Magyar

 

Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.42/2019. határozata

elévülésről, ügyvédi mulasztásról, megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztásáról

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. ..... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2019.11.08. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács

Dr. ..... ügyvéd ........................

- fegyelmi előzménye: F.41/2018 - pénzbírság -

eljárás alá vont személy felelősségét 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért a Fegyelmi Tanács

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetést szab ki vele szemben.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt arra, hogy 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11713005-20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, illetve a kamra elnöke az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett halasztó hatályú - fellebbezéssel élhet.

A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.

Indokolás

I.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás, az ügyfél panasza, az általa csatolt dokumentumok illetve az egyéb rendelkezésre álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Eljárás alá vont személy 2012.04.01. napja óta ügyvéd a Pest Megyei Ügyvédi Kamarában, fegyelmi előzménye a fejrészben megjelölt.

II.

............... (................ számalatti lakos) a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2019.04.24. napján érkezett panasz bejelentésében előadta, hogy 2013. február 1. napján megbízást adott az eljárás alá vont személy részére, hogy a .............. ő és Szolgáltató Betéti Társaság végelszámolása ügyében az illetékes cégbíróság előtt a jogi képviseletet ellássa. A társaság végelszámolásával kapcsolatos iratokat az eljárás alá vont ügyvéd elkészítette, de a cég törlésére az eljáró ügyvéd felróható mulasztása miatt nem került sor. 2016.04.20. napján a panaszos ismételten aláírta a fenti betéti társaság végelszámolásával kapcsolatos iratokat és meghatalmazta panaszolt ügyvédet a jogi teendők ellátásra és a jogutód nélküli megszüntetéssel kapcsolatos cégeljárásban való képviseletre. A végelszámolással kapcsolatos kérelem nem került benyújtásra az illetékes Cégbíróságra, így a cég törlésére sem kerülhetett sor. Az eljárás alá vont személy a végelszámolási eljárásokat - annak jogi részét - nem folytatta le teljeskörűen, így a panaszos cége még a panasz benyújtása időpontjában is létező cégként volt nyilvántartva. A panaszos a beadványában kifogásolja az eljárás alá vont személy fenti ügyekben való eljárását.

A panaszbejelentés alapján az előzetes vizsgálati eljárást a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Főbiztosa rendelte el 2019.04.29. napján. A panaszolt ügyvéd a vizsgálati eljárásban - felhívás ellenére - észrevételt, indítványt, nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt, azt utóbb a fegyelmi eljárás alatt pótolta.

Az előzetes vizsgálatot lezáró határozatban foglaltak szerint (2019.07.04) a fegyelmi biztos az Üttv. 123. § (1) bekezdés b) pontja alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett és 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését látta megalapozottnak, és indítványozta e határozatban az eljárás alá vont személlyel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását.

Az Üttv. 124. § (1) bekezdése alapján az előzetes vizsgálatot lezáró határozat megküldésre került a területi kamara elnökének, majd az Üttv. 125. § (1) bekezdése alapján a hivatkozott határozat és az ügy iratai kézbesítésre kerültek a Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke részére. Az Üttv. 125. § (2) bek.-ben foglaltak szerint a Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke az iratok érkezésétől számított nyolc napon belül kijelölte az eljáró elsőfokú fegyelmi tanácsot és annak elnökét, és a határozatot az ügy irataival együtt továbbította a Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke részére.

A fegyelmi eljárás elrendeléséről a Kamara Elnöke 2019.07.11-én értesítette a panasz bejelentőt.

III.

A fegyelmi eljárásban megállapított tényállás alapját a panaszos által csatolt dokumentumok -így különösen: panaszolt ügyvéd által készített okiratok, az eljáró bíróságok végzései, közzétételi hirdetmények, a panaszolt ügyvéd által előterjesztett beadvány, az általa csatolt iratok, cégmásolat és a fegyelmi biztos határozata képezték.

A Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint 2013. február 1. napján a panaszos megbízása alapján az eljárás alá vont személy elkészítette a ............... Hírközlő és Szolgáltató Betéti Társaság végelszámolása megindításával - mint egyszerűsített végelszámolás - kapcsolatos iratokat. A hatályos jogszabályok szerinti hirdetmény is megjelent, a változás bejegyzési kérelem a ................ Törvényszék Cégbíróságára benyújtásra került. A benyújtás során a törléshez szükséges NAV irat nem állt rendelkezésre, annak csatolására a Cégbíróság hiánypótlási felhívást adott ki. A hiánypótlási határidő eredménytelenül telt el, így a Cégbíróság a változás bejegyzési kérelmet a 2013.08.12. napján kelt határozattal elutasította, mely határozat 2013.09.23. napján lett jogerős. Panaszolt ügyvéd előadta, hogy a társaság könyvelőjével egyeztetett, de a hiánypótlási határidő lejártát követően, 2013. augusztus 30 napján kapta kézhez azt a NAV igazolást, mely a végelszámolás befejezésének és a cég törlésének feltétele lett volna. Előadta, hogy fellebbezésre sem volt módja, mivel a hiánypótlási végzés kézhezvételéhez képest a 15 napos fellebbezési határidő is letelt. Eljárás alá vont személy a panaszossal vagy a társaság könyvelőjével történt levelezését csatolni nem tudta, az üggyel kapcsolatban megbízási szerződés nem készült, illetve olyan irat sem került csatolásra, mely alátámasztotta volna, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az elutasítás tényéről a panaszost értesítette.

Ezt követően 2016. március 16. napján a panaszos felszólítást küldött eljárás alá vont személynek, hogy a végelszámolás befejezése érdekében járjon el. 2016. április 20. napján a ............. Hírközlő és Szolgáltató Betéti Társaság végelszámolása megindításával összefüggő iratok ismételten elkészültek egyszerűsített végelszámolással történő megszüntetéssel. Az eljárással kapcsolatban felmerülő költséget az eljárás alá vont személy viselte. Az iratokat panaszolt ügyvéd az illetékes Cégbírósághoz nem nyújtotta be, mivel aktualizált mérleg nem állt a rendelkezésére. Eljárás alá vont személy a panaszossal vagy a társság könyvelőjével történt levelezését ezzel az eljárással összefüggésben sem csatolta, az üggyel kapcsolatban megbízási szerződés nem készült.

A Fegyelmi Tanács a céginformációs rendszerből lekért cégmásolat alapján megállapította, hogy a fenti társaságot 2019.05.15. napi végelszámolási kezdő időponttal és 2019.11.04. napi záró időponttal törölték.

IV.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítására tett javaslatot. 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetéseként jelölte meg azt, hogy a panaszos résztulajdonát képező betéti társaság végelszámolása nem fejeződött be az eljárás alá vont személy mulasztása okán, további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósít meg álláspontja szerint az a magatartás, hogy a vizsgálati eljárásban az üggyel kapcsolatban iratcsatolási kötelezettségének a panaszolt ügyvéd nem tett eleget.

A fegyelmi biztos határozatában kifejtette, hogy bár az ügyvédi megbízásra 2013. évben került sor, azonban a fegyelmi felelősségre vonhatóság az Üttv. 112. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem évült el. Ezen jogszabályhely alapján ugyanis az elévülés kezdő napja a jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor ez a jogellenes állapot megszűnt. A jogellenes állapot jelen esetben az, hogy a panaszolt ügyvéd megbízása ellenére nem teljesítette a megbízásban megjelölteket, nevezetesen a panaszos által résztulajdonolt és ügyvezetett gazdasági társaság végelszámolásával kapcsolatos iratokat nem csatolta a ............... Törvényszék Cégbírósága felé. A mulasztása miatt a betéti társaság végelszámolásával kapcsolatos eljárást a cégbíróság jogerősen megszűntette, azaz a jogellenes állapot, a megbízás nem teljesítése a határozathozatal időpontjában is fennáll.

V.

Az ügyben eljáró Fegyelmi Tanács két ízben tartott tárgyalást, a 2019. szeptember 13. napján kelt tárgyaláson - megjelenését kimentve - az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, úgyszintén szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a 2019. november 8. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson. A 2019. szeptember 13. napján lefolytatott fegyelmi tárgyaláson megjelent a panaszos, aki személyes nyilatkozatában fenntartotta az addig a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott írásbeli nyilatkozatait.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a fegyelmi eljárás folyamatba léte alatt az eljárás alá vont személy az üggyel kapcsolatban írásban nyilatkozatot tett és mind a 2013 évi, mind a 2016 évi végelszámolással kapcsolatban iratokat csatolt, mely iratok megegyeztek a panaszos által is csatolt dokumentumokkal és kimentette azon mulasztását, hogy a vizsgálati eljárásában nem csatolt iratokat.

A 2019. november 8 napján megtartott tárgyaláson a fegyelmi biztos az indítványát - figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás folyamatban léte alatt jelentést terjesztett elő, valamint az üggyel kapcsolatos iratokat csatolta - módosította és 1. rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését látta megállapíthatónak, és e körben kérte a fegyelmi büntetés kiszabását a Fegyelmi Tanácstól.

VI.

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint:

Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 108. § szerint:

A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések a következők:

a) írásbeli megrovás

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (3) bek. szerint:

Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 39. § (3) bek. szerint:

A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (ÜESZ) Preambulum g) pontja szerint az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei közé tartozik többek között az ügyvéd szakmai hozzáértése.

Az ÜESZ további rendelkezései szerint:

2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

13.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója

a) nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő,

12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat ..... köteles becsatolni.

Az Üttv. 29. § (1) és (2) bek. szerint:

A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.

A Ctv. 115/A. § (1) bek. c) pontja szerint:

Az egyszerűsített végelszámolás helyett a cég köteles a végelszámolásra vonatkozó általános szabályok szerint eljárni, ha az egyszerűsített végelszámolás lefolytatására nyitva álló határidő egyébként eltelt.

Az Üttv. 112. § (2) bek. szerint:

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja a jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt.

A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos tárgyaláson módosított indítványával, miszerint panaszolt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el:

A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács tényként állapítja meg, hogy a panaszos által vezetett és részben tulajdonolt ........... Hírközlő és Szolgáltató Betéti Társaság végelszámolással történt megszüntetésére vonatkozóan 2013. február 1. napján az eljárás alá vont személlyel szóbeli ügyvédi megbízási szerződés jött létre. Ezt követően a panaszos írásbeli felszólítását követően a 2016. április 20. napján a végelszámolás lefolytatása érdekében ismételten elkészítette panaszolt ügyvéd a megszüntetéshez szükséges iratokat, melyek nem kerültek beadásra a Cégbíróságra. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem vehető figyelembe az a védekezése panaszolt ügyvédnek, hogy az első alkalommal a NAV igazolás, a második alkalommal az aktualizált mérleg hiánya hiúsította meg a végelszámolás befejezését. A rendelkezésre álló iratokból kétség kívül megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mindkét alkalommal a panaszos cégét egyszerűsített végelszámolással történő megszüntetéssel kívánta megszüntetni, és így a jogutód nélküli megszűnést kérni.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, a hatályos cégtörvény kimondja, hogy az egyszerűsített végelszámolás esetén, ha az a megadott határidőn belül bármely okból nem fejeződhet be, a végelszámolás általános szabályaira kell áttérnie a gazdálkodó szervezetnek, és így az általános szabályok szerinti végelszámolás lefolytatása mellett kell kérnie a megszűnését és törlését. Az iratok alapján megállapítható, hogy a panaszolt ügyvéd nem kérte az általános szabályok szerinti végelszámolási eljárásra való áttérést, továbbá ismételten sem adta be az iratokat akkor, amikor már a saját előadása szerint is a törléshez szükséges valamennyi irat a rendelkezésére állt. Tényként állapítható meg az is, hogy írásbeli megbízási szerződés nem jött létre.

Az elévülés körében a Fegyelmi Tanács osztja a Fegyelmi Biztos Üttv. 112. § (2) bek.-re alapított hivatkozását, melynek értelmében az eljárás alá vont személy által elkövetett magatartás tekintetében az elévülés nem állapítható meg.

Eljárás alá vont személy azzal a magatartásával, hogy írásbeli megbízási szerződés nélkül két alkalommal is egyszerűsített végelszámolással történő jogutód nélküli megszűnéssel kapcsolatos iratokat készített, amik alapján a cég nem került törlésre, az iratokat nem adta be ismételten akkor, amikor már minden dokumentuma rendelkezésre állt, illetve a végelszámolás általános szabályaira nem tért át, megszegte a fentebb hivatkozott, Üttv. 1. § (3) bek.-ben, az Üttv. 39. § (3) bek.-ben, az Üttv. 29. § (1) és (2) bek.-ben és az Etikai Kódex 2.1., 2.2., 13.3. a) pontjaiban rögzített, az ügyvédi hivatás gyakorlásával összefüggő magatartási szabályokat és gondossági eljárás követelményét, így magatartása alapot adhatott arra, hogy a panaszos bizalma az ügyvédben és az ügyvédségben megrendüljön: ezzel panaszolt ügyvéd 1 rendbeli, folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy eljárás alá vont személy a 2016. évi végelszámolási eljárásban a kiadásokat saját költségén fedezte. Enyhítő körülményként vette figyelembe továbbá, hogy a panasz beadását követően a céget - ugyan nem a panaszolt ügyvéd közreműködése mellett - de törölték a cégnyilvántartásból, ill. enyhítő körülmény a hosszabb idő eltelte.

Súlyosító körülményként értékelte, hogy a panaszlott ügyvédnek van fegyelmi előzménye. Mindezeket együttesen értékelve jutott arra a következtetésre az eljáró Fegyelmi Tanács, hogy az adott ügyben az eljárás alá vont ügyvéddel szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § (1) bekezdése teszi lehetővé, míg a fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére vonatkozó kötelezés az Üttv. 142. § (2)-(3) bek.-en és a FE 40.2. a) pontján alapul.

Záradék:

A határozat 2020. 01. 02. napján jogerős és végrehajtható.