A Fehér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa AN 8000 Székesfehérvár ........... alatti lakos ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. január 12. napján meg tartott elektronikus kapcsolatfelvétellel meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
AN ............................. születési hely és idő:
anyja neve:
lakcíme:
irodája neve és címe:
eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás fegyelmi büntetéssel sújtja. A kizárás büntetés időtartama 5 év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara OTP Banknál vezetett 11736006-20213936-00000000 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy az ügyvédi igazolványát és a szárazbélyegzőjét haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül adja le a Fejér Megyei Ügyvédi Kamarában.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjeszti elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a Székesfehérvári Járásbíróság büntető végzése alapján az alábbiakat állapította meg.
AN ellen 2010. évben F/701, 2014. évben F/734 és 2015. évben F/743 számon indult fegyelmi eljárás, a 2014. évi ügy megszüntetésre került, 2015. évben 2 rb. fegyelmi vétség elkövetése miatt a Fegyelmi Tanács vele szemben 100.000 Ft pénzbírságot szabott ki, 2018 november 9. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson az F/772 számú ügyben 200.000 Ft pénzbírság kisszabására került sor, F/780 sz. alatt 1 rb fegyelmi vétség miatt megrovásban részesítette, valamint kötelezte - marasztalás esetén - minden esetben az eljárási költség megfizetésére
AN ellen a Székesfehérvári Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya (8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. u. 3.) a 07010/3106/2018.bü. sz. 2019. július 09-én kelt átirata alapján indult fegyelmi eljárás. Az eljárás alá vont ügyvédet 2019. július 9-én a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 372. § (1) bekezdésbe ütköző és a (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő jelentős értékre elkövetett sikkasztás büntette, valamint 1 rendbeli, a Btk. 345. §-ba ütköző és aszerint minősülő hamis magánokirat vétség elkövetése gyanúja miatt hallgatta ki a Rendőrkapitányság. A Fegyelmi Tanács a 07010/3106/2018. bü. szám alatt indult büntetőeljárás ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig a fegyelmi eljárást felfüggesztette 2019. július 22. napján tárgyalás tartása nélkül meghozott határozatával.
A Székesfehérvári Járásbíróság 2020. szeptember 21-én jogerőre emelkedett 6.Bpk 794/2020/7 sorszám alatti végzésével AP sérelmére elkövetett és a Btk. 372. § 1 bek.-e és 4. bek.-e a) pontjába ütköző sikkasztás bűntette, valamint a Btk. 345. § ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétségében megállapította bűnösségét. Vele szemben halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztés büntetést szabott ki, a szabadságvesztés végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette, valamint az ügyvédi tevékenység gyakorlásától öt évi időtartamra eltiltotta.
A Székesfehérvári Járásbíróság végzése a Fejér Megyei Ügyvédi Kamarához 2020. november 18-án érkezett.
A Vezető Fegyelmi Biztos 2020. november 24-én terjesztette elő indítványát az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyével kapcsolatban.
A pandémiára tekintettel az eljárás lehetséges módjával kapcsolatban a Fegyelmi Tanács elnöke a tanács tagjait és a Vezető Fegyelmi Biztost nyilatkozattételre hívta fel. Ennek eredményeként az eljárást írásbeli formában folytatta.
AN a Tanács elnöke 2020. december 7-én kelt felhívásában nyilatkozattételre szólította fel, hogy az ügyre vonatkozó esetleges álláspontját írásban tegye meg. A felhívás postán és elektronikus úton egyaránt megküldésre került különösen arra tekintettel, hogy a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara nyilvántartásából - más ügy miatt - törölte, de még a határozat nem volt jogerős.
A felhívást AN az elektronikusan megküldött iratot a NISZ biztonságos kézbesítési szolgáltató által megküldött meghiúsulási igazolása szerint nem vette át. Az átvétel lehetőségét biztosító határidő 2020. december 23-án járt le. A postai úton megküldött levél „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza 2020. december 28-án.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a Székesfehérvári Járásbíróság jogerős végzésével egyezően az alábbiak szerint állapította meg.
AP sértett (a továbbiakban sértett) 2006. november 25. napján átélt közlekedési balesetével összefüggésben elszenvedett károkkal kapcsolatban igény érvényesítése érdekében 2007. május 23 napján megbízási szerződést kötött a Károsultakért Kft-vel, amelyben a sértett megbízta a Kft-t, hogy tőle elvárható módon törvényes keretek között sikeresen képviselje a megbízó ügyét a biztosítónál illetőleg a hatóságoknál.
Megbízási szerződés rögzítette, a megbízó elvárásai a számára átutalt összeget a megbízott haladéktalanul három banki munkanapon belül az általa megkapott értesítőtől számolva átutalja a megbízónak járó összeget a megbízó számlájára, illetőleg címére. A megbízási szerződés a Károsultakért Kft-vel kapcsolatban álló AN ügyvéddel AP sértett 2008 szeptemberében meghatalmazás írt alá, amelyben a sértett meghatalmazta az ügyvédet, hogy a 2006. november 25-én Öcsöd és Kunszentmárton közötti útvonalon történt személyi sérüléssel járó balesettel kapcsolatban keletkezett kártérítési ügyében az ügyvédi törvényben meghatározott teljes jogkörrel képviselje. A meghatalmazás rögzítette, hogy a sértett a kártérítési összeget magyarországi Volksbank Zrt által vezetett 14100048-52039749-02000003 számú számlájára kéri utalni. A fentieken túl 2008. szeptember 23. napján AP sértett, AN ügyvéddel, mint megbízottal megbízási szerződést írt alá a fenti ügyek vitele kapcsán. A Fővárosi Törvényszék 2014. szeptember 25. napján kelt és 2014. november 20. napján jogerős 38.P.22.262/2014/7 számú ítéletével Szepes Erika sértett részére a fenti balesettel összefüggésben 7.925.389 Ft vagyoni és nem vagyoni kártérítést annak kamataival és 502.920 forint perköltséget ítélt meg. Az ítélet alapján a károkozó helyett kifizetést teljesítő Magyar Posta Biztosító Zrt 2014. november 14. napján perköltség címen 502.920 Ft-ot, jövedelem veszteség címén 1.870.426 forintot, amelyben biztosítási szaktanácsadás költségátalány 498.843 Ft volt valamint 9.455.811 Ft-ot vagyoni és nem vagyoni kártérítés címén a sértettet képviselő baleseti kártérítési ügyvéddel megbízás alapján eljáró ügyvéd AN vádlott Sberbank Magyarország Zrt.-nél vezetett ügyvédi letéti számlájára utalt. A közlemény rovatba feltüntetésre került AP neve. A fenti összegekből Kecskeméten a Baleseti Kártérítési Ügyviteli Iroda helyiségében 2015. február 23 napján AN AP részére átvételi elismervény ellenében mindösszesen 1.371.538 Ft-ot adott át a sértett részére, figyelemmel arra, hogy a sértett részére megállapított 1.870.426 Ft jövedelem kiegészítésként megítélt összegből levonásra került a Baleseti Kártérítési Ügyviteli Iroda Kft részére 498.843 Ft biztosítási szaktanácsadási és költségátalány díja jogcímén. A sértett az átvételt követően rögtön az OTP Bank Rt Kecskemét Korona utca 2 szám alatt működtetett Bank fiókjába ment, ahol az átvett összegből 1.300.500 Ft összeget még az azon a napon 14. óra 6 perckor befizetett. A fennmaradó 9.455.811 Ft vagyon és nem vagyoni kártérítésként megítélt összeget valamint 502.920 Ft perköltség címén megítélt összeget valamint a jövedelem veszteségként átutalt összegből megmaradó 45 Ft-ot a vádlott a sértett részére nem fizette meg, hanem az összeget az ügyvédi letéti számláról felvette és jogtalanul eltulajdonította. A Székesfehérvári Járásbíróság a halmazatban álló bűncselekmények miatt a határozatban fent már jelzett büntetést alkalmazta.
AN az ellene megindult fegyelmi eljárásban valótlan tartalmú átvételi elismervényt mutatott be arról, hogy AP részére a kártérítési összeget járulékaival együtt kifizette.
Az eljárás alapját a Székesfehérvári Járásbíróság 6.Bpk 794/2020/7 sorszám alatti végzése szolgálta. AN korábbi fegyelmi ügyeit a korábbi fegyelmi eljárások összegyűjtésével állapította meg. Megjegyezzük, hogy AN ellen F/780 szám alatt is indult AP bejelentése alapján fegyelmi eljárás, ahol több tényállás is felmerült, többek között a bűncselekményre utaló adatok is. A Vezető Fegyelmi Biztossal összhangban a Fegyelmi Tanácsnak az volt az álláspontja, hogy a Kamara fegyelmi ügyekben eljáró szerveinek a büntető ügy elbírálására hatásköre nincs. Amennyiben a büntető eljárásról az ügyvédi szervezet tudomást szerez, ebben a tárgykörben is majd akkor állást foglal. A fent már jelezett időben a Rendőrkapitányság átiratával indult meg ez a fegyelmi eljárás. Az F/780 szám alatti ügyben pedig a bűncselekmény kivételével a további ügyvédi mulasztást a fegyelmi eljárás tárgyává tette, és AN elmarasztalta.
A Vezető Fegyelmi Biztos a Székesfehérvár Járásbíróság ítéletével egyező tényállás alapján AN cselekményét az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző szándékos fegyelmi vétségként minősítette, ezért indítványozta, hogy vele szemben 5 évi időtartamra fegyelmi büntetésként kizárással és pénzbírsággal sújtsa a Fegyelmi Tanács, az Üttv. 108. § e) és b) pontja szerint.
A Vezető Fegyelmi Biztos indítványa alapos.
AN egyfelől az ügyfélnek járó letéti összeget jogtalanul eltulajdonította, másfelől cselekménye elleplezésére valótlan okiratot használt.
Ezzel 2. rendbeli fegyelmi vétség valósult meg,
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Üttv. 48. § (1) Az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.
(2) Az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.
Szándékosan eltulajdonított teljesítési letét a letét kezesi szabályok nagyon durva megsértése.
A fegyelmi eljárásban hamis magánokirat felhasználása pedig a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló szabályzat 1. sz. mellékletének alábbi rendelkezéseibe ütközik.
Hamis vagy félrevezető információ
4.4 Az ügyvéd tudatosan soha nem bocsáthat hamis vagy félrevezető információt a bíróság rendelkezésére.
A szabályoknak választottbírákra való kiterjesztése
4.5 Az ügyvédnek a bírósággal fennálló kapcsolatára vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók a választottbírákkal, illetve minden más, bírói vagy kvázi-bírói tevékenységet kifejtő személlyel fennálló kapcsolatra is, alkalmi tevékenység kifejtése esetén is.
Az iratok kézbesítésével kapcsolatban az alábbi jogszabályokat alkalmazta a Fegyelmi Tanács:
Üttv. 144. § (4) Az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) A hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ...
c) ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. Azaz 2020. december 22-én kézbesítettnek kellett tekinteni.
20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról
6.5. Ha az elektronikus kapcsolattartás nem kötelező vagy nem lehetséges, az e szabályzat szerinti eljárásban az iratokat a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint,
A hivatalos iratok kézbesítésének egyszerűsítése szóló 43/1953. (VIII. 20.) MT rendelet 9. § (1) A 8. § (1) bekezdése értelmében visszaküldött iratot - a jelen § (2), (3) és (4) bekezdésének eseteit kivéve - a kézbesítés második megkísérlésének, illetőleg a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó kamarai tag és nyilvántartott részére az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nyilvántartott irodája, illetve munkáltatója címére,
d) az ügyvédi kamarai nyilvántartásban nem szereplő személy részére a lakcímére kell kézbesíteni.
A Fejér Megyei Ügyvédi Kamara ...................... E.hsz. számú és 2020. november 29-én jogerős határozatával az eljárás alá vont ügyvédet törölte a kamara nyilvántartásból 2020. október 29-i hatállyal, mert a kamarai tagdíjat és a felelősségbiztosítás díját nem fizette meg. Emiatt a fegyelmi eljárásban, mint volt ügyvédként kerül felelősségre vonásra.
A Székesfehérvári Járásbíróság büntetővégzésével szemben AN védekezést nem terjesztett elő. A fegyelmi eljárásban a védekezés lehetőségével nem élt.
A büntető eljárás eleve meghatározta a büntetés nemét azzal, hogy az ítélet foglalkozás gyakorlásától való eltiltást is kiszabott 5 évi időtartamra.
Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a volt ügyvéddel szemben korábban több fegyelmi eljárás volt folyamatban. A elkövetett cselekmény tárgyi súlyára, mivel az eltulajdonított összeg közel 10 millió forint volt. Csak a megítélt kártérítés mértéke meghaladta a 9 millió forintot, emellett még kamat és perköltség is megillette a volt ügyvédnő ügyfelét, amelyből csak az összeg 10%-át fizette ki, a további 90%-ot pedig saját céljaira használt fel. A letétkezelési szabályok megsértése egyébként is a fegyelmi ügyek legérzékenyebb területe, mert az ügyvédi szervezetbe vetett bizalmat az ügyfelek pénzügyi viszonyain keresztül közvetlenül ingatja meg.
A Panaszlott nem tette lehetővé, hogy az ügy kapcsán az álláspontját megismerhessük, így mentségére semmit nem tudtunk felhozni.
A kizárás mértékét az ítéletben meghatározott 5 évi mértékben határozta meg a Fegyelmi Tanács. A pénzbírságot mellőzte, mert ennek további visszatartó ereje nem lenne az eljárás alá vont személlyel szemben.
Az Üttv. 130. § (2) bek.-e alapján kötelezően elrendelendő tevékenyég gyakorlásának felfüggesztését azért mellőzte, mert a jelen határozatban említett törlési határozat meghozatalának időpontjától ügyvédi tevékenységet nem végezhet. Az igazolványát és száraz bélyegzőjét azonban nem adta le, ezért annak leadására kötelezte.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére. A költségviselésre vonatkozó szabály rész szó szerint azt tartalmazza, hogy tárgyalás tartása esetén az átalányköltség 80.000 Ft. A jelen eljárásban csak a személyes kapcsolatfelvételt mellőzte a Fegyelmi Tanács, ezzel azonban nem tért át a tárgyalás tartása nélküli eljárásra, melyet az indítványozott fegyelmi büntetés nemére figyelemmel nem is tehetett volna meg.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Jogerősítő Záradék
Postai küldeményként megküldött határozatot a posta 2021. január 13-án kézbesítette. Az elektronikus úton kiküldött fegyelmi határozatot 2021. január 19-én átvette, lekésőbb 2021. február 3-án élhetett volna jogorvoslattal. A határozat 2021. február 4-én jogerős lett, a kizárás fegyelmi büntetés végrehajthatóvá vált. Az eljárási költség 2021. március 5-én vált végrehajthatóvá.