Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/57/2019. határozata

adás-vételi szerződés készítéséről, ügyvédi ellenjegyzésről

HATÁROZAT

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt ... fegyelmi tanácsa ... ügyvéd ellen az F/57/2019. számú fegyelmi eljárásban .... napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében ... (szül: .... an.: ..., székhely: ....) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § b) pontja értelmében

„pénzbírság”

büntetést szab ki.

A pénzbírság összege ... Ft, azaz ... forint, mely összeget az eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a ... banknál vezetett .... számú számlára.

Az eljárás alá vont ügyvéd a három rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 4.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint, mely összeg teljes egészének megtérítésére kötelezi fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet. A FESZ 40.9. alapján a fegyelmi tanács nem látott lehetőséget az átalányköltség mérséklésére.

Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ... Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a ... banknál vezetett ... számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. Ha a fellebbezés papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

A bejelentés:

... bejelentő .... napján beadvánnyal fordult a Magyar Ügyvédi Kamarához, amely beadvány áttétel folytán .... napján érkezett a .... Megyei Ügyvédi Kamarához.

Annak lényege szerint Bejelentő, mint vevő .... napján adás-vételi szerződést kötött egy .... ingatlanra. A szerződést panaszolt ügyvéd készítette és jegyezte ellen. Az ingatlant bejelentő elújította, majd el akarta adni. Ekkor értesült arról, hogy az nincs a tulajdonában, mivel panaszolt ügyvéd elmulasztotta bejelentő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetését.

Kérte, hogy a kamara kötelezze panaszolt ügyvédet a tulajdonjog bejegyeztetésére, valamint, hogy az ingatlanra történt ráfordításait a kamara térítse meg. Bejelentéséhez iratot csatolt.

Előzetes vizsgálat:

Kamaránk .... kelt levelével felhívta panaszolt ügyvédet esetleges észrevételei megtételére.

Panaszolt ügyvéd észrevételei .... napján érkeztek meg kamaránkhoz, amelyben előadta, hogy bejelentő valóban megjelent irodájában azzal, hogy adás-vételi szerződést akar kötni ... külföldi állampolgárral, aki nem beszélt magyarul. A vevővel megjelent személyek, az hogy az eladóval nem tudott beszélni, illetve, hogy nem történt pénzmozgás panaszolt ügyvéd számára gyanússá tette a körülményeket, ezért csak egy ellenjegyzett példányt adott a szerződésből az eladó részére. Néhány napon belül külföldről telefonon valaki érdeklődött tőle, hogy az eladó mikor veheti át tőle a vételárat. Ezzel megbizonyosodott arról, hogy bűncselekmény kísérletéről van szó ezért a szerződést nem jegyezte ellen és nem adta be a földhivatalba. A bejelentő, illetve rokonai szóban és írásban nyomást gyakoroltak rá a szerződés földhivatalba történő benyújtása érdekében, amit ő nem tett meg.

A kamara tudomására jutott fegyelmi vétség gyanúja miatt az előzetes vizsgálat .... napján hivatalból elrendelésre került.

Kamaránk .... napján kelt levelében nyilatkozata kiegészítésére, valamint iratcsatolásra hívta fel panaszolt ügyvédet, akinek válasza .... napján érkezett meg kamaránkhoz, melyhez iratot csatolt.

Kamaránk .... napján kelt levelében nyilatkozattétel céljából megkereste az eladót, azonban a megkeresésre nem érkezett válasz.

Kamaránk .... napján a tényállás tisztázása érdekében az előzetes vizsgálat időtartamát három hónappal meghosszabbította.

A vezető fegyelmi biztos a vizsgálati eljárás eredményeként készült határozata alapján a fegyelmi eljárást .... napján elrendelte.

A háromtagú fegyelmi tanács .... napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont ügyvéd, megjelent. A fegyelmi tanács ismertette az iratokat, meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet és a fegyelmi biztost.

A rendelkezésre álló adatok alapján a háromtagú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, és pénzbírság büntetést szabott ki, valamint rendelkezett a kamarai átalányköltség megfizetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra történő kioktatást a határozat rendelkező része tartalmazza.

A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok, a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, továbbá a fegyelmi tárgyaláson elhangzottak alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:

.... napján panaszolt ügyvéd adás-vételi szerződés megnevezéssel okiratot szerkesztett a ... ... hrsz-ú „....” megjelölésű, a természetben .... szám alatti ingatlan adásvételére, amelyben eladóként az ingatlan ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosa ..., vevőként bejelentő került megjelölésre.

Az ingatlan vételára ... forint volt, amely az irat szerint már a szerződéskötést megelőzően megfizetésre került eladó részére (szerződés 2-3. pont). Az okirat tartalmazza eladó bejegyzési engedélyét (szerződés 4. pont). A felek az okirat szerkesztésével és a földhivatali eljárásban képviseletük ellátásával a .... Ügyvédi Irodát bízták meg (szerződés 10. pont).

Az irat tartalmazza, hogy az okiratot bejelentő fordította le német nyelvre az eladónak.

A két oldalból álló irat első oldalán vevőtől származónak tűnő szignó, második oldalon eladótól és vevőtől származónak tűnő aláírás, valamint panaszolt ügyvéd ellenjegyzése található.

Panaszolt ügyvéd írásbeli és a tárgyaláson elhangzott nyilatkozataiból megállapítható, hogy panaszolt ügyvéd a szerződéskötéskor tapasztalt körülményekből látta, hogy általa nem teljesíthető szerződés elkészítését várja tőle a bejelentő. Panaszolt ügyvéd a konfliktus kialakulása és következményei elkerülése érdekében készítette el a szerződést már akkor abban a meggyőződésben, hogy azt nem fogja „a tulajdonos változás bejegyzéséhez felhasználni”. Csak a vevő és a vele megjelenő személyek részéről történő nyomásgyakorlás hatására írt alá és bélyegzett le egy példányt az iratból, azonban azt is ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmatlan módon, mert az irat első oldalát sem ő nem írta alá, sem eladóval nem íratta alá. Emiatt a szerződést nem tekintette általa ellenjegyzett okiratnak, abból egy példányt a vevői kör nyomására adott át az eladónak „tájékoztatás” céljából.

Panaszolt ügyvéd - előadása szerint ugyanezen okból - a szükséges ügy- és ügyfélazonosítást sem végezte el.

Ennek következtében, valamint az ingatlan tulajdonosának eredménytelen megkeresési kísérlete miatt az irat keletkezésekor eljárt személyek kiléte és szerződési akaratának fennállása sem volt pontosan megállapítható.

Az irat az ingatlan tulajdonjogának vevő javára történő átjegyeztetése érdekében nem került az illetékes földhivatalhoz beadásra.

Megállapítható, hogy az ingatlan-nyilvántartási változás átvezetésére alkalmatlan.

Azt bizonyító iratok hiányában nem lehetett megállapítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfelek azonosítását elvégezte-e, de ha elvégezte is, azt nem dokumentálta. Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a JÜB rendszerből nem ellenőrizte a személyes adatokat.

Végindítvány:

A vezető fegyelmi biztos fenntartotta az előzetes vizsgálatot lezáró, fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglalt jogi álláspontját, és pénzbírság kiszabását indítványozta.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.

Az 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az 1. § (5) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.

A 2. § (1) bekezdés alapján ügyvédi tevékenység: az okiratszerkesztés, az okirat ellenjegyzése.

Az Üttv. 32. § (7) bekezdése alapján a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket. Az Üttv. 32. § (8) bekezdése alapján a magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.

Az Üttv. az okiratszerkesztésre vonatkozó szabályok között a 42. § (4) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy, az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között - az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem beszélt az eladó anyanyelvén és az okiratszerkesztésnél tolmács sem működött közre, a fordítást kizárólag a vevő végezte, így az eljárás alá vont ügyvéd az eladó szerződéskötési akaratáról nem volt abban a helyzetben, hogy arról kétséget kizáróan meggyőződjön és a felek akaratát rögzítse az adásvételi szerződésben.

Az eljárás alá vont ügyvéd a jelen ügyben tanúsított magatartásával az ügyvédi ellenjegyzés szabályait (Üttv. 44. § (1) bekezdés) is megsértette, hiszen az ellenjegyzéssel az ügyvéd azt is tanúsítja, hogy a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak. A felek akaratáról azonban az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta nyilatkoztatni a feleket, hiszen csak a vevővel tudott kommunikálni.

Az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 45. §-át is megsértette, mely szerint ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni. Az eljárás alá vont ügyvéd ezt nem tudta igazolni.

Ezen kívül a hivatkozott jogszabályi és szabályzati rendelkezések alapján ingatlan adásvétellel kapcsolatos jogügyletben történő közreműködés esetén az eljáró ügyvédnek el kell végeznie az ügyfél-azonosítást, valamint meg kell állapítania a tényleges tulajdonos személyét, amely kötelezettségek teljesítését megfelelően dokumentálnia is kell.

Az eljárás alá vont ügyvéd állítása szerint az ügyfél-azonosítást elvégezte, azonban azt semmilyen módon nem dokumentálta.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) 7. § (1-3) bekezdései alapján a szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdés a) és e)-h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) állampolgárságát,

ad) születési helyét, idejét,

ae) anyja születési nevét,

af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

ag) azonosító okmányának típusát és számát;

A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:

a) természetes személy

aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,

ab) külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;

A (8) bekezdés értelmében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról - ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít.

A 8. § (1) bekezdés alapján a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles - a szolgáltató által meghatározott módon - személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.

A 9/A. § (1) bekezdés szerint a természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)-(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.

A 73. § (1) bekezdés alapján az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet: ... b) ingatlan tulajdonának átruházása.

Továbbá a fegyelmi tanács osztotta a vezető fegyelmi biztos azon álláspontját, amely szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a cselekmény idejében hatályban volt, így jelen ügyben irányadó, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/1., 3/2., és 7/1. pontjainak rendelkezéseit.

A fegyelmi büntetés alkalmazása körében a fegyelmi tanács enyhítő körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd tárgyaláson közvetlenül is észlelhető megbánását, míg súlyosító körülményként értékelte, hogy az okiratszerkesztés, ellenjegyzés, mint rendszeresen és ellenérték fejében végzett tevékenység az ügyvédség monopóliuma, közbizalmi jelentőségű tevékenység, ezért ehhez a tevékenységhez szorosan kapcsolódik mind az ügyfél-azonosítási kötelezettség és annak dokumentálása, továbbá a hiteles tulajdoni lap ügyvéd általi beszerzése, valamint az ügyvédi ellenjegyzés szabályainak betartása.

Ezen büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján a pénzbírság fegyelmi büntetést látta megfelelőnek és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.

A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.

Jogerős: 2020.11.22.


  Vissza az oldal tetejére