Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa DRFB-51/2019. (32/2019) határozata

ügyvédi mulasztásról, tájékoztatás elmulasztásáról, iratvisszatartásról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János utca 16., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) a dr. .......................... egyéni ügyvéd ellen .................... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2019. november 27. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. ...................... (KASZ száma: ........................, székhelye: .................................) eljárás alá vont egyéni ügyvéd 2 rendbeli szándékos és 2 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért

300.000 Ft (háromszázezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011-20005210 számú bankszámlaszámára az ügyszámra hivatkozással befizetni.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a fegyelmi biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7.) címzett, de a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt 2 eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Az eljárás alá vont ügyvédet ................ napján jegyezték be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe, ellene korábban fegyelmi eljárás nem indult.

Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeiről és a jövedelmi viszonyairól adat nem áll rendelkezésre.

II.

2019. szeptember 6. napján érkezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához ................. (a továbbiakban: bejelentő) bejelentése, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét kifogásolta.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa 2019. szeptember 19. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte és erről tájékoztatta a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnökét (aki a határozatot 2019. szeptember 19. napján átvette) és az eljárás alá vont ügyvédet (aki a határozatról 2019. szeptember 25. napján értesült), illetve a határozatról (a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnöke által) 2019. szeptember 25. napján a bejelentő is tudomást szerzett.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatban felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentésben foglaltak észrevételezésére, valamint az üggyel kapcsolatos valamennyi irat beterjesztésére. A fegyelmi biztos felhívásának az eljárás alá vont ügyvéd képviseletében a 2019. szeptember 30-én kelt meghatalmazással eljáró ..................... Ügyvédi Iroda eleget tett, a 2019. október 2. napján érkezett beadványában igazoló nyilatkozatot tett és iratokat csatolt.

A fegyelmi biztos a 2019. október 10. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, majd a határozatot 2019. október 24. napján kiegészítette az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselőjének feltüntetésével. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot és annak kiegészítését a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2019. október 10. és 2019. október 24. napján, az eljárás alá vont ügyvéd 2019. október 31. napján, az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője 2019. október 30. napján vette át, míg a bejelentő 2019. október 22. napján értesült.

2019. október 22. napján a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölte a Fegyelmi Tanácsot. A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 3.4. pontja alapján („az eljáró szervek a meghatalmazott képviseleti jogosultságát az e szabályzat szerinti eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálják”) észlelte, hogy a ...................... Ügyvédi Iroda meghatalmazása csak az előzetes vizsgálati eljárásra vonatkozik, így a tárgyalásra szóló idézésben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy amennyiben a továbbiakban is igényt tart jogi képviseletre, úgy csatoljon a fegyelmi eljárásra vonatkozó meghatalmazást. Az idézést az eljárás alá vont ügyvéd 2019. október 31. napján átvette, azonban meghatalmazást nem csatolt és a 2019. november 27. napján tartott tárgyaláson sem jelent meg.

III.

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás (a rendelkezésre álló okiratok és a bejelentő vallomása) alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az eljárás alá vont ügyvéd 2014 óta képviselte a bejelentőt a ...................... Minisztériummal szemben 10.000.000 Ft összegű nem vagyoni kártérítés iránti igény érvényesítése ügyében. A ................ Minisztérium mint elsőfokú szerv a 2018. május 10. napján kelt, ................. számú határozatával a bejelentő 2018. április 29. napján előterjesztett nem vagyoni kártérítési igényét elutasította. A határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 17. napján átvette, ellene 2018. június 4. napján postára adott fellebbezést nyújtott be. A másodfokon eljáró ............... Minisztérium a 2018. július 25. napján kelt, ...................... számú határozatával a fellebbezést annak elkésettségére figyelemmel elutasította, megállapítva azt, hogy a fellebbezési határidő 2018. június 1. napján letelt, így az eljárás alá vont ügyvéd határidőn túl terjesztett elő fellebbezést. A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2018. augusztus 6. napján átvette, ellene 2018. szeptember 6. napján a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon keresetet nyújtott be. A bíróság a .......................... számú végzésével a keresetlevelet a keresetindítási határidő elmulasztására hivatkozással visszautasította, megállapítva azt, hogy a keresetlevél benyújtására meghatározott 30 napos jogvesztő határidő 2018. szeptember 5. napján letelt, így a 2018. szeptember 6. napján kelt és ugyanezen a napon benyújtott kereset elkésett. A keresetlevelet visszautasító végzés 2019. február 8. napján jogerőre emelkedett. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta a fellebbezés elutasításának indokáról, sem a keresetlevél visszautasításáról, így a bejelentő a peres eljárás megszűnéséről csak a ...................... Minisztérium 2019. március 29-i keltezésű (perköltség fizetésére való) felszólításából, a bírósági végzések tartalmáról, valamint a közigazgatási határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslatok elkésettségéről a bírósági kezelőirodában értesült.

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel szemben annak kötelező biztosítása terhére a biztosítónál kárigényt terjesztett elő, a MÜBSE Kárrendezési Bizottsága a ................... számú határozatában a bejelentő javára (annak megállapítása mellett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szakmai mulasztása megfosztotta a bejelentőt a rá nézve kedvezőtlen tartalmú közigazgatási határozattal szembeni érdemi jogorvoslati lehetőségtől) 400.000 Ft sérelemdíjat és 25.000 Ft perköltséget állapított meg, amelyből 100.000 Ft önrész az eljárás alá vont ügyvédet terheli. A bejelentő panasza alapján eljáró MÜBSE Panasz Bizottság a Kárrendezési Bizottság határozatát helybenhagyta.

A bejelentő 2019. július 6. napján az eljárás alá vont ügyvédnek címzett levelében a vele kötött valamennyi megbízási szerződését azonnali hatállyal felmondta és felszólította, hogy az összes keletkezett iratát 15 napon belül személyesen adja át vagy küldje meg a részére. Az eljárás alá vont ügyvéd a felszólítást 2019. július 10. napján átvette, azonban az iratokat nem szolgáltatta vissza.

IV.

A bejelentő bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem képviselte megfelelően, hanyagul kezelte az ügyeit, ezzel jelentős személyiségi jogi hátrányt és nem vagyoni kárt okozott neki. Kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a .................... elutasító határozataival és a bírósági végzésekkel kapcsolatosan egyáltalán nem tájékoztatta őt semmiről, az ügye állására vonatkozó kérdéseire konkrét választ nem adott, a fellebbezési határidőkkel állandóan elkésett, az ügyében keletkezett iratait felmondás és felszólítás ellenére nem adta vissza, 2019. április 4-én és 5-én sem telefonon, sem SMS-ben, sem az irodájában nem volt elérhető, illetve az általa vállalt 2019. április 12-i határidőben sem jelentkezett, ezért kérte az ügyvédi kamarát, hogy kötelezzék az eljárás alá vont ügyvédet az iratai visszaszolgáltatására, valamint állapítsák meg a fegyelmi felelősségét. A fegyelmi tárgyaláson megismételte, hogy az összes ügyében keletkezett valamennyi irata, többek között valamennyi orvosi papírja az eljárás alá vont ügyvédnél maradt, aki azt négy és fél hónapja nem adta vissza. Fenntartotta, hogy az eljárás alá vont ügyvédtől az ügyéről semmilyen folyamatos tájékoztatást nem kapott, amikor pedig megkérdezte tőle, hogy hol tart az ügy, csak kitérő válaszokat adott. Az elsőfokú döntés elleni fellebbezési határidő elmulasztásáról őt sem akkor, sem a keresetlevél benyújtásakor nem tájékoztatta, utóbb pedig megpróbálta mindezért őt felelőssé tenni, arra hivatkozva, hogy túl későn hozta be az irodájába a határozatot, holott a határozatot az eljárás alá vont ügyvéd közvetlenül kapta meg a .................től: a határozat első oldalának tetején szereplő (az érkezés dátumát és a határidő lejártát rögzítő) kézzel írt feljegyzés az eljárás alá vont ügyvédtől származik, illetve a határozat utolsó oldala is rögzíti, hogy azt az eljárás alá vont ügyvéd kapja. Állítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2019. szeptember 5-én délután azzal hívta fel, hogy azonnal menjen be az irodájába, mert 2019. szeptember 6-án be kell nyújtania a keresetet, azonban a keresetlevél lediktálását követően az eljárás alá vont ügyvéd elment, így neki kellett az éjszakába nyúlóan segítenie a titkárnőnek az iratok szkennelésében és a keresetlevél elektronikus úton való benyújtásában. Ő maga is látta az ügyfélkapus visszaigazolást, hogy a keresetlevél 2019. szeptember 5-én éjfél előtt beérkezett, így nem érti (és erre utóbb az eljárás alá vont ügyvéd sem tudott magyarázattal szolgálni), hogy mégis miért késett el a kereset. A fentieket kiegészítve előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a MÜBSE által megállapított 100.000 Ft önrészt sem a felszólításra, sem a fizetési meghagyásra nem fizette meg, így vele szemben végrehajtási eljárást kellett indítania. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felelőtlen és érthetetlen magatartása miatt teljesen elbizonytalanodott, tanácstalanná vált abban, hogy az ügyeivel mit csináljon, de azt megfogadta, hogy soha többé nem akar ügyvédhez fordulni.

Az eljárás alá vont ügyvéd (jogi képviselője útján) a fegyelmi felelősségét tagadta. Igazoló nyilatkozatában nem vitatta, hogy a fellebbezést határidőn túl terjesztette elő, illetve hogy a bíróság elutasította a keresetlevelet, azonban hangsúlyozta, hogy a .................. Minisztérium a károkozás tényét soha nem ismerte el, a MÜBSE is nagyobbrészt elutasította a bejelentő kártérítési igényét és csak 400.000 Ft sérelemdíj megfizetését látta indokoltnak, mivel nem vizsgálható és állapítható meg, hogy az ügyfél az ügyvédi mulasztás hiányában pernyertes vagy pervesztes lett volna, így a bejelentőt semmilyen kár nem érte, ráadásul a bejelentő az ügyében más jogcímen még élhet a jogérvényesítéssel. A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, így nyilatkozatot sem tett.

V.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozata szerint az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta az ügyfelére hátrányos hatósági határozat elleni jogorvoslatra meghatározott határidőt, majd a határozat bíróság előtti megtámadására meghatározott jogvesztő határidőt is, ezzel elzárta őt attól a lehetőségtől, hogy az igényéről bíróság dönthessen. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal is vétett az ügyvédi magatartás szabályai ellen, hogy nem tájékoztatta az ügyfelét a per állásáról, a hozott határozatokról és nem volt folyamatosan elérhető az ügyfele által, ami megrendíti az ügyfelekben az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalmat is, ezért az Üttv. 1. § (3) bekezdése, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.2., 2.4. és 5.4. pontjainak megsértésével fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi tárgyaláson lefolytatott bizonyítás alapján a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát kiegészítette azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az iratok kiadásának elmulasztásával további fegyelmi vétséget is elkövetett. Végindítványban a kiegészített fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartva az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását és vele szemben pénzbírság kiszabását javasolta.

A fegyelmi biztos végindítványa részben alapos.

1. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta az elsőfokú határozat elleni fellebbezési határidőt és a másodfokú határozat elleni keresetindítási határidőt, a bejelentőt nem tájékoztatta az ügy állásáról (arról, hogy az elsőfokú határozattal szembeni fellebbezése elkésettség miatt került elutasításra, illetve arról, hogy a másodfokú határozattal szemben előterjesztett keresetlevelét a bíróság visszautasította, szintén elkésettség miatt), valamint a megbízás megszűnését követően elmulasztotta az iratok visszaadását, ezzel 4 rendbeli fegyelmi vétséget követett el.

2. Annak tényét, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta a fellebbezési és keresetindítási határidőt, a Fegyelmi Tanács a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által egyaránt becsatolt, a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság .................... számú (a bejelentő által becsatolt ................ számú végzés alapján jogerős) végzésének indokolása, a bejelentő nyilatkozata, a MÜBSE hivatkozott határozatai, valamint az eljárás alá vont ügyvéd (jogi képviselő útján tett) beismerései (igazoló nyilatkozat: „ügyfelem határidőn túl terjesztett elő fellebbezést”, a MÜBSE részére benyújtott 2019. június 5-i nyilatkozat: „a kereseti kérelmet határidőn túl terjesztettem elő”, „az nem vitatható, hogy a kereseti kérelem elkésett, ezért ügyvédi műhiba megállapítható”) alapján állapította meg.

3. Annak tényét, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt az ügy állásáról, a Fegyelmi Tanács a bejelentőnek a bejelentésben szereplő („a végzések tartalmáról 2019.04.05-én szereztem tudomást, amikor is bementem a bíróság leíró irodájába, mivel panaszolt ügyvéd ezekről a keletkezett iratokról sem tájékoztatott”, „kérdéseimre, hogy hogyan áll az ügyem, mindig az volt a válasz, hogy csinálja, már beadta, de tisztán látszik, hogy nem csinált semmit”, „egyáltalán nem tájékoztatott semmiről”,) és a fegyelmi tárgyaláson tett, következetes, egybehangzó, hihető és őszintének tűnő („{erről a tízmilliós ügyről, az ügy állásáról, hogy az hogy áll, mit intézett, mit kapott, kapott az ügyvédnőtől valamilyen tájékoztatást?} Semmit, semmit. Tehát semmi folyamatos tájékoztatás nem volt tőle. Amikor én erre jártam a városban, beugrottam, mindig megkérdeztem tőle, hogy mi újság van, és akkor mondta, hogy csináljuk, csináljuk. De hol tartunk? Csináljuk. Ennyi volt.” „{arról, hogy a határozat elleni fellebbezési határidőt elmulasztotta, akkor szólt Önnek?} Nem, nem.” „{De akkor Önnek azt nem mondta, hogy az előző határidőt elmulasztotta?} Nem.”), az eljárás alá vont ügyvéd által nem cáfolt nyilatkozatai alapján állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő ezen kifogásairól mind az előzetes vizsgálatot elrendelő végzésből, mind az ahhoz mellékelt bejelentésből, mind a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatból tudomást szerzett, azonban az igazoló nyilatkozatában a bejelentő állításaira nem reagált, azokat nem vitatta, a tárgyalásra való idézésben szereplő felhívásra bizonyítási indítványt nem tett, a szabályszerű idézésre a tárgyaláson nem jelent meg, így önmagát zárta el attól a lehetőségtől, hogy a bejelentő nyilatkozatait cáfolja és vétlenségét bizonyítsa.

4. Annak tényét, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem szolgáltatta vissza az iratokat a bejelentőnek, a Fegyelmi Tanács a bejelentő által becsatolt 2019. július 6-i kelt felszólító levélből, az átvételt igazoló tértivevényből, valamint a bejelentőnek a bejelentésben szereplő („panaszolt ügyvéd a mai napig nem jelentkezett, az ügyemben keletkezett dokumentációt nem adta át, „kérem a tisztelt kamarát, hogy kötelezzék panaszolt ügyvédet, hogy azonnali hatállyal szolgáltassa vissza az összes nála lévő dokumentációmat”) és a fegyelmi tárgyaláson tett, következetes, egybehangzó, hihető és őszintének tűnő („15 napot adtam rá, hogy szolgáltassa vissza az irataimat ... és nem történt meg. ... az összes iratom ott van nála, minden keletkezett anyagom ... és azt sem adta vissza. Én nem tudom, hogy kihez forduljak. ... Ott van nála a dosszié az összes irattal”, „{Milyen iratok vannak még az ügyvédnőnél? Van ez az ügy ....} Az összes büntetőmbe minden irat, az orvosi papírjaim, az összes orvosi papír, mindenem”, {Tehát semmilyen iratot nem kapott vissza?} Semmit ...”), az eljárás alá vont ügyvéd által nem cáfolt nyilatkozatai alapján állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő ezen kifogásairól az előzetes vizsgálatot elrendelő végzéshez mellékelt bejelentésből tudomást szerzett, azonban az igazoló nyilatkozatában a bejelentő állításaira nem reagált, azokat nem vitatta, a tárgyalásra való idézésben szereplő felhívásra bizonyítási indítványt nem tett, a szabályszerű idézésre a tárgyaláson nem jelent meg, így önmagát zárta el attól a lehetőségtől, hogy a bejelentő ezen nyilatkozatait cáfolja és vétlenségét bizonyítsa.

5. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd

− azáltal, hogy a 2018. június 4. napján benyújtott fellebbezésével elmulasztotta az elsőfokú határozat elleni 2018. június 1-i fellebbezési határidőt, valamint a 2018. szeptember 6. napján benyújtott keresetével elmulasztotta a 2018. szeptember 5-i bírósági felülvizsgálati határidőt, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését („az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”), a 39. § (3) bekezdését („a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el”), az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: Etikai szabályzat) 2.1. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez ...), 2.4. pontját („az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével”), a Ptk. 6:272. §-át („megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles”), amellyel 2 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el;

− azáltal, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta az ügy állásáról és a keletkezett iratok tartalmáról, megsértette a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését („a megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni”), amellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el;

− azáltal, hogy a megbízás megszűnését követően elmulasztotta az iratok visszaadását a bejelentő részére, megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdését („az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni”) és a Ptk. 6:279. §-át („a szerződés megszűnésekor a megbízott köteles a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott, kivéve, amit abból a megbízás folytán jogosan felhasznált”), amellyel 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ugyanakkor nem követett el fegyelmi vétséget az eljárás alá vont ügyvéd azzal az állítólagos mulasztásával, hogy 2019. április 4. és 5. napján a telefonhívásokra és SMS-ekre nem válaszolt, nem tartózkodott az ügyvédi irodájában, továbbá ígérete ellenére 2019. április 12-ig a bejelentővel a kapcsolatot nem vette fel, nincs ugyanis olyan jogszabály vagy kamarai szabályzat, amely előírná, hogy az ügyvéd köteles az ügyfelek által minden esetben, folyamatosan elérhető lenni, illetve ez a megbízási jogviszony természetéből, bizalmi jellegéből sem következik.

Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az iratok kiadására az eljárás alá vont ügyvédet nem kötelezheti, az elszámolással kapcsolatos igény érvényesítése iránt a bejelentő polgári peres eljárást kezdeményezhet.

6. A Fegyelmi Tanács Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet, mivel az enyhítő és a súlyosító körülmények figyelembevételével azt találta alkalmasnak arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a jövőre nézve a jogszabályok és az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó egyéb magatartási normák maradéktalan betartására ösztönözze.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása és pénzbírság összegének meghatározása során súlyosító körülményként vette figyelembe

a) a fegyelmi vétségek súlyát (azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megbízásból eredő alapvető kötelezettségeit /a rábízott ügy ellátása, a megbízó érdekének megfelelő teljesítési kötelezettség, a megbízó utasításainak betartása/ sértette meg),

b) a fegyelmi vétségek többrendbeliségét és részbeni szándékosságát,

c) azt, hogy az iratok kiadásának elmulasztása mint jogsértő állapot a mai napig fennáll,

d) azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jogorvoslati határidőt ugyanabban az ügyben rövid időn belül, egymást követően kétszer is elmulasztotta,

e) azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a bejelentő ügyének érdemére jelentősen kihatott, a nem vagyoni kártérítés (sérelemdíj) iránti igénye érvényesítésének lehetőségétől a bejelentőt a ................ 179. § (3) bekezdésére figyelemmel („a korábban már elbírált kérelemmel azonos tartalmú kérelem vagy kérelemnek valamely részére vonatkozóan azonos tartalommal, azonos tényállás alapján előterjesztett kérelem ismételt elbírálásának helye nincs”) véglegesen megfosztotta,

f) azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a bejelentőnek az ügyvédségbe vetett bizalmát egyértelműen megrendítette és alkalmas volt az egész ügyvédi hivatás tekintélyének csorbítására is.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését megelőző 10 éven keresztül kifogástalanul folytatott ügyvédi tevékenységet.

7. A fegyelmi felelősség elbírálására a Fegyelmi Tanácsnak a FESZ 1.4. alapján a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket, azaz az Üttv. és az Etikai szabályzat rendelkezéseit kellett alkalmaznia.

A Fegyelmi Tanácsnak a fegyelmi eljárás során (annak 42.2. pontja alapján) a FESZ rendelkezéseit kellett alkalmaznia, így az eljárás alá vont ügyvédet a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére. Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különösen arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján, a fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án és a FESZ 31. pontján alapul.

Szolnok, 2019. november 27.

A határozat aláírásában akadályozott dr. .................. és dr. .................... fegyelmi tanácstagok helyett is:

A határozat írásba foglalására 2019. december 17. napján került sor.

dr. .............................
a Fegyelmi Tanács elnöke

A határozat jogerős 2020. január 15. napján.