Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 1-2019F 42-20191211 határozata

ügyvédi mulasztásról (ÜESZ 2.4)

A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa AN Megyei ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. február 5. napján 9 órakor megtartott, nem nyilvános ülésén, tárgyalás tartása nélkül, a tanács tagjainak egyhangú határozatával, meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy

AN .......................................... Kamarai Azonosító Száma ..........................................

Ügyvédi Igazolvány Száma: ..........................................

.......................................... Megyei Ügyvédi Kamara elnökségi tagja

iroda: ..........................................

tevékenységét: AN Ügyvédi Iroda tagjaként folytatja.

Anyja neve ..........................................

Született: ..........................................

Fegyelmi eljárás nem volt ellene

eljárás alá vont ügyvéd I. rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért

150.000 Ft, azaz Egyszázötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja. A pénzbírság végrehajtását egyévi határozott időre felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy végrehajtás esetén a kiszabott pénzbírságot, a végrehajtás elrendelésétől számított 15 napon belül fizessen meg a Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Xx Megyei Ügyvédi Kamara 10200050-46670643-00000000 sz. bankszámlájára, az fenti ügyszámra való hivatkozással.

A Fegyelmi Tanács kötelezi továbbá az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Fejér Megyei Ügyvédi Kamara OTP Banknál vezetett 11736006-20213936 sz. bankszámla számára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Indokolás

I. A AN Ügyvédi Iroda tagjaként végzi ügyvédi tevékenységét az eljárás alá vont ügyvéd. Az iroda másik tagja 1997 óta ügyvédi tevékenységét szünetelteti.

II. Az ügy tárgya:

.......................................... alatti lakos 2019. szeptember 9-én tett bejelentést a Xx Megyei Kamaránál.

2019. december 5-én a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke V/524/2019. számú elnöki határozattal az ügy lefolytatására a Fejér Megyei Kamara Fegyelmi Biztosát jelölte ki az ügy kivizsgálására, mivel az eljárás alá vont ügyvéd a Xx Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének tagja.

A kijelölése alapján a 2019. december 12. napján elrendelt és lefolytatott előzetes vizsgálat eredményeként a Fegyelmi Biztos 2020. január 7-én fegyelmi eljárást kezdeményezett, azért mert az ügyvéd a fellebbezést a határidő lejárta után egy nappal adta be a bíróságra, amelyet elkésettség okán a Szekszárdi Járásbíróság 2019. január 28-án elutasított, és a további jogorvoslati eljárások sem hoztak eredményt.

III. Tényállás:

.......................................... bejelentő a következő panasszal és kártérítési igénnyel fordult a Xx Megyei Ügyvédi Kamarához.

Férje, néhai .......................................... 2016-ban bekövetkezett halála után tulajdonjogi vitába került elhunyt férje fiával, akit szintén .......................................... hívnak.

Ügyvédhez, dr. AN .......................................... fordult, aki ismerve a helyzetét, arra bíztatta, hogy forduljon a bírósághoz. Két tárgyalás után megszületett egy bírói ítélet, ami őt is és az ügyvédet is megdöbbentette. Mivel az ítélettel egyikük sem értett egyet és az ügyvéd biztos volt benne, hogy az eredmény másodfokon megfordulna, elfogadták a javaslatát, hogy fellebbezzenek.

A bejelentő 2019. január 16-án jelentkezett az ügyvédi irodában, és kérte a fellebbezés elkészítését. A fellebbezési határidő 2019. január 17-én járt le. Az ítéletet a bejelentő - leánya e-mail címére küldve - 2019. január 2-án kapta meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést 2019. január 18-án - egy napot késve - küldte meg KAÜ rendszeren keresztül a bíróságra, ahol azt először a Szekszárdi Járásbíróság utasította el. 5.P.......................................... sorszámú végzésével 2019. január 28-án. AN 2019. február 20-án kelt fellebbezést nyújtott be, ahol igazolási kérelmet is előterjesztett. Előadta, hogy 2019. január 16- i és 17 -i napon lázas influenzás megbetegedése miatt mulasztott egy napot. A betegséget azonban orvosi igazolással bizonyítani nem tudta. A Szekszárdi Törvényszék az igazolási kérelmet elutasította, a Szekszárdi Járásbíróság fellebbezést elutasító végzését helyben hagyta 2019. április 15. napján. Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen a nyitva álló fellebbezési lehetőséget kihasználva a 2019. május 29-én fellebbezés nyújtott be az igazolási kérelem elfogadása, illetve a fellebbezés helyt adása érdekében a Pécsi Ítélőtáblához. Az Ítélőtábla végzésével a 2019. június 28-án a törvényszék végzését helybenhagyta. AN 2019. augusztus 30 kelt e-mailben tájékoztatta erről ügyfelét.

A 2019. szeptember 10-én kelt „tényállás kiegészítés” címet viselő irat szerint a megbízás megszűnt.

IV. Az eljárás alá vont előzetes vizsgálatban előterjesztett védekezése, bejelentő kérelme.

Az eljárás alá vont ügyvéd az előterjesztett igazoló jelentésében érdemi védekezést nem terjesztett elő, csupán annyi megjegyzést tett, hogy az ellene előterjesztett bejelentés abban a tekintetben nem helytálló, hogy a bekövetkezett eredménytelen fellebbezés miatt beállott helyzetben az együttműködést a bejelentővel megtagadta volna.

E körben előadta, hogy az üggyel kapcsolatban több alkalommal egyeztetett a bejelentővel és annak lányával, .........................................., így megütközést keltett benne, hogy 2019. szeptember 10-én előzetes egyeztetés nélkül jelent meg az irodában a bejelentő lánya, .......................................... , hogy a megbízás kerüljön lezárásra és kérte az ügy iratainak átadását, ami meg is történt. Megjegyzi, hogy .......................................... ezen alkalommal nem jelezte, hogy kárigénye lenne vele szemben.

A 2019. december 12. napján elrendelt előzetes vizsgálati felhívásra az eljárás alá vont ügyvéd részletes, az ügy előzményeit teljes mértékben feltáró iratanyagot csatolt. Ezek alapján kétségek kívül megállapítható, hogy a bejelentő felperesi ügyfele keresetét a Szekszárdi Járásbíróság 5.P. .......................................... számú ítéletével elutasította, amely elutasítás ellen benyújtott fellebbezését a Szekszárdi Járásbíróság elkésettség okán az 5.P. ........................................... számú végzésével elutasított. Ezen elutasító végzés ellen benyújtott fellebbezését a Szekszárdi Törvényszék, mint másodfokú bíróság a 12. Pkf. ........................................... sorszámú végzésével elutasította és az elsőfokú bíróság elutasító végzését helybenhagyta. Ez ellen az elutasító végzés ellen a Pécsi Ítélőtáblánál fellebbezést terjesztett elő, mely fellebbezés kapcsán fellebbezését a Pécsi Ítélőtábla Pkf. VI. ........................................... számú végzésével az elsőfokú bíróság fenti fellebbezést elutasító végzését helybenhagyta, így a keresetet elutasító ítélet jogerőre emelkedett.

A bejelentő az ügyvéd felelősségre vonása mellett, kárának megtérítését is kérte.

V. A Fegyelmi Biztos indítványa

AN ügyvéd megsértette az ÜESZ 5.4. pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott azzal, hogy az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság kiszabására tett indítványt.

VI. A Fegyelmi Tanács álláspontja

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2019. január 18-án az elkövetéskor és az elbírálásakor is az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) 1.4-1.5 pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség, az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, illetve a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény tekintetében legalább részben eredményes közvetítői eljárást folytattak.

Jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét az alapozza meg, hogy a fellebbezési határidőt egy nappal elmulasztotta.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az:

Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól, a továbbiakban ÜESZ 2.4. pontja: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével, - idézett jogszabályok, melyek megsértését megállapította a Fegyelmi Tanács, amellyel 1 rendbeli, gondatlanul elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

A Fegyelmi Tanács szerint a cselekmény az ÜESZ 2.4 pontjába ütközik. A Fegyelmi Biztos indítványa viszont ÜESZ 5.4 pontra hivatkozik, azaz: „Ügyvédhez méltatlan az a magatartás, amely már a megbízási szerződés létrehozása és tartalma körében rontja az ügyvédségbe vetett közbizalmat. Az általános szerződési feltétel nem lehet a Ptk. 6:102. § szerint tisztességtelen, és külön fel kell hívni a megbízó figyelmét az ügyvédi megbízás speciális rendelkezéseire, különösen az eredményfelelősség, a kárfelelősség, a megbízás megszüntetése körében alkalmazott kikötésekre.”

A jelen tényállás olyan ügyvédi mulasztás, amely gondatlan elkövetéssel valósult meg. A z ügyvédhez méltatlan magatartás szándékos elkövetés. Ezt meghaladóan, a megbízási szerződés létrehozásával és teljesítésének módjával ütközteti meg a közösséget. Jelen esetben az látszott, hogy a kolléga tisztességes alapos munkát végzett az ügyben. A határidő elmulasztása után pedig a káros következmények elhárítása érdekében komoly erőfeszítéseket tett, és bár eredményre nem vezetett, minden elkövetett, hogy a hibáját kijavítsa. Ez pedig az ügyvédségben vetett közbizalmat nem gyengíti.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b. pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította.

Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét elismerte, hogy a késedelem kimentése, az elutasított fellebbezés befogadása iránt minden törvényes eszközt igénybe vett. Ellene eddig fegyelmi eljárás nem volt folyamatban. A Fegyelmi Tanács figyelembe vette, hogy az ügyfél a fellebbezés elkészítésének igényével a határidő lejárta előtt egy nappal jelentkezett az ügyvédnél, nehezítve a fellebbezés határidőben történő benyújtását. További enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd 2020. február 4-én megállapodott. A megállapodás során a bejelentő kijelentette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbüntetését nem kéri. AN kártérítést vállalt, amellyel a bejelentő végleges kárigényét rendezettnek tekintette.

Súlyosító körülményként értékelte, hogy közel 400.000 Ft perköltség vonzata volt a mulasztásnak, mely a bejelentő terhén maradt.

A pénzbírság mértékét 1 millió forintban maximája az ügyvédi törvény. A pénzbírság mértékében kifejezésre juttatta a Fegyelmi Tanács, hogy a fellebbezési határidő elmulasztását súlyos mulasztásnak tekinti, a végrehajtás felfüggesztésében pedig értékelte az eljárás alá vont ügyvéd személyes körülményeit.

AN a részére megküldött felhívásra történt válaszában kérte a tárgyalás tartását. A Fegyelmi Tanács szerint ebben az eljárási formában meghozott döntés jogorvoslata a tárgyalást tartása, ezért ezt a kérést idő előttinek tekintette. Külön fel is hívja a figyelmét az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy amennyiben nem ért egyet a fegyelmi határozattal, annak jogorvoslataként ismételten kérje a tárgyalást tartását, ellenkező esetben a Tanács úgy tekinti, hogy jogorvoslattal élni nem kíván.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

Jogerős 2020. február 21-én, és az eljárási költség végrehajtható, a pénzbírság végrehajtása egy évre felfüggesztve.


  Vissza az oldal tetejére