Magyar

 

Debreceni regionális fegyelmi bizottság debreceni Ügyvédi kamarai fegyelmi tanácsa DRFB-57/2019. (P2/2016) határozata

jogszabályba ütköző közreműködés (befolyással üzérkedés bűntette) ügyvédi foglalkozástól eltiltásról, iratcsatolás elmulasztásáról, felfüggesztett eljárásban jogerős határozat csatolásának elmulasztásáról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. ............. ügyvéd ellen a Központi Nyomozó Főügyészség bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2020. február 17. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. ........... (teljes neve: Dr. ...........) KASZ: ..........., volt irodájának székhelye: . ........... sz.) lakóhelye: ........... sz. - eljárás alá vont - felfüggesztés hatálya alatt álló - egyéni ügyvéd

3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás, valamint
250.000 Ft, azaz (Kettőszázötvenezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, továbbá 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

A kizárás időtartama 5 (öt) év.

A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008-20011363 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró fegyelmi tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott, a fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok

Ügyvédi tevékenységének kezdete ............ Tevékenységét ...........-től szünetelteti, a Debreceni Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa az ügyvédi tevékenységét felfüggesztette a ...........napján kelt, . ........... napján jogerős P.........../2016/I. számú határozatával. A fegyelmi eljárást. felfüggesztő határozat száma: P..../2016/II. sz.

Az ellene korábban indított fegyelmi eljárások:

1.

2.

3.

4.

5.

II. A fegyelmi eljárás adatai

Dr. ............ eljárás alá vont ügyvéd 2016. február 4. napján tájékoztatta a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökét arról, hogy 2016. január 28-án a Központi Nyomozó Főügyészség gyanúsítottként hallgatta ki befolyással üzérkedés bűntettének gyanúja miatt. Aznap érkezett a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatója, mely ugyanezt közölte.

A Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke 2016. február 4. napján kijelölte a fegyelmi főmegbízottat, aki 2016. február 15. napján felhívta az eljárás alá vont ügyvédet 8 napon belüli iratcsatolásra., Eljárás alá vont ügyvéd semmilyen iratot nem küldött, igazoló jelentést nem terjesztett elő annak ellenére, hogy a fenti felhívást átvette.

A fegyelmi főmegbízott az összefoglaló jelentést 2016. május 13. napján terjesztette elő. Iratok hiányában a tájékoztatások alapján - arra is tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd iratokat nem csatolt, - javasolta a fegyelmi eljárás elrendelését, 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt.

Az Ügyvédi Kamara elnöke a fegyelmi eljárás lefolytatását 2016. május 13. napján rendelte el.

A Központi Nyomozó Főügyészség a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2016. augusztus 23. érkezett átiratában tájékoztatta a Kamarát arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2016. augusztus 18. napján vádat emelt a ............... Járásbíróságon.

A Járásbíróság elnöke 2016. szeptember 5. napján közölte, hogy a Járásbíróság bíráinak ügyintézésből való kizárása miatt az ügyet felterjesztették a ............Törvényszék elnökéhez kijelölés céljából.

A .............. Törvényszék elnöke a 2017. január 12. napján kelt levelével értesítette a Kamarát arról, hogy az ügyben a ............. Járásbíróság került kijelölésre.

A Kamara elnöke 2017. január 19. napján kereste meg a ........... Járásbíróság elnökét, a vádirat megküldése végett, amely 2017. január 26. napján érkezett meg. Ennek alapján a Központi Nyomozó Főügyészség ...../2015/...I. szám alatti vádiratában az eljárás alá vont ügyvédet a Btk. 299. §-ának (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés a) pontja szerint minősülő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének elkövetésével vádolta.

A fegyelmi főmegbízott 2017. február 8. napján a vádirattal megegyező tényállás alapján indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács tűzzön ki tárgyalást és abban az esetben, ha az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétség tényét elismeri, vele szemben a 2016. május 13. napján kelt összefoglaló jelentésben megjelölt büntetést szabja ki. Illetve, ha az ügyvéd a fegyelmi vétség elkövetését nem ismeri el az Üt. 54. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyvéd tevékenységének gyakorlását függessze fel és ezzel egyidejűleg a fegyelmi eljárást is a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszteni javasolta.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységét 2016. .......... óta szünetelteti. Igazolványát, bélyegzőit a kamarában leadta. Iroda gondnoka: Dr. ........... ügyvéd.

A Fegyelmi Tanács 2017. március 14. napján tárgyalást tartott, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, nyilatkozatot nem tett. A fegyelmi eljárás és az ügyvédi tevékenység aznap felfüggesztésre került a .......... Járásbíróság előtt B....../2016. számon folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

Határozatában a Fegyelmi Tanács kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a büntetőeljárás menetéről félévente tájékoztassa a Kamarát, valamint a jogerős ítélet haladéktalan becsatolására is kötelezte.. Mindkét határozat 2017. április 01. napján jogerőssé vált.

2019. december 03. napján érkezett az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban volt büntetőügyben a ......... Járásbíróság ....B..../2017/...es sorszámú ítélete, a ......Törvényszék ...Bf..../2019/.... sorszámú ítélete, valamint a foglalkoztatástól eltiltásra vonatkozó felhívás.

A fegyelmi biztos 2020. január 06. napján kelt iratában bejelentette, hogy az eljárás alá vont ügyvédet jogerősen bűnösnek ítélte a bíróság, így magatartásával megsértette az Etikai szabályzat 2.5 és 12.3. pontját, mellyel 2 rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el. Felhívta a figyelmet arra, hogy a FESZ 29.2. pontja alapján az ügyvéd köteles a bírósági ítéleteket 3 napon belül csatolni. Indítványozta tárgyalás kitűzését, az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni 10 éves kizárás fegyelmi büntetés kiszabását pénzbírság kiszabása mellett, és az eljárási költség megfizetésére való kötelezését.

A fegyelmi biztos 2020. január 14. napján kelt iratában a tényállást kiegészítette.

2020. február 17. napján a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, melyen az ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem vett részt.

III. Tényállás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás során - a vádirat, ........ Járásbíróság ....B....../2017/39. sorszámú ítélete, ......... Törvényszék ...Bf...../2019/.... sorszámú ítélete, továbbá a fegyelmi biztos iratai alapján - az alábbi tényállást állapítja meg:

A ......... Járásbíróság ....B..../2017/.... sorszámú ítéletével Dr. ............. bűnösnek mondta ki a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző befolyással üzérkedés bűntettében, ezért a bíróság egy év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását kettő év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság a vádlottat továbbá pénzbüntetésre ítélte, kettő évre az ügyvédi hivatás gyakorlásától eltiltotta, valamint kötelezte a bűnügyi költség megfizetésére.

Az első fokú ítéleti tényállás alapján eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazott védőként .................., mint IV. rendű vádlott védelmét látta el 2014. február 06. napjától 2015. július 21. napjáig rablás bűntette és más bűncselekmények miatt ........ és társai ellen a .......... Járásbíróságon ....B....../2013. számon indult büntetőügyben.

2015. év nyarán - pontosan nem meghatározható időpontban - a ......... Járásbíróság és a ........... Járási Ügyészség épületeinek közelében, ........., ......... téren a vádlott - utalva a bíróságon lévő jó kapcsolataira is - egy nagyobb, pontosabban nem megjelölt pénzösszeg megfizetése ellenében felajánlotta ........ védencének, hogy elintézi, hogy az ellene indult büntetőügyben letöltendő helyett, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztésre ítéljék őt.

2015. szeptember végén vádlott egy telefonbeszélgetésük során közölte ...... védencével, hogy a korábban tett, fenti ajánlata továbbra is él, majd a ......... településen létrejött találkozón az általa korábban kért pénzösszeg nagyságát 1,5 millió Ft-ban jelölte meg.

Eljárás alá vont ügyvéd 2015. október 13. napján ....... település ...... téren ismét találkozott ......védencével, amely találkozó során kijelentette, hogy a büntetőügyben minden terhelt letöltendő szabadságvesztés büntetést fog kapni, azonban ......... védencének esélye van arra, hogy felfüggesztett szabadságvesztésre ítéljék, amennyiben a kért összeget 2015. október 16. napjáig a részére átadja, valamint beismerő vallomást tesz.

Az ügyvéd ezen alkalommal is ........védence tudtára adta, hogy a felfüggesztett szabadságvesztésre szóló esélye az ő személyére tekintettel áll fenn, más védő ezt nem tudja biztosítani részére.

2015. október 20. napján a délelőtti órákban az ügyvéd és ........védence között egy újabb személyes találkozóra került sor a ...... település ........ utca ... szám alatti ......... Presszónál, amelyen jelen volt ...... védence édesapja, .......... is.

A találkozó során az ügyvéd ismételten azt mondta, hogy a folyamatban lévő büntetőügyben minden terhelt letöltendő szabadságvesztést fog kapni, egyedül ..........védencének van esélye a felfüggesztett szabadságvesztésre, de ezt csak ő tudja elintézni.

Közölte azt is, hogy konkrétan megbeszélte az ügyésszel, hogy ......védence vonatkozásában felfüggesztett szabadságvesztés kiszabására fog indítványt tenni, amennyiben beismerő vallomást tesz.

A korábban kért 1,5 millió Ft megfizetése helyett ezen alkalommal 750.000 Ft-ot kért azzal, hogy a fennmaradó 750.000 Ft-ot a „végén”, vagyis az ítélet kihirdetését követően kell megfizetni.

A pénzátadás idejét 2015. október 20. napjának 13 órájában jelölte meg, azonban erre nem került sor.

Az ügyvéd ezt követően 2015. október 20. napjának 13 óra 45 perc körüli időben folytatott telefonbeszélgetés, a 2015. október 20. napján kora délutáni órákban ..... védence és .......... név .......... település...... utca ..... szám alatti lakóhelyén tartott személyes találkozó, a 2015. október 21. napján 16 óra 30 perc körüli időben folytatott telefonbeszélgetés és 2015. október 22. napján 16 óra körüli időben az ügyvéd akkori lakóhelyén. Település ........... utca, ..-... szám alatt tartott találkozó során több alkalommal is megerősítette ......védencének, illetve ........édesapjának, hogy csak abban az esetben kaphat felfüggesztett szabadságvesztést, ha korábban tett ajánlatát elfogadják, illetve beismerő vallomást tesz.

Biztosította őket arról, hogy a ............ Járási Ügyészség három ügyészével már megbeszélte azt, hogy .......védence beismerése esetén - kizárólag az ő személyére tekintettel - felfüggesztett szabadságvesztést fog kapni és elmondta azt is, hogy erről az eljáró bíró - akivel jó kapcsolatban van - szintén tudomással bír.

A vádlott által tett fenti ajánlatot ..........védence és ......édesapja nem fogadták el, a kért pénz nem fizették ki, az nem is állt szándékukban.

A ......... Törvényszék ...Bf...../2019/.... sorszámú ítéletével a Járásbíróság ítéletét megváltoztatta, a vádlott terhére rótt bűncselekményt befolyással üzérkedés bűntettének (Btk. 299. § (2) bekezdés a.) pont) minősítette; a kiszabott szabadságvesztés büntetést három évre, az ügyvédi foglalkozástól eltiltást öt évre súlyosította; a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzte; a vádlottat három év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre is ítélte.

A pénzbüntetés mértékét helybenhagyta.

IV. Bizonyítékok

Az eljárás alá vont ügyvéd sem a vizsgálati szakban, sem a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt, a fegyelmi felelősségéről nem nyilatkozott. A büntető eljárásban a bűnösségét mindvégig tagadta.

Az ítélet szerint védekezésül arra hivatkozott, a kért összegre munkadíjként volt igénye. Ennek ellentmond a bíróság megállapításai szerint a tárgyalás részévé tett hanganyag. „A hangfelvételek a vádlott védekezését is cáfolták mind a körben, hogy a vádlottnak ne lettek volna likviditási gondjai, mind a körben, hogy a szóban forgó pénzösszeg kizárólag munkadíj lett volna.

„A vádlott azon felvetése, hogy csak és kizárólag az ő személyére tekintettel érhető el az enyhébb büntetés, más védő azt nem tudja biztosítani ......... részére, nem értékelhető másképp, minthogy a vádlott saját befolyását és személyes kapcsolatait latba vetve ér el eredményt a döntést hozónál, legyen az akár ügyész, akár bíró.”

A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló kiegészített határozatában írt álláspontját fenntartotta azzal hogy az ügyvéd magatartásával az ÜESZ 2.5. pontját sértette, az iratcsatolás elmulasztása az ÜESZ 12.3. pontjába ütközik.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalást nem tudott eszközölni, mivel a tárgyaláson nem vett részt. Iratokat, jogerős ítéletet felhívás ellenére nem csatolt.

V. A fegyelmi biztos indítványa túlnyomó részben alapos.

A Fegyelmi Tanácsot a tényállás megállapításakor a jogerős ítéletben foglalt tényállás köti, így azt a fegyelmi biztos indítványával és az ítélettel egyezően állapította meg.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd által elkövetett bűncselekmény alkalmas arra, hogy az ügyvédségbe vetett bizalom megrendüljön, különösen úgy, hogy azt anyagi haszonszerzés céljával követte el.

Az ügyvéd felhívás ellenére a fegyelmi eljárásban iratokat nem csatolt, felhívás-és a FESZ 29.2. pontjában előírtak ellenére elmulasztotta az ítélet benyújtását is. Ez utóbbit a fegyelmi biztos írásbeli indítványában észrevételezte, a végindítványában nem említette. A Fegyelmi Tanács ebben a mulasztásban is megállapította a vétkességet.

VI. Magatartás minősítése jogszabályi hivatkozással

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A cselekmény elkövetése 2015-ben, büntetőjogi elbírálása 2019-ben történt, a fegyelmi eljárás befejezésére 2020-ban került sor.

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 2. § (2) bekezdése alapján „az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani”.

A Fegyelmi Eljárásról szóló 20/2018. MÜK szabályzat 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az 1.5. szerint amennyiben az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszik lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.

Az eljárás alá vont ügyvéd tevékenysége mind az elkövetéskor, mind az elbíráláskor hatályos jogszabályok alapján olyan cselekmény, amely fegyelmi vétségnek minősül. Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül.

A hatályos Üttv. 109. § (6) bekezdése szerint a kizárás fegyelmi büntetés legrövidebb időtartama három év, leghosszabb időtartama tíz év.

A cselekmény elbírálása és a büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács az elbíráláskor hatályos Üttv. és a 20/2018. MÜK szabályzatot alkalmazta, amely az eljárás alá vont ügyvédre nézve enyhébb jogkövetkezmények alkalmazását teszi lehetővé, mivel a kizárás határozott időtartamban szabható ki, ezért az Üttv. 107. § szerinti fegyelmi vétség fogalmát kell alkalmazni.

Eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magtartásával, hogy ügyvédi befolyásával üzérkedett, elkövette a Btk. 299. § (2) bekezdése a) pontja szerinti bűntettet, s amelyért vele szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki a bíróság megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdését, amely előírja: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 1. § (5) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.

Az eljárás alá vont megsértette az az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.5. pontjában írt szabályt. E rendelkezés szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét, és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.

Fenti cselekményével az eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az eljárás megindításakor a fegyelmi főmegbízott felhívása ellenére és a teljes fegyelmi eljárás alatt iratot nem csatolt, megszegte az ÜESZ 12.2. és 12.3. pontját, amely szerint:

12.2. pont: „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni

a) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának”,

12.3. pont: „az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.”

Fentiek megszegésével eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Azzal a magatartásával, hogy az eljárást felfüggesztő határozatban előírt felhívás ellenére a bírósági eljárás befejezéséről nem tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot, illetve a jogerős első és másodfokú bírósági büntetőítéletet nem csatolta be, megszegte a Fegyelmi Eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) Szabályzat 29.2 pontjában előírtakat, amely szerint:

29.2. A felfüggesztett fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont személy köteles az előzetes kérdés - ideértve az ellene indult büntetőeljárást is - tárgyában hozott bírósági és hatósági döntést a fegyelmi tanács részére a kézhezvételétől számított három munkanapon belül bejelenteni, és a döntést tartalmazó okiratot a bejelentéséhez csatolni.

Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Az eljárás alávont ügyvéd magatartása 3 önálló, szándékos fegyelmi vétségnek minősül.

A Fegyelmi Tanács az ügyvéd tevékenységének gyakorlását 2017 április 1. napján jogerőre emelkedett határozatával a büntetőeljárás végéig felfüggesztette, illetve az ügyvéd azt megelőzően tevékenységét 2016. február 9-től szüneteltette, így szárazbélyegzője és ügyvédi igazolványa már leadásra került az ügyvédi kamarában, ezért arról rendelkezni nem kellett.

VII.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § e) pontjában megjelölt kizárás és emellett az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta. A kizárás idejét az ügyvédi foglalkozástól eltiltás büntetéssel azonos mértékben 5 évben határozta meg.

Súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont személy bűntettet követett el, továbbá, hogy vele szemben a jelen eljárást megelőzően a rendelkező részben felsoroltak szerinti fegyelmi vétségek miatt több alkalommal került sor fegyelmi felelősségre vonásra.

Enyhítő körülményként az időmúlást és azt vette figyelembe, hogy az eljárás alá vont személlyel szemben más jogkövetkezményt is alkalmaztak.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont személyt az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány-költségének megfizetésére.

A határozat elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.

A határozat 2020. március 7. napján jogerős

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa