándékos vagy gondatlan magatartás is maga után vonja az ügyvéd fegyelmi felelősségét.

Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,

a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy

b) akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során az Ütv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta. A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt eljárás alá vont ügyvéddel szemben más jogkövetkezményt is alkalmaztak, valamint nagyobb nyomatékkal azt, hogy eljárás alá vont tagja a Pécsi Ügyvédi Kamarának és vele szemben korábban fegyelmi büntetés kiszabására nem került sor.

Az eljárási költség megfizetésére kötelezés az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 40.2. a) pontján alapul.

A jogorvoslati lehetőséget az Ütv. 135. §-a biztosítja.

ZÁRADÉK

A határozat 2019.04.23. napján véglegessé vált.