Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/40/2019. határozata

ügyvédi tevékenység nem megfelelő gyakorlásáról

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt (...) fegyelmi tanácsa (...) ügyvéd ellen az (...) számú fegyelmi eljárásban (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján (...) (szül: .... an.: ..., székhely: ...) eljárás alá vont ügyvéddel szemben

az eljárást megszünteti”.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Az eljárásban felmerült költségeket a (...) Megyei Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

(...) (...). napjától tagja a (...) Megyei Ügyvédi Kamarának. Ez idáig vele szemben fegyelmi eljárás lefolytatására nem került sor.

(...) eljárást kezdeményező - a továbbiakban: bejelentő - részéről (...). napján érkezett bejelentés az eljárás alá vont ügyvéd ellen, ügyvédi tevékenység szabályainak megszegése, nem megfelelő ügyvédi tevékenység gyakorlására hivatkozással.

Bejelentő bejelentésében kifogásolta, hogy a Kúria előtti (...) számon folyamatban lévő ügyben - az általa írásban az eljárás alá vont ügyvédnek megküldött, „fellebbezésében” kifejtett indokok - teljes körűen a Kúria elé, benyújtásra nem kerültek.

Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételezte, hogy a felülvizsgálati kérelmet elkészítette, időben előterjesztette, bejelentő részéről írásban megküldött tervezetnek a tényállást érintő adatait átvette. Sérelmezi azonban, hogy a bejelentő, mintegy utasítást fogalmazott meg részére a teljes szöveg előterjesztésére, melyet indokolatlannak, okszerűtlennek jelölt meg. Szakmai megítélését is károsan minősítette volna a laikus beadvány előterjesztése. Visszautasította azon bejelentői kifogást is, hogy nehezen volt elérhető és vele kapcsolatot tartani nem lehetett. A földrajzi távolság miatt az elektronikus úton való kommunikáció megvalósult. Álláspontja szerint bejelentőt semmilyen hátrány és jogsérelem nem érte, az illetékes kormányhivatallal is felvette a kapcsolatot, és az ügyvédi megbízás megszüntetésére is a szükséges intézkedéseket megtette.

A (...) Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa (...) bejelentő bejelentése alapján (...) ügyvéd ellen hivatalból indult előzetes vizsgálatot (...) napján kelt és bejelentőnek (...) napján kézbesített (...)sz. határozatával megszűntette.

Az előzetes vizsgálatot megszüntető határozattal szemben bejelentő (...) napján kifogással élt.

A bejelentő kifogásában a bejelentésében és annak kiegészítésében írtakat tartotta fenn, kérte a fegyelmi eljárás megindítását.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosának álláspontja szerint a bejelentés több irányú volt, amelynek csak egy részével foglalkozott a megszüntető határozat. A kapcsolattartás megfelelőségét és azt is sérelmezte a bejelentő, hogy sem az ő, sem pedig a (...) Járási Hivatal Gyámügyi es Igazságügyi Osztálya megkeresésére eljárás alá vont ügyvéd nem válaszolt. Ezáltal hátráltatta másik pártfogó ügyvéd kirendelését.

Megítélése szerint az is a lefolyatandó fegyelmi eljárás keretében tisztázható, hogy melyek voltak a bejelentő által a felülvizsgálati kérelemhez közölt tények, amelyek kimaradtak az elkészült felülvizsgálati kérelemből és ezek valóságuk eseten, mennyiben befolyásolták a meghozott bírói döntést.

Erre tekintettel a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa a (...) Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosát a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. Ennek alapján sor került az előzetes vizsgálatot megszüntető határozat visszavonására, és a fegyelmi eljárás kezdeményezésére.

A fegyelmi ügyben a Győri Regionális Fegyelmi Tanács - továbbiakban: fegyelmi tanács - (...) napján fegyelmi tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A fegyelmi biztos az országos vezető fegyelmi főbiztos utasításában foglaltak ismeretében is végindítványában ismételten az eljárás megszüntetését indítványozta.

A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján az alábbiakat állapította meg:

Az eljárás alá vont ügyvéd a Kormányhivatal kirendelésének megfelelően a jogi tevékenységet elvégezte, fellebbezést és felülvizsgálati kérelmet szerkesztett, azokat jogilag helyes és megalapozott formában, határidőben az eljáró bíróságokhoz benyújtotta.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfelével való kapcsolattartásra vonatkozóan elektronikus levelezést mellékelt, ezzel a bejelentői kifogás megalapozatlanságát igazolta, a bejelentővel a jogi tevékenységgel arányban álló módon folytatott konzultációt, részére az ügy menetéről korrekt tájékoztatást adott.

Eljárás alá vont ügyvéd (...) napján vette át a (...) Járási Hivatal Gyámügyi és Igazgatási Osztálya értesítését, amire valóban nem reagált, azonban ez az ügy akkori állását már nem befolyásolta. Annak figyelmen kívül hagyása, hogy a letelepedési eljárás során milyen körülmények nem kerültek figyelembe vételre, és ez mennyiben befolyásolta, vagy hatott a kapcsolattartási eljárásra, az ügyben nem bír relevanciával. Ugyancsak nem bír relevanciával a bejelentőnek a bíróságot ért azon kifogása sem, miszerint nem volt lehetősége reagálni azon ténymegállapításra, hogy különbségtételt észlelt a bíróság részéről a két gyermeke iránt érzett szülői szeretetéről. Ezen tényállási elemekkel sem került volna nyomatékosabban indokolásra a bejelentő felülvizsgálati kérelme.

A kirendelt pártfogó ügyvéd a tevékenységét önállóan látja el, nem kötelezhető arra, hogy ügyfele tényállításait, szakmai meggyőződése ellenére, teljes terjedelmében a bíróságok elé terjessze. A szakirányú tevékenysége gyakorlásához a megbízó részéről nem köteles semmilyen utasítás figyelembe vételére.

A fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonást igénylő mulasztást, vagy jogsértést a bejelentőnek nem okozott, megfelelő módon tevékenykedett, megfelelő határidőben terjesztette elő a felülvizsgálati kérelmet, és a földrajzi távolságra is figyelemmel a bejelentő és az ügyvéd közötti elektronikus úton való kapcsolattartás is megfelelőnek minősíthető. A fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tevékenysége során szabályszegést nem követett el.

Mindezekre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi tanács az eljárást megszüntette.

Jogerős: 2020.08.21.