Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.28/2019. határozata

tiltott ügyvállalásról

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2019. év szeptember hó 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

dr. ....................... születési hely és idő:

anyja neve:

lakcíme:

irodája neve és címe:

eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért vele szemben az eljárást megszünteti.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

Eljárás alá vont ügyvéd 2007. 02. 14. napjától kezdődően tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának.

I.

1. 2017.11.28. napján érkezett a Budapesti Ügyvédi Kamarához a bejelentő beadványa, melyben az Eljárás alá vont budapesti ügyvéd etikátlan eljárásával kapcsolatosan fejtette ki álláspontját. Az ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalását, védői titoksértését, megbízó érdekével ellentétes tevékenységét kifogásolta.

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen az alábbi tényállást adta elő: 1.1. Tényállás:

A Panaszos előadta, hogy ellene I. r. vádlott és a VII. r. vádlott ellen a Budapest Környéki Törvényszék előtt pénzmosás és más bűncselekmények miatt 20.B.90/2015 szám alatt eljárás van folyamatban. Panaszos és VII. r. vádlott 2014. évben több alkalommal közösen felkeresték eljárás alá vont ügyvédet egy velük szembeni - fent említett - büntetőeljárással kapcsolatos jogi tanácsadás érdekében. A panaszos szerint a lényeges tényekről és körülményekről tájékoztatták az ügyvédet és így tanácsot is kaptak és még egy harmadik személy részt vett ezeken a megbeszéléseken. Telefonon történt konzultációt is említett és tanácsadási munkadíj kifizetetését is állította.

A panaszos azt adta elő, hogy utólag megtudta, hogy az ügyvéd tudtával és közreműködésével a tanácsadásokról hangfelvételek készültek, amelyeket az ügyvéd tudtával és közreműködésével adtak át a nyomozóhatóságnak. A VII. r. vádlott, akinek jelenleg is a panaszolt ügyvéd a meghatalmazott védője, vádalkut is kötött,. A panaszos szerint az általa előadottakat a VII. r. vádlott és a panaszos ügyvéd is elismerte (279.jk.21.-32. o. és II. kötet 497. o.)

A panaszos hivatkozott a titoktartás megsértésére, a VII. r. vádlott védői képviseletével kapcsolatosan az összeférhetetlenségre, mivel ugyanabban az ügyben korábban ő is megbízta (tanácsadással) az ügyvédet, valamint a közte és a VII. r. vádlott közötti érdekellentétre.

2. 2017.12.06-án a kamara elnöke előzetes vizsgálatot rendelt el és 2017.12.06.-án az eljárás alá vont ügyvéd felhívása megtörtént az igazoló jelentésének és az üggyel kapcsolatos iratoknak a 8 napon belüli megküldésére.

3. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai:

3.1. Első nyilatkozata 2017.12.17.: A panaszolt ügyvéd elsődlegesen kérte a fegyelmi megbízott kizárását az alábbiak miatt: Dr. Tóth M. Gábor a fegyelmi megbízott védője és így a VII. r. vádlottal (aki terhelő vallomást tett rá) érdekellentét áll fenn. A Kamara előtti eljárásban az ügyvédi titok körében tett nyilatkozatának az ellenérdekű védő tudomására jutása álláspontja szerint aggályos.

- Amennyiben közte és a panaszos között ügyfél-ügyvéd kapcsolat jött létre, akkor a fegyelmi megbízott és a VII. r. vádlott között is, hiszen nála is jártak egyeztetésen a felek.

A panaszolt ügyvéd előadása: A bejelentő nem volt az ügyfele, megbízási jogviszony nem jött létre közöttük, részére ügyvédi tanácsadás sem történt. A VII. r. vádlott nyilatkozatára történt hivatkozás, amely szerint a bejelentő azért járt a panaszolt ügyvédnél, hogy tájékoztassa a büntetőeljárásban az ügyvédjével egyeztetett taktikáról és a büntetőeljárás adatairól is tájékoztatta őket.

A bejelentő által megjelölt Kft. sem volt ügyfele, amelyet azért emelt ki, mert a panaszos olyan nyilatkozatot is tett, hogy nem is ő, hanem a Kft. volt az ügyfele.

Említés történt arra, hogy a panaszos egy őt terhelő bizonyíték kirekesztésére törekszik ezen eljárással.

A hangfelvételek Ügyfele általi készítéséről nem tudott és csak ahhoz járult hozzá a nyomozati eljárásban, hogy a felvétel felhasználásra kerüljön, amelyet csupán ügyfele érdekében tett meg, és csak az ő érdekében eljárva ténykedett.

3.2. Második nyilatkozata 2018.01.14.:

- Ügyvédi titoksértés nem történt, mivel a felvételeket nem ő készítette és nem ő csatolta. a VII. r. vádlott 2018.01.10.-ei nyilatkozata.

- A bejelentő nem volt az ügyfele, megbízási jogviszony nem jött létre közöttük, részére ügyvédi tanácsadás sem történt

- Észrevételezi, hogy a panaszos másfél évig a hangfelvételeket nem kifogásolta és a VII. r. vádlott 10 felvételt csatolt, amiből csupán kettő érintette.

A 406.jk. (2017.11.14.-ei tárgyalás) 146-147. oldalára utal, amely szerint a panaszos azt adta elő, hogy „Az eljárás alá vont ügyvéd végig a cég ügyvédje volt, azért vettük fel, hogy a jogi kérdéseket megbeszéljük, a bejelentő által megnevezett Kft. ügyvédje volt.” Majd ezen a tárgyaláson 170. o. a bejelentő fizette a tanácsadásért és a 174. o. már a védők is az ügyvédi tanácsadásra és a kamarai eljárás megindításáról nyilatkoznak.

A Kizárási indítvány elutasításra került a Törvényszék és kérte a hangfelvételeket.

3.3. Panaszolt Harmadik nyilatkozata 2018.02.12.:

Az egyetlen file, amelyen a többieket egy férfihang tájékozatja a történtekről és álláspontjáról, nem az övé. Panaszolt előadása szerint ügyvédi tanácsként minősíthető mondat tőle nem hangzott el és a bejelentő számára ügyvédi tanácsadás nem történt. A munkadíjfizetésről a felvételen nincs adat és csupán 3 személy hangja hallható.

4. Panaszos 2018.02.13.-ai beadványa, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéddel szemben feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen ügyvédi visszaélés gyanúja miatt 2017.12.01.-én.

5. 2018.03.02. Fegyelmi megbízott 3 hónapos határidő hosszabbítási javaslata

7. Fegyelmi megbízott összefoglaló jelentése: 2018.04.06.

A rendelkezésre álló iratokból az alábbi tényállást állapítja meg:

Panaszos és a VII. r. vádlott 2014. évben több alkalommal közösen felkeresték eljárás alá vont ügyvédet egy velük szembeni büntetőeljárással kapcsolatos jogi tanácsadás érdekében. Eljárás alá vont ügyvéd a felek részére jogi tanácsadási tevékenységet végzett. Az ügyvédi irodában történt beszélgetésekről a VII. r. vádlott a felek engedélye és hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített, melyet a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsátott panaszos tudta és beleegyezése nélkül.

A VII. r. vádlott és panaszossal szemben indult büntetőeljárásban eljárás alá vont ügyvéd a VII. r. vádlott védelmét látja el, míg panaszos védelmében másik meghatalmazott védő jár el. Panaszos és a VII. r. vádlott között a büntetőeljárás megindulását követően érdekellentét állt elő, melynek során a VII. r. vádlott terhelő nyilatkozatot tett panaszosra vonatkozóan.

A panasz részben megalapozott.

Az Üt. 37. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, vagy akinek az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja.

- Az Üt. 3. § (2) bekezdése, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3/2. pontja szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

- Az Üt. 8. §-a szerint az ügyvédet - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan adatot, tényt illetően, amelyről a hivatásának gyakorlása során szerzett tudomást. E kötelezettség független az ügyvédi megbízási jogviszony fennállásától, és az ügyvédi működés megszűnése után is fennmarad. A titoktartási kötelezettség kiterjed az ügyvéd által készített és a birtokában levő egyéb iratra is, ha ez a titoktartás körébe tartozó tényt, adatot tartalmaz. A megbízó, a jogutódja és a törvényes képviselője a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat. Az olyan tényről és adatról, amelyről mint védő szerzett tudomást, az ügyvéd felmentés esetén sem hallgatható ki tanúként. Az ügyvédi kamara által indított fegyelmi, vizsgálati és ellenőrzési ügyben, - ha annak eredményes lefolytatása érdekében feltétlenül szükséges az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerése - az ügy tárgyához kapcsolódóan az ügyvédet az eljáró kamarai szervek és bíróság előtt nem terheli titoktartási kötelezettség.

- Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 6/9. pontja szerint az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia. Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3/4. pontja szerint tilos minden olyan ténykedés, amely ellentétes a megbízó jogos érdekével.

- Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5/8. pontja szerint az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el. Korábbi megbízójával szemben az ügyvéd megbízást akkor vállalhat el, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, korábbi munkáltatójával szemben pedig akkor, ha a munkaviszony (szolgálati, alkalmazotti jogviszony) legalább 3 éve megszűnt, és munkavállalóként az ügy intézésében nem vett részt. A megbízó, a korábbi megbízó és a munkáltató az e §-ban foglalt korlátozás alól írásban felmentést adhat.

Mindezek alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd és a VII. r. vádlott, valamint panaszos között jogi tanácsadásra vonatkozó megbízási jogviszony jött létre. Erre figyelemmel megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd az összeférhetetlenségi szabályok értelmében csupán addig láthatta volna el a VII. r. vádlott védelmét, amíg az panaszos érdekeivel nem ellentétes. Egyértelműen megállapítható, hogy a tanácsadás és a VII. r. vádlott védelme közötti ügyek esetében az összeférhetetlenség megállapításához szükséges összefüggés fennáll. Panaszolt ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését.

A vizsgálati eljárásban nem merült fel arra vonatkozó kétséget kizáró bizonyíték, hogy a hangfelvétel készítéséről eljárás alá vont ügyvéd a hangfelvétel készítésekor tudott volna. Azt azonban meg lehet állapítani, hogy a hangfelvétel nyomozó hatósági átadásakor eljárás alá vont ügyvédnek észlelnie kellett volna az összeférhetetlenségi helyzetet. A védő kizárására vonatkozó indítványok elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozó kérdés, amely azonban eltér az Ügyvédi törvény összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseivel.

Arra vonatkozó kétséget kizáró bizonyíték, hogy eljárás alá vont ügyvéd a panaszossal létrejött védői titoktartási kötelezettségét megszegte volna, a fegyelmi megbízott álláspontja szerint nincs.

8. Fegyelmi eljárás elrendelése 2018. április 9. napján.

9. A Fegyelmi Tanács 2018.09.10.-ére tűzte ki a fegyelmi tárgyalást

A fegyelmi megbízott fenntartotta az összefoglalói jelentést.

Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el és a büntető eljárásban védence érdekében nem kívánt az írásbeli nyilatkozatán túl előadást tenni. A jogi képviselője vonatkozásban - mivel fegyelmi megbízott - így a Budapest Ügyvédi Kamara eljárását aggályosnak tartotta, de összeférhetetlenségi kifogást nem terjesztett elő.

A panaszos előadta, hogy céggel kapcsolatosan kerültek az eljárás alá vont ügyvédhez és ott egy ingatlanos cég jogszerű működésével kapcsolatosan egyeztettek és szóba került, hogy ez mind ügyvédi titok. Mindig ő fizetett, de számlát nem kapott. 4-5 alkalom volt a VII. r. vádlottal és ezek tanácsadások voltak. Készült hangfelvétel is erről, amely szerinti ügyvédi praktika volt. Az ügyészségi nyomozóhivatal 1. és 2. fokon is lezárta az ügyet. A fegyelmi megbízottnál nem jártak tanácsadáson.

10. 2019.03.04.-ei Fegyelmi tárgyalás:

A fegyelmi megbízott kapcsán a kizárási indítványt az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője kifejtette és másik fegyelmi tanács eljárást indítványozták és ez felterjesztésre került.

A panasz beadványhoz csatolt DVD meghallgatása: „Védője leszek” kijelentésre hivatkozott a panaszolt képviselője, amely a panaszos előadását cáfolja. Az eljárás alá vont ügyvéd szerint a bejelentést tevő csak a védelmi taktikát jött egyeztetni.

11. Kizárási indítvány felterjesztése Fegyelmi Bizottság elnökétől 2019.03.11.-én

12. Magyar Ügyvédi Kamara Fegyelmi Bizottságának elnöke 2019.03.14.-én a Pest és Nógrád Megyei Regionális Fegyelmi Bizottságot rendelte ki a fegyelmi eljárás lefolytatására.

13. Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztos kijelölés 2019.04.04.

14. Pest Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztos 2019.04.08.-ai a korábbi összefoglaló jelentést fenntartotta és kérte a fegyelmi büntetés kiszabását.

A Pest és Nógrád Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2019. április 18. napján vette át az ügyet.

15. A bejelentő jogi képviselőjének 2019.05.13.-ai beadványa:

A hangfelvétellel kapcsolatos álláspont közlése: A felvételek alátámasztják szerinte, hogy a meghatározott jogügyletek kapcsán a VII. r. vádlott, a 3. jelen lévő személy és a panaszos elmondása alapján az ügyvéd kérdéseket tesz fel és a feleknek a jogi álláspontját megfogalmazza, és a büntető eljárással kapcsolatosan jogi véleményt fogalmaz meg. Így a panaszos és a panaszolt között jogi tanácsadás vonatkozásában ügyvéd-ügyfél viszony állapítható meg.

A VII. r. vádlott 2015.04.24.-ei a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség előtti kihallgatási jegyzőkönyvére hivatkozás, amely szerint a panaszolt tudott a felvétel készítéséről.

A 2014.01.29.-ei felvételen a közte és az ügyvéd közötti kommunikációra hivatkozik, hogy neki részletes kérdéseket tesz fel és őt az új Be szabályairól tájékoztatja. Az új időpont egyeztetésre is utal.

2014.02.06.-ai felvétel: számos kérdést tesz fel neki és egy módszert - üres papír beküldése a végrehajtóhoz - ismertet.

59.28 perc a VII. r. vádlott megkérte, hogy menjen ki és ekkor csak ő beszél az ügyvéddel

A panaszos szerint az ügyvéd őt „beszéltette”, hogy bizonyítékot szerezzen be ellene és így őt kifejezetten megtévesztette és bizonyítékot gyártott ellene. A munkadíjat a VII. r. vádlottal fizették.

Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának értékelésénél az Ügyvéd törvény (1998. évi XI. tv. 1. §, 3. § (2), 8. § (1), 23. §, 25. §, 37. §) és 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (2.5 pont, 4/3 pont, rendelkezéseinek megsértését sorolja fel.

16. A bejelentő jogi képviselőjének 2019.05.22.-ei beadványa: a VII. r. vádlott meghallgatását kéri a panaszos

17. A Fegyelmi Tanács 2019.05.31.-ére tűzte ki a fegyelmi tárgyalást:

Az eljárás alá vont ügyvéd - és jogi képviselője - és a bejelentő - és jogi képviselője - is megjelent a tárgyaláson. Az eljárás alá vont ügyvéd az összefoglaló jelentés ismertetése után a Fegyelmi Tanács elnökének kérdésére előadta, hogy továbbra sem ismeri el a fegyelmi felelősségét. A bejelentő - és jogi képviselője - valamint az eljárás alá vont ügyvéd - és jogi képviselője - is fenntartotta a korábban előadottakat. A tárgyalás tanú meghallgatás - a VII. r. vádlott és a 3. jelen lévő személy - és iratok csatolása végett 2019.07.31.-ére elhalasztásra került.

18. A bejelentő jogi képviselőjének 2019.06.06.-ai beadványa:

Csatolásra került az eljárás alá vont ügyvéd ellen ügyvédi visszaélés miatt indult ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség MY.961/2019 számú eljárást megszüntető határozata, az elleni panasz és a Főváros Főügyészség NÜ.1831/2019/2. számú határozata. A 2017.11.14.-ei a büntető ügyben a bejelentő képviseletében eljárt ügyvéd általi kizárási indítványra, és az ügyészi vádbeszédre is hivatkozás történt.

19. A Fegyelmi Tanács 2019.07.08.-ai fegyelmi tárgyalás:

Az idézett két tanú nem jelent meg így a tárgyalás elhalasztásra került 2019.09.13.-ára.

20. A bejelentő jogi képviselőjének 2019.07.08.-ai beadványa: A hangfelvételek csatolása egy leírással, amely a bejelentő szerint a bejelentésben foglaltakat igazolják.

21. A Fegyelmi Tanács 2019.09.13.-ai fegyelmi tárgyalás:

A VII. r. vádlott nem jelent meg és írásban a korábbi nyilatkozatát fenntartotta. A 2014.02.06.-ai hangfelvételek mellett a 3. jelen lévő személy meghallgatására került sor, aki azt adta elő, hogy részére is jogi tanácsadás történt. Fegyelmi Biztos kérdésére előadta a tanú, hogy a védelmi stratégia felépítése volt a cél, azt hittem a védelmi stratégiát beszéltük meg

22. A fegyelmi megbízott az összefoglaló jelentésében foglaltakat fenntartotta, és kiegészítette a büntetés mértékére vonatkozó indítványával. Kifejtette, hogy jelen ügyben vizsgálni kellett, hogy megbízási szerződés létrejött-e a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között. Továbbá azt is, hogy a védelmi stratégia kidolgozása egyetlen ügyfél részére történt-e, vagy közös védelmi stratégia kialakítása volt-e a cél, történt-e jogi tanácsadás a bejelentő részére. Fegyelmi vétség megállapítását és középmértéknél súlyosabb mértékű pénzbírság kiszabását indítványozta.

II.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok és hangfelvételek, az eljárás alá vont ügyvéd, a tanúként meghallgatott bejelentő és más tanú előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

A VII. r. vádlott 2013. év végén kereste meg az eljárás alá vont ügyvédet, hogy egy gazdasági társaság működésével összefüggésben és egy lehetséges büntető eljárás vonatkozásában jogi tanácsot kérjen. Így 2013. év végétől az ügyvéd-ügyfél viszony - folyamatos jogi tanácsadásra vonatkozó ügyvédi megbízás - az eljárás alá vont ügyvéd és a VII. r. vádlott között létrejött. Az első egyeztetések után, 2014. év elejétől a bejelentő is többször megjelent a VII. r. vádlottal együtt - és egy esetben egy 3. személy is jelen volt - az eljárás alá vont ügyvéd irodájában. Az irodában több kérdés és válasz elhangzott a felektől - így a bejelentő által is hivatkozott Kft. működésével kapcsolatos kérdések és válaszok is elhangoztak - és az ügyvédi irodában történt beszélgetésekről a VII. r. vádlott a felek engedélye és hozzájárulása nélkül hangfelvételt készített, melyet a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság rendelkezésére bocsátott a panaszos tudta és beleegyezése nélkül.

A hangfelvételek között azon nyilatkozat is rögzítésre került, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd kijelentette (2014.01.29.-én), hogy amennyiben a büntetőeljárás megindul akkor a VII. r. vádlott: „Védője leszek”. A bejelentő által hivatkozott Kft. tagja és ügyvezetője ebben az időszakban - egészen 2014.08.15.-ig - a VII. r. vádlott volt.

A várható büntetőeljárással kapcsolatosan a VII. r. vádlott és a bejelentő más ügyvédeknél is járt a büntető eljárás megindítása előtt.

A VII. r. vádlottal és panaszossal szemben indult büntetőeljárásban eljárás alá vont ügyvéd a VII. r. vádlott védelmét látja el, míg panaszos védelmében másik meghatalmazott védő jár el. Panaszos és a VII. r. vádlott között a büntetőeljárás megindulását követően érdekellentét állt elő, melynek során a VII. r. vádlott terhelő nyilatkozatot tett panaszosra vonatkozóan és a hangfelvételeket is csatolta 2014. június 27-én. A folyamatban lévő büntető eljárásban 2016.-ban került sor az iratismertetésre, a felvételek így a bejelentő részére is rendelkezésre álltak. A bírósági szakban ezt követően 2017.11.14.-én a bejelentő védője kizárási indítványt terjesztett elő, azaz ezen alaklommal történt meg a bejelentő részéről először az eljárás alá vont ügyvéd szerepének kifogásolása. A kizárás iránti indítványt a bíróság első és másodfokon is elutasította.

A bejelentő feljelentése alapján az eljárás alá vont ügyvéd ellen ügyvédi visszaélés miatt indult ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség MY.961/2019 számú eljárást megszüntető határozatot hozott, amelyet a másodfokú Főváros Főügyészség NÜ.1831/2019/2. számú határozatával helybenhagyta.

Ezen fegyelmi eljárás a bejelentő Polgár János 2017.11.28. napján a Budapesti Ügyvédi Kamarához érkezett beadvány révén indult meg.

III.

bizonyítékok - eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, általa csatolt iratok tartalma; bejelentő, tanúk nyilatkozatai, egyéb okiratok tartalma

1. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai:

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem elismerte el. A bejelentő nem volt az ügyfele, megbízási jogviszony nem jött létre közöttük, részére ügyvédi tanácsadás sem történt. A VII. r. vádlott nyilatkozatára történt hivatkozás, amely szerint a bejelentő azért járt a panaszolt ügyvédnél, hogy tájékoztassa a büntetőeljárásban az ügyvédjével egyeztetett taktikáról és a büntetőeljárás adatairól is tájékoztatta őket.

A hangfelvételek ügyfele általi készítéséről nem tudott és csak ahhoz járult hozzá a nyomozati eljárásban, hogy a felvétel felhasználásra kerüljön, amelyet csupán ügyfele érdekében tett meg, és csak az ő érdekében eljárva ténykedett

A megtartott fegyelmi tárgyalásokon az eljárás alá vont ügyvéd a már írásban előterjesztett előadását fenntartotta.

2. A bejelentő előadásai:

Az írásbeli nyilatkozataiban előadta, hogy Ő és a VII. r. vádlott 2014. évben több alkalommal közösen felkeresték eljárás alá vont ügyvédet egy velük szembeni - későbbiekben várhatóan meginduló - büntetőeljárással kapcsolatos jogi tanácsadás érdekében. A panaszos szerint a lényeges tényekről és körülményekről tájékoztatták az ügyvédet és így tanácsot is kaptak és még egy 3. személy is részt vett ezen megbeszéléseken.

A 2018.09.10.-ei fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő előadta, hogy egy céggel kapcsolatosan kerültek az eljárás alá vont ügyvédhez és ott egy ingatlanos cég jogszerű működésével kapcsolatosan egyeztettek és szóba került, hogy ez mind ügyvédi titok. Mindig ő fizetett, de számlát nem kapott. 4-5 alkalom volt a VII. r. vádlottal együtt, és ezek tanácsadások voltak.

A későbbi előadásai során a számlafizetés körében előadta, hogy a VII. r. vádlott és ő is fizette a tanácsadási díjakat.

A bejelentő a büntetőeljárásban is meghallgatásra került ebben a körben, amikor is az alábbiakat adta elő: 406.jk. (2017.11.14.-ei tárgyalás) 146-147. oldala, amely szerint „Az eljárás alá vont ügyvéd végig a cég ügyvédje volt, azért vettük fel, hogy a jogi kérdéseket megbeszéljük, a bejelentő által hivatkozott Kft. ügyvédje volt.”

A bejelentő és jogi képviselője végig a hangfelvételekre hivatkozva azt állította, hogy a megbeszélések amelyeken a bejelentő részt vett, az mind jogi tanácsadás volt a részére az eljárás alá vont ügyvéd részéről.

3. A VII. r. vádlott írásbeli nyilatkozata:

2017.11.02.-ai nyilatkozatában előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már az Ő ügyvédje volt, amikor a bejelentő kérte, hogy együtt menjenek el hozzá, abból a célból, hogy a bejelentő megnyugtassa a VII. r. vádlottat és elmondja részére, hogy ha őt begyanúsítják, akkor milyen védekezést fog előadni. Így előadta azt is, hogy a bejelentő nem kívánt megbízást adni az ügyvédjének és jogi tanácsot sem kért tőle. Ezen nyilatkozatát a későbbi írásos beadványában fenntartotta.

4. A 3. jelen lévő személy 2019.09.13.-ai nyilatkozata:

A tanú azt adta elő, hogy részére is jogi tanácsadás történt. Fegyelmi Biztos kérdésére előadta a tanú,” hogy a védelmi stratégia felépítése volt a cél, azt hittem..... A védelmi stratégiát beszéltük meg.

5. A becsatolt iratok: Az ügyvédi megbízás vonatkozásában írásos szerződés nem került becsatolásra.

A többek között a VII. r. vádlott és a bejelentő elleni büntetőeljárás iratanyagából jegyzőkönyvek (nyomozati és bírósági szakból) ügyészi vádbeszéd, védőbeszéd, a kizárási indítvánnyal kapcsolatos iratok illetve a hangfelvételek kivonatai kerültek becsatolásra. A becsatolt iratok a felek előadását, a kizárási indítvány elutasítását tanúsítják.

Csatolásra került az eljárás alá vont ügyvéd ellen ügyvédi visszaélés miatt indult ügyben a Fővárosi Nyomozó Ügyészség MY.961/2019 számú eljárást megszüntető határozata, az elleni panasz és a Főváros Főügyészség NÜ.1831/2019/2. számú határozata. Ezen iratok igazolják, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni büntetőeljárás megszüntetésre került.

A bejelentő által hivatkozott Kft cégkivonata, amely azt igazolta, hogy a cég tagja és ügyvezetője 2014. augusztusáig a VII. r. vádlott volt és ebben az időben a cégnyilvántartás szerint a bejelentőnek semmi köze nem volt ezen társasághoz.

6. A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta és a fegyelmi vétség megállapításnak esetére a középmértéknél súlyosabb mértékű pénzbírság kiszabását indítványozta.

5. Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője végfelszólalásában vitatta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, mivel a bejelentő és az ügyvéd között nem történt tanácsadás és a tárgyaláson tett nyilatkozatát fenntartotta.

IV.

A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.

A Fegyelmi Tanács a tényállást a becsatolt iratok és hangfelvételek, a tanú nyilatkozata, és a meghallgatott felek előadása alapján állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd és a VII. r. vádlott között 2013. év végén ügyvéd-ügyfél kapcsolat alakult ki és a jogi tanácsadásra ügyvédi megbízás jött létre. A jogi tanácsadás keretében történt személyes egyeztetések során néhány alkalommal a VII. r. vádlottal együtt a bejelentő is részt vett. A hangfelvételek alapján megállapítható volt, hogy a VII. r. vádlott és a bejelentő valamint a gazdasági társaság korábbi tevékenységével kapcsolatosan történt beszélgetés annak fényében, hogy egy büntetőeljárásra számítottak a felek és így, ezen cselekményeknek az értékelése és a későbbi büntetőeljárásban a célszerűnek tartott védekezési lehetőségek kerültek kifejtésre. Ezen egyeztetések során 2014.01.29.-én elhangzott, hogy a büntetőeljárás megindítása után az eljárás alá vont ügyvéd lesz a VII. r. vádlott ügyvédje. A hangfelvételek alapján, amikor az ügyvédi díj fizetése történt, akkor azt a VII. r. vádlott fizette.

A két oldal előadása - bejelentő oldal és a 3. jelen lévő tanú szerint részükre is tanácsadás történt az eljárás alá vont ügyvéd részéről, míg az eljárás alá vont ügyvéd és a VII. r. vádlott nyilatkozata szerint az eljárás alá vont ügyvéd a VII. r. vádlott ügyvédjeként járt el a megbeszélések alatt, és a bejelentővel nem jött létre ügyvéd-ügyfél viszony, csupán a közös védekezési stratégia körében történt egyeztetés a várható büntetőeljárásra felkészülve. A későbbi vádlottak más ügyvédnél is jártak ezen célból.

A fegyelmi tanácsnak jelen ügyben elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között a jogi tanácsadásra ügyvédi megbízási szerződés jött-e létre.

Az Ütv. 23. § (1) bekezdése szerint „Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben.”

(2) bekezdés szerint: „A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni...”

Ha az ügyvédi megbízási jogviszony bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között 2014. évben fennállt, akkor ugyanis eljárás alá vont ügyvéd a VII. r. vádlott védelmét az Ütv. 25. § (1) és (2) bekezdésébe foglalt összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok miatt nem vállalhatta volna el.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd és a VII. r. vádlott írásbeli nyilatkozatába foglalt előadást fogadta el a bejelentő ellentmondásos nyilatkozatával szemben az alábbiak miatt:

A bejelentő által sem vitatottan az első találkozásuk előtt az eljárás alá vont ügyvéd már a VII. r. vádlott ügyvédje volt, akivel már a várható büntetőeljárással kapcsolatosan történt tanácsadás. Az is nyilvánvalóvá vált mindenkinek, hogy a büntetőeljárás megindítása esetén eljárás alá volt ügyvéd a VII. r. vádlott védelmét látja majd el, amelyből okszerűen arra lehet következtetni, hogy a védelmi stratégia kialakítása ezen védelem ellátása körében, azaz a VII. r. vádlott vonatkozásában történt meg. A védői státusz ezen alakulását a büntetőeljárásban ellátott védői tevékenység is igazolta.

A bejelentő azon előadása, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által hivatkozott Kft. ügyvédje volt és így részére is tanácsadás történt, a becsatolt cégkivonat alapján nem megalapozott hivatkozás, mivel a bejelentőnek semmilyen kapcsolata ebben az időszakban ezzel a Kft.-vel nem volt a becsatolt cégkivonat szerint.

Az ügyvédi díj bejelentő általi fizetését sem igazolták a felvételek, hanem éppen azt igazolták, hogy azokat a VII. r. vádlott rendezte.

A fegyelmi tanács azt is értékelte, hogy a bejelentő csupán a 2014-es események után közel négy évvel később - és a VII. r. vádlott felvételeinek a nyomozóhatóság felé történő leadását (2014. június 27.) követő 3 év után - 2017. év novemberében értékelte úgy, hogy közte és az eljárás alá vont ügyvéd között megbízási jogviszony jött létre korábban.

A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között megbízási jogviszony létrejötte nem volt megállapítható. A bejelentő által rendelkezésre bocsátott hangfelvételek, az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt okiratok ezt nem támasztották alá. A bejelentő és a 3. jelen lévő tanú vallomása pedig aggályos, önmagukhoz képest is ellentmondásos volt.

A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárásban nem merült fel arra vonatkozó kétséget kizáró bizonyíték, hogy a hangfelvétel készítéséről eljárás alá vont ügyvéd a hangfelvétel készítésekor tudott volna, illetve arra sem, hogy az védői titoktartási kötelezettségét megszegte volna az eljárás alá vont ügyvéd, ezért indítványt e körben eljárás alá vont ügyvéddel szemben nem tett.

A Fegyelmi Tanács további bizonyítási cselekményt nem folytatott le, mivel ezzel kapcsolatosan a feleknek indítványuk nem is volt. VII. r. vádlottat a fegyelmi tanács több ízben idézte, azonban a tárgyaláson személyesen nem jelent meg, kérte, hogy eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt, teljes bizonyító erejű okiratba foglalt nyilatkozatát fogadja el a fegyelmi tanács, ahhoz hozzá tenni mást nem tud.

A fegyelmi tanács álláspontja szerint - szemben bejelentő jogi képviselőjének indítványával - a fegyelmi tanácsnak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy a tanúval szemben pénzbírságot szabjon ki.

V.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetési időpontjában (2014. évben) az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

A kifogásolt magatartás idején hatályban volt Ütv. 25. § (1) és (2) bekezdésének, az Ügyvédi Etikai Szabályzat 3/4. pontjának megsértése - mivel a bejelentő nem volt a megbízója az eljárás alá vont ügyvédnek és így a megbízója érdekével ellentétes cselekedet szóba sem jöhet - nem állapítható meg.

Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5/8. pontjának megsértése - nem volt a megbízója a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédnek és így az eljárás alá vont ügyvéd nem vállalt el mástól megbízást a bejelentővel szemben - nem állapítható meg.

Az előadottak alapján az Ügyvéd törvény 3. § (2) bekezdésének és az Üt. 8. §-ának megsértése sem volt megállapítható és az eljárás alá vont ügyvéd 107. § szerint fegyelmi vétség elkövetése sem nyert bizonyítást, mivel az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét sem szándékosan sem gondatlanságból nem szegte meg.

Mindezek alapján az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés b. pontja alapján az eljárás megszüntetésre került.

VI.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján - mivel a felelőssége nem került megállapításra - nem kötelezte a fegyelmi eljárás költségének megfizetésére.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

Záradék:

A határozat 2019. 10. 29. napján jogerős és végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére