A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. .......... ügyvéd ellen .......... bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2019. október 22. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. .......... (KASZ .........., irodájának székhelye .......... sz.) - eljárás alá vont egyéni ügyvéd vétkes 5 (öt) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, melyből 1 (egy) rendbelit folytatólagosan valósított meg, ezért
120.000 Ft, azaz (egyszázhúszezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi. A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008-20011363 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró fegyelmi tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott, a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Dr. .......... ügyvéd egyéni ügyvédként ügyvédi tevékenységet .......... óta folytat. Ügyvédi irodájának címe: .............. szám
Családi állapota: ..........
Előző évi nettó átlagjövedelmének egyhavi összege: ..........
Vagyona: ..........
Ellene indított korábbi fegyelmi eljárások:
2019. 03. 27-én érkezett .......... panaszbejelentése melynek lényege az alábbi:
- a fia 1/1 arányú tulajdonában álló és az ő haszonélvezetével terhelt .......... hrsz.-ú ingatlanra 2019. február 22-én az ügyvéd úgy készített adásvételi szerződést, hogy ő, mint haszonélvező semmit nem tudott róla, bár az ő haszonélvezeti joga megmaradt,
- a fia - aki egyébként alkohol problémákkal küzd és könnyen befolyásolható, pszichiátriai kezelés alatt áll - sem volt tisztában azzal, hogy mi is történik, mivel az ügyvéd előtt csak aláírta a szerződést, azt, hogy mi van benne, az ügyvéd nem ismertette vele,
- a szerződésben a vételár 4 millió forintban lett meghatározva úgy, hogy a szerződéskötéskor vevő 1 millió forintot adott át eladónak, míg 3 millió forintot 60 havi egyenlő részletben fog megfizetni minden hónap 10. napjáig,
- az ingatlan birtokának az átadása a szerződéskötés napján megtörtént annak ellenére, hogy a vételár töredéke lett még csak kifizetve,
- őt, mint haszonélvezőt nem nyilatkoztatták arról, hogy használja-e az ingatlant, ennek ellenére az került be a szerződésbe, hogy nem használja és hasznosítja, holott ő csak a fiának engedi a használatot,
- az adásvételi szerződés semmit nem tartalmaz arra az esetre, ha a vevő nem fizetné a havi részleteket,
- a szerződéskötéskor egy bérleti szerződés is készült, amelyben a vevő határozatlan időre bérbe adja az ingatlant eladónak ugyanannyi bérleti díjért, mint amellyel a vevő törleszti a vételárhátralékot és azt is tartalmazza, hogy a szerződést bármelyik fél felmondhatja,
Az ügyvéd fenti magatartása a lakásmaffia módszereire emlékezteti a bejelentőt, - álláspontja szerint - az adásvételi szerződés kifejezetten a vevő érdekeit szolgálta.
Aznap a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, és megkereste az eljárás alá vont ügyvédet nyilatkozatának megtétele és az összes irat megküldése érdekében.
2019. 04. 14-én .......... eljárás alá vont ügyvéd megküldte nyilatkozatát a kamarának és csatolta az adásvételi szerződés felbontásáról készült szerződést.
2019. 04. 22. A vezető fegyelmi biztos felhívta az ügyvédet a felek azonosításával kapcsolatban készült dokumentumok és az adásvételi szerződést megelőzően kinyomtatott tulajdoni lap megküldésére.
2019. 05. 07. Az ügyvéd megküldte az ingatlan tulajdoni lapját, valamint vevő és eladó azonosítási adatlapjának másolatát.
2019.06.10. napján vezető fegyelmi biztos meghozta fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát, amely szerint az ügyvéd
- által készített adásvételi szerződés az eladó számára súlyosan hátrányos, egyoldalú rendelkezéseket tartalmaz, mivel annak ellenére, hogy a vételárhátralék megfizetése 60 havi részletben történik, nem tartalmazza eladó tulajdonjoga fenntartásának kikötését, valamint a vételárrészletek esetleges nem fizetése esetére sem tartalmaz jogkövetkezményeket, az elállás lehetőségét,
- a szerződés nem tartalmaz kioktatást az eladó részére a szerződéssel kapcsolatos kockázatokról,
- a haszonélvezeti jog ellenére a vevő birtokába adta az ingatlant, mellyel lehetővé tette a vevő részére, hogy az eladó további ott lakása esetére tőle a havi törlesztés összegével azonos bérleti díjat kérjen, így gyakorlatilag 1 millió forintért vette meg az ingatlant.
- elmulasztotta a felek beazonosítását,
- csak további felhívásra csatolta a rendelkezésére álló iratokat,
- nem érvényesített ügyvédi munkadíjat és ennek okát nem rögzítette
A fentiek alapján gyanú merül fel arra, hogy az ügyvéd megsértette az Üttv.
- 1. § (3) bekezdésének, 32. § (1),(7)-(8) bekezdésének, 33. § (1) bekezdésének 42. § (4) és (6) bekezdésének) rendelkezéseit, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat
- 2.1, 2.4, 6.2. d), 12.3 pontjának rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 6 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont ügyvéd megtette észrevételeit a fegyelmi eljárást elrendelő határozatra 2019. június 19. napján.
A Fegyelmi tanács 2019. július 2. napjára tárgyalást tűzött, majd még 2019. szeptember 3-án és október 22-én tartott tárgyalást.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, a tanúként meghallgatott bejelentő és .......... tanú előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
2019. február 22. napján Dr. .......... eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződést készített a .......... hrsz.-ú ingatlanra, amely .......... 1/1 arányú tulajdonát képezte .......... haszonélvezeti jogával terhelten. A vevő .......... volt.
A szerződés szerinti vételár 4.000.000 forint volt, amelyet vevő úgy fizetett meg, hogy a szerződéskötéskor átadott 1.000.000 forintot, míg a fennmaradó 3.000.000 forint megfizetésére havi 50.000 forintos részletfizetést vállalt. A szerződés a haszonélvezeti joggal kapcsolatban csak annyit tartalmazott, hogy a haszonélvező az ingatlant nem használja, nem hasznosítja, emiatt a haszonélvezővel a szerződést alá sem íratta okiratszerkesztő ügyvéd, kiemelve azt is, hogy a haszonélvezeti jog az ingatlanon a tulajdoni jog átruházása ellenére fennmaradt.
Eladó - annak ellenére, hogy az ingatlan vételára nagyobbik részének a megfizetése részletfizetéssel történt - átruházta a vevőre az ingatlan birtokát és hozzájárult ahhoz, hogy a vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
A szerződéskötést követően eladó és vevő között utólag már nem tisztázható körülmények között készült egy bérleti szerződés, amely szerint eladó az ingatlant vevőtől 50.000 forintos bérleti díj megfizetése ellenében visszabéreli.
A szerződéskötést követően néhány nappal később eladó beszámolt édesanyjának arról, hogy az ingatlant eladta, aki úgy értékelte a szerződés tartalmát, hogy fiát nagyon csúnyán becsapták, s emiatt az ügyvédi kamarához fordult 2019. március 27 én megküldött bejelentésével, amelyben a Dr. .......... ügyvéd által készített adásvételi szerződéssel kapcsolatban az okiratot szerkesztő ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét részben elismerte. Nem vitatta, hogy a szerződés a vevői érdekeket védő egyoldalú rendelkezéseket tartalmaz, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az a felek közös akarata volt, nem ő találta ki a szerződéses rendelkezéseket, .......... semmire nem volt kényszerítve a szerződéssel kapcsolatban.
Nem vitatta, hogy rövid időt töltöttek a felek az irodában, hiszen a szerződést a vevő által rendelkezésére bocsátott adatok alapján előkészítette, tehát a szerződéskötés napján gyakorlatilag annak csak a felolvasására, értelmezésére és felek általi aláírására került sor, amely feltehetően rövid idő alatt megtörtént, de legalább fél órának kellett lennie. Nem vitatta, hogy a tulajdonjog azonnali átvezetése hátrányos az eladó számára, ahhoz azonban ő - az ügyvéd többszöri rákérdezése után is - kifejezetten hozzájárult, a Ptk.-ra történő utalás a szerződésben pedig biztosítja az eladó jogait az esetleges vevői részletfizetések elmaradása esetére. Az, hogy az eladó az első részletet átvette, azt támasztja alá, hogy a részletfizetés volt a kifejezett szándéka. A haszonélvezeti jog fennállása melletti birtokbaadás lehetőségével nem szegte meg a Ptk. előírását, hiszen a haszonélvezeti jog gyakorlásának átmeneti felhagyása nem szünteti meg a haszonélvezeti jogot, a haszonélvező bármikor élhet ezen joga gyakorlásával a mindenkori tulajdonossal szemben és nem merült fel benne kétség azzal kapcsolatban, hogy a bejelentő nem gyakorolta a haszonélvezeti jogát. Beadványában kifejtette, hogy az eladó akként nyilatkozott, hogy az inadat édesanyja nem használja, soha nem lakott benne és nem is kívánja használni, hiszen nagyon beteg. Ő úgy értelmezte eladó nyilatkozatát, hogy a haszonélvező nem gyakorolja a haszonélvezeti jogát, hanem az azzal kapcsolatos jogokat átruházta a fiára. Megjegyezte azonban, hogy a haszonélvezeti jog az ingatlanon fennmaradt, és hogy a vevő nem is kívánta birtokba venni azt. Álláspontja szerint nem mulasztotta el a feleknek a beazonosítását, hiszen az okmányaikat lemásolta, és azonosítási adatlapot is felvett.
Az iratok csatolásával kapcsolatos fegyelmi vétség tekintetében álláspontja az volt, hogy hiánypótlásra minden iratot becsatolt, és véleménye szerint a fegyelmi eljárásban is van helye hiánypótlásnak.
Elismerte, hogy külön megbízási szerződést valóban nem kötött, de azzal védekezett, hogy a megbízást az adásvételi szerződés tartalmazza, valamint elismerte, hogy nem érvényesített munkadíjat a vevővel szemben, ugyanakkor e tekintetben sem ismerte el fegyelmi felelősségét.
Eljárás alá vont ügyvéd akként nyilatkozott, hogy pontonként felolvasta a szerződést, és meg is magyarázta azt, és úgy érzékelte, hogy az eladó mindent megértett, és egyértelmű volt számára, hogy ez a valós akarata az eladással kapcsolatban.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson történt meghallgatásakor akként nyilatkozott, hogy az ingatlan vételárát 4.000.000 forintban a felek bemondása alapján fogadta el. Az illeték szabályok tekintetében csak a százalékos mértékre adott kioktatást, illetve arról, hogy a NAV jogosult az ingatlant felülértékelni, amely különbözet illeték kiszabásához vezethet.
Elismerte, hogy részletes tájékoztatást nem adott a részletfizetésben rejlő kockázatokról, a nem fizetésből eredő peres eljárásokról, esetleges egyéb következményekről.
Elismerte, hogy nem javasolt szerződést biztosító mellékkötelezettség kikötését a részletfizetésre tekintettel.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban csatolta az adásvételi szerződést felbontó okiratot, valamint a felbontással kapcsolatos ügyvédi levélváltását a bejelentőt képviselő Dr. ügyvéddel.
Eljárás alá vont ügyvéd vitatta, hogy a terhére rótták azt, hogy nem kért munkadíjat, hiszen az Etikai Szabályzat 6.2. d) pontja lehetőséget ad arra, hogy munkadíj nélkül készítsen egy barátjának szerződést.
- Tanúként indítványozta vevő meghallgatását, illetve a bejelentő megkérdezését arról, hogy az elmúlt időszakban kezdeményezte-e a fia gondnokság alá helyezését.
.......... bejelentésében Dr. .......... ügyvéd által készített adásvételi szerződésével kapcsolatban az okiratot szerkesztő ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségszegését kifogásolta.
Beadványában előadta, hogy az ingatlan fia tulajdonában és használatában van, az egész ingatlanra vonatkozóan panaszosnak haszonélvezeti joga van bejegyezve.
Beadványában kitért arra, hogy fia alkoholproblémákkal küzd, nagyon befolyásolható.
Az adásvétel tényét és annak lefolyását a fia mondta el neki. Fia előadta, hogy a szerződés elkészülte előtt beszéltek egy ismerősével, hogy jó lenne eladni az ingatlant, hogy pénzhez jusson. Ismerőse ajánlott is egy vevőt, és minden további megbeszélés után került sor a szerződés aláírására úgy, hogy az már el volt készítve az ügyvédi irodában. Fia elmondása szerint az ügyvédi irodában legfeljebb 10 percet töltöttek. Az adásvételi szerződést az ügyvédnő nem olvasta fel, az abban foglaltakat nem magyarázta el, nem ismertette vele a haszonélvezeti jog fogalmát, a részletfizetéssel kapcsolatos dolgokat. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés aláírására sor sem kerülhetett volna, hiszen az ingatlan teljes egészére haszonélvezeti joga van bejegyezve, és őt az adásvétellel kapcsolatban nem értesítették annak ellenére, hogy - amennyiben az ügyvédnő a jogszabályi előírásoknak megfelelően jár el, az adásvételi szerződés elkészítése előtt lekéri a tulajdoni lapot, akkor minden kétséget kizáróan meg lehetett volna állapítani azt, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlan a haszonélvező távolléte és beleegyezése nélkül nem ruházható át.
Olyan adásvételi szerződést készített az ügyvédnő a bejelentő szerint, ami csak a vevőre nézve méltányos, a fiát a szerződéssel gyakorlatilag kisemmizték. A szerződés ugyan tartalmaz részletfizetésre vonatkozó rendelkezést, azonban nem tartalmaz semmit arra az esetre, ha a vevő a részletet nem fizeti. Az adásvételi szerződéssel egyidejűleg aláíratták fiával a feltétlen és visszavonhatatlan beleegyező nyilatkozatát a vevő tulajdonjogának bejegyzésére annak ellenére, hogy a vételár nem került kifizetésre, hiszen az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg a 4.000.000 forint vételárból csak 1.000.000 forintot fizetett ki a vevő, majd következő hónapban még 50.000 forintot. Bejelentő az ingatlan vételárát is aránytalanul kevésnek találta, hiszen a korábbi, rendelkezésre álló adásvételi szerződésen vételárként 6.000.000 forint van feltüntetve, illetve az ingatlant korszerűsítették, felújíttatták, és ez értéknövelő beruházásnak számít. Előadta azt is, hogy haszonélvezőként kizárólag csak a fiának engedte meg, hogy az ingatlanban lakjon, arra harmadik személynek engedélyt nem adott. Sérelmezte nyilatkozatában, hogy az okirat szerkesztő ügyvéd a megkérdezése nélkül írta azt a szerződésbe, hogy az ingatlant nem használja és nem is hasznosítja.
A bejelentő álláspontja szerint a lakásmaffia módszerére emlékeztet, amikor ügyvédi segítséggel befolyásolható embereket a vagyonuktól meg lehet fosztani. Előadta, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan ő és férje nehéz munkájának az eredménye, azért vásárolták meg, hogy a fiúknak élete végéig legalább fedél legyen a feje felett.
Előadta azt is, hogy a fia szemmel láthatóan gyenge, befolyásolható és alkoholproblémákkal küzdő ember, pszichiátriai kezelés alatt áll, amire vonatkozóan zárt borítékban orvosi igazolást is csatolt, aminek zártan történő kezelését kérte.
Fia elmondása szerint maximum 10 percet töltöttek az ügyvédi irodában, ami idő alatt a már elkészített adásvételi szerződést írták csak alá. Ez az idő is elég lehetett azonban arra, hogy észre lehessen venni a fián azt, hogy az adásvételi szerződés aláírására mentálisan nem teljes mértékben képes.
Bejelentő előadta azt is, hogy a fiával az adásvételi szerződésen kívül aláírattak egy, a saját ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ami szerint a fia által fizetendő bérleti díj összege megegyezett a vevő által az ingatlanért fizetendő részlet összegével. Fia elmondása szerint ebből a szerződésből az aláíráskor példányt nem kapott, tekintettel arra, hogy nem volt tanú az ügyvédi irodában, aki ezt aláírta volna, ezért csak másnap kapott belőle példányt, amikor már tanúként két személy aláírt. Ezzel gyakorlatilag lehetőség nyílt arra, hogy a fiát kisemmizzék, hiszen olyan tulajdonjogot jegyeztetett be az ügyvéd, ami még nem lett kifizetve, és a tulajdonjog bejegyzési engedélyt be sem lehetett volna adni a földhivatalba még akkor sem, ha azt a fia előzetesen, a vételár kifizetése előtt aláírta. Bejelentő tanúvallomásában előadta, hogy a fia alkoholproblémákkal küzd, nagyon befolyásolható. Az adásvétel tényét és annak lefolyását a fia mondta el neki. Nem kérdezték meg tőle, hogy hozzájárul-e az ingatlan eladásához, holott az ingatlan haszonélvezője. Elmondta, hogy az ingatlant visszabéreltették a fiával, holott a vételárból még csak 1.000.000 forint volt kifizetve. Akként nyilatkozott, hogy a fia fél a vevőtől, emiatt .......... is elköltözött Budapest környékére. A bejelentő nyilatkozatát alapvetően a fia elmondása alapján tette meg. Annak alapján elmondta, hogy tudomása szerint az ügyvédi irodában a fia 10 percet töltött, a szerződést aláírta és vitték is a kocsmába. A bejelentő nyilatkozott arról is, hogy a szerződéskötést követően többször is megkísérelték az 50.000 forintos részletet a fiának megfizetni, de ő ezt már megakadályozta.
A fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő előadta, hogy fenntartja a panaszbeadványában foglaltakat. Elmondta, hogy a fia állapota a szerződéskötés óta erősen leépült. Elmondta, hogy nem tudja megítélni, hogy kívülálló láthatta-e a fián azt, hogy ittas állapotban van, hogy alkoholproblémái, vagy egyéb idegi betegségei lennének. Az adásvétel tényét és annak lefolyását a fia mondta el neki. Nem kérdezték meg tőle, hogy hozzájárul-e az ingatlan eladásához, holott az ingatlan haszonélvezője. Elmondta, hogy az ingatlant visszabéreltették a fiával, holott a vételárból még csak 1.000.000 forint volt kifizetve.
.......... tanú fegyelmi tárgyaláson tett meghallgatása alkalmával az ügy releváns részleteivel kapcsolatban alig emlékezett valamire. Akként nyilatkozott, hogy ő 1.000.000 forintot kért az ingatlanért, de ezt megbánta, mert tudja, hogy sokkal többet ér az ingatlan. .......... tanúvallomásában előadta, hogy a szerződés elkészülte előtt beszéltek egy ismerősével, hogy jó lenne eladni az ingatlant, hogy a pénzhez jusson. Ismerőse ajánlott is egy vevőt, és minden további megbeszélés után került sor a szerződés aláírására úgy, hogy az már el volt készítve az ügyvédi irodában. Az adásvételi szerződést ő nem olvasta el és az ügyvédnő sem olvasta fel, az abban foglaltakat. Akként nyilatkozott, hogy az ügyvéd kérdezte, hogy az édesanyja használja-e az ingatlant, de nem magyarázta el a haszonélvezet lényegét, alapvetően arra sem emlékszik, hogy ő mit válaszolt, de azt tudja, hogy mai napig nincs tisztában a haszonélvezeti jog fogalmával. Tanúmeghallgatása alkalmával vezető fegyelmi biztos kérdésének hatására döbbenten szembesült azzal, hogy valójában 4.000.000 forintért adta el az ingatlant, és a vételárból 3.000.000 forintot 50.000 forintos részletekben kellett volna megkapnia. Továbbá arról sem tudott, hogy neki havonta 50.000 forint bérleti díjat kellett volna azért fizetnie, hogy a lakásban maradhasson. Úgy nyilatkozott, hogy az okiratszerkesztő ügyvéd nem kérdezett tőle olyat, hogy hozzájárul-e a vevő tulajdonjogának bejegyzéséhez. Nyilatkozata szerint mindösszesen 3-4 percet volt az irodában, amelyet annak alapján határozott meg, hogy rövidnek érezte az ott töltött időt. .......... tanú előadta azt is, hogy az adásvételi szerződésen kívül aláírattak egy, az akkor eladott ingatlanra vonatkozó bérleti szerződést, ami szerint ő visszabérli az ingatlant a vevőtől. Elmondása szerint ebből a szerződésből példányt nem kapott, tekintettel arra, hogy nem volt tanú az ügyvédi irodában, aki ezt aláírta volna, ezért csak másnap kapott belőle példányt, amikor már tanúként két személy aláírt.
A vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta, de azt kiegészítette azzal, hogy a felek beazonosításának elmulasztása 2 rendbeli, hiszen a szerződés felbontásakor sem végezte el a felek beazonosítását, további fegyelmi vétségként értékelte, hogy a tényleges tulajdonosi nyilatkozat aláíratása elmaradt, valamint kiegészítette indítványát azzal, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem készített a felekkel külön megbízási szerződést. Indítványozta pénzbírság kiszabását és eljárás alá vont ügyvéd költség megfizetésére kötelezését.
Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában fenntartotta korábbi nyilatkozatait, és írásban becsatolt észrevételeit, azt kiegészíteni nem kívánta.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A Fegyelmi Tanács az ügyvédi megbízás tartalmára vonatkozó tényállást - a megbízás írásba foglalásának elmaradása miatt - .......... eladó és .......... bejelentő tanú vallomása alapján állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd saját magának is ellentmondó részben elismerő, részben vitató előadásával szemben a bejelentő és az elfogulatlan tanú következetes és egybehangzó előadását fogadta el, mert ezek egyértelműen alátámasztották az, hogy eljárás alá vont ügyvéd egy erőteljesen egyoldalú, a vevői érdekeket előtérbe helyező adásvételi szerződést készített.
A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az nem volt egyértelműen megállapítható, hogy a felek milyen mélységben lettek kioktatva a szerződés tartalmát illetően, az viszont egyértelművé vált a Tanács számára, hogy az elkészített szerződés nem tükrözte eladó akaratát, és a szerződés egyes pontjai számára súlyosan hátrányosak voltak. Ugyanakkor nem lehetett figyelmi kívül hagyni azt a fontos körülményt, hogy a szerződés végül is felbontásra került és a felek egymással elszámoltak.
A Fegyelmi Tanács mellőzte .......... vevő tanúkénti meghallgatását miután háromszori idézésre sem jelent meg a tárgyaláson, és álláspontja szerint a tényállás a vevő vallomása nélkül is felderíthető volt.
Eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére, hogy a teljes vételár megfizetése 60 hónap alatt történt volna, nem biztosította eladó számára a tulajdonjog fenntartás tényének bejegyzését és nem tartalmazott rendelkezést a szerződés arról sem, hogy valamely vételár részlet esetleges nem fizetése esetén milyen alkalmazandó jogkövetkezmények vannak, illetve az elállási lehetőségét sem biztosította eladó számára.
Eljárás alá vont ügyvéd a Ptk. rendelkezéseivel ellentétesen haszonélvezeti jog ellenére nem nyilatkoztatta a haszonélvezőt a haszonélvezeti jog gyakorlásáról, és arról sem, hogy esetlegesen lemond-e a haszonélvezeti jogáról. Bár a szerződés alapján a haszonélvezeti jog az ingatlanon fennmaradt, mégis vevő birtokába adta az ingatlant, ezzel lehetővé tette vevő részére, hogy a vételár részleteknek megfelelő díjért adja bérbe az ingatlant eladó részére, így azt gyakorlatilag 1.000.000 forintos vételárért megszerezze.
A szerződés nem tartalmaz kioktatást az eladó részére a részletvételből eredő kockázatokról. Ennek azért van különös jelentősége, mivel eljáró ügyvéd külön tényvázlatot, megbízási szerződést sem készített arra hivatkozással, hogy azt kiváltotta az adásvételi szerződés. Ebből pedig következik, hogy - miután a szerződés sem tartalmazott a kockázatokról kioktatást - gyakorlatilag semmilyen fórumon nem oktatta ki eladót e tekintetben.
Eljáró ügyvéd bár a szerződéskötés alkalmával lemásolta a felek azonosító okmányait, és aláíratta velük az azonosítási adatlapot, de nem végezte el a felek kötelező JÜB ellenőrzését. E körben eljáró ügyvédet a szerződés felbontásakor is azonosítási kötelezettség terhelte volna, függetlenül attól, hogy a felbontó okirat ellenjegyzésében Dr. .......... ügyvéd járt el az eladói oldalon.
Eljáró ügyvéd nem érvényesített ügyvédi munkadíjat, hivatkozással arra, hogy vevő régi jó ismerőse. E körben eljárás alá vont ügyvéd nem tudta bizonyítani a fegyelmi eljárás során, hogy szoros kapcsolatban áll a vevővel.
Nem fogadta el a Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos alábbi fegyelmi vétségekre vonatkozó indítványát, tekintettel arra, hogy a tanács álláspontja szerint külön fegyelmi vétségeknek minősített azonos magatartásokat.
Vezető fegyelmi biztos külön fegyelmi vétségként kívánta eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét megállapítani abban a körben, hogy elmulasztotta a tényleges tulajdonosi adatlap felvételét, illetve, hogy a JÜB ellenőrzés két személy tekintetében nem történt meg. A fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd ezen mulasztását 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétségnek tekintette.
Nem osztotta továbbá a vezető fegyelmi biztos indítványát fegyelmi vétség megállapítására vonatkozóan abban a körben, hogy az üggyel kapcsolatos iratokat csak hiánypótlásra csatolta be. Ebben a körben elfogadta eljárás alá vont ügyvéd hivatkozását, miszerint a fegyelmi eljárásban is van lehetőség hiánypótlásra, és összességében a fegyelmi vétség elbírálásához szükséges iratanyag rendelkezésre állt.
Nem osztotta vezető fegyelmi biztos külön fegyelmi vétség megállapítására vonatkozó indítványát a tanács az Üttv. 1. § (3) bekezdése vonatkozásában, tekintettel arra, hogy ezen általános szabály rendelkezéseinek a megsértése a tanács álláspontja szerint beolvad a többi részletszabály megszegésébe, hivatkozással arra is, hogy az Üttv. ezen szakasza általánosságban tartalmazza az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségét.
Mellőzte a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását az Etikai szabályzat 2.1 és 2.4 pontjaiban foglaltak tekintetében, hivatkozással arra, hogy ezen szabályok megsértését már értékelte az Üttv. 42. § (4), (6) bekezdése kapcsán. Az Etikai szabályzat 2.1. ugyanis kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, míg a 2.4. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével A Fegyelmi tanács úgy értékelte, hogy az Üttv. 42. § (4) és (6) ugyanezen szabályok megsértését mondja ki, ezért ennek megsértése tekintetében marasztalta eljárás alá vont ügyvédet.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba, megszegte az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írtakat, mely szerint a megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. Ezzel a mulasztással az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy elmulasztotta a feleknek a kötelező JÜB ellenőrzését, megszegte az Üttv. 32. § (1), (7), (8), (9) bekezdését, amely kimondja a 32. § (1) bekezdésében, hogy .......... az ügyvéd elvégzi az ügyfél azonosítását, a (7), (8) és (9) bekezdés szerint az ügyvéd a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló megbízási szerződés megkötése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti természetes személy tekintetében a bemutatott okmányra vonatkozó (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni. Ezzel a magatartásával eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, tekintettel arra, hogy azonosítási kötelezettsége mind az adásvételi szerződés megkötésekor, mind a felbontásakor is fennáll.
Eljáró ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a haszonélvezeti jog fenntartása mellett az ingatlant vevő birtokába adta a haszonélvező hozzájárulása nélkül, továbbá azzal, hogy a 60 hónapos részletfizetés ellenére a tulajdonjog fenntartás intézményét nem kötötte ki szerződésben az eladó javára, valamint mindezek körében a feleknek nem adott részletes kioktatást a jogszabályi rendelkezésekről, illetve az ügyletből eredő kockázatokról, megszegte az Üttv. 42. § (4), (6) bekezdését. Az Üttv. 42. § (4) bekezdése kimondja, hogy az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata .......... az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen. - A 42. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról. Ezzel a magatartásával eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem érvényesített ügyvédi munkadíjat, megszegte az Etikai Szabályzat 6.2. d) pontját, amely kimondja, hogy „Az ügyvéd ellenérték kikötése nélkül ügyvédi tevékenységet eseti jelleggel a nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében eljáró, az ügyvéddel igazolhatóan szoros kapcsolatban álló természetes személy számára végezhet” Ezt a szoros kapcsolatot az ügyvéd nem tudta bizonyítani. Eljárás alá vont ügyvéd ezzel a magatartásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét az alsó harmadot el nem érő összegben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát. Enyhítő körülményként kellett értékelni az eljárás alá vont ügyvéd részbeni ténybeli elismerését és megbánásra utaló kijelentéseit, személyi körülményeit, miszerint családjában kiskorú gyermeket gondoz. Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a Tanács, hogy közreműködésével az eladó számára súlyosan hátrányos adásvételi szerződés végül felbontásra került, és a felek elszámoltak egymással, melynek eredményeként az előnytelen szerződésből fakadó hátrányok elhárítása teljes körűen megtörtént.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. §-a biztosítja.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat 2019. december 7. napján jogerős.
(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa)