Magyar

 

Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F. 57/2019. határozata

ellenfél panasza büntető eljárásra hivatkozással

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ...... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. február 21. napján tartott nem nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács

dr..........

eljárás alá vont ügyvéd ellen F/57/2019. számon folyamatban lévő fegyelmi eljárást az Ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 131. § (3) b) pontja alapján megszünteti.

Eljárási költség nem merült fel.

Jogorvoslati jog:

Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtandó, a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, indokolt fellebbezést terjeszthet elő. [Üttv. 135. § (1)]

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja. [Üttv. 135. § (2)]

Indokolás

I. A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:

Panasz bejelentés:

2019. június 18. napján a ...... Zrt. bejelentő képviseletében dr. ...... ügyvéd panaszt terjesztett elő dr. .............eljárás alá vont ügyvéd tevékenységével kapcsolatosan. Bejelentésében fenntartotta a 2018. április 6. napján előterjesztett panaszbeadványában foglaltakat.

Előadta, hogy a ......... Zrt. bejelentő gazdasági társaságnak két tulajdonosa volt. A kisebbségi tulajdonos (egyik)..........., míg a többségi tulajdonos (másik)..... volt. (Másik) töltötte be a gazdasági társaság vezérigazgatói posztját. A részvényesek korábban házastársak voltak, azonban házasságukat a ...........i Járásbíróság felbontotta.

A panasz tartalma szerint a panaszolt ügyvéd változás bejegyzési kérelmet nyújtott be a ...... Törvényszék Cégbíróságához, amely egy felügyelő bizottsági tagsági helyet érintett. A ........... Zrt. bejelentő gazdasági társaság képviselője cégbírósági betekintés alkalmával megállapította, hogy az alapító okirat módosítására (egyik) .... adott meghatalmazást a panaszolt ügyvédnek.

A bejelentő kiemelte, hogy a gazdasági társaságot kizárólagosan (másik)..... képviselheti, így korábbi házastársa jogszerű meghatalmazást nem adhatott. Kifogásolta, hogy a panaszolt ügyvéd érvényes meghatalmazás nélkül járt el. Vitatta a cégbíróságra beadott okiratok valóságtartalmát is.

A ..... Zrt. panaszos képviselője előadta, hogy ismeretlen tettes ellen közokirat hamisítás miatt feljelentést tett, nyilatkozata szerint a panaszolt ügyvéddel szemben büntetőeljárást kezdeményezett közokirat hamisítás miatt.

Részletes tényelőadást tett, amelyben leírta, hogy (másik) és (egyik) között házassági bontóper, házassági vagyonjog per volt folyamatban.

Kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több peres és nem peres ügyben képviselte ........(egyiket), kifogásolta, hogy a peres felek gyermekei részére eseti gyámként rendelték ki dr............... eljárás alá vont ügyvédet.

A 2019. június 19-én érkezett megismételt panaszában kifogásolta az eljárás szabályosságát, hivatkozott arra, hogy 2018. áprilisban már előterjesztette a panaszát. Kérte dr..... eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonását.

II. Az eljárás fontosabb adatai:

Az előzetes eljárás:

Az előzetes vizsgálat elrendelésére 2019. július 4. napján került sor, amelyet követően a ......... Zrt. panaszos képviselője bejelentette, hogy a nyomozó hatóság a nyomozati szakasz lezárását követően a panaszolt ügyvéd ellen vádemelési javaslattal küldte meg az iratokat az illetékes ügyészségnek, továbbá e-mailen megküldte a ..... kerületi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályának 2019. év szeptember hó 3. napján kelt ............ bü. szám alatti, ........ Zrt-nek címzett átiratát. A tájékoztatásból megállapítható, hogy a nyomozati eljárás befejeződött.

A fegyelmi eljárás elrendelése:

A fenti tényállásra tekintettel 2019. október 14. napján a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás elrendelésről határozott, annak rögzítése mellett, hogy a nyomozó hatóság átiratából nem állapítható meg, hogy milyen bűncselekmény alapos gyanúja miatt indult a büntetőeljárás. Rámutatott a fegyelmi biztos arra is, hogy amennyiben a panaszolt ügyvéd büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapítják, úgy az az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettségének szándékos megszegésével megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmas. Indítványozta, hogy az Üttv. 140. § (1) bekezdés alapján a büntető eljárás jogerős befejezéséig a fegyelmi tanács függessze fel a fegyelmi eljárást.

Igazoló jelentés:

Dr. ........ eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentését 2019. július 26. napján ismételten megküldte, amelyben fegyelmi felelősségét vitatta. Az ügy tényállásával kapcsolatosan előadta, hogy ...(egyiktől) az ügyvitelre megfelelő meghatalmazással rendelkezett, az általa vállalt ügyvédi tevékenységet az ügyfél teljes körű tájékoztatása mellett - amely kiterjedt az okiratok alaki és tartalmi hiányosságaira is - vállalta, azzal, hogy az ügy ura az ügyfél volt. Ebben a körben hivatkozott az ügyvédek ügyfélképviseleti kötelezettségére is. A benyújtott változásbejegyzési kérelmet hiánypótlási felhívás kibocsátása nélkül vezette át az illetékes cégbíróság.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2018. május 30. napján és a 2019. július 26. napján is igazoló jelentést terjesztett elő, okiratokat csatolt.

A fegyelmi biztos felhívásaira dr. .... eljárás alá vont ügyvéd a 2019. október 22., valamint 2019. október 30. napján kelt leveleiben is arról adott tájékoztatást, hogy nincs tudomása róla, hogy ellene bármilyen büntető eljárás lenne folyamatban, állította, továbbá, hogy őt nyomozó hatóság gyanúsítottként nem hallgatta meg.

III. A bizonyítási eljárás:

Tárgyalás

A Fegyelmi Tanács 2020. február 21. napján tartott tárgyaláson részletesen meghallgatta a .............. Zrt. panaszos jogi képviselőjét, dr. ........ ügyvédet, valamint az eljárás alá vont ügyvédet.

Dr. .......ügyvéd, mint a panaszos jogi képviselője továbbra is fenntartotta a panaszban foglaltakat, azokat nyomatékosan megismételte, nóvumot nem adott elő.

Lényegben a cégbírósági eljárás törvényességét vitatta, sérelmezte dr. .... eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét. Arra hivatkozott, hogy súlyos jogszabálysértést valósított meg az eljárás alá vont ügyvéd magatartása, a céggel kapcsolatos ügyintézése. Ez az állítása azonban nem igazolódott, ezt semmivel nem tudta alátámasztani. A cégbíróság bejegyezte a ....... Zrt. cég változását.

A Fegyelmi tanács tájékoztatta a ...... Zrt. panaszos képviselőjét, hogy a Fegyelmi tanács hatásköre csak az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének vizsgálatára terjed ki. Arra nincs lehetősége a Fegyelmi tanácsnak, hogy a cégbíróság tevékenységét vizsgálja.

Dr. ..... panaszos képviselője ügyvéd a tárgyaláson előadta, hogy a ...... Zrt. panaszos ismeretlen tettes ellen közokirat hamisítás miatt tett feljelentése alapján vádemelés történt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt, azonban a vádiratot adminisztratív okból nem fogadták be, így állítása szerint az újból benyújtásra szorul, nyilatkozott továbbá, hogy nem tudja ki ellen történt a vádemelés.

Dr............... eljárás alá vont ügyvéd továbbra is fenntartotta álláspontját, miszerint fegyelmi vétséget nem követett el, ellene büntető eljárás nem volt és jelenleg sincs folyamatban.

A Fegyelmi Tanács a kitűzött tárgyalást megelőzően írásban megkereste a Budapest..... és ...... kerületi Ügyészséget annak érdekében, hogy beszerezze annak nyilatkozatát, hogy folyik-e büntetőeljárás dr. .... eljárás alá vont ügyvéd ellen, történt-e vele szemben nyomozati szakban gyanúsítás, vagy történt-e vele szemben vádemelés. A Fegyelmi Tanács kérte, hogy az ügyészség a választ akként küldje meg, hogy a 2020. február 21-én tartandó tárgyaláson felhasználható legyen, azonban a 2020. február 21. napján megtartott tárgyalásig ezen megkeresésére nem kapott választ.

A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson bizonyítási indítványt terjesztett elő, amely szerint az ügyészséghez írt megkeresésre adandó választ be kellene várni.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos bizonyítási indítványát elutasította, mert a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás indokolatlan további elhúzódásához vezetne a megkeresésre válaszra várakozás és indokolatlanul állna az eljárás súlya alatt dr. ...... eljárás alá vont ügyvéd.

Ezt követően a fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson összefoglaló indítványában a lefolytatott bizonyítás eredményeként az eljárás megszüntetésére tett indítványt, mivel meglátása szerint nem igazolódott az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen bármilyen eljárás lenne folyamatban.

IV. Döntéshozatal

A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi biztos 2020. február 21. napján előterjesztett végindítványában foglalt és az eljárás megszüntetésére tett indítványa alapos, nem állapítható meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd ellen büntető eljárás indult volna.

Az eljárás anyagából megállapítható, hogy a .................... Zrt. panasz bejelentő több alkalommal felszólításra került, hogy igazolja, hogy van-e büntetőeljárás dr. ...... ügyvéd ellen, azonban ennek nem tett eleget. A Fegyelmi Tanács ennek hiányára irányuló kérdéseire a bejelentő azt a választ adta, hogy a feljelentést ismeretlen tettes ellen tette. A ......... Zrt. jogi képviselője a fegyelmi tárgyaláson vádemelésről nyilatkozott, azt azonban nem tudta megmondani, hogy a vádemelés ki ellen történt és milyen bűncselekmény miatt, továbbá magát a vádemelés tényét sem tudta igazolni.

Ellenben dr. .................. eljárás alá vont ügyvéd az eljárás kezdeti szakaszától következetesen nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy fegyelmi vétséget nem követett el, ellene indult büntető eljárásról nincs tudomása.

A Fegyelmi Tanács a kitűzött tárgyalás előtt megkereste a Budapest ..... és..... kerületi Ügyészséget annak érdekében, hogy nyilatkozatot szerezzen be arra vonatkozóan, van-e folyamatban büntető eljárás dr. ........ eljárás alá vont ügyvéd ellen, ahonnan nem érkezett válasz, azonban a Fegyelmi Tanács úgy ítélte meg, hogy ennek a válaszlevélnek a bevárása az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné, kifejezett tekintettel arra is, hogy a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök alkalmasak a döntéshozatalra.

A fegyelmi határozat kihirdetését követően, de írásba foglalását megelőzően érkezett válasz, amely szerint nincs büntető eljárás dr........ eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban.

Figyelemmel tehát arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen nincs és a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapíthatóan nem is volt folyamatban büntető eljárás, így fegyelmi vétség sem valósult meg, amelyre figyelemmel a Fegyelmi Tanács a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és az eljárást megszüntette, nem volt szükség az eljárás felfüggesztésére.

Az Üttv. szerint:

107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A hosszú ideig tartó fegyelmi eljárásban nem igazolódott a panasz bejelentés, vagyis az, hogy dr. ........... eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenysége során megszegte volna ügyvédi kötelezettségeit, vagy ügyvédi tevékenységen kívüli magatartása az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette volna.

Rámutat a Fegyelmi tanács arra, hogy az Üttv. 112. § (1) bekezdésének alkalmazására lett volna lehetőség, azonban a fegyelmi tanács az ügyet érdemben kívánta elbírálni.

112. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a fegyelmi biztos a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított hat hónap alatt nem kezdeményezte.

A fegyelmi biztos eredeti indítványa az Üttv. 140. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás felfüggesztésére irányult az eljárás alá vont ügyvéd elleni büntető eljárás jogerős befejezéséig.

140. § (1) A fegyelmi eljárást fel lehet függeszteni az eljárás alá vont személy elleni büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig.

A fegyelmi biztos összefoglaló indítványában módosította a korábbi nyilatkozatát, önmaga is az eljárás megszüntetésére tett indítványt.

A fegyelmi eljárás során a panaszbejelentő a tényállításait nem tudta igazolni.

A fegyelmi eljárás során igazolódott, hogy nincs büntető eljárás dr..... eljárás alá vont ügyvéd ellen.

A panaszbejelentésben foglalt egyéb tényekkel kapcsolatos kifogások nem tartoznak a fegyelmi tanács hatáskörébe.

Mindezek miatt fegyelmi vétség hiányában a fegyelmi eljárást meg kellett szüntetni.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § teszi lehetővé.

135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.

(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.

(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.

A fegyelmi eljárás során eljárási költség nem merült fel.

Alkalmazott jogszabályok:

- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)

Kihirdetve: Budapesten, 2020. február 21. napján, írásba foglalva: 2020. március 16. napján

Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa

Záradék: A határozat 2020. április 1. napján jogerős és végrehajtható