Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa DRFB-54/2019. (26/2019.) határozata

ügyvédi mulasztásról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János u. 16. II. em., a továbbiakban: Fegyelmi Tanács) a ... eljárás alá vont irodai tag ügyvéd ellen ... bejelentésére indult fegyelmi eljárásban - a 2020. január hó 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben - meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy (KASZ: , irodájának neve: Ügyvédi Iroda, székhelye: . szám) eljárás alá vont irodai tag ügyvéd

1 (egy) rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011-20005210 számú bankszámlára befizetni az ügyszámra hivatkozással.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. szám) címzett, de a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:

I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok

Ellene korábban fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.

II. A fegyelmi eljárás adatai

... bejelentése ... eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2019. július hó 5. napján érkezett a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben a bejelentő az ügyvédnek adott megbízás teljesítését kifogásolta, annak kivizsgálását és a kárai megtérítésének lehetőségéről történő tájékoztatását kérte.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa (a továbbiakban: Fegyelmi Biztos) a bejelentés alapján a 2019. július hó 8. napján hozott 26/2019. számú határozatával előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el. Hivatkozott arra határozatában, hogy amennyiben a bejelentésben foglaltak valósak, fennáll az ügyvédi fegyelmi vétség gyanúja, az előzetes vizsgálat célja az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 121. § (4) bekezdése szerint a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása. Felhívta továbbá az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 8 napon belül a bejelentésre észrevételeket tehet és köteles az üggyel kapcsolatos iratait megküldeni a kamarának, valamint tájékoztatta a határozatáról a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara elnökét (a továbbiakban: Kamara Elnöke).

A Kamara Elnöke a 2019. július hó 19. napján kelt levelével tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat elrendeléséről az erről szóló fenti határozat megküldésével.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. július hó 22. napján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához benyújtott iratában részletes nyilatkozatot tett, amelyben a fegyelmi vétség elkövetését vitatta, és megküldte az ügy iratait.

A Fegyelmi Biztos 2019. augusztus hó 12. napján személyes meghallgatást tartott, amelyen megjelent a bejelentő és fia, tanúként. A Fegyelmi Biztos ismertette a megjelentekkel az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatát, akik arra észrevételt tettek. A személyes meghallgatásáról jegyzőkönyv készült.

A Fegyelmi Biztos 2019. szeptember hó 2. napján is személyes meghallgatást tartott, amelyen megjelent az eljárás alá vont ügyvéd. Az ügyvéd a bejelentő és fia személyes meghallgatásán elhangzottakat megismerte, arra észrevételt tett. A személyes meghallgatásáról jegyzőkönyv készült.

A Fegyelmi Biztos a 2019. szeptember hó 20. napján hozott 26/2019. számú határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette, hivatkozással arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben nem állapítható meg a fegyelmi vétség alapos gyanúja, és az eljárás tovább folytatása sem járhat ennek eredményével. Határozatát megküldte a Kamara Elnökének és az eljárás alá vont ügyvédnek.

A Kamara Elnöke a 2019. szeptember hó 20. napján kelt levelével tájékoztatta a bejelentőt az előzetes vizsgálat megszüntetéséről az erről szóló fenti határozat megküldésével, továbbá arról, hogy az előzetes vizsgálat tovább folytatására és fegyelmi eljárás kezdeményezésére maga sem tett javaslatot. Továbbá felhívta a bejelentő figyelmét arra, hogy az értesítésével szemben kifogást terjeszthet elő a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztoshoz (a továbbiakban: Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos).

A bejelentő a 2019. október hó 10. napján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához benyújtott iratában kifogást terjesztett elő az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztoshoz a Fegyelmi Biztos előzetes vizsgálatot megszüntető határozatával szemben.

A Fegyelmi Biztos a 2019. október hó 10. napján kelt iratával a kifogást és teljes iratanyagot felterjesztette az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztoshoz.

Az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos a 2019. október hó 22. napján kelt, V/458/2019. számú iratában a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította a Fegyelmi Biztost, és felhívta arra, hogy az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát vonja vissza. Az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos arra hivatkozott, hogy a Fegyelmi Biztos megszüntető határozatában foglalt indokok alapján az eljárást a vizsgálati szakban rögzített és sérelmezett tényállás alapján nem lehet megszüntetni.

A Fegyelmi Biztos a 2019. november hó 6. napján hozott 26/2019. számú határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta, és rendelkezett a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről. Határozatában arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (3) és (4) bekezdésében, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 5.12. pontjának a) és b) alpontjait, ezért fennáll a fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja. Határozatáról értesítette a Kamara Elnökét és az eljárás alá vont ügyvédet.

Az elrendelt fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Tanács a 2019. november hó 26. napján kelt, DRFB 54/2019. (SZ26/2019.) iratával az előzmények rövid ismertetése mellett tájékoztatás nyújtása végett megkereste a Nemzeti Eszközkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: Nemzeti Eszközkezelő).

A Nemzeti Eszközkezelő a 2019. december hó 11. napján kelt válaszlevelében tájékoztatást adott a megkeresésben foglaltakra.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. december hó 12. napján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához benyújtott iratában újabb nyilatkozatot tett, iratot csatolt, és indítványozta ..., valamint ...tanúként történő meghallgatását.

A Fegyelmi Tanács 2020. január hó 14. napjára fegyelmi tárgyalást tűzött ki, amelyre idézte az eljárás alá vont ügyvédet, a bejelentőt, továbbá ..., ... és ... tanúként.

A 2020. január hó 14. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson megjelentek az idézettek, a tárgyalásról jegyzőkönyv készült.

III. Tényállás

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, továbbá a tanúként meghallgatott bejelentő előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

.... bejelentő az ingatlan-nyilvántartásba a 35973/2/2015.11.04. számú határozattal, 2020. október hó 31-i lejárati nappal bejegyzett visszavásárlási joggal rendelkezett a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában és a Nemzeti Eszközkezelő 1/1 arányú vagyonkezelési joga alatt álló ... helyrajzi szám alatti ingatlanon. A bejelentő élni kívánt a visszavásárlási jogával, ezért 2017 novembere és 2018 májusa közötti - közelebbről meg nem határozható - időpontban megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, akit azzal bízott meg, hogy az ingatlan Nemzeti Eszközkezelőtől történő visszavásárlása ügyében a jogi képviseletét ellássa. A bejelentő átadta az ügyvédnek a Nemzeti Eszközkezelő által a bejelentőnek írt 2018. április hó 4. napján kelt levelet, amelyben a Nemzeti Eszközkezelő a bejelentő 2018. március hó 27. napján kelt megkeresésére részletes tájékoztatást adott a konkrét ügyben a bejelentőnek az ingatlanra vonatkozóan fennálló visszavásárlási joga gyakorlásáról, annak feltételiről, módjáról, határidejéről, a levélhez mellékelte a Nemzeti Eszközkezelőhöz címzett, a visszavásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatot is.

A visszavásárlási jog gyakorlásának szabályait a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény (a továbbiakban: NET tv.) tartalmazta. Azonban 2018. december hó 18. napján kihirdetésre került a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Otthonteremtési törvény), 2018. december hó 21. napján pedig a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításával kapcsolatos egyes szabályokról szóló 274/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), amely jogszabályok 2019. január hó 1. napján léptek hatályba. E két új jogszabály a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek részére két további új jogi konstrukciót biztosított a lakóingatlanok tulajdonjogának megszerzésére, a NET tv.-ben egyébként továbbra is szabályozott visszavásárlási jog gyakorlása mellett: az egyösszegű adásvételt kedvezménnyel vagy anélkül és a részletvételt. E két új tulajdonszerzési lehetőség többek között a jogi jellegében, a feltételeiben, az igénybe vevők körében, a megszerzett tulajdon terhelt voltában, az eljárás hosszában is különbözött a NET tv.-ben szabályozott visszavásárlási jogtól. Az egyedi ügyekben a jogosultak a személyes feltételeik, körülményeik alapján dönthették el, hogy számukra melyik tulajdonszerzési lehetőség a legkedvezőbb, legelőnyösebb, melyiket kívánják választani.

A bejelentő végül 2018. december hó 3. napján adott írásban is meghatalmazást az ingatlan visszavásárlására irányuló eljárásra az ügyvédnek, és ezzel egyidejűleg kérte a visszavásárlási joga gyakorlására irányuló nyilatkozat benyújtását. E nyilatkozatot a bejelentő aláírta a keltezés és az ügyvéd nyilatkozata szerint 2018. december hó 31. napján, majd az ügyvéd a nyilatkozatot és mellékleteit a 2019. január hó 4. napján kelt levelével 2019. január hó 5. napján postára adta, amelyet a Nemzeti Eszközkezelő 2019. január hó 9. napján átvett. Tény azonban, hogy ezekre úgy került sor, hogy közben már a bejelentő részére is nyitva állt a NET tv.-ben szabályozott visszavásárlási jogon túlmenően a 2019. január hó 1. napján hatályba lépett Otthonteremtési törvényben és Korm. rendeletben rögzített másik két tulajdonszerzési lehetőség, az egyösszegű adásvétel kedvezménnyel vagy anélkül és a részletvétel. Ezen új jogszabályokban biztosított új tulajdonszerzési lehetőségekről az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt sem a visszavásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozat aláírásakor, sem pedig a nyilatkozat postára adásakor, noha a jogszabályok kihirdetésére sor került még a nyilatkozat aláírása előtt, a hatályba lépésére pedig a nyilatkozat postázása előtt.

E nyilatkozatnak a Nemzeti Eszközkezelő részére történt megküldésével a bejelentő és a Nemzeti Eszközkezelő közötti adásvételi szerződés létrejött, egyúttal a bejelentőnek a NET tv. 10. §-a szerinti visszavásárlási joga gyakorlására irányuló eljárás a ... helyrajzi szám alatti ingatlan tekintetében elindult a Nemzeti Eszközkezelő előtt NET-013888/2019-1405 szám alatt. Az eljárás során a Nemzeti Eszközkezelő a 2019. január hó 18. napján kelt levelében tájékoztatta a bejelentő képviseletében eljárt ügyvédet a visszavásárlási vételárról és a befizetendő összegről, valamint a befizetés elmulasztásának következményeiről. A Nemzeti Eszközkezelő a fenti összegekre vonatkozó tájékoztatását adminisztrációs hiba miatt a 2019. január hó 29. napján kelt levelében megváltoztatta. A bejelentő az összeget 2019. február hó 15. napján megfizette, majd a Nemzeti Eszközkezelő megküldte az ügyvédnek a 2019. február hó 26. napján kelt tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozatát (bejegyzési engedély). Az ügyvéd a 2019. március hó 6. napján az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott kérelmében kérte a bejelentő tulajdonjoga bejegyzését, csatolva a bejegyzési engedélyt.

Ezt követően az ügyvéd - a bejelentő által részére 2019. március hó 4. napján adott újabb írásbeli meghatalmazás alapján - a 2019. március hó 12. napján kelt levelével megkereste a Nemzeti Eszközkezelőt annak közlése végett, hogy az Otthonteremtési törvényben meghatározott „kedvezmények” alkalmazásra kerültek-e a visszavásárlási jog gyakorlása során megállapított visszavásárlási vételár megállapítása során, kérte, hogy amennyiben e „kedvezményeket” nem vette figyelembe a Nemzeti Eszközkezelő, úgy annak összegét utalja vissza a bejelentőnek.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás eddigi teljesítéséért semmilyen ellenértéket nem kért, nem érvényesített, azonban a Nemzeti Eszközkezelő részére küldött levéllel kapcsolatos ügyintézésért 20.000 Ft + áfa megbízási díjat számolt fel, amelyet a bejelentő megfizetett.

Ezt követően a bejelentő kérésére, 2019. március hó 25. napján soron kívüliségi kérelmet nyújtott be az ingatlanügyi hatósághoz a folyamatban lévő tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban, amelynek 10.000 Ft összegű igazgatás-szolgáltatási díját a bejelentő aznap készpénzben befizette a hatóság pénztárába.

Az ingatlanügyi hatóság a bejelentő tulajdonjogát a 2019. március hó 26. napján hozott 31929/5/2019.03.06. számú határozatával bejegyezte.

A Nemzeti Eszközkezelő az ügyvéd 2019. március hó 12. napján kelt levelére válaszolva a 2019. május hó 2. napján keltezett levelében tájékoztatta az ügyvédet, hogy a bejelentő a NET tv. szerinti visszavásárlási jogát gyakorolta az Otthonteremtési törvényben meghatározott tulajdonszerzési lehetőségek helyett, a vételárat pedig kifizette, a tulajdonjoga bejegyzésre került, a visszavásárlási eljárás lezárásra került, így a Nemzeti Eszközkezelőnek nincs lehetősége az Otthonteremtési törvény szerinti kedvezményekkel számolt különbözet visszafizetésére.

A bejelentő fia, ... a bejelentő által az ügyvédnek 2019. március hó 4. napján adott megbízást a 2019. május hó 16. napján az ügyvédnek megküldött e-mailjében azonnali hatállyal felmondta. Indoklásában hivatkozott arra, hogy az ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt az új jogszabályokban foglalt lehetőségekről és kedvezményekről, ezzel kára keletkezett, az ügyben pedig érdemi lépéseket nem tesz, „az ügy eredményre nem fog vezetni”. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. május hó 16. napján válaszul küldött e-mailjében tájékoztatta ..., hogy vele megbízási jogviszonya nem áll fenn, majd a bejelentő a 2019. május hó 17. napján írt e-mailjében szintén felmondta a 2019. március hó 4. napján adott megbízását, a fia által korában közölt okokkal egyező indoklással.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. május hó 20. napján megküldött e-mailben tájékoztatta a bejelentőt, hogy a felmondást tudomásul veszi, bár annak indoklásával nem ért egyet, továbbá tájékoztatta arról, hogy a Nemzeti Eszközkezelő válaszlevele megérkezett, amelyet az ügyvédi irodában a megjelölt időpontban átvehet.

IV. Bizonyítékok

A Fegyelmi Tanács által megállapított fenti tényállást bizonyítják az ügyben rendelkezésre álló okirati bizonyítékok, a bejelentő nyilatkozatai, az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, a meghallgatott tanúk vallomásai, a Nemzeti Eszközkezelő megkeresésre adott tájékoztatása, az ingatlan-nyilvántartás adatai.

A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő nyilatkozataira figyelemmel az általa indítványozott ..., valamint ... tanúként történő meghallgatását nem tartotta fenn, ezt az ügyvédi indítványra már a Fegyelmi Tanács sem tartotta indokoltnak, ezért a megjelent két tanút nem hallgatta meg.

A Fegyelmi Tanács a fenti bizonyítékokat egyenként és összességében mérlegelte, azok alapján állapította meg a tényállást, és vonta le a VI. fejezetben részletezett ténybeli és jogi következtetéseket.

V. A Fegyelmi Biztos indítványa

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta. Ebben arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte az Üttv. 1. § (3) és (4) bekezdésében, valamint az ÜESZ 5.12. pontjának a) és b) alpontjait. Ennek alapján megrovás büntetés kiszabására tett indítványt.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában a fegyelmi vétség elkövetését továbbra is vitatta, álláspontja szerint nem követett olyan vétséget, „ami indokolná a fegyelmi szankció, akár legenyhébb fegyelmi szankció kiszabását”. Előadta, hogy az ügyben háromszor ellenőrizte azt a jogszabályi tartalmat, ami alapján a lehető legjobb tudása szerint segítette a megbízóját, az, hogy az új jogintézményről az ünnepi időszakban nem értesült, - szerinte - „nem róható fel felelőséget elérő szinten”.

VI. A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

A Fegyelmi Biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló adatokat, a IV. fejezetben írtak szerint figyelembe vett és mérlegelt bizonyítékokat elegendőnek találta döntésének meghozatalához.

Nem volt vitatott sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem a bejelentő által, hogy a bejelentő még jóval az Otthonteremtési törvény és a Korm. rendelet kihirdetését és hatályba lépését megelőzően (2017 novembere és 2018 májusa közötti - közelebbről meg nem határozható - időpontban) megkereste az ügyvédet a Karcag 188/3/A/16 helyrajzi szám alatti ingatlanon fennálló visszavásárlási joga gyakorlására irányuló eljárás lefolytatásával a Nemzeti Eszközkezelő előtt. Az sem volt vitatott, hogy nem az ügyvéd hibájából húzódott el az ügy annyira, hogy végül 2018. december hó 3. napján adott írásban is meghatalmazást és utasítást a bejelentő arra, hogy az ügyvéd a visszavásárlási jog gyakorlására irányuló, a Nemzeti Eszközkezelő által korábban megküldött nyilatkozatot töltse ki és küldje el a Nemzeti Eszközkezelő részére.

Tény azonban, hogy éppen a bejelentő első megkeresésétől kezdődően a visszavásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozat benyújtásáig eltelt hosszú idő (7-13 hónap) alatt a bejelentő eredeti elképzeléséhez és lehetőségeihez képest az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére új konstrukciókat vezetett be az Otthonteremtési törvény és a Korm. rendelet a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek, így a bejelentő részére is. Az Otthonteremtési törvény 2018. december hó 18. napján, a Korm. rendelet pedig 2018. december hó 21. napján kihirdetésre került, a Magyar Közlönyben és a jogtárakban elérhetővé vált azzal az információval együtt, hogy 2019. január hó 1. napján hatályba lépnek. Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint is, bár korábban három alkalommal is ellenőrizte a vonatkozó jogszabályokat, a fentiek szerint kihirdetett és hatályba lépett új jogszabályokat a visszavásárlási nyilatkozat benyújtásakor nem ismerte, azokról csak a bejelentő 2019 márciusában történt tájékoztatásából szerzett tudomást, így nem is tudta tájékoztatni ezekről a bejelentőt.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásban nem vizsgálhatta, hogy a bejelentő részére a NET tv.-ben biztosított visszavásárlási jog, avagy az Otthonteremtési törvényben meghatározott egyösszegű adásvétel kedvezménnyel vagy anélkül, illetve a részletvételt volt-e előnyösebb. Ezt kizárólag a bejelentő dönthette volna el akként, hogy összeveti a saját egyedi körülményeit, feltételeit, célját a jogszabályokban szabályozott, egymástól tényszerűen eltérő tulajdonszerzési lehetőségek feltételeivel, az elérhető kedvezményekkel. Azonban azt tényként állapította meg a Fegyelmi Tanács, a bejelentő akkor lett volna abban a helyzetben, hogy a fenti kérdésben megalapozott döntést hozzon, ha egyáltalán ismeretében van a lehetőségeknek, feltételeknek, kedvezményeknek. A bejelentőnek ezen ismeretek birtokában hozott megalapozott döntése alapján lett volna lehetősége arra, hogy megfelelő utasítást adjon az ügyvédnek a megbízás teljesítésének mikéntjére.

Az eljárás alá vont ügyvéd általa sem vitatottan az Otthonteremtési törvényben megállapított új lehetőségekről, kedvezményekről, feltételekről és egyáltalán a jogszabály hatályba lépéséről nem tájékoztatta a bejelentőt, noha az kifejezetten összefüggésben volt a részére adott megbízással. A bejelentő ezért e tájékoztatás hiányában írta alá a visszavásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatot, és adott utasítást annak benyújtására, a NET tv. szerinti eljárás folytatására, majd fizette meg a vételárat a Nemzeti Eszközkezelőnek.

A Fegyelmi Tanácsnak abban kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vétkes volt-e abban, hogy ezen új jogszabályok hatályba lépéséről nem tudott, annak tartalmáról tájékoztatást nem adott a bejelentő részére, illetve esetleg volt-e olyan ok, amely e felelőssége alól kimentette. Ebben a körben a Fegyelmi Tanács vizsgálta a Nemzeti Eszközkezelő esetleges közrehatását is. E körben azonban az volt megállapítható, hogy a jogszabály konkrét és külön tájékoztatási kötelezettséget nem írt elő a Nemzeti Eszközkezelő terhére azok felé sem, akik már az Otthonteremtési törvény hatályba lépését követően nyújtották be a NET tv. szerinti visszavásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatukat és még az új jogszabályokban meghatározott kötelező tömeges tájékoztatást nem kapták meg. Legfeljebb tehát a szerződő feleket terhelő általános együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből lenne levezethető a Nemzeti Eszközkezelővel szemben ilyen többlet tájékoztatási kötelezettség, azonban egyrészt ennek megállapítása már meghaladja a fegyelmi eljárás kereteit, másrészt ennek az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége szempontjából már nincs, legfeljebb az ügyvéd és a Nemzeti Eszközkezelő közötti viszonyban lenne jelentősége.

A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a visszavásárlásra irányuló nyilatkozat aláírásakor és ellenjegyzésekor, de legkésőbb a 2019. január hó 5. napján történt postára adásakor - a megbízása ellátására vonatkozó lentebb részletezett szabályok értelmében - mindenképp tisztában kellett volna lennie az új jogszabályokban biztosított lehetőségekkel, azokról tájékoztatnia kellett volna a bejelentőt. A Nemzeti Eszközkezelő Fegyelmi Tanács megkeresésére adott tájékoztatása szerint még a visszavásárlásra irányuló nyilatkozat benyújtását követően is lett volna lehetőség a tényszerűen létrejött adásvételi szerződéstől való elállásra, vagy a felbontás kezdeményezésére, és az Otthonteremtési törvényben meghatározott másik tulajdonszerzési mód választására. E pótlólagos megoldások választására és a megbízás teljesítése kapcsán a megfelelő utasítások adására azonban csak akkor lett volna lehetősége a bejelentőnek, ha megkapja a megfelelő tájékoztatást, ezt azonban az ügyvéd elmulasztotta. Az ügyvédre és a megbízás teljesítésére vonatkozó lentebb részletezett szabályok értelmében az ügyvédtől fokozott szakmai gondosság várható el, a tájékoztatási kötelezettsége az ügyvédnek odáig terjed, hogy ha a megbízó célszerűtlen vagy a saját érdekeivel ellentétes utasítást adott, akkor az ügyvédnek ezt is fel kell ismernie, és felhívnia erre a megbízó figyelmét.

A tájékoztatási kötelezettsége teljesítését az eljárás alá vont ügyvéd már az Üttv. hatályba lépését követően mulasztotta el. A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. Erre tekintettel a fenti cselekményekre az Üttv. és az ÜESZ rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. Az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése, a súlyosító és enyhítő körülmények

Az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak szerint:

„Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint:

„(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Az Üttv. 39. § (3) és (5) bekezdései szerint:

„(3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”

„(5) Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.”

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:275. §-a szerint:

„(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.”

Az ÜESZ 2.2. pontja szerint:

„2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”

Az ÜESZ 5.12. pontja szerint:

„5.12. A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - köteles

[...]

b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire,

[...]

vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet.

Az eljárás alá vont ügyvédnek a fenti rendelkezések értelmében a jogszabályok megtartásával, a legjobb tudása szerint, jogilag felkészülten kellett ellátnia a megbízást, ennek alapján a hatályos jogszabályok ismeretében kellett volna a megfelelő tájékoztatást megadnia a bejelentő részére. A megbízás teljesítése során ezt az ügyvéd elmulasztotta, amellyel megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdését, az ÜESZ 2.2. pontját, 5.12. pontjának b) alpontjait, valamint a Ptk. 6:275. § (1) bekezdését, ezzel 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.

A tájékoztatások elmulasztása egységbe olvad, így a cselekmény 1 rendbelinek minősül.

A tájékoztatás elmaradásával a bejelentővel nem közölt információkat az ügyvéd maga sem ismerte, így cselekménye nem lehetett szándékos, az elkövetésben gondatlanság terheli.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontja alapján írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta az eljárás alá vont ügyvédet. A kiszabott büntetés alkalmas arra, hogy a jövőre nézve az ügyvédet körültekintőbb eljárásra ösztönözze munkavégzése során.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt nem állapított meg.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárás még nem folyt, tevékenységét több mint 10 éve kifogástalanul végzi, gondosságát pedig befolyásolta az a körülmény, hogy a mulasztásra egy ritka, átmeneti időszakban került sor, amely előtt a bejelentő megkeresésétől kezdődően hónapok teltek el, amely alatt az ügyvéd egyébként több alkalommal is ellenőrizte a jogszabályt.

II. Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák megjelölése

A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. §-a biztosítja.

Szolnok, 2020. január 14.

a Fegyelmi Tanács aláírásban akadályozott
... és ... tagjai helyett is
a Fegyelmi Tanács elnöke

A határozat írásba foglalására 2020. február hó 7. napján került sor.

A határozat jogerős 2020. március 4. napján.