A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [...] ügyvéd ellen a [...] hatóság bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. január 21. napján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [...] (KASZ: [...], székhely: [...] .) eljárás alá vont ügyvéd
1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
60.000 Ft (hatvanezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 30.000 Ft (azaz harmincezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
[...]
[...]
A [...] bejelentő hatóság 2017. január 30-án tájékoztatta az Ügyvédi Kamarát, hogy az ügyvédet 2017. január 10-én gyanúsítottként hallgatta ki a [...] /2013.bü. számon folytatott eljárásban. Az ügyvéd a gyanúsítás ellen panaszt nyújtott be, amelyet a [...] Főügyészség elutasított. Az ügyvéd a fentieket nem jelentette be az ügyvédi kamarához.
Az előzetes vizsgálat elrendelésére és az ügyvéd felhívására 2017. február 8-án került sor. Az ügyvéd 2017. március 1-én nyilatkozott, tagadta bármilyen bűncselekmény elkövetését, csatolta az eljárás során vele kapcsolatban keletkezett bűnügyi iratokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2017. március 13-án bejelentette a kamarához, hogy 2017. március 8-án szembesítették az egyetlen rá terhelő vallomást tett tanúval, akinek az ő tevőlegességéről közvetlen észlelése nem volt.
A fegyelmi főmegbízott 2017. május 2-án kelt összefoglaló jelentésében - amely a [...] megyei Főügyészség 2017. január 23-i határozatán alapult - indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését az Etikai Szabályzat 14/3 pontjának megsértése miatt (az ügyvéd nem jelentette be, hogy ellene 2016. április 14-én büntetőeljárás indult) - továbbá indítványozta, hogy a büntetőeljárásban megjelölt cselekmények tekintetében - mivel az ügyvéd tagadta a felelősségét - a jogerős büntetőítélet alapján hozzon döntést, addig indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését.
A kamara elnöke a fegyelmi eljárást aznap elrendelte.
2017. május 4-én a [...] megyei Főügyészség B. [...] /2014/71.IV. számon értesítette a kamarát, hogy az ügyvéddel szemben 2017. április 24-én vádemelésre került sor a [...] Törvényszék előtt 1 rb. a Btk. 321. § (1) bekezdésében meghatározott és aszerint minősülő bűnszervezetben részvétel bűntette miatt, amelynek büntetési tétele 1-5 évig terjedő szabadságvesztés. Az ügyvéd 2017. június 9-én a vádiratot a kamarához benyújtotta.
2019. január 3-án megalakult a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság, új fegyelmi tanács kijelölésére került sor, amely a fegyelmi eljárást az Üttv. 140. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. december 20-án csatolta a jogerős ítéletet, amely a Debreceni Ügyvédi Kamara által 2022. január 3-án letöltésre került.
A vezető fegyelmi biztos 2022. január 6-án kelt indítványával - a felmentő ítéletre tekintettel - az összefoglaló jelentésben foglaltakat módosította, kizárólag a cselekmény elkövetéskor hatályos, Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 14/3 pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetésében tekintetében tartotta fenn. Indítványozta a tárgyalás mellőzésével elbírálást, pénzbírság kiszabása és az eljárási költségek megtéríttetése mellett. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás mellőzését nem ellenezte, azonban vitatta a szándékos elkövetést és kifejtette álláspontját, amely szerint nincs határidőhöz kötve a bejelentési kötelezettsége. Kérte az időmúlást enyhítő körülményként figyelembe venni.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, különösen a [...] Törvényszék B. [...] /2021/4. szám alatt 2021. szeptember 10. napján meghozott és 2021. december 16. napján jogerőssé vált ítélete alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
A [...] Megyei Főügyészség 2017. május 3. napján benyújtott B. [...] /2014/71-I. számú vádiratával vádat emelt K. Z. és társaival (összesen tizenhárom vádlottal) szemben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt. A vádat az ügyészség B. [...] /2014/... és .... számon 2017. október 9. és 10. napján módosította.
A vádiratban az ügyészség dr. [...] ügyvéd IV. r. vádlottat 1 rb., a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 321. § (1) bekezdésében meghatározott, és aszerint minősülő bűnszervezetben részvétel bűntettével vádolta meg, ugyanakkor a vádirati tényállás I/A., III/A, III/B., IV., V-IX. pontjai azt rögzítik, hogy a tényállási pontokban foglalt cselekmények dr. [...] ügyvéd IV. r. vádlott „támogató segítségével”, illetve „segítségével” kerültek elkövetésre.
A [...] Törvényszék a tárgyalási szakban hozott B. [...] /2017/.... számú végzésével az 1 rb., a Btk. 321. § (1) bekezdésében meghatározott, és aszerint minősülő bűnszervezetben részvétel bűntette miatt folyamatban lévő büntetőügyet elkülönítette, valamint megállapította, hogy a dr. [...] IV. r. vádlott vonatkozásában a vád tárgyává tett cselekmények a vádtól eltérően 1 rb. bűnsegédként elkövetett, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, de a (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntetteként (vádirati tényállás: I/A., III/A, III/B., IV.), valamint 5 rb. bűnsegédként elkövetett, a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, de a (4) bekezdés b) pontja szerint minősülő jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntetteként (vádirati tényállás: V-IX.) minősülhetnek.
Az ügyész a perbeszédben a bíróság B. [...] /2017/.... számú végzésben foglalt vádtól eltérő minősítéssel egyetértett és aszerint indítványozta megállapítani a vádlott bűnösségét.
A vádirat a következőket tartalmazta dr. [...] vádlottal kapcsolatban:
2011. év őszén K. Z. I. r., J.B. II. r. vádlottak, valamint T. K.M. bűnszervezetet hoztak létre. A bűnszervezetnek később lett tagja N. A. III. r. vádlott is. Dr. [...] ügyvéd IV. r. a bűnszervezet létrehozásához és későbbi működéséhez támogató segítséget nyújtott az alább részletezettek szerint.
A bűnszervezet célja rendszeres haszonszerzésre törekedve fiktív bizonylatok kiállítása, és rendelkezésre bocsátása volt összehangolt rendszerben olyan vállalkozások részére, melyek ÁFA fizetési kötelezettségüket jogellenes módon, hamis számlák könyvelésbe állításával, és ezen alapuló valótlan tartalmú ÁFA bevallás adóhatósághoz való benyújtásával kívánták csökkenteni.
Dr. [...] ügyvéd IV. r. vádlott a vádbeli cselekmények megvalósításakor ügyvédként praktizált. IV. r. vádlott K. Z. I. r. vádlottat régebb óta ismerte, részben ügyvédként dolgozott neki, részben közös üzleti tevékenység folytatása révén.
Dr. [...] ügyvéd IV. r. vádlott ismerte Dr. U. P. ügyvédet, aki II. r. vádlottat több ügyben képviselte. IV. r. vádlott így tudomást szerzett arról, hogy II. r. vádlott a fentiek szerinti tevékenységet folytatja más gazdálkodók vonatkozásában. I. r. vádlott is szeretett volna a gazdasági társaságai számára, rendszeres haszonszerzésre törekedve a törvényesnél nagyobb hasznot realizálni, mely körülményt közölte dr. [...] IV. r. vádlottal, aki vállalta az ÁFA fizetés jogellenes csökkentéséhez való segítségnyújtást azzal, hogy II. r. vádlottnak I. r. vádlottat bemutatja, és a következők szerinti bűnös együttműködésüket ezzel lehetővé teszi. Ennek érdekében 2011. őszén I. és IV. r. vádlottak megjelentek II. r. vádlott K-n üzemelő presszójában, ahol a I. r. vádlott és a II. r. vádlott közötti bűnös együttműködés részleteit hárman megbeszélték.
Dr. [...] ügyvéd IV. r. vádlott tehát segítséget nyújtott a bűnszervezetet létrehozásához, és későbbi működtetéséhez miszerint kifejezetten azért, hogy nevezettek szervezett módon, rendszeres haszonszerzésre törekedve, akár különösen nagy vagyoni hátrányt is okozva költségvetési csalást kövessenek el, I. r. és II. r. vádlottakat összeismertette.
A Törvényszék tényállásként rögzítette, hogy Dr. [...] ügyvéd vádlott 2011 őszén, a vádiratban feltételezett találkozó idején ismeretlen helyen tartózkodott.
Dr. [...] ügyvéd vádlottként következetesen tagadta mind a nyomozás során, mind pedig a tárgyaláson előadott vallomásaiban, hogy részt vett volna a vád szerinti találkozón, illetve, hogy bármely más módon bűncselekményt követett volna el, vagy segítséget nyújtott volna bármilyen bűncselekmény elkövetéséhez.
A 2016. április 14. napján tett gyanúsítotti vallomásában előadta, hogy nem készített semmilyen szerződést, számlát, CMR-t és nem is javasolta senkinek. T. K. M. tanúval sosem találkozott. K. Z.-t ismeri, eseti megbízásokkal képviselte. J. B.-val 2012 októberében találkozott Münchenben az Oktoberfesten. Ugyanazon a szálláshelyen voltak, őt, mint a P. Kft. tulajdonosát ismerte meg. A gyanúsításban szereplő többi személyt nem ismeri. Számlát, CMR-t sosem állított ki, egy telephelyet kivéve a cégek székhelyén, telephelyén nem járt soha. Sofőrökkel sohasem beszélt. Számlát nem fogadott be, nem állított ki, anyagi haszna nem keletkezett, a gyanúsításban szereplő személyek egy fillért sem adtak neki.
Eljárás alá vont ügyvéd bírósági tárgyaláson tett észrevételei a korábbi védekezésével összhangban álltak, tagadta, hogy részt vett volna a találkozón és hogy bármilyen bűncselekményt követett volna el.
A felismerésre bemutatáson T. K.M. azonosította dr. [...] ügyvéd vádlottat, amellyel kapcsolatban a bíróság egyetértett a védőbeszédben előadott jogszabályértelmezéssel és bizonyítékértékeléssel, a felismerésre bemutatás nem volt a régi Be. szabályainak megfelelő, így a bíróság nem fogadta el annak eredményét bizonyítékként.
Sem a nyomozás, sem a bíróság által lefolytatott bizonyítási eljárás során nem merült fel egyéb olyan bizonyíték, amely dr. [...] ügyvéd vádlottat, illetve a vádiratban foglalt cselekményét érintette volna. Nem tartalmaztak további, az értékelés körébe tartozó tényt vagy állítást sem az ügyben kihallgatott további tanúk vallomásai, sem az okirati, sem az egyéb bizonyítékok. Mindezen bizonyítékok alapján nem lehetett kétséget kizáró következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy mi hangzott el az állítólagos találkozón, azon dr. [...] ügyvéd vádlott részt vett-e egyáltalán, de még arra sem, hogy a találkozó egyáltalán létrejött ott ás akkor, ahogy a tanú állította. Tekintettel arra, hogy a vádiratban foglaltak szerint dr. [...] ügyvéd ezzel a találkozóhoz köthető egyetlen cselekményével követte el bűnsegédként mind a két terhére rótt cselekményt, a bíróság büntető anyagi jogi szempontból nem látta bizonyítottnak az eljárás alá vont ügyvéd bűnösségét, ezért az ellene 1 rb. bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (5) bekezdés b) pont], valamint 1 rb. bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás bűntette [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól jogerősen felmentette.
Eljárás alá vont ügyvéd a vele szemben 2016-ban indított büntetőeljárást a Debreceni Ügyvédi Kamara részére nem jelentette be.
A Fegyelmi Tanács által megállapított fenti tényállást a bíróság jogerős ítélete alapozza meg, az a Fegyelmi Tanácsot köti.
Az iratok egyértelműen bizonyítják, hogy a Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke a büntetőeljárás megindításáról kizárólag a nyomozó szervtől értesült, így az ügyvéd bejelentési kötelezettségének nem tett eleget
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati és a fegyelmi eljárásban a fegyelmi felelősségére vonatkozó nyilatkozatában felelősségét nem ismerte el, a bűncselekmény elkövetését mindvégig tagadta.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként - a jogerős ítéletre tekintettel - az írásban becsatolt kiegészített indítványában kizárólag a cselekmény elkövetéskor hatályos. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 14/3 pontjába ütköző fegyelmi vétség elkövetése tekintetében tartotta fenn indítványát.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az ügyvéd 1 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy nem jelentette, hogy vele szemben büntetőeljárást indult.
Pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárási költségek megtéríttetése mellett.
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításához a jogerős ítéletben foglaltak szerint kötve van.
A [...] Törvényszék jogerős ítéletében az eljárás alá vont ügyvédet valamennyi vádpont alól felmentette.
Az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása abban nyilvánul meg, hogy nem jelentette be a Debreceni Ügyvédi Kamara részére az ellene indított büntetőeljárást.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fentiekkel az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fenti mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd a cselekmény elkövetéskor hatályos Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 14/ 3 pontjában előírtakat szegte meg.
14/3:.: Az ügyvéd köteles bejelenteni, ha ellene büntetőeljárás indult, illetve, ha büntetőeljárás keretében vele szemben vádat emeltek. Köteles megnevezni az eljáró hatóságot és közölni az ügy számát.
A jelenleg hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat - Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól (ÜESZ) 12.4. pontja is előírja, hogy Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - eljáró hatóság, illetve bíróság nevének és az ügy számának a feltüntetésével - köteles bejelenteni a területi ügyvédi kamarának, ha a) közvádra üldözendő eljárásban gyanúsítottként hallgatták meg, b) magánvádas vagy pótmagánvádas eljárás során a bíróság a bűnösségégét jogerősen megállapította.
Tekintettel arra, hogy a bejelentés hiánya a jelenleg hatályos szabályok alapján is fegyelmi vétségnek minősül, így az eljárás alá vont ügyvéd magatartása tekintetében enyhébb elbírálásra nincs mód.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vele szemben 2016. április 14-én megindult büntetőeljárást az Ügyvédi Kamarához nem jelentette be, ezzel egyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi” A bejelentési kötelezettség elmulasztása a következetes fegyelmi eljárási gyakorlat szerint szándékosan valósítható meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét az elkövetett mulasztással arányosan állapította meg.
Súlyosító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2013-ban jogerőre emelkedett határozattal fegyelmi büntetésként pénzbírság került kiszabásra.
Enyhítő körülményként értékelte, hogy az ügyvéd két kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik, továbbá a büntetőeljárás elhúzódásának ügyvédre gyakorolt hatását.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor, az Üttv. 208. § (22) bekezdése, továbbá a FESZ 42.6. pontja értelmében.
A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A FESZ 27.6. c.) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A határozat 2022. február 19. napján jogerős és 2022. március 22. napján végrehajtható.