A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János utca 16., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) irodai tag ügyvéd ellen ... bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban a 2020. január 14. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy .... (KASZ száma: , székhelye:) eljárás alá vont egyéni ügyvéd nyolc (8) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft (százötvenezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011-20005210 számú bankszámlaszámára az ügyszámra hivatkozással befizetni.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a fegyelmi biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7.) címzett, de a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt 2 eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Az eljárás alá vont ügyvéd ... napja óta tagja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarának, jelenleg ... tagja.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi tanácsa ... a 2016. november 22. napján jogerős határozatával egy (1) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget állapított meg, és 60.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara részére .. bejelentő - a képviseletében a fegyelmi eljárás kezdeményezésére és abban a bejelentő jogi képviseletének ellátására meghatalmazott Ügyvédi Iroda, ügyintézése mellett - tett bejelentést 2019. július 31. napján. A bejelentő szerint eljárás alá vont ügyvéd két végrehajtási ügyben nem számolt el a letétként kezelt, a végrehajtó által megküldött pénzösszegekkel. Szintén a bejelentés szerint egy munkaügyi perben az eljárás alá vont ügyvéd nem fizette be azt a száznyolcvanezer forintot, melyet a bejelentő eljárási illetékként adott át részére. A bejelentő valamennyi ügyben sérelmezte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem kötött megbízási szerződést, az iratokat az eljárás megszüntetésekor nem adta ki a bejelentő részére. Állítása szerint részben számlákat sem állított ki, és semmilyen más okirattal nem igazolta azt, hogy részére a bejelentő munkadíjat fizetett.
A bejelentéshez több, a különböző ügyekben eljárt végrehajtóktól küldött okiratok, illetve a bejelentőnek és a jogi képviseletével megbízott ügyvédnek az eljárás alá vont ügyvéddel történő levelezését is csatolta.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2019. 08. 06. napján elrendelte, az ügyvédet nyilatkozattételre és iratcsatolásra hívta fel.
Eljárás alá vont ügyvéd 2019. augusztus 29. napján kelt levelében tett észrevételt. Álláspontja szerint ezek az ügyek régen, évek óta lezárult ügyek, amelyek egyike kapcsán sem támasztott korábban kifogást a bejelentő. Álláspontja szerint eredményesen járt el, hiszen az ügyekben a bejelentő igényeinek érvényt szerzett, és állítása szerint valamennyi ügyben az ügyvédekre vonatkozó valamennyi előírásnak teljes mértékben megfelelt.
A fegyelmi biztos 2019. szeptember 19. napján hallgatta meg a bejelentőt, aki a bejelentésben tett állításokat részben pontosította, részben kiigazította.
A fegyelmi biztos ezt követően felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a jegyzőkönyv alapján arra, hogy az ott tett állításokra, és újabban csatolt bizonyítékokra nézve tegyen észrevételt.
Ezen felhívásra az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. október 5. napján kelt levelével válaszolt. A levélben az eljárás alá vont ügyvéd a korábbi, a munka eredményes elvégzésére tett állításait ismételte meg.
A fegyelmi biztos a 2019. október 24. napján kelt határozatával kezdeményezte a fegyelmi eljárást.
A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2019. október 31. napján rendelte ki az eljáró tanácsot.
A fegyelmi tanács elnöke 2019. november 6. napján az előzetes vizsgálat kiegészítését rendelte el, melynek a fegyelmi biztos 2019. december 10. napjával eleget tett.
A fegyelmi tanács elnöke az ügyben a tárgyalást 2020. január 14. napján 13 órára tűzte ki.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd már hosszabb ideje ismerték egymást akkor, amikor bejelentő megbízta az eljárás alá vont ügyvédet több ügyben a képviseletével. A fegyelmi eljárásban érintett jogügyletek többségükben egy közös eseményből, egy káreseményből erednek.
A káresemény 2013. december 12. napján történt, amikor is a bejelentő által foglalkoztatott ... egy, a bejelentő tulajdonát képező gépjárművel szállítási tevékenységet végzett. A gépjármű vezetése során ... balesetet okozott. Feltehetően ekkor a tehergépkocsiban tartózkodott egy ... nevezetű személy, aki szintén a bejelentő munkavállalója volt, és ... élettársi kapcsolatban állt a baleset bekövetkeztekor. A baleset kapcsán a bejelentő egy munkaügyi pert indított ... szemben, egy büntetőfeljelentést tett ... szemben, amely ügyekben az eljárás alá vont ügyvédet kérte fel a jogi képviseletének ellátására. Ezen ügyekből kifolyólag ... magánvádas eljárást kezdeményezett a bejelentővel szemben, amely magánvádas eljárásban a Kunszentmártoni Járásbíróság előtt szintén az eljárás alá vont ügyvéd képviselte. A büntető eljárás eredményeképpen a büntető eljárás keretein belül megítélt polgári jogi igény végrehajtására a bejelentő az eljárás alá vont ügyvédet kérte fel.
A fent megjelölt eljárásoktól függetlenül az eljárás alá vont ügyvéd járt el a bejelentőnek az Kft.-vel szemben 479.V.1424/2018-as szám alatt folyamatban volt végrehajtási ügyben.
Ezek közül:
1. a Kunszentmártoni Járásbíróságon 1.Bpk.55/2014-es számú magánvádas eljárásban 2014. szeptember 16. napján eljárás alá vont ügyvéd elkísérte a bejelentőt, mint a védője. A bejelentővel szemben ... kezdeményezte a magánvádas eljárást. A tárgyaláson történő megjelenésért és útiköltségképpen - mivel az eljárás alá vont ügyvéd gépjárművével utaztak Mezőtúrról - az eljárás alá vont ügyvéd harminchatezer forintot kért, melyet a bejelentő a részére kifizetett.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi munkadíj, illetve a költségtérítés átvételéről bizonylatot, vagy számlát a bejelentő részére nem állított ki.
2. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőtől származó meghatalmazása alapján 2014. tavaszán eljárást kezdeményezett kártérítés jogcímén ... szemben. A per eljárási illetékére az eljárás alá vont ügyvéd átvett száznyolcvanezer forintot a bejelentőtől, melyet a keresetlevél benyújtása szerinti bíróság számlájára be is fizetett. A keresetlevelet az eljárás alá vont ügyvéd a Mezőtúri Járásbírósághoz nyújtotta be, de az ügyben hatásköri okokból elsőfokon a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1M18/2018/5. szám alatt, másodfokon pedig a Szolnoki Törvényszék 4MF.20.572/2018/4. szám alatt járt el. A munkaügyi perben, melyet kártérítés fizetése végett indított a bejelentő, a károkozást, mint jogalapot megállapították, de a bejelentő a kártérítés mértéke vonatkozásában pervesztes lett. Így az eljárási illeték megfizetésére kötelezte őt mind az első, mind a másodfokú bíróság. Az első fokon eljáró Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság azonban az 1M18/2018/5. számú ítéletében megállapította, hogy az eljárási költséget a felperes az ügyben már lerótta. Az ügy iratait az eljárás alá vont ügyvéd sem az eljárás befejezésekor, sem a bejelentő, illetve az ügyvédje felhívására sem adta ki.
3. A bejelentő képviseletében eljárva az eljárás alá vont ügyvéd ... adóssal szemben 2017-ben kérte a büntető eljárás során részére megítélt polgári jogi igényének a végrehajtását. Az ügyben Dr. ... önálló bírósági végrehajtó járt el 1105-6.Vh.59/2017/1. szám alatt. A végrehajtás során a végrehajtó sikeresen járt el, mivel mind a százhetvenötezer-nyolcszázötvennyolc forintnyi főkövetelést, mind a tízezer forintos költséget az adóstól behajtotta. Az eljárás alá vont ügyvéd az összesen száznyolcvanötezer-nyolcszázötvennyolc forintból száznegyvenezer-hetvennégy forintot utalt át a bejelentő részére. Az eljárás alá vont ügyvéd az ő letéti számlájára a végrehajtó által megküldött további negyvenötezer-hétszáznyolcvannégy forintot a bejelentőnek nem adta ki. Az ügyben sem letéti szerződés, sem megbízási szerződés nem készült, illetve tényvázlatot sem vett fel az eljárás alá vont ügyvéd. Amikor a kettejük közötti viszony 2019-ben végképp megromlott az elszámolások elmaradása miatt, az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra sem adta ki sem a bejelentőnek, sem az ő általa megbízott ügyvédnek a végrehajtási ügy iratait.
4. A bejelentő vállalkozói tevékenysége során az Kft.-vel került jogviszonyba, a társaság részére fuvarozást végzett, amelyért a vállalkozói díjat az Kft. nem fizette meg. A bejelentő először fizetési meghagyás kibocsátását kérte az eljárás alá vont ügyvédtől. Az eljárás alá vont ügyvéd anélkül, hogy megbízási szerződést készített volna, vagy tényvázlatot vett volna fel, a fizetési meghagyás kibocsátása érdekében sikeresen eljárt. Ezt követően a bejelentő megbízta őt a fizetési meghagyásban szereplő összeg, és a járulékainak végrehajtás útján történő érvényesítésével, illetve a végrehajtási eljárásban a képviseletével. A fizetési meghagyás 2018-ban emelkedett jogerőre, és ezt követően kérte a bejelentő képviseletében az eljárás alá vont ügyvéd a megítélt száztizenkilencezer-kettőszázkilencvenegy forint főkövetelés és hetvenháromezer-ötszáz forint költség, továbbá hatezer-hatszázhatvanegy forintnyi kamat végrehajtását. Az ügyben ... önálló bírósági végrehajtó járt el sikeresen, hiszen mind a főkövetelést, mind pedig a járulékokat behajtotta, és azokat az összegeket az eljárás alá vont ügyvéd számlájára utalta át. Az átutalt összeggel az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő felé maradéktalanul elszámolt. Az ügyben ellentét alakult ki az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között, hiszen a bejelentő emlékezete szerint húszezer forint munkadíjban állapodtak meg az eljárás alá vont ügyvéddel. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban az elszámoláskor részére egy ötvenezer forintos ügyvédi munkadíjról állított ki számlát, hivatkozva arra, hogy ezen munkadíjat tartalmazta a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem is. A számla ellenében a bejelentő az ötvenezer forintot kifizette az eljárás alá vont ügyvédnek. Jelen ügyben, ahogy a korábbiban is megállapítható, sem tényvázlat, sem megbízási szerződés nem készült, és ugyanígy nem készült letéti szerződés sem a felek között, mely szabályozta volna a 3. és 4. pontban leírt és megjelölt jogviszonyt.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésének a lényege az volt, hogy ezen ügyek jórésze már évekkel korábban befejeződött, melyekben az eljárás alá vont ügyvéd sikeresen, magas színvonalon járt el. A tárgyaláson ezen álláspontját még annyiban egészítette ki, hogy az ő véleménye szerint az Kft.-vel kapcsolatban alakult ki közöttük konfliktus - mert nem kívánta neki az ötvenezer forintot kifizetni a bejelentő - melyre tekintettel hozott fel újabb és régebbi ügyeket vele szemben, mintegy bosszúból.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd védekezése kapcsán megállapítja, hogy a fegyelmi eljárásban természetesen mindenki úgy védekezik, ahogy ő azt kívánja, de jelen esetben megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő a különböző ügyekben pontos állításokon alapuló, és azt okiratokkal alátámasztott védekezést.
A tényállás körében 2. ponttal jelölt munkaügyi per vonatkozásában elfogadta a fegyelmi tanács bejelentőnek az állítását arra nézve, hogy száznyolcvanezer forintot eljárási illetékre átadott az eljárás alá vont ügyvédnek. Ezt az állítást alátámasztotta a már megjelölt számú elsőfokú bírósági ítélet is. Az eljáró tanács megállapította azt, hogy a bejelentő - aki a munkaügyi perben felperes volt - az eljárási illetéket már megfizette. Mivel a bejelentő erre nézve úgy nyilatkozott, hogy ő a száznyolcvanezer forinton felül - melyet az eljárás alá vont ügyvédnek adott át készpénzben - csupán a másodfokú eljárás lezárását követően fizetett ki felhívásra eljárási illetéket, csak az a logikus következtetés vonható le, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a száznyolcvanezer forintot valóban megkapta a bejelentőtől, és ezt az illetéknek megfelelő készpénzt be is fizette az eljáró bíróság részére eljárási illetékképpen.
Ebben a vonatkozásban tehát szabályt nem szegett meg az eljárás alá vont ügyvéd, ezt a száznyolcvanezer forintot nem kellett kiadnia a bejelentőnek, hiszen a megbízásának megfelelően járt el vele. Az, hogy jelen ügyben nem készült letéti szerződés, melyet az akkor hatályos ügyvédekről szóló törvény, illetve a 1/2014. (XI. 3.) MÜK Szabályzat is előírt, az eljáró tanács nem tudta értékelni, hiszen a letéti szerződés elmaradása vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége már elévült. Ebben az ügyben is azonban azt állapította meg a fegyelmi tanács, hogy mind a bejelentő, mind pedig az ő általa megbízott ügyvéd felhívására az eljárás alá vont ügyvéd az iratokat nem adta ki. Ebben a vonatkozásban a bejelentő állítását, és az általa csatolt felszólításokat, illetve tértivevényeket elfogadta a fegyelmi tanács bizonyítékképpen, és erre alapozta a tényállást, mivel ezekkel szemben az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta azt bizonyítani, hogy az ügy iratait a megbízás megszűntekor a bejelentőnek kiadta volna.
A 3. tényállási ponttal kapcsolatban - amely a ... kapcsolatos végrehajtási ügy - az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta bizonyítani, hogy megbízási szerződés vagy tényvázlat készült volna a felek között. És ugyanúgy, mint a korábbi pontban, az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta azt bizonyítani, hogy az iratokat kiadta volna a bejelentőnek az ő felhívását, illetve az ügyvédjének a felhívását követően. Ezzel szemben a bejelentő csatolta azt a díjjegyzéket, melyet az önálló bírósági végrehajtótól ő kért meg. A bejelentő igazolta, hogy részére az eljárás alá vont ügyvéd száznegyvenezer-hetvennégy forintot utalt át. Bejelentő állítása szerint a két összeg közötti, tehát a végrehajtónak az eljárás alá vont ügyvéd részére megküldött összeg, és az eljárás alá vont ügyvéd által a bejelentő részére megküldött összegnek a különbözete az az összeg, amivel az eljárás alá vont ügyvéd elszámolni nem tudott.
A bizonyítékok mérlegelése során a bejelentő szavahihetőségével szemben a Fegyelmi Tanácsnak nem merült fel semmilyen aggálya, ellenben az eljárás alá vont ügyvéd nem tudott arra magyarázatot adni, hogy ha jelen ügyben a 141. 074 forintot több összegben átutalta, akkor miért nem utalta át a fennmaradó, megközelítőleg 45.000 forintnyi összeget. Ahogyan arra sem, hogy miért az állítása szerinti módon, valamelyik találkozásukkor, semmilyen bizonylatot vagy elismervényt alá nem íratva történt meg az elszámolás a bejelentővel. A Fegyelmi Tanács megítélése szerint semmi sem indokolta azt, hogy a többszöri utalás ellenére az eljárás alá vont ügyvéd a további, a számlájára érkező utalásokat miért nem utalta tovább ugyanúgy a bejelentő részére.
A Fegyelmi Tanács tehát az egyéb bizonyítékokkal más helyütt alátámasztott bejelentői állításokat fogadta el, különös tekintettel arra is, hogy a 4. történeti tényállási ponttal kapcsolatban - ahol az eljárás alá vont ügyvéd a később kifejtettek szerint ugyanígy nem tudta bizonyítani az elszámolás tényét, a bejelentő nem állította azt, hogy a kifizetés részére nem történt meg. A bejelentő azon ügy kapcsán kizárólag az ötvenezer forintos ügyvédi munkadíj mértékét sérelmezte, holott ott is megtehette volna, hogy tagadja a letéti összeggel történő elszámolást.
Mindez a Fegyelmi Tanács részére azt erősítette meg, hogy a bejelentő állításait aggálymentesen el lehet fogadni. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy bár az eljárás alá vont ügyvéd a rábízott ügyekben eljárt, és mindezt eredményesen tette, az eljárásait mégis olyan mértékű hanyagság jellemezte a minimálisan szükséges adminisztráció elmulasztása miatt, hogy ez abszolút életszerűvé teszi azt is, hogy az elmaradt összeggel az eljárás alá vont ügyvéd nem számolt el.
A 4. tényállási ponttal kapcsolatban a korábbiakhoz hasonlóan, mivel a bejelentő állításait aggálymentesként fogadta el a Fegyelmi Tanács, így elfogadta azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a végrehajtó által a számlájára megküldött összeggel elszámolt. Nem vonja kétségbe a Fegyelmi Tanács a bejelentőnek azt az állítását sem, hogy jelen ügyben a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között vita alakult ki az ügyvédi munka mértékére vonatkozóan. Az azonban tény, hogy jelen ügyben az ügyvédi munkadíjról az eljárás alá vont ügyvéd kiállított egy ötvenezer forintos számlát, melyet maga a bejelentő is elismer. A bejelentő ez alapján az eljárás alá vont ügyvéd részére a munkadíjat kifizette. Az elszámolás tehát megtörtént. Az, hogy az ügyvédi munkadíjat sérelmezi a bejelentő, nem vonja kétségbe, nem teszi meg nem történtté az elszámolást.
Meg kellett azonban jelen ügyben is, mint ahogy az előzőekben is állapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a kötelességét, hiszen letéti szerződés nem készült a felek között, ahogy megbízási szerződés és tényvázlat sem. Az eljárás alá vont ügyvéd, ahogy a korábbi pontok mindegyikében, úgy ebben a pontban sem adta ki az iratokat a bejelentő részére, amely tényállás vonatkozásában bizonyítékképpen fogadta el a fegyelmi tanács az iratok kiadására történő felhívást, mellyel szemben az eljárás alá vont ügyvéd védekezése nem kaphatott helyt. Azt ugyanis, hogy az iratokat kiadta, nem tudta bizonyítani, ahogy szintén nem tudta bizonyítani azt sem, hogy letéti szerződés készült volna, avagy megbízási szerződés. Ez utóbbiakat az ügyvéd sem állította.
A fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában, illetve az előzetes eljárás kiegészítésében foglaltakat jelentős mértékben változtatta meg.
A 2. tényállási pont vonatkozásában az iratkiadás elmaradása miatt kérte megállapítani a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét,
míg a 3. a ... kapcsolatos végrehajtási ügyben a megbízási szerződés megkötésének elmaradása, a letéti szerződés megkötésének elmaradása, a letéti összeggel történő rendelkezés és a kiadás elmaradása miatt, illetve
a 4. pont vonatkozásában, az Kft.-vel kapcsolatos végrehajtási ügyben szintén a megbízási szerződés és a letéti szerződés megkötésének elmaradása, illetve az iratok ki nem adása miatt kérte a fegyelmi felelősség megállapítását az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, mértékét az alsó határhoz közelítő összegben megállapítva.
Az eljárás alá vont ügyvéd a korábbi nyilatkozatait tartotta fent. A fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
A Fegyelmi Tanács teljes mértékben egyetértett a fegyelmi biztosnak a végindítványban megfogalmazott, az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségével kapcsolatos indítványaival.
Bár a végindítványában a fegyelmi biztos nem kérte a Fegyelmi Tanács állásfoglalását a 1. számú tényállási ponttal kapcsolatban elévülés miatt, a Fegyelmi Tanács megállapítja azt is, hogy az elévülés kérdésében is egyetértett a fegyelmi biztosnak az álláspontjával. Mind ezen tényállási pontban, mind pedig a 2.) munkaügyi perben is, hiszen a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint sem lehetett volna már megállapítani az elévülésre tekintettel az eljárás alá vont ügyvédnek a fegyelmi felelősségét a számla kiállítás elmaradása miatt, és ugyanígy nem lehetett a munkaügyi perben a megbízási szerződés hiánya, illetve a letéti szerződés megkötésének hiánya miatt.
Az alkalmazott jogszabály, illetve szabályzat:
A jelen ügy azt állapította meg a Fegyelmi Tanács, hogy valamennyi megbízási viszony - amelyekben az eljárás alá vont ügyvéd magatartását össze kellett vetni az ügyvédek eljárását szabályozó normákkal - az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) időbeli hatálya alatt keletkezett, 2018. január 1. napját megelőzően, így az szabályozta az ügyvéd magatartását. Elbírálásakor ellenben már az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonosak, vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem is bírálandó el enyhébben. Ezek alapján a Fegyelmi Tanács az Üt.-t, és az 1/2014. (XI. 3.) MÜK Szabályzatot alkalmazta.
Az ügyvédekről rendelkező 1998. évi XI. törvényből:
23. § (1) Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
(2) A megbízást - a tanácsadás esetét kivéve - írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
29. § (1) Az ügyvéd köteles a megbízótól átvett vagy a megbízót megillető iratok átvételéről - a megbízó kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetőleg felmondása után - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvéd a megbízó kérésére köteles kiadni.
30. § (1) Az ügyvéd az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügyvédi letétet
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
fogadhat el.
(2) Készpénz és értéktárgy letétként való átvételét az ügyvéd írásban, letéti szerződésben köteles rögzíteni.
(3) Az ügyvéd az átvett készpénzt és értéktárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.
1/2014. (XI. 3.) MÜK Szabályzatból:
6. § (1) Az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki, vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza. (teljesítési letét)
9. § A teljesítési és őrzési letét esetén a letéti szerződést az ügyvédi titok védelme érdekében külön okiratba kell foglalni.
A fentiek alkalmazásával:
A 2. tényállási ponttal kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd egy (1) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, hiszen nem adta ki az iratokat a bejelentőnek a megbízási szerződés megszűntét követően., illetve sem a bejelentő, sem az általa meghatalmazott ügyvédnek a felhívására.
A 3. tényállási ponttal kapcsolatban - a ... kapcsolatos végrehajtási eljárásban - az eljárás alá vont ügyvéd egy (1) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, azzal, hogy a megbízási szerződést nem készítette el a megbízás létrejöttekor. Egy (1) rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el akkor, amikor a letéti szerződést nem foglalta írásba. További egy (1) rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el akkor, amikor a végrehajtó által a részére letétbe megküldött összeggel nem számolt el a bejelentő felé. És további egy (1) rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, azzal, hogy az iratokat jelen ügyben sem adta ki.
Végül a 4. tényállási ponttal kapcsolatban - amely az ... Kft.-vel szembeni végrehajtási ügyre vonatkozik - az eljárás alá vont ügyvéd egy (1) rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el akkor, amikor megbízási szerződést a megbízás elfogadásakor írásban nem kötött a bejelentővel. Egy (1) rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, amikor letéti szerződést nem kötött a bejelentővel azon összegre nézve, amit a végrehajtó az ő számlájára utalt át. Ahogyan az összes többi ügyben, jelen ügyben is további egy (1) rb. szándékos fegyelmi vétség az, hogy az iratokat a bejelentőnek az eljárás alá vont ügyvéd nem adta ki, így különösen a végrehajtótótól a díjjegyzéket a bejelentőnek kellett megkérnie.
A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat alapján került sor.
A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során, az Ütv. 38. § b) pontja alapján a pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta. Annak mértékét az alsó határhoz közeli összegben állapította meg.
Súlyosító körülményként értékelte azt a fegyelmi tanács, hogy több, összesen nyolc (8) rendbeli fegyelmi vétséget valósított meg ezzel eljárás alá vont ügyvéd, valamint azt a körülményt, hogy a fegyelmi felelősségét már állapították meg.
Enyhítő körülményt a fegyelmi tanács nem tudott feltárni.
Figyelemmel arra, hogy a bejelentések alapját képező ügyekben az ügyvéd eredményesen képviselte a bejelentőt - volt olyan eljárás, amelyben éppen munkadíj nélkül - úgy látta a fegyelmi tanács helyesnek, hogy ha az alsó határhoz közeli pénzbüntetést szab ki, egyetértve a fegyelmi biztos javaslatával is.
Jelen ügyek nagy száma ellenére konkrétan vagyoni hátránya egy ügyben származott a bejelentőnek, melynek mértékét az el nem számolt negyvenötezer forinttal lehet egyezőnek venni.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul.
A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban indított, figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.
A jogorvoslati jogról való tájékoztatás az Üttv. 135. §-án és a FESZ. 31. pontján alapul.
Szolnok, 2020. január 14.
... és ... a Fegyelmi Tanács aláírásában akadályozott tagjai helyett is
Fegyelmi Tanács elnöke
A határozat írásba foglalására 2020. február 6. napján került sor.
A határozat jogerős 2020. március 5. napján.