Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Regionális Fegyelmi Tanácsa DRFB-49/2019. (P26/2019) határozata

ügyvédi tevékenység jogosulatlan végzéséről, jogszabályok megtartásáról, ügyfél érdekeivel ellentétes magatartás tanúsításáról, ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenység gyakorlásáról, beadványok jogi megalapozottságának hiányáról, ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetéséről

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] debreceni eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ellen [PANASZOS] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban - a 2020. január 10. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen - meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] (KASZ: [...]; lakcíme: [...]) eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vétkes 6 (hat) rendbeli szándékos amelyből 2 rb.-t folytatólagosan valósított meg és 1 (egy) rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében, ezért

ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés

fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek időtartama 3 (három) év, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

Az ügyvédjelölti tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséről nem szükséges rendelkezni tekintettel arra, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt kérte a nyilvántartásból való törlését, így jelenleg nem jogosult ügyvédjelölti tevékenységet folytatni.

A kamarai igazolvány Debreceni Ügyvédi Kamarának történő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belüli leadásáról nem szükséges rendelkezni arra tekintettel, hogy arra az ügyvédjelölti nyilvántartásból való törlését követően sor került.

Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008-20011363 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró fegyelmi tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott, a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I. Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt személyi körülményeire vonatkozó adatok

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyvédjelölti pozíciót töltött be az alábbi ügyvédeknél/ügyvédi irodáknál:

- [...]

- [...]

- [...]

- [...]

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt [...] napi hatállyal kérte az ügyvédjelölti nyilvántartásból való törlését.

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt [...]. A Debreceni Ügyvédi Kamara nyilvántartása szerint ellene fegyelmi eljárás a korábbiakban nem indult.

II. A fegyelmi eljárás adatai, rendelkezésre álló bizonyítékok

[PANASZOS] bejelentő 2019. május 10. napján kelt beadvánnyal fordult a Debreceni Ügyvédi Kamarához, amelyben dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] volt ügyvédjelölt kötelességszegését kifogásolta.

A bejelentő panaszában (1. sz. irat) előadta, hogy 2017. év második felében többször olvasott a Facebook-on olyan bejegyzéseket, hogy „a devizahitelesek megmentéséért dolgoznak.”. Neki is van két hitele, ami már végrehajtás alatt áll. A kapcsolatot felvette a csoporttal és személyes találkozáson megjelent. Ezután megbízási szerződést kötöttek életviteli tanácsadásra az [CÉG 1] között.

Ezt követően ügyvédi időpontot kapott 2017. december 15. napjának 10 órájára dr. [ÜGYVÉDJELÖLT]hoz. Dr. [ÜGYVÉDJELÖLT]nak átadta a pénzintézetekkel kötött szerződéseket, közjegyzői okiratokat, a szerződések felmondását igazoló közjegyzői okiratokat, a végrehajtás elrendelésével kapcsolatos bírósági és végrehajtói okiratokat. Több alkalommal kért ki igazolásokat, amiket rendszeresen postai úton továbbított dr. [ÜGYVÉDJELÖLT]nak. Minden olyan hivatalos papírra, amelyre szükség volt ahhoz, hogy végrehajtás felfüggesztését, ill. megszüntetését kérjék a [JÁRÁSBÍRÓSÁG]tól azokat átadta a panaszoltnak személyesen, ill. postai úton. Mivel minden okirat a rendelkezésére állt, a panaszolt azt közölte a bejelentővel, 2018. augusztusában, hogy a keresetet beadta a [JÁRÁSBÍRÓSÁG]ra. Rendszeresen érdeklődött a bejelentő telefonon az „ügyvéd úrtól” a beadott keresete miatt, de mindig volt valami magyarázat, hogy miért nem foglalkozik a bíróság még az ügyével.

2019. február 15-én személyesen találkoztak Budapesten. Itt a panaszolt újabb jövedelem és vagyonnyilatkozatot kért tőle, illetve aláírt egy A4-es papírt, amin egy név szerepelt, amivel kapcsolatban a panaszolt azt mondta, hogy erre azért van szükség, ha ő nem elérhető, akkor a kollégáját tudja hívni, aki mindent tud az ügyéről.

2019. március 28-án újabb személyes találkozás történt, ahol rákérdeztek a lányával, hogy be van-e adva a kereset a bíróságra és panaszolt határozottan állította, hogy igen. A bejelentő telefonon érdeklődött a [JÁRÁSBÍRÓSÁG]on, de ilyen kereset nem volt beadva. Utána még kétszer sikerült telefonon beszélnie az ügyvéd úrral. Mind a kétszer rákérdezett, hogy beadta-e a keresetet, a válasz mind a kétszer határozott igen volt, de a bejelentő már tudta, hogy ez nem igaz. Utána számára már elérhetetlenné vált a panaszolt.

A bejelentő ezután nézte meg, hogy dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] a Debreceni Ügyvédi Kamara listájában szerepel-e, mint ügyvéd. Ott nem találta meg, csak az ügyvédjelöltek listájában szerepelt. Soha senki nem mondta a bejelentőnek, hogy a panaszolt ügyvédjelölt nem hivatalos ügyvéd. A bejelentőnek egyik ügyvédi irodával sem volt megbízási szerződése.

2019. április 23-án írt a panaszoltnak levelet, melyben kérte, hogy az ügyével kapcsolatos összes hivatalos papírokat szíveskedjék postafordultával visszaküldeni, és három napon belül utalja vissza bankszámlájára az eddig jogosulatlanul felvett 260.000 Ft-ot.

2019. május 02-án a panaszolt többször keresete, de a bejelentő nem beszélt vele. 2019. május 06-án is telefonált a bíróságra, még akkor sem érkezett meg a kereset. Hangsúlyozta ahhoz, hogy valóságban is be tudja adni a keresetét a bírósághoz, ahhoz szüksége van arra, hogy a panaszolt visszautalja a jogtalanul felvett munkadíjat, és jogtalanul magánál tartott hivatalos papírjait. Kijelentette, hogy a panaszoltnak már az első alkalommal mondania kellett volna, hogy ő csak jogász, tanácsot adhat, de mint ügyvéd nem járhat el az ügyében.

Előadta továbbá, hogy 2019. május 9-én ismét kereste a panaszolt volt ügyvédjelölt telefonon, írt üzenetet, hogy a levele tele van pontatlansággal. A kereset be van adva a [JÁRÁSBÍRÓSÁG]ra [...]/2019. számon van folyamatban, [...] a bíró. A keresetet 2019. április 30-án adták postára, annak ellenére, hogy 2019. április 25-én átvették a levelét, amelyben kérte, hogy minden hivatalos iratát, szerződéseket, közjegyzői okiratokat stb. küldjön vissza, mert nem kívánja panaszolttal folytatni az ügye intézését. A bejelentő nem látta a beadványt, mielőtt a bíróságra küldte a panaszolt ügyvédjelölt.

A bejelentő hangsúlyozta, hogy a panaszolt kihasználta elkeseredettségét, kiszolgáltatottságát, visszaélt a bizalmával, tévedésbe ejtette és tévedésben tartotta.

A panaszhoz csatolásra került a [JÁRÁSBÍRÓSÁG] részére megküldött permegszüntetési kérelem (1/1. sz. irat), az [CÉG 1]-vel megkötött megbízási szerződés (1/2. sz. irat), felmondó levél és tértivevény 2019. április 25. napi átvétellel (1/3. sz. irat), [TANÚ 1] által aláírt készpénz átvételi elismervény (1/4. sz. irat), [CÉG 2]. készpénz átvételi elismervénye (1/5. sz. irat), [CÉG 2] által [...] számon kiállított számla (1/6. sz. irat), feladóvevény és tértivevény (1/7. sz. irat), 2 db feladóvevény (1/8. sz. irat) és további 2 db feladóvevény (1/9. sz. irat).

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte a DÜK-50026/2019-1 iktatószámú 2019. május 23. napján kelt határozatával (2. sz. irat). A Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöke a DÜK-50026/2019-3 iktatószámú 2019. május 23. napján kelt levelében tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről (3. sz. irat).

A bejelentő 2019. május 26. napján kiegészítette panaszát (4. sz. irat), mely szerint a panaszolt beadta keresetét a [JÁRÁSBÍRÓSÁG]ra. A per tárgya devizakölcsön szerződés, tisztességtelen feltételek megállapítása. A keresetet a bejelentő nevében adta be, az aláírása szerepel a beadványon, de állítása szerint azt nem ő írta alá. A beadványra az aláírások színes fénymásolóval fénymásolták rá. A tanuk aláírása kék tollal történt, de az aláíráson látszik, hogy az fénymásolat. Jelezte, hogy a felvett pénzt is az iratait még mindig nem kapta vissza.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2019. június 5. napján érkezett, de 2018. május 30-án kelt igazoló jelentésében (5. sz. irat) előadta, hogy [PANASZOS]t személyesen nem ismerte, hanem egy, a pénzügyi tanácsadó cégünk partnere az [CÉG 1]. ajánlotta a cégüket, hogy segítsenek neki, mert devizahitele van, és egy megtévesztés útján vetetett fel vele devizahitelt egy [SZEMÉLY 1] nevű csaló a cégén keresztül.

Előadta továbbá, hogy több mint 10 éve, azaz [...]-án alapítottak a feleségével, és később a 2 felnőtt fia aktív részvételével egy pénzügyi tanácsadó céget [CÉG 2] néven (továbbiakban: kft), aminek a fő tevékenységi köre a devizahiteles tanácsadás.

Az indulás óta, mindenféle PSZÁF majd később MNB vizsgát letettek, és minden olyan tanfolyamot és képzést elvégeztek, ami szükséges ahhoz, hogy a devizahiteleseknek segíteni tudjanak tanácsadással és rendelkeznek minden olyan engedéllyel, ami e tevékenység végzéséhez szükséges.

Az [CÉG 1]-vel a cégük 2016-ban kötött szerződést, hogy segítsenek tanácsadással az ügyfeleiknek, így ajánlotta az irodájukat [TANÚ 1] kolléganőjük [PANASZOS]nak, hogy segítsenek neki, mert elég szokatlan az ügye és segítségre szorul.

[PANASZOS]val 2017. december 15-én találkoztak az [CÉG 1] Budapest, [...] utcai Irodájában. Ott elmondta a problémáját és a panaszolt ügyvéd ellátta megfelelő nyomtatványokkal. Kérte, hogy segítsen egy per előkészítésében, hogy a szerződés érvénytelensége címén pert indíthasson. A bejelentő 2017. december 20-án megfizetett a tanácsadásért és a per előkészítésért 50.000 Ft-ot a [CÉG 2] számlájára. 2017. december 15-én átadott a bejelentőnek személyesen a per előkészítéséhez szükséges keresetlevél formanyomtatványt és 2018. február 26-án postán elküldött egy költségmentességi nyomtatványt. Ezt megelőzően azért nem került a kereset benyújtásra a panaszos nevében, mert a büntető ügy eredményét várta. A bejelentő ezt követően jelezte, hogy véget ért a büntető per és ekkor, azaz 2019. február 15-én ismét találkoztak, majd 2019. március 28-án volt ismét egy utolsó egyeztetés, ahol már egyértelmű volt, hogy minden akadály elhárult az elől, hogy a C-118/17 számú Európai Bírósági ítélet alapján, egy új keresetet nyújtsanak be a bíróságra. Ezen két találkozás alkalmával a panaszos a cég részére 20-20.000 Ft tanácsadási díjat fizetett meg. 2019. április 30-án sikerült összeállítani a devizahitel szerződés tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó keresetet az általa megküldött mellékletekkel együtt. A kereset 2019. április 30-án került benyújtásra a [JÁRÁSBÍRÓSÁG]ra, érkeztetve a [...]/2019 számra került. Ezt követően az előzetes vizsgálat anyagából értesült róla, hogy a bejelentő visszavonta a keresetét.

Előadta továbbá, hogy tekintettel arra, hogy a [CÉG 2]nek nem az ügyvezetője, így a kft. megbízottjaként segített a panaszosnak. Emiatt nem érti, hogy miért az ügyvédi kamaránál tett panaszt a bejelentő, amikor a cég kiegészítő pénzügyi tevékenységének felügyeleti szerve a Nemzeti Bank.

Előadta, hogy a kora miatt gondolta azt a bejelentő, hogy ő ügyvéd. A bemutatkozáskor is a pénzügyi tanácsadó cég jogászaként mutatkozott be, céges névjegykártyát adott, amint az szerepel, hogy jogász, így nem érti, hogy miért gondolta a bejelentő, hogy ügyvéd, amikor ő soha nem mondott még hasonlót sem.

Előadta, hogy a cég tagjaival egyeztetve - miután érzékelték a bejelentő elégedetlenségét, keresték a megoldást, és a munkadíj egy részét hajlandó lett volna a cég visszatéríteni, azonban ekkor [PANASZOS] már sem őt sem a céget, sem pedig [TANÚ 1]t nem kereste. A cég felajánlotta, hogy a tanácsadási díjakat mérsékli, egy elszámolás és megbeszélés mellett, de erre még válasz a bejelentő részéről a mai napig sem érkezett.

Kijelentette, hogy a devizahites tanácsadással kapcsolatos céges tevékenységnek sem a [ÜGYVÉD 1], sem [ÜGYVÉD 2] ügyvédi irodához nincs köze.

A panaszolt az igazoló jelentéséhez csatolta a kitöltött keresetlevél formanyomtatványt (5/1. sz. irat), az [CÉG 3]. és a [CÉG 4] között létrejött zárt végű lízingszerződést (5/2. sz. irat), [KÖZJEGYZŐ 1] közjegyző [...]/2006 sz. közjegyzői iratát (5/3. sz. irat), [KÖZJEGYZŐ 2] [...]/2007 sz. közjegyzői iratát (5/4. sz. irat), [KÖZJEGYZŐ 3] [...]/2007 sz. közjegyzői iratát (5/5. sz. irat), [KÖZJEGYZŐ 4] közjegyző [...]/2007 sz. közjegyzői iratát, a [SZEMÉLY 1] elleni büntetőeljárás harmadfokú döntését (5/7. sz. irat), [SZEMÉLY 1] elleni büntetőeljárás első fokú ítéletét (5/8. sz. irat), [PANASZOS]nak [ÜGYVÉD 3] ügyvéd részére adott meghatalmazását (5/9. sz. irat), [SZEMÉLY 1] elleni büntetőeljárás másodfokú ítéletét (5/10. sz. irat.)

A fegyelmi biztos a DÜK-50026/2019-5 iktatószámú 2019. június 21. napján kelt levelében (6. sz. irat) felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet nyilatkozattételre a céggel kapcsolatos kérdésekben, az iratok visszaküldésével kapcsolatban, valamint továbbította részére a bejelentő panasz-kiegészítését (4. sz. irat).

A fegyelmi biztos felhívására a panaszolt megküldte a 2019. július 3. napján kelt nyilatkozatát (7. sz. irat). Az irathoz csatolta a névjegykártyáit (7/1. sz. irat), feladóvevényt (7/2. sz. irat), a bejelentőtől egy beszámoló-részletet (7/3. sz. irat), a kft. aláírás-mintáját (7/4. sz. irat) és a kft megbízottjaként csatolta a Pénzügyi tanácsadó cégük cégkivonatát (7/5. sz. irat).

Előadta, hogy a cégen belül a mellékletként csatolt megbízási szerződés alapján, mint megbízott lát el tanácsadói feladatokat, ha az ügyfelek igénylik. Ismételten előadta, hogy a bemutatkozáskor is a pénzügyi tanácsadó cég jogászaként mutatkozott be, és a csatolt céges névjegykártyát adta át a bejelentőnek. Álláspontja szerint bejelentő most őt okolja azért, hogy őt becsapta [SZEMÉLY 1] azelőtt, mielőtt egyáltalán megismerkedtek volna. A [SZEMÉLY 1] féle csalás ügyével kapcsolatban, az ügy könnyebb érthetősége érdekében, mellékelt egy beszámolót, amelyet a bejelentő bocsátott a rendelkezésére.

A bejelentő 2019. május 24-én kelt e-mail üzeneteiben megfogalmazott - álláspontja szerint alaptalan - vádaskodásaival kapcsolatban előadta, hogy az aláírásra Budapesten, a [...] utca 31 szám I. emeleti irodában került sor, ahol [PANASZOS] és [SZEMÉLY 2] személyesen írták alá a kereset utolsó oldalát, tanúk jelenlétében, előtte. Nem érti, hogy miért lett volna szükség másolásra, amikor azt a bejelentő maga és lánya személyesen írtak alá. Hangsúlyozta, hogy a kereset utolsó oldalát, személyesen írta alá [PANASZOS] és [SZEMÉLY 2], [PANASZOS] kérésére 2019. április 30-án benyújtásra került a [JÁRÁSBÍRÓSÁG]ra [...]/2019 számon [...] bíró úr tanácsához az érvénytelenségi kereset.

Ezt követően az előzetes vizsgálat anyagából értesült róla, hogy [PANASZOS] visszavonta a keresetét. A [JÁRÁSBÍRÓSÁG] az eredeti példányokat természetesen nem fogja visszaadni, így Ő már csak másolatokat kaphat vissza, az eredeti benyújtott keresetet nem kaphatja vissza.

A cég tagjaival egyeztetve miután érzékelték [PANASZOS] elégedetlenségét, keresték a megoldást, azonban ekkor [PANASZOS] már sem őt, sem a céget, sem pedig [TANÚ 1]t nem kereste, és a telefonjainkat sem veszi fel, illetve az üzeneteinkre sem válaszol.

A cég a tanácsadási díjról, 2018. február 26-án számlát állított ki, és ezt a számlát azon a napon ajánlottan kipostáztak a címére, amit a bejelentő átvett. A cég a tanácsadáshoz [PANASZOS] által átadott valamennyi okiratot 2019. július 5-én tértivevényes levélként megküldte a bejelentő részére.

A fegyelmi biztos a DÜK-50026/2019-7 iktatószámú 2019. július 9. napján kelt levelében (8. sz. irat) felhívta az Eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet nyilatkozattételre az iratok visszaküldésével kapcsolatban, valamint felhívta a megbízási szerződés csatolására.

Az Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2019. július 15. napján kelt nyilatkozatához (9. sz. irat) mellékelve csatolta a közte és a Kft között létrejött megbízási szerződést (9/1. sz. irat), az iratok visszaküldését igazoló feladóvevényt (9/2. sz. irat) és az iratlistát (9/3. sz. alatt csatolva).

A fegyelmi biztos a DÜK-50026/2019-9 iktatószámú 2019. július 18. napján kelt levelében (10. sz. irat) felhívta a bejelentőt nyilatkozattételre az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyvédi, vagy ügyvédjelölti bemutatkozásával kapcsolatban, a perben való ügyvédi képviselettel kapcsolatos megállapodással kapcsolatban, valamint kérte, hogy csatolja a perrel kapcsolatos megbízási szerződést.

Időközben az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nyilatkozatot terjesztett elő (11. sz. irat), melyben csatolta az iratok átvételét igazoló tértivevényt (11/1. sz. irat).

A bejelentő a fegyelmi biztos felhívására 2019. augusztus 6. napján e-mailben (12. sz. irat) csatolta a [TANÚ 1]val és [ÜGYVÉDJELÖLT]val kapcsolatos Messenger-üzenet váltásokat (12/1-12/5. sz. iratok).

A bejelentő 2019. augusztus 7. napi keltezéssel megküldött levelében (13. sz. irat) ismételten előadta, hogy 2017. december 7-én találkozott először [TANÚ 1]vel. A Facebook-on hirdetések jelentek meg, hogy a devizahitelesek megmentéséért dolgoznak. Mivel neki is van végrehajtás alatt álló 2 db devizahitele, ezért jelentkezett. Budapesten a [...] u. 2. szám alatt találkoztak. Elmondta a problémáját, hogy a végrehajtás alatt álló devizahitele felfüggesztését, ill. megszüntetését kémé tőlük, és nem életviteli tanácsadásra jelentkezik. [TANÚ 1] biztosította arról, hogy nem életviteli tanácsadást fog kapni, hanem ügyvédi segítséget a devizahitelei megoldásában. Kapott tőle egy papírt, melyre felírta, hogy az ügyvédi időpont „2017. december 15. 10 óra, dr. [ÜGYVÉDJELÖLT], itt helyben.” 2017. december 15-én 10 órára megérkeztek a megbeszélt időpontra, egy középkorú férfi fogadta őket, és mondta, hogy az ügyvéd úr úton van, de kicsit késik a közlekedés miatt. Kijelentette, hogy határozottan emlékszik és a lánya is vele volt, hogy ügyvéd úrnak nevezte a késésben lévő, panaszolt ügyvédjelöltet. Szerinte a panaszolt ügyvédként mutatkozott be, mert ha ő azt mondja, hogy ő jogász, vagy ügyvédjelölt, akkor ő nem kéri a segítségét, mert tudta, hogy az ügyében ügyvéd járhat el, és a [TANÚ 1] azt ígérte, hogy ügyvédi segítséget fog kapni. Megbeszélésük alatt aláíratott egy megbízási szerződést velük, és kiemelte a sikerdíjat. Feltűnt, hogy a sikerdíjat többször is szóba hozta. Ebből a szerződésből ők nem kaptak másolatot. Megbeszélték, hogy végig képviselni fogja őket a bíróságon, míg az ügy le nem zárul, ha szükség lesz rá a fellebbezésnél is tovább képviseli. Ezt úgy oldották volna meg, hogy a tárgyalás napjára meghirdeti a panaszolt ügyvédjelölt az utat Budapest és Debrecen között. Az utasok kifizetik az utat Debrecen és Budapest között, így nekik ezért az útért nem kell fizetniük, csak Budapest-[...] és a vissza útiköltséget kell megfizetniük, és a tárgyalás idejére az óradíjat. Ilyen feltételek mellett tudták vállalni, hogy képviselje őket a bíróságon. A sikerdíjat minden személyes találkozásuknál emlegette a panaszolt. Mivel bűncselekményt követtek el ellenük ezért ajánlotta azt is, hogy adjanak be kártérítési pert, amelyben szintén a panaszolt képviselte volna őket. Azt mondta, hogy tud engedményt adni, mivel már van folyamatban ügyük és várható a sikerdíj is. Ezt nem kérték, ezért a következő ajánlata perújrafelvétel volt. Itt is a panaszolt képviselte volna és a sikerdíj fejében kedvezményt kaptak volna. Ezt sem kérték. Kaptak névjegykártyát, de csak akkor, mikor már pakolták össze a papírjaikat. Mivel úgy beszélt velük, mint egy ügyvéd, fel sem tűnt, hogy jogász van a névjegykártyára írva. Ő pedig nem mondta, hogy nem ügyvéd és azt sem, hogy ügyvédjelölt. A bejelentő 2019. április vége felé tudta meg, hogy nem ügyvéd a panaszolt, hanem csak ügyvédjelölt. Személyes találkozásaiknál folyamatosan arról beszélt, mesélt a panaszolt volt ügyvédjelölt, hogy milyen sikereket ért el a bírósági tárgyalásokon.

A bejelentő előadta továbbá, hogy most már tudja, hogy kellett volna lenni olyan szerződésnek, amelyen rajta van, mint ügyvéd a száraz és nedves pecsétje. Mivel neki nincs ilyen pecsétje, ezért nincs ilyen szerződésük sem. Azzal az ügyvédi irodával sincs megbízási szerződése, ahol panaszolt volt ügyvédjelölt az ügyvédi gyakorlatát végzi. Ha telefonon kereste a panaszolt ügyvédet és az irodában vette fel valaki, akkor mindig az volt a válasz, hogy az ügyvéd úr tárgyaláson van, vagy vannak nála, most nem tud beszélni stb. De mindig ügyvéd úrnak szólították.

Az e-mailen megküldött Messenger-en folytatott levelezésükben [TANÚ 1] minden üzenetében ügyvéd urat ír, illetve a bejelentő üzenetében ügyvéd úrnak szólította, amelyet a panaszolt ügyvédjelölt soha nem javított ki, nem jelezte, hogy ő nem ügyvéd.

A fegyelmi biztos a DÜK-50026/2019-14 iktatószámú 2019. szeptember 9. napján kelt határozatában (15. sz. irat) a panaszolt ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az Üttv. 107. § a) és b) pontban meghatározott 6 rendbeli fegyelmi vétséget valósított meg, amelyből kettő folytatólagos. Fegyelmi biztos a DÜK-50026/2019-15 iktatószámú 2019. szeptember 9. napján kelt levelében (16. sz. irat) tájékoztatta panaszost fegyelmi eljárás kezdeményezéséről. Ez követően kijelölésre került a fegyelmi tanács (17. sz. irat), kitűzésre került a tárgyalás, melyre a felek idézésre kerültek (18. sz. irat).

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2019. szeptember 23. napján indítványt terjesztett elő (19. sz. irat) az idézésben foglalt felhívásra, melyben kérte tanúként meghallgatni [TANÚ 1]t és [TANÚ 2]t.

Ezt követően a fegyelmi tanács elnöke megkereste a Pest Megyei Ügyvédi Kamarát [TANÚ 1] tanúkénti meghallgatása ügyében (20. sz. irat). A Pest Megyei Ügyvédi Kamara jegyzőkönyve (21. sz. irat) szerint [TANÚ 1] a meghallgatáson nem jelent meg, levelet küldött a kamarának, miszerint megjelenni nem tud, de írásban válaszol a kérdésekre. A tárgyalásra idézésre került tanúként [TANÚ 3] (22. sz. irat), akinek az idézése „cím nem azonosítható” postai jelzéssel érkezett vissza. A fegyelmi tanács elnöke írásban megkereste a [JÁRÁSBÍRÓSÁG]ot annak érdekében, hogy a panaszos nevében beadott keresetlevél eredeti példányát a bíróság a tanácsnak küldje meg (23. sz. irat).

2019. október 17. napján e-mail érkezett a panaszostól (24. sz. irat), melyben előadta, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt levelet küldött neki, amit mellékelten továbbít, és itt reagál rá. A levélben a panaszolt elnézést kér azért, hogy nem javította ki abban, hogy ügyvédnek gondolta. Leírja, hogy a szándéka mindig az volt, hogy segítsen annak ellenére, hogy hamis váddal illeti. Ő nem tehet róla, hogy a panaszosnak kisiklott az élete. Nem tehet róla, hogy [SZEMÉLY 1] becsapta és ne benne keresse a bűnbakot. A panaszos írta alá a keresetet tanúk jelenlétében. Vállalja a felelősséget, amennyiben szabálytalanságot követett el. Hivatkozik arra, hogy felajánlotta az egyeztetést a tanácsadási díj kapcsán.

A panaszos a levélre reagálva előadta, hogy először Budapesten a [...] utcán találkoztak az [CÉG 1]. irodájában. A lányával ment, az iroda kicsi volt. Ott aláírtak egy megbízási szerződést, de nem ügyvédi meghatalmazást. Itt más tanú nem volt jelen. A következő találkozás 2019. február 15. napján volt Budapesten a [...] utcában. Itt nagy terem volt, külön asztalnál ültek, csak [TANÚ 1]t ismerte az elhangzottakon kívül. A lányával aláírtak egy A4-es lapot, amin egy név szerepelt, de nem volt más által aláírva. A névre nem emlékszik, ami a papíron szerepelt. Nem érti azt, hogy amennyiben ez ügyvédi megbízás volt, akkor miért a nevében került beadásra a keresetlevél. Egy beadványt kapott e-mailben, de az tele volt hibákkal, ő javította ki és küldte vissza, de végül nem az került beadásra a bíróságra.

A panaszos folyamatosan kereste az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, aki vagy felvette a telefont, vagy átirányította. Folyamatosan érdeklődött az ügy iránt, a válasz az volt, hogy sok az ilyen ügy, türelem. Ugyanakkor az igaz, hogy a felmondást követően nem veszi fel neki a telefont és nem válaszol az üzenetekre.

2017. december 7. napján kötött panaszos szerződést az [CÉG 1]-vel. Két végrehajtási ügyük volt. Akkor 55.000 Ft-ot fizetett egy ügyletért. [ÜGYVÉDJELÖLT]al 2017. december 15. napján találkoztak. Ezt követően eljárás alá vont volt ügyvédjelölt felhívta, hogy fizessen be további 50.000 Ft-ot, mert anélkül csak az egyik üggyel tud foglalkozni. Ezért gondolja azt, hogy szoros kapcsolat van dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] és az [CÉG 1]. között. Továbbá azért is, mert [TANÚ 1] tudta a bírósági ügyszámot.

Panaszos leírja, hogy semmilyen ajánlatot nem kapott az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttől. Egy hangüzenetet kapott, miszerint találkozzanak, visszaadja az iratokat és a felvett ügyvédi díjat. Ezt követően a lányát is kereste, de ő sem vette fel vele a kapcsolatot.

A fegyelmi tanács első tárgyalására 2019. október 22. napján került sor, melyről jegyzőkönyv készült (25. sz. irat). A tárgyaláson eljárás alá vont volt ügyvédjelölt előadta az alábbiakat:

- Az [CÉG 1]-hez nincsen köze, nem tudta azt sem, hogy a panaszos pszichiátriai kezelés alatt áll.

- A [CÉG 2]-nek ellenérték fejében végzett megbízást, havi 100.000 Ft összegért, de ezt nem vette fel sosem.

- A kft. tanácsadással foglalkozik. Ő és a két felnőtt fia is pénzügyi és deviza tanácsadást végeznek. A Facebook-on nem hirdeti a céget. Abban az időben az [CÉG 1] bevezetett egy programot, és ajánlottak ügyvédi irodákat az ügyfeleknek, de az ügyfél döntötte el, hogy melyik ügyvédhez fordul.

- Ebben az időben a [ÜGYVÉD 1] Ügyvédi Iroda alkalmazottja volt, akinek [PANASZOS] aláírta a meghatalmazást. Később [ÜGYVÉD 1] ügyvéd a meghatalmazást felbontotta.

- Időközben dr. [ÜGYVÉD 2] egyéni ügyvéd ügyvédjelöltje lett, aki a panaszos körülményeire tekintettel az ügyet nem vállalta el.

- Mindkét ügyvédtől kapott mozgásteret arra vonatkozóan, hogy az ügyfelekkel tárgyalhat, felmérheti az igényeket. Az ügyvédek tudták, hogy amikor a kft. segít a keresetek előkészítésében, akkor az ügyfél írja alá és adja be, mert a bíró kioktatási kötelezettsége miatt megkapja a hiánypótlási kioktatást.

- Ügyvédi munkadíjat nem kapott, nem is kaphatott, díjat a kft. kapott, amiről számlát állított ki.

- A panaszos az okmányokat négy tanú jelenlétében írta alá, senki nem írt alá semmit a panaszos helyett, senkinek nem fűződött ahhoz érdeke.

- A kft-t bízták meg az ügyfelek azzal, hogy a laikus keresetek összeállításában segítsenek, indítsák azt el laikus módon. Amikor pedig a hiánypótlások megtörténtek, a keresetet befogadja a bíróság, kitűzi esetlegesen a tárgyalást, akkor történik az ügyvédi képviselet. Erre jelen esetben nem került sor, mert [ÜGYVÉD 1] már nem volt hajlandó elvállalni.

- A panaszossal a második találkozás alkalmával maga a kereset már elkészült. Ekkor azonban dr. [ÜGYVÉD 2] volt az, aki a meghatalmazást áthúzta piros tollal.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a tárgyaláson ügyvédi meghatalmazásokat, megbízási szerződéseket csatolt, amelyek dátum és aláírás nélküliek, és kizárólag a panaszos által kerültek aláírásra (25/1-25/6. sz. iratok).

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt előadta továbbá:

- Amikor a kft-t az ügyfelek megkeresik, akkor el tudja mondani, hogy a cég tevékenységi körébe mindenféle tanácsadás benne van, üzleti, pénzügyi, kiegészítő pénzügyi tanácsadás. A kft. nem jogosult ügyvédi tevékenységet végezni.

- A kft. abban tud segíteni, hogy laikus módon hogyan induljon el egy ilyen kereset összeállításával, elkészítésével. Abban tudnak tanácsot adni, mit kell a keresetbe beleírni és milyen olyan jogszabályok, EU-s jogszabályok vannak, amire eredményesen lehet hivatkozni. Összeállításra kerül a kereset, majd az ügyfél a saját nevében nyújtja be. A hiánypótlás után lép be a jogi képviselő. Ekkor bejön az ügyfél, megbeszélik mi az ügymenet és onnantól kezdve a panaszolt látja el a perbeli képviseletet ügyvédjelöltként. Jelenleg is több deviza ügy van, amiben képviseli az ügyfeleket dr. [ÜGYVÉD 2] ügyvédjelöltjeként. Minden esetben ez volt az ügymenet, jelen esetben az lehetett a probléma, hogy az ügyvédek nem vállalták az ügyet.

- Jelen esetben a panaszos csak a kereset beadása után értesült arról, hogy nem lesz ügyvéd, aki vállalja a képviseletet. Erről a panaszost nem értesítette. Gondolja, hogy dr. [ÜGYVÉD 2] értesítette. A panaszos egyik ügyvéddel sem találkozott.

- A [ÜGYVÉD 1]nak szóló meghatalmazást az első alkalommal, 2017. december 15. napján írta alá a panaszos, ezt követően a keresetlevelet 2019. február 15. napján, a harmadik időpontban 2019. március 28. napján pedig a dr. [ÜGYVÉD 2]nak szóló meghatalmazást. Utolsó kettő a Podmaniczky utcán történt.

- A kereseteket az ügyfél nyújtotta be, de olyan is előfordult, hogy a kft. adta fel postán az ügyfél nevében.

- A kereseteket az ügyfelek a saját kérésükre írták alá biankósan, dátum nélkül. Ezért került a keresetre később a 2019. április 30. napi dátum.

- A panaszos által megküldött e-mailben szereplő levelet (24. sz. irat) ő küldte, az abban foglaltakat fenntartja.

- Ő soha, senkinek nem mondta, hogy ügyvéd. Sajnálja, hogy nem javította ki a panaszost. A névjegykártyákon a valóság szerepelt, ekkor ténylegesen cégvezető volt a kft-ben. A cégvezetésről azért mondott le, hogy ügyvédjelölt lehessen.

- Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt szerint ügyvédi tevékenység minden olyan tevékenység, amelyet az ügyvédi törvény ide sorol. Az, amit jelen esetben az ügyfél igénybe vett, az nem tartozik a törvény hatálya alá. Azért, mert ő jogi tanácsadást nem végzett, olyan segédanyagokat bocsájtott az ügyfelek rendelkezésére, ami nyilvános. Okiratot nem szerkesztettek, mert a formanyomtatvány a laikusok számára bárhol hozzáférhető, ennek kitöltésében tudtak iránymutatást adni. A per előkészítése természetesen ügyvédi tevékenység.

- A kft. és a közte létrejött megbízási szerződés alapján jogosult pénz átvételére a kft. képviseletében.

- Az [CÉG 1] szintén a devizahiteleseknek adott tanácsot. Azért kellett egy másik tanácsadó cég - gondolja-, mert a kft. tudta, hogyan kell egy keresetlevelet, vagy egy költségmentességi nyomtatványt kitölteni.

- A kft. és az [CÉG 1] közötti kapcsolat úgy kezdődött, hogy az [CÉG 1] tartott egy előadást Debrecenben, amelyen részt vett [ÜGYVÉD 4]val, az akkori munkáltatójával. Az [CÉG 1]-t 2017. májusában kereste meg dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, mint ügyfél, mert neki is devizahiteles tartozása volt. Így neki is szüksége volt némi iránymutatásra. Az [CÉG 1] kérte, hogy ajánljon itt olyan ügyvédet, akivel együtt tudnak működni. [ÜGYVÉD 4] ügyvédtől kért az [CÉG 1] egy időpontot és 2017. december 1-15. napjai között létrejött egy találkozó, amin ő is részt vett, de [ÜGYVÉD 4] nem vállalta az ügyeket. Ekkor már [ÜGYVÉD 1] ügyvédjelöltje volt.

- Rövid intervallumban az [CÉG 1] a kft-nek kb. 18 ügyfelet irányított. De [ÜGYVÉD 1] ezeket az ügyeket nem vállalta el, a meghatalmazásokat felmondta.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a tárgyaláson csatolt egy táblázatos listát (25/7. sz. irat), mely alapján 17 ügyfelet közvetített az [CÉG 1]. a kft-n keresztül [ÜGYVÉD 1]nak.

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt előadja továbbá:

- A csatolt listán [PANASZOS] panaszos azért nem szerepel, mert az ügyvéd úr nem vállalta. Ezt a panaszossal 2019. február 15-én közölte.

- A panaszos keresete azért került csak 2019. április 30-án beadásra, mert nem küldött meg minden nyomtatványt, zajlott a büntető ügy. Kérte, hogy annak előbb le kell zárulnia, mert ő egy csalás áldozata lett.

Ezt követően a tárgyalás elhalasztásra került.

A fegyelmi tanács elnöke megkereste a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottságát [TANÚ 1], [TANÚ2], [SZEMÉLY 2] és [PANASZOS] tanúkénti meghallgatása ügyében (26. sz. irat). A következő fegyelmi tárgyalásra az idézések kiküldésre kerültek (27. sz. iratok). [ÜGYVÉD 1] tanú levélben jelezte a fegyelmi tanács felé, hogy a következő tárgyaláson nem tud megjelenni (28. sz. irat). A [JÁRÁSBÍRÓSÁG] megküldte a benyújtott keresetlevél eredeti példányát 2019. november 13. napján (29. sz. irat).

A megkeresett Pest Megyei Ügyvédi Kamara jegyzőkönyve (30. sz. irat) szerint [TANÚ 1] a tanúmeghallgatáson ismét nem jelent meg, levelet küldött a kamarának, miszerint megjelenni nem tud, de írásban válaszol a kérdésekre.

[TANÚ 2] tanú a meghallgatáson megjelent. Elmondta, hogy az [CÉG 1]-nél dolgozott, a cég életviteli elemzésekkel foglalkozik és ügyfélkezeléssel jár a tevékenység. Ekkor jött a képbe a [CÉG 2] Dr. [ÜGYVÉDJELÖLT], mint cégvezető kereste meg az [CÉG 1]-t, közös tevékenység folytatására üzleti alapon. Tudomása szerint olyan jogi ügyek voltak, ahol konkrét jogi intézkedéseket kellett tenni. Ezekben az esetekben tudomása szerint mindig sor került jogi intézkedésekre, kereset benyújtására, peres képviseletre. Amikor jogi jellegű probléma felmerült, akkor javaslatot tettek a jogi képviselő igénybevételére. Arról van tudomása, hogy megbízás alapján dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] látott el jogi képviseletet és szerinte szerkesztett keresetlevelet is. Neki dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] ügyvédjelöltként mutatkozott be. [PANASZOS]t nem ismeri.

[PANASZOS] tanú és panaszos a meghallgatáson megjelent. Elmondta, hogy két devizahitele volt végrehajtás alatt. Felmutatta a Facebook hirdetést, amin keresztül az [CÉG 1]-vel kapcsolatba került. [TANÚ 1]val vette fel a kapcsolatot, 2017. december 7-én találkoztak. [TANÚ 1] megállapodás tervezetet adott át neki, amely tanácsadással volt kapcsolatos. Elmondta neki, hogy nem tanácsadásra van szüksége, hanem jogi képviselőre. De a megállapodást aláírta, mert csak akkor tudtak neki jogi képviselőt biztosítani. 2017. december 15. napjára kapott időpontot, „ügyvédi időpontot” kapott, így azt gondolta, hogy ügyvéddel fog találkozni. Dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] szerepe az lett volna, hogy jogilag teljes körűen képviselje a devizahiteles eljárásokban, bele értve a bírósági, fellebbezési eljárást a per befejezéséig. [ÜGYVÉDJELÖLT]al három alkalommal találkozott, 2017. december 15., 2019. február 15. és 2019. március 28. napján. Az első bemutatkozáskor dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] nem jelölte meg emlékezete szerint a titulusát csak a nevét. Ha mondta volna, hogy jogász, akkor biztos, hogy nem tárgyalt volna vele tovább, mert ügyvédre volt szüksége. Mindig ügyvédnek szólította szóban és írásban is. Ilyenkor az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt sosem javította ki. Más is mindig úgy hivatkozott rá, mintha ügyvéd lenne. Olyat sohasem mondtak, hogy jogász vagy ügyvédjelölt lenne. Arról sem tájékoztatta, hogy más ügyvédet kellene megbíznia, akinél dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] ügyvédjelölt. Csak [ÜGYVÉDJELÖLT]al tárgyalt, a [CÉG 2] tevékenységéről nem tud mondani semmit.

2017. december 15. napján keresetlevél formanyomtatványt nem kapott, csak költségmentességi kérelmet, amelyet kitöltött, leigazolt és visszaküldött. Minden hónapban telefonált és eljárás alá vont volt ügyvédjelölt mindig azt mondta, hogy minden rendben van. 2018. augusztusában már azt mondta a panaszolt, hogy be van adva a keresetlevél. Arról volt szó, hogy amennyiben megvan a [SZEMÉLY 1] elleni ítélet, akkor fel tudja gyorsítani az ügyet, de olyanról nem volt szó, hogy meg kell várni a keresetlevél beadásával a büntető ítéletet.

2019. február 15. napján találkoztak személyesen, ahol dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] közölte, hogy új jövedelemigazolást kell beadni. Ezt elvitte, kitöltötte és visszaküldte neki. Volt egy másik A4-es papír, amit alá kellett írnia és rá kellett írnia a telefonszámát. Más irat átadására és aláírására nem került sor.

Utoljára 2019. március 28. napján találkozott [ÜGYVÉDJELÖLT]al. 2019. március 29. napján kapott eljárás alá vont volt ügyvédjelölttől egy keresettervezetet, amit több helyen ki kellett javítani, mert téves adatok voltak benne. Ekkor vált gyanússá dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] és megkereste a Debreceni Ügyvédi Kamarát, ahol tájékoztatták, hogy Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyvédjelölti státuszban van. A felmondólevelet dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] 2019. április 25. napján vette át. Majd 2019. május 14. napján kapott tájékoztatást [TANÚ 1]ról, hogy ügyvéd úr átküldte a lajstromszámot és a bíró nevét. A beadott keresetet nem látta, nem olvasta és nem írta alá. Ezt követően adta be a bíróságra a permegszüntetési kérelmet.

A felmondólevél megírását követően semmiféle kapcsolatot nem kívánt fenntartani panaszolttal.

[SZEMÉLY 2] tanú a meghallgatáson megjelent. Elmondta, hogy az [CÉG 1]-vel az édesanyja vette fel a kapcsolatot. Az [CÉG 1]. irodájában találkozott [ÜGYVÉDJELÖLT]al, aki kijelentette, hogy tud az édesanyja ([PANASZOS]) ügyében segíteni. Ekkor fizettek meg költségeket. Konkrétan, hogy mikor és mi történt, arra pontosan nem emlékezik, mindent az édesanyja intézett. Összesen háromszor találkoztak [ÜGYVÉDJELÖLT]al. [ÜGYVÉDJELÖLT]al csak szóban beszélt, de ekkor is mindig ügyvéd úrnak szólította. Ilyenkor nem javította ki a titulusát, nem is korrigálta, hanem tudomásul vette. Hozzáteszi, hogy ott a környezetében mindenki ügyvéd úrnak szólította. Nem emlékszik rá, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és a tanú édesanyja miben állapodtak meg. De arra emlékszik, hogy dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] mondta, hogy milyen iratokat kell összeszedni. Arról is van tudomása, hogy dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] vállalta bizonyos iratoknak a bírósághoz való benyújtását és úgy vette ki, mintha a bíróságon való képviselet ellátását is vállalta volna. Elmondja, hogy olyanról nem volt szó, hogy dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] olyat mondott volna, hogy ő ügyvédjelölt és másik ügyvédet kell meghatalmazni, úgy tud majd eljárni az ügyben. A tanú mindig úgy tudta, hogy dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] ügyvéd és nem ügyvédjelölt. Úgy gondolta, hogy dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] és a [CÉG 2] ugyanaz. Mivel korábban dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] hivatkozott arra, hogy a bonyolult jogi procedúrát több ügyvéddel együtt fogja ellátni, a tanú úgy gondolta, hogy a [CÉG 2] ezt az ügyvédkört testesíti meg.

Ezt követően a kapcsolatot nem tartották, akkor kapott az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttől egy nyilatkozatot, amikor az édesanyja felmondta a megbízást. Az édesanyjától tudja, hogy többször telefonált a [JÁRÁSBÍRÓSÁG]ra, hogy van-e valamilyen eljárás folyamatban. Az édesanyja azonban csak a felmondást követően szerzett róla tudomást, hogy keresetlevél került benyújtásra.

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt levélben kérte a 2019. december 3. napi tárgyalás elhalasztását (31. sz. irat). Tekintettel arra, hogy a tárgyalás tényleges időpontja a kiküldött idézések szerint 2019. december 10. napja volt a kamarai fegyelmi ügyintéző telefonon felvette az eljárás alá vont volt ügyvédjelölttel a kapcsolatot, aki úgy nyilatkozott, hogy az idézést megkapta (31/1. sz. irat).

[TANÚ 3] tanú az idézéssel kapcsolatban levelet küldött a fegyelmi tanács részére (32. sz. irat) 2019. december 2. napi keltezéssel. Kérte, hogy a tanúkénti meghallgatástól a tanács tekintsen el. Leírta, hogy [PANASZOS]t nem ismeri. Dr. [ÜGYVÉDJELÖLT]t több éve ismeri, nekik is devizahitelük van. Peres eljárás volt folyamatban, mely lezárult és jelentős költségeik keletkeztek. Ekkor keresték fel eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet, aki tájékoztatta őket a 2018. évi változásokról és hogy vannak új EU-s ítéletek. Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt elmondta nekik, hogy tanáccsal, tájékoztatással el tudja látni őket, minden segítséget megad a kereset benyújtásához, de mivel ő csak jelölt, jogi képviseletet nem adhat. Az ígért segítséget megkapták és saját nevükben nyújtották be a keresetet.

[ÜGYVÉDJELÖLT] bemutatta őket dr. [ÜGYVÉD 2]nak, ott elhangzott a díjazás, a sikerdíj és az ügyvédi meghatalmazás, mert ha kitűzik a tárgyalást, azonnal beadásra került volna és nem jelennek meg jogi képviselet nélkül.

Korrekt embernek tartja [ÜGYVÉDJELÖLT] urat, mert megfelelő tájékoztatást kapott. Időközben kérdezte [ÜGYVÉDJELÖLT] úrtól, pár órás irodai munka nem lenne-e számára és az is felmerült lehetőségként, hogy akár tanácsadói tevékenységet is vállalt az [CÉG 1]-vel kapcsolatban. 2019. február és április hónapokban [ÜGYVÉDJELÖLT] úrral utazott Budapestre, a [...] utcában volt megbeszélés, oktatás, egymás közötti információcsere és be lett mutatva a tanácsadói munkatársaknak. Ilyenkor jöttek ügyfelek is, de beszélgetéseknek nem volt soha résztvevője. Az iratokat tanúként aláírta, mert segítőkész, de azt határozottan visszautasítja, hogy [PANASZOS] nevében bárki aláírt volna.

Azt is hallotta, hogy [ÜGYVÉDJELÖLT] úr úgy reagált az ügyvéd úr megszólításra, hogy „maradjunk meg a doktor úrnál, vagy a [ÜGYVÉDJELÖLT] úrnál, majd ha meglesz a szakvizsgám, megünnepeljük együtt”.

Ezt követően eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ismét levélben kérte a 2019. december 10. napján megtartandó tárgyalás elhalasztását orvosi vizsgálatra történő hivatkozással (33. sz. irat). Ennek ellenére a 2019. december 10. napján tartandó tárgyaláson személyesen megjelent.

A második fegyelmi tárgyaláson (jegyzőkönyv: 34. sz. irat) az iratismertetéssel kapcsolatban felmerült kérdésre akként reagált eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, hogy [TANÚ 3] 2019. szeptembere előtt nem igazán hallhatta, hogy kivel beszél, és amióta jelen eljárás zajlik azóta javít ki mindenkit a titulusával kapcsolatban.

A fegyelmi tárgyaláson meghallgatásra került tanúként dr. [ÜGYVÉD 2] ügyvéd, aki elmondta, hogy [ÜGYVÉDJELÖLT]al, 2019. januárjában kötöttek munkaszerződést, amelyet 2019. december 31. napi hatállyal megszüntettek. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt kapott egy külön irodát a munkavégzéshez a [...] sz. alatt található irodában, ahol jelöltként dolgozhat. Gyakorlatilag 8-16 óra között a szokásos ügyvédjelölti tevékenységet látta el. Ügyvédjelöltként nem hozott ügyfeleket, csak az általa megismert ügyfelekkel, vagy kirendelésekben járt el. Neki van egy [CÉG 2]-je, aminek az irodája szintén a [...]. sz. alatt van. Ezt a kft. [ÜGYVÉD 1]tól bérli az irodát, azzal kapcsolatban is van valamilyen megállapodás, de konkrétumot nem tud. Annyit tud, hogy a kft-ben az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt alapító tag volt. Tudja, hogy vezetői tisztséget nem tölt be. Azt, hogy milyen egyéni kapcsolatban áll a kft.-vel azt nem tudja. A kapcsolatot tudja, de azt, hogy munkát végez-e, vagy milyen munkát, azt nem tudja.

[PANASZOS]val személyesen nem találkozott, nem emlékszik konkrétan, hogy volt ilyen ügy. Valószínű, hogy a kolléga mondta, de nem vettek fel tényállást, nem írtak alá megbízási szerződést, meghatalmazást.

Annyit tudott, hogy a [CÉG 2] végez tanácsadást, de hogy milyen tanácsadást, azt nem. Lehetett pénzügyi tanácsadás is. Amennyiben az ügyfelek igénylik azt, hogy peres képviseletre kerüljön sor, abban az esetben az ügyvédi irodába hozza az ügyfeleket. Ennyi volt a megállapodás. Nem tudott arról, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt keresetek előkészítésében vesz részt és azt a bíróságoknak benyújtja. Úgy tudta, hogy az ügyfelek maguk csinálják a keresetet. Nem jogosította fel dr. [ÜGYVÉDJELÖLT]t, hogy az irodából vigyen el meghatalmazást és azt az ügyfelekkel előzetes egyeztetés nélkül aláírassa. A meghatalmazásokhoz hozzáférhetett, mert az irodához volt kulcsa. Elmondta, hogy akkor írja alá az ügyfél a meghatalmazást, ha az irodába bejön, vele leül és megbeszélik a dolgokat. Ha az ügyfél aláírt egy meghatalmazást, akkor találkozik is vele.

Az elé tárt panaszos által aláírt (25/1. sz. illetve 25/2. sz.) iratokkal kapcsolatban azt nyilatkozza, hogy azokat nyilván nem látta, mert nem került elé. Arról, hogy mikor és hol került aláírásra nem tud nyilatkozni. Dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] csak akkor írathatta volna alá a meghatalmazást, ha egyúttal az irodában is megjelennek az ügyféllel.

A betegsége miatt dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] úgy is el tudott menni Budapestre, hogy arról ő nem szerzett tudomást. Az [CÉG 1]. és a kft. közötti kapcsolatról nem tud. Álláspontja szerint a mostani viszonyok között egy laikus nem tud kitölteni egy keresetlevél nyomtatványt.

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a fegyelmi tárgyaláson előadta az alábbiakat.

- A [...]. sz. alatt két iroda van, a dr. [ÜGYVÉD 2] irodája és a [ÜGYVÉD 1] tulajdonában lévő iroda, amelyet a [CÉG 2] bérel jelenleg is. A kft-nek munkavállalója nincsen, két megbízottja van. Amikor őt keresték és nem érték el, akkor a telefon átirányításra került a kolléganőnek, [TANÚ3]nak.

- Amikor 2017. december 15. napján először találkoztak [PANASZOS]val iratokat kért el, illetve költségmentességi nyilatkozatot adott neki, keresetlevél formanyomtatvány nem került átadásra.

- Ekkor a kft-nek is adott [PANASZOS] meghatalmazást, melyben 4% sikerdíj volt kikötve az elengedett követelésre vonatkoztatva.

- Először minden esetben egyezségi ajánlat került megküldésre a pénzintézet felé, utána fel lett ajánlva, hogy a békéltető testület előtt kössenek megállapodást, de ez utóbbival már nem akart élni [PANASZOS]. De megkeresés volt a bank felé minden esetben, minden esetben meg szokta tenni a cég. Ezt a levelet a kolléganő, [TANÚ 3] szokta megfogalmazni, ellenőrzi és megküldik a pénzintézet részére. Ez a levél egy „konzerv” szöveg, a levél írása nem más, mint adatkitöltés.

- Az első találkozást követően 2019. februárjáig [PANASZOS] semmilyen kapcsolatot nem tartott a kft.-vel. A költségmentességi kérelem is csak 2019. márciusában került részükre megküldésre, de [PANASZOS] figyelmét korábban felhívták, hogy amennyiben a pénzintézettel nem jön létre megállapodás, akkor keresetet kell beadni és ahhoz kell a költségmentességi nyomtatvány. 2018-ban egy olyan költségmentességi nyomtatványt küldött, ami nem jelen ügyekhez, hanem végrehajtási ügyekhez kellett használni. 2018. februárjában jelezte [PANASZOS]nak, hogy új költségmentességi nyilatkozat szükséges. Ezt követően egy év múlva 2019. márciusában küldte meg magától panaszos a nyilatkozatot.

- Azt, hogy be van adva a keresetlevél nem nyilatkozhatta 2018. augusztusában, mert a kereset még nem volt beadva.

- [PANASZOS] kérte, hogy várják meg a büntetőügy befejezését, mert ettől remélte, hogy kedvező fordulatot hozhat. Amikor 2019. februárjában találkoztak elmondta [PANASZOS]nak, hogy felesleges volt várni erre az ítéletre egy évet, hiszen a bíróság ezt nem fogja figyelembe venni az ügyében. Azt nem tudja, hogy a 2018. április 11. napján jogerős ítélet megküldésével miért várt panaszos 2019. februárjáig.

- [PANASZOS] 2019. február 15. napján hozta a leigazolt költségmentességi nyilatkozatot, akkor írta alá az ügyvédi meghatalmazásokat és ekkor írta alá a keresetet.

- 2019. március végén megküldésre került egy keresetlevél-tervezet, ami kijavításra került.

- A keresetlevél kapcsán abban segített, hogy a nyomtatvány megfelelő helyen legyen kitöltve, de [PANASZOS] írta össze, hogy mit szeretne, milyen szempontokat. Átküldött neki jogeseteket, mi az, amire érdemes hivatkozni, ezeket [PANASZOS] átnézte, jóváhagyta és mondta, hogy írják bele.

- A [CÉG 4] azért nem felperes a keresetben, mert azt közölték vele, hogy megszűnt, a felperesek pedig készfizető kezesek voltak az ügyletben. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt információja az volt, hogy devizaalapú a szerződés. 2015. április 30-án került forintosításra. A 2007-es szerződés kapcsán találtak egy olyan 18/17 számú Európai Uniós jogesetet, hogy a kölcsönösszeg jogalapjától függetlenül időkorlát nélkül hivatkozhat az ügyfél arra, hogy érvénytelen a szerződés, ha nem kapott megfelelő tájékoztatást. A 2007-es szerződésben nincsen deviza.

- Álláspontja szerint jelen szerződést a joggyakorlat fogyasztói szerződésnek tekinti, mert a készfizető kezesi szerződés természetes magánszemélyként került megkötésre. A visszafizetési felelősség miatt, mint természetes magánszemély gyakorlatilag a panaszos fogyasztó. [PANASZOS] is úgy ítélte meg, hogy ő természetes személy minőségben köteles visszafizetni. Tájékoztatták róla, hogy ez halovány lehetőség, de ő élni kívánt vele. Erről semmilyen dokumentumot nem készítettek.

- Tisztában van azzal, hogy a joggyakorlat alapján a pertárgyérték a kölcsön összege lett volna. De a 2018. november 10-ei Kúriai állásfoglalás azt mondja ki, hogy a bíróság két jogkövetkezményt alkalmazhat ebben az esetben. Tisztában van vele, hogy a pertárgyérték és jogkövetkezmény egymástól különböznek, azonban [PANASZOS] magát a tartozás összegét vitatta.

- Annak ellenére, hogy jogvégzett ember, mindig az ügyfél szava a meghatározó. Neki ráhatása nincs a keresetre, csak a lehetőségeket mondja el. Elmondta, hogy 6% a perilleték, ami 28.500 Ft, ami [PANASZOS] jövedelme szempontjából azt jelentette, hogy költségmentességet nem kaphatott. Azt nem tudja, hogy ennek ellenére miért küldte meg későn a költségmentességi nyomtatványt, de arra emlékszik, hogy a panaszos más dolgot is kért, költségfeljegyzést, mérsékelt illetéket.

- [PANASZOS] azok közül, amit eljárás alá vont volt ügyvédjelölt neki ajánlott a jogeseteket, jogi indokolásokat fogadta el. Hasonló ügyekben már kigyűjtött jogeseteket, amiket átküldtek és panaszos erre bólintott rá. A nyilatkozatokat, jogszabály értelmezéseket az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és a kft fogalmazta meg (a tárgyaláson a „mi” kifejezést használta), többen foglalkoztak ezzel, a hasonló precedensek kigyűjtésével. Ami nem ítéletből származik, azokat eljárás alá vont volt ügyvédjelölt állította össze.

- A keresetet a Google Drive felhőben osztották meg, ahol közösen szerkesztették az ügyféllel.

- Nem tudja, hogy a panaszos miért gondolta azt, hogy be van adva a keresetlevél.

- Arra, hogy a keresetlevél tartalma szerint van a szerződésben devizaelem, ugyanakkor a nyilatkozata alapján a kölcsönszerződésben ilyen nincsen, azt a nyilatkozatot teszi eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, hogy úgy emlékszik, hogy hitelkiváltás volt.

- A keresethez a kölcsönszerződés, a közokirat, a közokiratban egy tartozáselismerő nyilatkozat került csatolásra.

- Egy ügyben kaptak megbízási díjat.

- Azért nincs a keresetben arra irányuló kérelem, hogy a végrehajtási eljárás felfüggesztésre kerüljön, mert egy külön végrehajtási kifogást készítettek elő arra való hivatkozással, hogy érvénytelen a szerződés. Ezt kívánták beküldeni. Aztán értesültek róla, hogy visszavonta a keresetet, és ez már nem került benyújtásra. A keresetben azért nem kérték, mert szembesültek azzal, hogy több hiányosság van. Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt javasolta, hogy külön kerüljön benyújtásra a végrehajtási kifogás.

- Nem tudja azt, hogy [TANÚ 3] és a férje mit nyújtottak be a bíróságra.

- [PANASZOS] a keresetlevelet Budapesten írta alá, az a panaszolt, vagy a kft. adta fel, hogy konkrétan ki már nem tudja megmondani.

- Azért történhetett, hogy a felmondás átvétele után került postázásra a keresetlevél részükről, mert a kolléganő a leveleket kibontja és az iratokhoz szereli. Valószínűsíti, hogy a kettő elkerülte egymást. A keresetlevelek beadása tőle függetlenül is megtörténhet. Többnyire [TANÚ 3] borítékolja a keresetlevelet.

- Amikor észlelték, hogy a felmondás ellenére benyújtották a keresetlevelet próbálták értesíteni [PANASZOS]t, de nem vette fel a telefont, SMS-re e-mailre nem válaszolt. A keresetlevél benyújtása után nem volt eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és a panaszos között kommunikáció. Próbálta felvenni a kapcsolatot [PANASZOS]val, de nem sikerült. Szerette volna tudni, hogy miért dolgoztatja feleslegesen a céget, de hogy mi a panaszos álláspontja azt a mai napig nem tudja.

- Ha jól emlékszik, akkor [TANÚ 3] hívta fel a bíróságot, megkérte a lajstromszámot. Feltételezi, hogy a kft. alkalmazottja közölte azt [TANÚ 1]vel. Így tudhatta meg [TANÚ 1] az adatokat és azokat közölte Messenger üzenetben [PANASZOS]val. Azért közölték [TANÚ 1]vel az adatokat, mert ő hozta az ügyet a kft-nek.

- Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt álláspontja szerint az ügyszám nem minősül ügyvédi titoknak. Úgy tudja, hogy [PANASZOS] kérésére kérte ezt [TANÚ 1] el tőlük.

- [PANASZOS] Összesen 90.000 Ft-ot fizetett a kft-nek. Próbálták felvenni a kapcsolatot az elszámolással kapcsolatban, de bármilyen megállapodás aláírása nélkül nem utal a kft. pénzt vissza.

- Azért került sor a kereseti kérelmek egymás mellettiként történő megjelölésére, mert a Kúria 2018.11.10-i állásfoglalása az érvénytelenség esetében két jogkövetkezményt jelöl meg, megjelöli azt is, hogy a bíróság a határozathozatalig hatályossá nyilváníthatja a már felmondott szerződést.

- Úgy emlékszik, hogy a keresetlevélen a vagylagos került megjelölésre. Álláspontja szerint annak ellenére vagylagosnak kellene lennie, hogy a keresetlevél formanyomtatványon az „egymás melletti” került megjelölésre. De az ügyfélnek lehetősége van ezt pontosítani, módosítani.

Ezt követően a tárgyalás elhalasztásra került.

2019. december 13. napján Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt beadványt terjesztette elő (35. sz. irat), melyben bejelentette a cégkapu elérhetőségét, nyilatkozott arról, hogy a keresethez milyen mellékletek kerültek csatolásra. Csatolta a panaszos által átadott iratok feladását igazoló iratokat, a visszaküldött okmányok listáját és a Google Drive felhő-tárhelyről képmentést.

A fegyelmi tárgyalásra megküldésre került az idézés [ÜGYVÉD 1] részére (36. sz. irat). Időközben eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a Debreceni Ügyvédi Kamara felé beadvánnyal élt, melyben bejelentette a dr. [ÜGYVÉD 2]nal fennálló munkaviszonyának megszűnését és kérte a törlését az ügyvédjelöltek névjegyzékéből. A Debreceni Ügyvédi Kamara DÜK-[...]. sz. határozatával (37. sz. irat) az ügyvédjelöltet a kamarai nyilvántartásból törölte.

A 2020. január 10. napján megtartott fegyelmi tárgyalás (jegyzőkönyv 38. sz. irat) megkezdésekor a panaszolt az ügyvédi igazolványát a fegyelmi tanács elnöke részére átadta. A fegyelmi tanács elnöke tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédjelöltet, hogy az igazolványát a Debreceni Ügyvédi Kamara részére fogja átadni az ügyvédjelölti névjegyzékből való törlésre tekintettel.

Megjelent [ÜGYVÉD 1] ügyvéd tanú. A tanú meghallgatására vonatkozó indítványát a panaszolt nem tartotta fenn. Kijelentette, hogy a tanú nem tudott a [PANASZOS] ügyéről. Mivel sem a fegyelmi biztosnak, sem a fegyelmi tanácsnak a tanúhoz kérdése nem volt, a tanú meghallgatásától a fegyelmi tanács eltekintett.

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvédjelölt előadta:

- A panaszos keresete kapcsán nem terjesztettek elő végrehajtási kifogást, a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó kérelemnek a keresetben kell lennie. Elismeri, hogy ilyen kérelem a keresetben nem található.

- A csatolt Google Drive képmentéssel kapcsolatban előadja, hogy a felhőbe 2018. november 6. napján került feltöltésre a kereset, de az nem jelenti azt, hogy a kereset ekkor készült, mert az készülhetett korábban is az asztali számítógépen. Ahogy a képen is szerepel ezt a feltöltött fájlt az elérési link birtokában bárki megtekintheti. A linket el szokták küldeni az ügyfeleknek. [PANASZOS]val a kereset 2019. március 29. került megosztásra, ezt követően a következő szerkesztés 2019. május 16-án történt a panaszos által.

- 2019. március 31. napján a panaszos küldött egy e-mailt, melyben kérte a keresetlevél pontosítását és kijavítását. A gyakorlat az volt náluk, hogy amit az ügyfél kér, azt beleírják a keresetlevélbe. Elismeri azt, hogy a kereset 33. oldalán az egyéb megjegyzések rovatban az ügyfél levele szó szerint bemásolásra került.

- A keresetmellékletekkel kapcsolatban előadja, hogy 7 okirat került csatolásra, de a szerződéseket egy mellékletben szokták csatolni, így az 5 szerződés 1 mellékletben került elküldésre. Ezért kerülhetett a bírósági érkeztető bélyegzőn 3 melléklet megjelölésre.

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta, mely szerint eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 6 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amelyből kettő folytatólagosan megvalósított. Indítványozta az ügyvédjelölti névjegyzékből való törlését, mint fegyelmi büntetést.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt ügyvéd végfelszólalásában előadta, hogy számára már maga a fegyelmi eljárás is rendkívül megalázó volt és reméli, hogy tanulságos is lesz. Le fogja tudni vonni a következtetéseket, hogy ilyen ne forduljon még egyszer elő. A kamarában töltött három év nem hozta meg azt a szakmai eredményt, amit remélt. Megalázó volt számára azzal szembesülni, hogy a szakmai ranglétra alsó házában van. A második fegyelmi tárgyaláson írta alá az ügyvédi névjegyzékből való törlési kérelmet, de nem olvasta el rendesen a munkáltatója által elé tett nyilatkozatot. Később szembesül azzal, hogy a kamarából törölték a saját kérésére. Most már a családja is ellene fordult. A saját példája miatt érzékeny a devizakárosultak iránt, igyekezett nekik segíteni. A tanács által hozandó fegyelmi büntetést igyekszik a legnagyobb alázattal elfogadni, felhasználni és a jövőben ennek megfelelően dolgozni.

III. Tényállás

A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt, a tanúként meghallgatott bejelentő előadása és egyéb tanúvallomások előadása az alábbi tényállást állapítja meg.

A [CÉG 4] ügyvezetője [PANASZOS] volt, akinek a lánya [SZEMÉLY 2]. 2006. november 23. napján a [CÉG 4], mint lízingbevevő (képviseletében [PANASZOS] ügyvezető) és [PANASZOS], mint készfizető kezes közjegyző előtt tartozáselismerő nyilatkozatot tett ([KÖZJEGYZŐ 1] 588/2016), mely alapján az [CÉG 3], mint lízingbeadóval zártvégű pénzügyi lízingszerződést kötött. A lízing tárgya önjáró elektromos személyemelő, valamint elektromos ollós munkaállvány. A követelés engedményezésre került a [CÉG 5] részére, aki a lízingszerződést közjegyzői okiratba foglaltan 2007. október 1. napján felmondta ([KÖZJEGYZŐ 4], [...]/2007)

2007. március 20. napján a [CÉG 4], adós (képviseletében [PANASZOS] ügyvezető) és [PANASZOS], valamint [SZEMÉLY 2], mint készfizető kezes közjegyző előtt tartozáselismerő nyilatkozatot tett ([KÖZJEGYZŐ 2] [...]/2007), mely alapján az [CÉG 6]-vel folyószámlahitel szerződést kötött 7,7 millió Ft hitelkeretre. Ez a szerződést a bank 2007. szeptember 3. napján közjegyzői iratba foglaltan felmondta ([KÖZJEGYZŐ 3] [...]/2017)

A [CÉG 4] tényleges irányítását [SZEMÉLY 1] látta el a PKKB [...]/2014/67. sz. elsőfokú, a Fővárosi Törvényszék [...]/2017/12. döntései alapján. Az ítéletben megtalálható, hogy a [CÉG 4] az [CÉG 7]-től is igényelt 10.000.000 Ft összegű folyószámla hitelszerződést.

A [CÉG 4] felszámolás folytán megszűnt és a készfizető kezesek ellen végrehajtási eljárások indultak.

Dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] többségi tulajdonosként megalapította a [CÉG 2]-t, melyben többségi tulajdonos és cégvezető volt. Később a céggel megbízási jogviszonyba került, melynek keretében vállalta, hogy a megbízó ügyfelei számára jogi tanácsadást nyújt, kérelmek, okmányok elkészítésében segédkezik, kérelmeket nyújt be, a hivatalokkal a kapcsolatot tartja, az ügyfelet képviseli.

A jogi képviseletet akként tervezte, hogy az ügyfelek megbízzák a kft-t a kereset előkészítésével, az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt segítségével ez megtörténik, majd a keresetet vagy az ügyfél, vagy a kft. postázza az illetékes bíróságra. Ezt követően a kft. segít az esetleges további hiánypótlások teljesítésében. A tárgyalás kitűzésekor az ügyfél megbízást ad az eljárás alá vont munkáltató ügyvédjének, és a továbbiakban dr. [ÜGYVÉDJELÖLT], mint ügyvédjelölt jár el a bíróság előtti eljárásban.

Eljárás alá vont volt ügyvédjelöltnek a munkáltató ügyvédekkel kapcsolatban olyan megállapodása volt, hogy ügyfeleket hozhat az ügyvédi irodákba, azonban megbízás csak az ügyfél és a munkáltató ügyvéd közötti személyes megbeszéléskor kerülhet sor. Munkáltató ügyvédeknek tudomása nem volt arról, hogy eljárás alá vont a kft.-vel konkrétan a tulajdonosi minőségen túl milyen viszonyban áll, a kft. milyen tevékenységet végez.

Kereset benyújtása történt a kft. és dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] közreműködésével a bíróságokra legalább 18 alkalommal. Több esetben a munkáltató ügyvédek nem vállalták a jogi képviseletet, így a panaszos esetében sem.

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nem állította magáról az ügyfelek előtt, hogy ügyvéd, a névjegykártyáján jogász, illetve cégvezető volt. A fegyelmi eljárás megindulásáig amennyiben az ügyfél ügyvédnek szólította, nem javította ki, azonban ezt követően a titulus kijavítása megtörtént.

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2017. májusában, mint devizahiteles sértett vett részt az [CÉG 1] egyik rendezvényén, majd az [CÉG 1]-vel olyan kapcsolatba került, hogy megállapodás alapján az [CÉG 1] ügyfeleket közvetített a kft. részére jogi segítségnyújtás céljából.

[PANASZOS] panaszos az interneten látta az [CÉG 1] hirdetését, miszerint a devizahiteleseken segítenek. Felvette a kapcsolatot, szerződést kötött velük, akik az ügy jogi intézésére dr. [ÜGYVÉDJELÖLT]t ajánlották.

2017. december 15. napján találkoztak először személyesen, [PANASZOS], a lánya [SZEMÉLY 2], és dr. [ÜGYVÉDJELÖLT] Budapesten a [...] utcában. Ekkor aláírásra került [ÜGYVÉD 1] meghatalmazása és megbízása dátum nélkül kitöltetlenül, valamint a [CÉG 2] megbízási szerződése. Ekkor, vagy az ezt követő pár hónapban átadásra került egy költségmentességi nyilatkozat, melyet a panaszos és a lánya is kitöltve visszaküldött.

A kft. 2018. november 6. napján létrehozta a [PANASZOS] mappát a Google Drive-on és 2018. december 5. napján a keresetlevél szerkesztése történt.

A második találkozásra a felek között 2019. február 15. napján került sor Budapesten a [...] utcában. Itt aláírásra került a panaszos által kereset utolsó oldala dátum nélkül, valamint [ÜGYVÉD 2] meghatalmazása és megbízása dátum nélkül kitöltetlenül. Ekkor eljárás alá vont átadott egy újabb költségmentességi kérelmet, melyet panaszos és lánya kitöltve és leigazolva visszaküldött.

Az utolsó találkozásra 2019. március 28. napján került sor szintén a [...] utcában. 2019. március 29. napján az eljárás alá vont a panaszossal megosztotta a keresetlevelet a Google Drive-felhőben. A panaszos átnézte és több észrevétele volt a keresettel kapcsolatban, kérte a kijavítását.

Ezt követően panaszos a megbízási szerződést felmondta és kérte az iratainak a visszaküldését, melyet a kft 2019. április 25. napján vett át. A keresetlevél 2019. április 30. napi keltezéssel ugyanezen a napon postázásra került Debrecenből a [JÁRÁSBÍRÓSÁG] részére. A bíróság az iratot 2019. május 6. napján érkeztette. Az érkeztető bélyegző alapján a küldemény 4 példányban tartalmazta a keresetlevelet és 3 mellékletet.

Eljárás alá vont a bejelentő iratait 2019. július 5. napján küldte vissza tértivevényes küldeményként.

Ezt követően [PANASZOS] panaszos [TANÚ 1]től értesült a bírósági ügyszámról, majd a kereseti kérelemtől elállt és kérte a per megszüntetését.

A bejelentő ezt követően nem válaszolt az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt megkereséseire.

IV. A fegyelmi tanács által levont ténybeli és jogi következtetések, valamint az elkövetett fegyelmi vétségek megjelölése

A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.

A továbbiakban az alábbi rövidítések kerülnek alkalmazásra:

- FESZ: 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról

- Üttv: ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- Etikai szabályzat: 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (hatályos, 2018. március 28. napjától)

A fegyelmi tanács kiemeli, hogy a FESZ 27.2. pontja alapján a fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti.

A FESZ hatálya kiterjed az 1.2. pont alapján a kamarai nyilvántartásba vett ügyvédjelöltre. Ezen pont rendelkezései alapján a FESZ hatálya a fegyelmi vétség elkövetésekor a kamarai nyilvántartásba vett természetes személyekre terjed ki, így a fegyelmi eljárás szempontjából nem bír relevanciával az, hogy az ügyvédjelölt időközben a névjegyzékből törlésre került.

Az Üttv. alapján:

„107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”

A fegyelmi tanácsnak vizsgálnia kellett azt, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenység gyakorlása során a jogszabályban (különösen Üttv.), valamint a kamarai szabályzatokban (különösen Etikai szabályzat) meghatározott kötelezettségét megsértette-e, továbbá tevékenysége veszélyeztette-e súlyosan az ügyvédi hivatás tekintélyét.

1. ügyvédi tevékenység meghatározása

A fegyelmi tanácsnak kiindulási pontként tisztázni kellett azt, hogy a jogszabályok alapján mi minősül ügyvédi tevékenységnek tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont álláspontja szerint a kft. által végzett tevékenység nem minősül annak.

Az ügyvédi tevékenység fogalmát az Üttv tételesen felsorolja:

„2. § (1) Ügyvédi tevékenység:

a) a jogi képviselet ellátása,

b) a büntetőeljárásban védelem ellátása,

c) a jogi tanácsadás,

d) az okiratszerkesztés,

e) az okirat ellenjegyzése,

f) az a)-e) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben a szerkesztett okiratok és mellékleteik elektronikus okirati formába alakítása,

g) az a)-f) pont szerinti ügyvédi tevékenységgel összefüggésben letét kezelése.”

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a panaszban rögzítettek szerint jogi tanácsadást és okiratszerkesztést végzett. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt álláspontja szerint azért nem minősül jogi tanácsadásnak a tevékenység, mert olyan segédanyagokat bocsájtottak az ügyfelek rendelkezésére, amelyek nyilvánosan elérhetőek. Okiratot azért nem szerkesztettek, mert a formanyomtatvány a laikusok számára bárhol hozzáférhető, ennek kitöltésében adtak csak iránymutatást. Ugyanakkor elismerte (25. sz. jegyzőkönyv, 12. oldal), hogy azért kellett a kft az [CÉG 1]-nek, mert a kft. tudta, hogyan kell egy keresetet összeállítani. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt is elismerte, hogy a per előkészítése ügyvédi tevékenység (25. sz. jegyzőkönyv. 8. oldal).

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és a [CÉG 2] között létrejött megbízási szerződés (9/1. sz. irat) szerint a dr. [ÜGYVÉDJELÖLT], mint megbízott feladata, hogy az ügyfeleket a legelfogadhatóbb jogi lehetőség igénybevételében segítse, az ügyfelek számára az elérhető lehetőségeket jogi tanácsadás keretében feltárja, kérelmek és okmányok elkészítésében segédkezzen, segédkezzen kérelmek és egyéb okmányok mellékleteinek összeállítása és hivatalokhoz történő benyújtásában.

A fegyelmi tanács álláspontja szerint okiratszerkesztés az, aminek eredményeképpen fizikai vagy elektronikus úton létrejön egy kész okirat, függetlenül attól, hogy elkészítésnek, vagy előkészítésnek nevezzük. A jogi tanácsadás fogalmába pedig beletartozik önmagában a jogszabályok értelmezése, tematikus kigyűjtése és ügyfél elé tárása.

Nem értett egyet a tanács, hogy amit jelen esetben az ügyfél igénybe vett, az nem tartozik a törvény hatálya alá. Az eljárás alá vont ügyvédjelölt által végzett tevékenység ténylegesen per előkészítése volt, jogi tanácsadás és okiratszerkesztés.

A jogszabály nem fogalmaz meg olyan szűkítő feltételt, hogy amennyiben nyilvános anyagból történik az okiratszerkesztés, vagy tanácsadás az nem minősül ügyvédi tevékenységnek. A fegyelmi tanács álláspontja szerint ilyen jellegű meghatározás nem is lehetséges, hiszen az egész ügyvédi tevékenység működésének alapját képező tudásanyag nyilvános. Bárki hozzáférhet valamennyi jogszabályhoz, iratmintához, anonimizált döntéshez.

Fontos kiemelni, hogy az Üttv. azért állít az ügyvédi tevékenység gyakorlása feltételeként szigorú szabályokat, mert általános társadalmi elvárás az, hogy megfelelően képzett szakemberek megfelelő garanciákkal felvértezve tudjanak olyan szolgáltatást teljesíteni, amelyen emberek vagyona, jövője múlhat. Alapvető elvárás, hogy az ügyvédi szakmához a társadalom bizalommal forduljon, így a jogalkotó és a szakmai szervezetek létrehoztak egy garanciaelemekkel rendelkező feltételrendszert, amelynek minden ügyvédi tevékenységet végezni kívánó természetes személynek meg kell felelni. Ez többek között a gyakornoki (ügyvédjelölti) idő letöltése, szakvizsga megszerzése, kamarai tagként történő regisztráció, felelősségbiztosítás, továbbképzési kötelezettség.

A fegyelmi tanács határozott álláspontja szerint eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az Üttv. 2. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti ügyvédi tevékenységet végzett.

2. Az ügyvédi tevékenység jogosulatlan végzésével kapcsolatos álláspont

Üttv. „4. § (1) Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében

a) ügyvéd,

b) európai közösségi jogász,

c) külföldi jogi tanácsadó,

d) kamarai jogtanácsos,

e) alkalmazott ügyvéd,

f) alkalmazott európai közösségi jogász,

g) ügyvédjelölt és

h) ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)

folytathat.

(2) Ügyvédi tevékenység az e törvényben meghatározott keretek között folytatható.”

Üttv. „42. § (2) Az ügyvéd és az európai közösségi jogász, valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.”

Üttv.62. § (1) Az ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet [...] ügyvéddel, európai közösségi jogásszal vagy ügyvédi irodával fennálló munkaviszony alapján munkáltatója [...] utasításai szerint, azok ügyfelei számára gyakorolja.”

A fenti jogszabályhelyekből megállapítható, hogy az ügyvédjelölt jogosult ügyvédi tevékenységet végezni, azonban kizárólag a munkáltató ügyvéd, ügyvédi iroda ügyfelei részére, a munkáltató utasításai szerint. A jogszabály szerint arra nincs lehetőség, hogy ügyvédjelöltként a munkáltató ügyvédtől elkülönülve ügyvédi tevékenységet végezzen rendszeresen és ellenérték fejében.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt kijelentette (többek között az 5. sz. irat, igazoló jelentés 2. oldal utolsó bekezdése), hogy a tevékenységéhez sem a [ÜGYVÉD 1] Ügyvédi Irodának, sem dr. [ÜGYVÉD 2] egyéni ügyvédnek nincsen köze.

Ennek alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt az ügyvédi tevékenységet nem a munkáltatója utasításai szerint és azok ügyfelei számára végezte.

Az Üttv. 4. § az ügyvédi tevékenység gyakorlását akkor korlátozza a felsorolásban található természetes személyekre, amennyiben azok a tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében végzik. A rendszeresség és a tevékenység ellenérték fejében történő végzése megállapítható tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt a [CÉG 2]-vel létrejött megbízási szerződése (9/1. sz. irat) alapján legalább 2016. július 7. napjától folytatja a tevékenységet havi 100.000 Ft megbízási díjért. A rendszerességet igazolja a 25/7. sz. csatolt irat, mely alapján a panaszossal együtt legalább 18 esetben történt jogi tevékenység végzése. Az ellenérték fejében történő tevékenység végzése szempontjából a fegyelmi tanács nem találta relevánsnak az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt azon hivatkozását, miszerint a havi 100.000 Ft megbízási díjat sosem vette fel, ugyanis kétséget kizáróan megállapítható, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a saját többségi tulajdonú gazdasági társaságának végzett tevékenységet, így a tevékenysége saját maga számára tényleges gazdasági hasznot hozott.

Tekintettel arra, hogy a jelen esetben az Üttv. 4. § rendelkezéseinek megszegése akkor lehetséges, amennyiben a cselekményt rendszeresen követik el, így függetlenül az időtartamtól a fegyelmi vétség folytatólagos elkövetése kizárt.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt az Üttv. 4. § (1), 42. § (1), 62. § (1) bekezdésének megsértésével 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

3. A jogi képviselőként hatóság előtti eljárásra vonatkozó megállapítások.

A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédjelölt megsértette az Üttv. 39. § (1) bekezdésének rendelkezéseit.

Üttv. „39. § (1) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat.”

E körben a fegyelmi tanácsnak azt kellett vizsgálnia, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a panaszos képviseletében fellépett-e bármilyen hatóság, illetve harmadik személyekkel szemben.

Bár a fegyelmi eljárásban merült fel adat arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a pénzintézetekkel levelezést készített, illetve végrehajtási kifogást állított össze, és a 9/1. sz. iratszámú megbízás is szerződés is tartalmaz ilyen elemeket, azonban arra vonatkozó konkrét adat, hogy ezt a megbízó képviseletében a kft. vagy az eljárás alá vont ügyvédjelölt ilyen tevékenységet végzett nem merült fel. Az eljárás egyéb adataiból az a következtetés vonható le, hogy az ügyfelek személyesen nyújtották be a beadványaikat a különböző hatóságok felé.

A fentiek alapján a fegyelmi tanács nem tartotta megállapíthatónak, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt magatartásával megsértette volna az Üttv. 39. § (1) bekezdésében foglaltakat.

4. A tevékenység jogszabályi megfelelőségével kapcsolatos megállapítások

Üttv. „1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Üttv. „1. § (5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.”

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tényként kezelendő, hogy 2019. február 15. napján írta alá [PANASZOS] és lánya a keresetlevelet „biankósan”, dátum nélkül. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt is elismeri (25. sz. jegyzőkönyv 6. oldal), hogy az aláírás a jelenlétében, az ő tudtával történt meg. Arra vonatkozó adat nem merült fel, hogy a 2019. április 30. napi dátum mikor és hol került a keresetlevélre. Tényként állapítható meg, hogy az okirat nem a keltezés napján került aláírásra, vagyis a keltezés nem valós. Ugyanakkor az is megállapítható, hogy az aláírás napján nem magát a keresetlevél, hanem pusztán a keresetlevél formanyomtatvány utolsó oldala került aláírásra. Ezt igazolják a következő bekezdésben kifejtettek, valamint az, hogy a bíróság részére benyújtott keresetlevél többi része és az aláírásokat tartalmazó oldalak szerkesztése eltér. Az aláírások egylapos, míg a kereset többi része kétlapos nyomtatással készült, valamint az oldalszámozás hiánya.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható, hogy a beadott kereset tartalmát a panaszos nem ismerte. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a 35. sz. iratban csatolta a Google Drive felhőből kimentett képernyőképet. Ebből annyi állapítható meg, hogy 2018. november 6-án létrehozta a [PANASZOS] mappát és dokumentumot, amit a link birtokában bárki megtekinthet. Arra vonatkozó adat, hogy linket megküldte panaszosnak nem merült fel. Ugyanakkor megállapítható, hogy panaszos a keresetet nem nyitotta meg, nem töltötte le és nem szerkesztette 2019. március 29. napjáig. Ekkor került megosztásra panaszossal a keresetlevél. A keresetlevélre panaszos e-mailben reagált 2019. március 31. napján, melyet eljárás alá vont volt ügyvédjelölt is megerősített (37. sz. jkv. 7. oldal) Ezt követően a kereset 2019. április 30. napi postára adásáig a keresetlevél szerkesztése nem történt a Google Drive felhőben. Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nyilatkozata alapján (37. sz. jkv. 7. oldal) a panaszos e-mail levelének tartalma a kereset 33. pontjában rögzítésre került és így került benyújtásra. Nem tudta igazolni azt az eljárás alá vont ügyvédjelölt, hogy a végleges, bíróságra beadott keresetet a panaszos látta, vagy jóváhagyta volna.

A fenti tények alapján a magánokirat tartalma nem valós. A panaszos és lánya nem a keltezéskor írta alá és nem a bíróságra benyújtott keresetet. A valótlan tartalmú okirat összeállításában és bíróság részére történő benyújtásában eljárás alá vont volt ügyvédjelölt részt vett, így ügyvédi tevékenységét nem a jogszabályok megtartásával gyakorolta. Amikor „biankós” oldalak aláírásra kerültek az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt közreműködése tudatosan arra irányult, hogy a jogszabály megkerülésével biztosítsa azt, hogy az ügyfél aláírásával úgy tudja benyújtani a keresetlevelet, hogy az ügyfél aláírása ténylegesen már nem szükséges.

Jelen fegyelmi vétség megállapításának szempontjából nem bír relevanciával az, hogy a panaszos és lánya szándéka arra irányult-e, hogy „biankós” iratot írjon alá, önmagában a közreműködés és az okiratok nem valós voltának tudatában a kereset bíróságra történő benyújtása megvalósítja a fegyelmi vétséget.

Szintén valótlan tartalmúak lennének az aláírt meghatalmazások és megbízási szerződések (25/1-25/6. sz. iratok), hiszen az ügyfél által dátum nélkül kitöltetlenül kerültek aláírásra, de mivel ezek az okiratok a megbízó aláírásának hiányában semmilyen jogviszonyt nem hoztak létre és nem kerültek semmilyen eljárásban felhasználásra, azokat fegyelmi tanács a fegyelmi vétség előkészületének minősítette, így jelen eljárás keretében azok értékelése nem lehetséges.

A panaszos állította (4. sz. irat), a keresetre az aláírását színes fénymásolóval másolták rá. A lánya aláírásán is látszik, hogy fekete fénymásolat. A [JÁRÁSBÍRÓSÁG]tól megkapott eredeti keresetlevél (29. sz. irat) utolsó két oldala nem fénymásolat, mindkét aláírás kék tintával íródott, bár másféle tintával, mint a keltezés és a tanúk aláírása. Azok valódisága felől nem merült fel kétsége a tanácsnak.

A jelen pontban körülírt magatartás veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét, hiszen azt a benyomást kelti, hogy bizonyos esetekben az ügyvédi tevékenységet gyakorló sem tanúsít a jogszabályok által kívánt magatartást annak ellenére, hogy ez szakmai minimumelvárásként fogalmazható meg a szakma gyakorlói felé. Súlyosnak minősül a tevékenység, mert nem valós okirat bíróság előtti eljárásban felhasználásra került anélkül, hogy annak tartalmát a panaszos megismerhette volna.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt az Üttv. 1. § (3), 1. § (5) bekezdésének, 107. § (1) bekezdés b) pontjának megsértésével 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

5. A panaszos érdekeivel ellentétes magatartás tanúsításával kapcsolatos álláspont

Etikai szabályzat: „2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt 2019. április 25. napján átvette [PANASZOS] levelét, melyben a megbízást felmondta (1/3. sz. irat), ezen levélben a panaszos kérte az összes átadott irat postafordultával történő visszaküldését. A panaszos akarata a levél megküldésével egyértelműen arra irányult, hogy a továbbiakban eljárás alá vont volt ügyvédjelölt tartózkodjon bármilyen, az ügyével kapcsolatos tevékenységtől. Ennek ellenére eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a panaszos nevében a keresetet 2019. április 30. napján megküldte postán a bíróság részére (5/1. sz. irat). Ez a magatartás ellentétes volt az ügyfél jogos érdekeivel.

Szintén a panaszos érdekeivel ellentétes magatartás, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt postafordultával nem küldte vissza a kifejezett kérés ellenére az iratokat. A megbízási szerződés megszűnésével elvárható, hogy ésszerű időn belül az ügyfél a rendelkezésre bocsájtott iratokat visszakapja. A két hónappal későbbi postázás (9/2. sz. irat) ezt jóval meghaladja. Mivel a panaszos kijelentette a felmondásában, hogy más ügyvéddel kívánja az eljárást megindítani, így további két hónap csúszást okozott az eljárásban az iratok hiánya. Ez a magatartás egyértelműen ellenétes az ügyfél jogos érdekével.

A jelen pontban körülírt magatartás veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét, hiszen azt a benyomást kelti, hogy bizonyos esetekben az ügyvédi tevékenységet gyakorló sem képes az ügyfél alapvető érdekeinek megfelelő magatartás tanúsítani. Súlyosnak minősül a veszélyeztetés különösen azért, mert az ügyfél kifejezett kérésével ellentétes magatartás tanúsítása történt mindkét esetben.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt az Etikai szabályzat 2.4. pontjának és az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontjának megsértésével 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

6. Ügyvédi tevékenység végzésével összeférhetetlen tevékenység gyakorlása

Üttv. „23. § (1) Az ügyvédi tevékenység gyakorlásával összeférhetetlen:

c) minden más, munkavégzési kötelezettséggel járó és ellenérték fejében végzett tevékenység.”

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt által csatolt megbízási szerződés alapján (9/1. sz. irat) eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a jogi tanácsadáson túl megbízást kapott üzleti, hitel és pénzügyi tanácsadásra is. Ahogyan korábban történt rá hivatkozás ezen tevékenységet 100.000 Ft havi megbízási díj fejében végezte, továbbá nem bír relevanciával, hogy a megbízási díjat nem vette fel, mert a társaság többségi tulajdonosaként a tevékenység végzéséből gazdasági haszna származott. Ezt a tevékenységet több éve gyakorolta.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt az Üttv. 23. § (1) c) pontjának megsértése miatt vétkes 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség folytatólagos elkövetésében.

7. A keresetlevél jogi megalapozottságával kapcsolatos álláspont

Etikai szabályzat 13.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója

a) nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő”

A fegyelmi tanács álláspontja szerint a keresetlevél jogi megalapozottsága és igényessége alapvetően szubjektív követelmény, azonban az ügyvédi tevékenység gyakorlójával szemben megállapítható egy objektív minimum követelmény. A fegyelmi tanács az objektív minimum követelménynek tekinti többek között a rendelkezésre álló iratoknak megfelelő okiratszerkesztést az adattartalom tekintetében, az ügyfél érdekeinek eléréshez szükséges és annak megfelelő jogintézmények alkalmazását, a beadvány ellentmondás-mentességét.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt által szerkesztett kereset nem felel meg a jogi megalapozottság és igényesség követelményének az alábbiak szerint.

- A kereset lízingszerződést felmondó egyoldalú okiratot támadja (29. sz. keresetlevél 14. oldal első sor; 5/6. sz. irat), ennek alapján kéri a nem megfelelő teljesítés megállapítást, nem az eredeti kölcsönszerződés képezi a kereset alapját. A keresetben más közjegyzői okirat csak az okirati bizonyítékok között kerülnek említésre.

- A keresetben szereplő lízingszerződésben [SZEMÉLY 2], a panaszos lánya nem szerepelt félként, így a perben felperes sem lehet. A lízingszerződést a felszámolt [CÉG 4] az [CÉG 3]-vel kötötte eredetileg, aki nem alperes. A társaság jogutódja a [CÉG 6] szintén nem szerepel a perben. Bár az okirati bizonyítékok között felsorolt két közjegyzői okiratban (5/4 és 5/5 sz. iratok) tényleg szerepel a II. r. alperes, de ezen közjegyzői iratok vonatkozásában nincs kereseti kérelem.

- Egyik szerződésben, illetve közjegyzői okiratban sincs devizaelem. Ennek ellenére a kereseti kérelem 4. pontja a vételi és eladási árfolyamok tisztességtelenségének megállapítását kéri.

- A kereseti kérelmek egymásmellettiként kerültek megjelölésre (29. sz. keresetlevél 28. oldal), de valójában vannak olyan kérelmek, amik kizárják egymást és vagylagosak (pl. 1. és 5. sz. kereseti kérelem, melyben eredeti állapot helyreállítási és határozathozatalig történő hatályossá nyilvánítási kérelem szerepel).

- A keresetben a pertárgyérték (29. sz. keresetlevél 28. oldal) határozatlanként került megjelölésre. Az eljárás alá vont ügyvéd tisztában volt a Kúria jogegységi döntésével (5/2013 sz. jogegységi határozat), miszerint kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása esetén a pertárgyérték a felvett kölcsön összege (34. sz. jkv. 12. oldal).

- A keresetlevél „3.9.2 Egyéb kérelmek, nyilatkozatok” részében (29. sz. keresetlevél 33. oldal) a panaszos 2019. március 31. napi e-mail levele az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt által is elismerten szerkesztés nélkül bemásolásra került (37. sz. jkv. 5. oldal). Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a keresetlevélbe oda nem illő, javítást szorgalmazó mondatok is belekerültek: „az alperes adatai közül hiányzik”, „Fontosnak tatom, hogy a beadványban szerepeljen a fennálló tartozás is.” Vagyis az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a kért javításokat nem végezte, pusztán bemásolta a panaszos levelét a keresetbe.

- Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt által is elismerten a kereset nem tartalmaz a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó indítványt és külön sem kérte a végrehajtás felfüggesztését annak ellenére, hogy a végrehajtásról tudomása volt és az ügyfél szándéka ténylegesen arra irányult (37. sz. jkv. 3. oldal).

- a költségkedvezmény igénybevételével kapcsolatos iratok nem kerültek a keresethez csatolásra annak ellenére, hogy ilyen irányú kérelem került előterjesztésre (35. sz. iratban szereplő nyilatkozat).

A fegyelmi tanács nem tudta elfogadni az eljárás alá vont ügyvédjelölt többször előadott hivatkozását, miszerint az ügyfél akart így mindent minden esetben. Amennyiben az ügyfél maga akarta volna a keresetet összeállítani, úgy nem fordul jogi képviselőhöz. A jogi képviselő tudja a megfelelő formába önteni az ügyfél szándékát és tudja tájékoztatni arról, amennyiben az általa megtenni kért nyilatkozat nem alkalmas az általa kívánt cél eléréséhez. Amennyiben az ügyfél a nem szakszerű utasításokhoz ragaszkodik, akkor a jogi képviselőnek a bizonyíthatóság érdekében ezt célszerű külön rögzíteni.

Jelen esetben az ügyfél semmilyen olyan nyilatkozatot nem tett, amely alapján megállapítható lenne, hogy a kereset tartalmába a 2019. március 31. napján megküldött e-mail kivételével beleszólhatott volna, és eljárás alá vont volt ügyvédjelölt sem csatolt olyan bizonyítékot, amely erre enged következtetni. Ugyancsak cáfolja az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt állítását az, hogy a benyújtott keresetlevelet a panaszos nem ismerhette meg és a panaszos kijavítási célú levele módosítás nélkül bemásolásra került a keresetbe. Megjegyzi a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt a panaszos „akaratára” mintegy végső érvként hivatkozott azokban az esetekben, amelyekben már nem tudott adekvát választ adni a tanács által feltett kérdésekre.

A fegyelmi tanács ugyanakkor nem tudta megállapítani azt, hogy a kereset beadására miért az első találkozást követő másfél évvel később került sor. A panaszos folyamatos megtévesztését a kereset beadásával kapcsolatban kizárólag magának a panaszosnak a nyilatkozatai tartalmazzák, egyéb erre utaló konkrét bizonyíték az eljárásban nem merült fel.

A fogyasztó fogalmának a meghatározásában az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt és fegyelmi tanács álláspontja merőben eltér (34. sz. jkv. 10-11. oldal), azonban ezt a kérdést a fegyelmi tanács olyan bírói mérlegelési jogkörbe eső kérdésnek tekintette, amely kérdésben történő állásfoglalás meghaladja a jogi megalapozottság és igényesség objektív minimum követelménye körében értékelhető tényeket.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt nyilatkozatát elfogadta a fegyelmi tanács a benyújtott keresetlevél mellékleteivel kapcsolatban, miszerint azért tartalmazza a bírósági pecsét a 29. sz. keresetlevélen a 3 db mellékletet, mert egy mellékletként került benyújtásra az összes szerződés és közjegyzői irat.

Hangsúlyozza a fegyelmi tanács, hogy az eljárás alatt az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a jogi alapfogalmakat tévesen határozta meg. A magánszemély fogalmát azonosította a fogyasztó fogalmával (34. sz. jkv. 11. oldal), a pertárgyérték meghatározásánál hivatkozásra került a bíróság által a későbbiekben alkalmazható jogkövetkezmény (34. sz. jkv. 12. oldal).

Önmagában az, hogy egy laikus számára is egyértelmű keresetlevél nem megfelelő (1. sz. irat 3. oldal, 30. sz. irat 7. oldal) súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét.

Az eljárás során arra vonatkozóan adat nem merült fel, hogy jelen pont szerinti fegyelmi vétséget az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt szándékosan követte volna el. A fegyelmi tanács arra a megállapításra jutott, hogy a keresetlevél szerkesztésekor nem volt tisztában a lehetséges következményekkel. Az eljárás alatti nyilatkozatai alapján a keresetlevelet megfelelően kívánta megszerkeszteni, az általa elkövetett hiányosságokkal nem volt tisztában, a tőle elvárható figyelmetlenséget és körültekintést elmulasztotta. Jelen fegyelmi vétség emiatt gondatlanul került elkövetésre.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt az Etikai szabályzat 13.3. pontjának és az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontjának megsértésével 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.

8. Ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetése

Az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése külső viszonyokban nyilvánul meg akként, hogy a magatartás az ügyvédi hivatásról a társadalomban kialakított képet negatívan befolyásolja. A korábban megállapított egyes fegyelmi vétségek esetében megállapításra került az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetése, azonban a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tartalmaz olyan tényállási elemet, amely a fenti magatartásoktól elkülönülten is megvalósít fegyelmi vétséget.

A vezető fegyelmi biztos határozata szerint a panaszolt egyrészről névjegykártyáján valótlanul állította azt, hogy cégvezető, másrésztől megtévesztő magatartást folytatott azzal, hogy nem oszlatta el a bejelentőnek az esetleges félreértését, aki írásban is ügyvéd úrnak szólította a panaszolt volt ügyvédjelöltnek címzett Messenger üzenetben is. A panaszolt volt ügyvédjelölt környezetében mindenki, akivel a panaszos kapcsolatba került ügyvéd úrnak titulálta a panaszolt volt ügyvédjelöltet. A panaszolt volt ügyvédjelölt okiratszerkesztést és jogi képviseletet ígért, dicsekedett a sikereivel, így nyilvánvaló, hogy a panaszos joggal hihette őt ügyvédnek.

Az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt maga is elismerte azt, hogy a panaszosnak olyan névjegykártyát adhatott, amelyen cégvezetőként szerepelt. Tényként állapítható meg, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a kft-ben korábban cégvezetői tisztséget töltött be. Előfordulhatott tehát, hogy tévedésből korábbi névjegykártyát adott át. Önmagában ezen névjegykártya átadása nem valósít meg fegyelmi vétséget a fegyelmi tanács álláspontja szerint.

Tényként állapítható meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a titulusát a panaszos előtt nem javította ki, tény az, hogy többen ügyvédnek szólították és így is hivatkoztak rá. Szintén tény az, hogy a panaszolt azt csak jelen eljárás megindulását követően javította ki rendszeresen (25. sz. jkv. 7. oldal). Arra vonatkozóan bizonyíték nem áll rendelkezésre, hogy panaszolt bármikor ügyvédként mutatkozott volna be.

A fegyelmi tanács álláspontja szerint a fegyelmi vétség nem azzal valósul meg, amennyiben nem kerül minden esetben a tényleges titulus meghatározásra. A fegyelmi vétség azzal valósul meg, hogy - jelen esetben - a panaszosban az a tudat alakul ki, hogy a panaszolt ténylegesen ügyvéd, nem pedig ügyvédjelölt és a panaszolt a panaszost ebben a tudatban hagyta.

Amennyiben bárki jogi segítséget kíván igénybe venni és ajánlás során eljut egy jogi képviselőhöz, akkor feltételezi, hogy ügyvéd az illető. [PANASZOS]nak jogi segítség kellett és a panaszoltat ajánlották. Megalapozottan gondolta azt, hogy a panaszolt ténylegesen ügyvéd, amit megerősített benne az, hogy nem került kijavításra a titulusa és a panaszoltat mindenki ügyvédnek szólította. Ezt erősítette az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt életkora is. A panaszos ebben a téves tudatban volt másfél évig.

A titulusok a laikusok szemében összefolynak. Ügyvéd, ügyvédjelölt és jogász titulus között nem mindenki tud különbséget tenni, és ez nem is szükséges. A lényeges az, hogy az ügyfélnek tisztában kell lennie, hogy az előtte álló Üttv. hatálya alatt álló személynek milyen jogosultságai vannak, mit tud tenni az ő ügyében.

Eljárás alá vont volt ügyvédjelölt akkor járt volna el megfelelően, ha igazolhatóan tájékoztatja a panaszost, hogy ő ügyvédjelölt, a jogi képviseletet ténylegesen más ügyvéd fogja ellátni. Ezen vétség szempontjából nem releváns az, hogy vállal-e jogosulatlanul okiratszerkesztést ügyvédjelöltként. A releváns az, hogy ügyfél tudott-e arról, hogy a panaszolt a nevében fogja beadni és összekészíteni a keresetlevelet és teljesíteni a hiánypótlást, majd ezt követően meg kell bíznia egy ügyvédet, ahol a panaszos ügyvédjelölt és így tudja őt képviselni az eljárásban. Amennyiben ezt a panaszos tudja, úgy teljesen irreleváns, hogy ezt követően a levelezésben vagy mások előtt a panaszoltat hogyan szólítják és milyen titulussal nevezik meg.

Arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre bizonyíték, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt bármikor tájékoztatta volna a panaszost arról, hogy milyen eljárási jogosultságai vannak. Ezt igazolja a panaszos és lányának valamennyi következetes vallomása. Okirati dokumentum sem áll rendelkezésre, ugyanis az ügyvédi megbízásokat és tényállásokat (25. sz. jkv. 1-6 melléklet) a panaszos nem az ügyvéd jelenlétében írta alá és nem volt tisztában azok tartalmával.

Ez a magatartás akként tudja az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztetni, hogy az valamennyi ügyvédi tevékenységet gyakorló felé bizalmatlanságot kelt. Az ügyfél nem bízhat abban, hogy ki-kit hogyan szólít, hogyan mutatkozik be, hanem utána kell járnia annak külön, hogy az adott személy ténylegesen milyen végzettséggel rendelkezik és mire jogosult.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt a panaszost másfél évig hagyta abban a hiszemben, hogy ő ügyvéd a vétség folytatólagosan elkövetettnek minősül.

Az eljárás alá vont ügyvédjelölt az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontjának megsértése miatt vétkes 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség folytatólagos elkövetésében.

V. A fegyelmi büntetés kiszabása, súlyosbító és enyhítő körülmények

1. A FESZ és az Üttv. a kamarából történő kizárást és az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlést együtt kezeli „kizárás” megjelöléssel.

Üttv. „22. § (1) Nem folytathat ügyvédi tevékenységet az,

d) aki a kamarából való kizárás, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásból való törlés (a továbbiakban együtt: kizárás) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll”

Üttv. „108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével - a következők:

a) írásbeli megrovás,

b) pénzbírság,

c) kamarai közügyektől való eltiltás,

d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint

e) kizárás.”

Üttv. „113. § (2) Az ügyvédi kamarai tagság megszűnése, illetve a kamarai nyilvántartásból való törlés - az (1) bekezdésben meghatározott kivétellel -, valamint az ügyvédi tevékenység szüneteltetése vagy felfüggesztése az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás kezdeményezésének, lefolytatásának, a fegyelmi felelősség megállapításának, valamint a fegyelmi büntetés alkalmazásának nem akadálya.”

FESZ „1.2. Ezt a szabályzatot ügyvédasszisztens kivételével a fegyelmi vétség elkövetésekor az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett természetes személyre kell alkalmazni.”

FESZ26.2. „A kizárás, a kamarai nyilvántartásból való törlés (a továbbiakban együtt: kizárás), a kamarai közügyektől eltiltás, az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás fegyelmi büntetések tartamát egész években kell meghatározni.”

Kizárás fegyelmi büntetéssel csak kamarai tagot lehet sújtani. Az ügyvédjelölt nem kamarai tag, csak kamarai nyilvántartásba vett ügyvédi tevékenységet gyakorló személy. Ennek megfelelően a kizárólag az ügyvédjelölti nyilvántartásból lehetséges törölni.

2. A fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt vétkes 6 (hat) rendbeli szándékos, amelyből 2 rendbeli cselekményt folytatólagosan valósított meg. és 1 (egy) rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében,

A fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédjelölt belátta, hogy az eljárásában nem a szakma szabályainak megfelelően járt el és a tanács döntésének figyelembevételével kívánja a pályáját tovább folytatni (37. sz. jkv. 9. oldal).

Súlyosbító körülménynek értékelte ugyanakkor a fegyelmi tanács az alábbiakat:

- eljárás alá vont volt ügyvédjelölt legalább 18 ügyben járt el hasonló módon

- a folytatólagosan elkövetett 2 vétség időtartama meghaladta az 1 évet

- a cselekmények közül 6 rendbeli vétséget szándékosan követett el.

- súlyosan veszélyeztette az ügyvédekbe vetett bizalmat, az ügyvédi kar tekintélyét.

3. A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt kizárás büntetést, ezen belül az ügyvédjelölti nyilvántartásból való törlés fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a minimum időtartamban állapította meg.

A körülmények gondos mérlegelését követően a fegyelmi tanács a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, az elkövetésre irányuló szándékosság és gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosbító és enyhítő körülmény figyelembevételével szabta ki a fegyelmi büntetést, más enyhébb büntetés kiszabását nem tartotta megfelelőnek a büntetéssel elérni kívánt cél eléréséhez. Ugyanakkor nem találta indokoltnak a törvényi minimumtól (Üttv. 109. § (6) bekezdés) hosszabb ideig történő törlést, valamint az elkövetett fegyelmi vétség súlyára tekintettel nem látott lehetőséget a fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére (Üttv. 111. § (1) bekezdés).

A tevékenység gyakorlásának felfüggesztéséről (Üttv. 130. § (2) bekezdés) nem szükséges rendelkezni tekintettel arra, hogy eljárás alá vont volt ügyvédjelölt maga kérte az ügyvédjelölti nyilvántartásból való törlését az eljárás során.

VI. Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák megjelölése

A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A fegyelmi tanács határozatának meghozatala az Üttv. 131. § és FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. § biztosítja.

A határozat 2020. február 26. napján jogerős.

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa