A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ..... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2020. június 26. napján tartott nem nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi fegyelmi
A Fegyelmi Tanács
dr.......
eljárás alá vont ügyvéd ellen F.59/2019. számon folyamatban lévő fegyelmi eljárást az Ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 131. § (3) b) pontja alapján megszünteti.
Az eljárás során felmerült eljárási költséget a Pest Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
Jogorvoslati jog:
Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtandó, a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, indokolt fellebbezést terjeszthet elő. [Üttv. 135. § (1)]
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja. [Üttv. 135. § (2)]
I. A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésére álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
...... (külföldi állampolgár) panaszbejelentő 2019. június 11. napján kelt panasszal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyet az 2019. június 25. napján érkeztetett. Panaszában előadta, hogy polgári peres eljárás volt folyamatban Magyarországon volt felesége (....) és közötte, közös gyermekük jogellenes elvitele ügyében, amely eljárásban a volt feleségét az eljárás alá vont ügyvéd képviselte. A peres eljárásból pernyertesként került ki a panaszbejelentő, azonban ezt követően is több ízben kezdeményezett kapcsolatfelvételt jogi képviselője az eljárás alá vont ügyvéddel. Panaszának lényege szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem válaszolt a jogi képviselője ezen megkereséseire, amellyel őt hátrányos helyzetbe hozta.
A 2019. december 20. napján kelt határozatával dr. ....... fegyelmi biztos a kisebb súlyú fegyelmi vétségre tekintettel az előzetes vizsgálatot a 2017. évi LXXVIII. tv. (Az ügyvédi tevékenységről) 123. § (1) a) pontja alapján megszüntette és a panaszolt ügyvédet írásbeli figyelmeztetésben részesítette, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint a becsatolt iratanyagból megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a panasz szerinti megkeresésekre egyetlen alkalommal sem küldött választ, amely mulasztással alapvető etikai normát sértett.
Ezt követően, 2020. április 1. napján kelt határozatával a fegyelmi biztos a fenti határozatot visszavonta és intézkedett a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről, tekintettel arra, hogy korábbi határozatának kézhezvételét követően dr. .....eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi eljárás lefolytatását kérte az Üttv. 123. § (4) bekezdése alapján. Minderre figyelemmel a fegyelmi biztos indítványozta a Fegyelmi Tanács összehívását, fegyelmi eljárás lefolytatását, az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítása mellett, azzal, hogy írásbeli megrovás alkalmazására tett indítványt.
II. Fentieket követően a Fegyelmi Tanács 2020. június 26. napján tartott az ügyben tárgyalást, ahol sor került az eljárás alá vont ügyvéd személyes meghallgatására.
Dr. .... eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy fegyelmi felelősségét nem ismerte el, azonban azt is jelezte, hogy tulajdonképpen nem is tudja milyen ügyből kifolyólag kellett a tárgyaláson megjelennie, mivel a tárgyalás napjáig számára nem került kézbesítésre a panasz. Ezen nyilatkozatára figyelemmel a Fegyelmi Tanács elnöke átadta részére a magyar nyelven megszövegezett és e-mailben érkezett panaszt tanulmányozásra. A panasz megismerését követően az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy megfelel a valóságnak, a panaszos által előadott azon nyilatkozat, miszerint az ellenérdekű fél jogi képviseletét látta el és látja el jelenleg is polgári peres eljárásban. Előadta, továbbá, hogy a panasz lényegi részével nem ért egyet, mert a panaszos jogi képviselője által 2019. május 15. napján részére megküldött e- mail üzenetre választ küldött, amelynek értelmében panaszos jogi képviselőjének levelét ügyfelének továbbítja és azt követően fognak érdemi választ adni. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy ezen válaszlevél az iratok között fellelhető.
Ezzel kapcsolatosan felmutatta eljárás alá vont ügyvéd az üzenetére érkezett automatikus válaszüzenetet, miszerint a panaszos jogi képviselője házon kívül tartózkodik, ekként kéri, hogy a kapcsolatot kollégáival szíveskedjen felvenni az üzenetet küldő. Dr. .....eljárás alá vont ügyvéd kijelentette továbbá, hogy 2019. május 27. napján nem kapott e-mail üzenetet sem a panaszostól sem a jogi képviselőjétől.
Ezt követően a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi biztos indítványában rögzítette, hogy a panaszos jogi képviselőjének meghallgatása vagy bármely további bizonyítási cselekménynek az elvégzése álláspontja szerint szükségtelen, ugyanis eljárási hiba történt. Meglátása szerint a panaszos által benyújtott panasz alakilag olyan súlyos hibában szenved, amely miatt már a fegyelmi eljárást sem lehetett volna megindítani. Emellett hivatkozott a Fegyelmi Eljárási Szabályzat (továbbiakban: Fesz.) 13.1. pontjára, valamint az Üttv. 122. § (1) bekezdésére, amely tekintetben rögzítette, hogy az előzetes vizsgálatot annak elrendelésétől számított 3 hónapos határidő megtartása mellett be kellett volna fejezni, amely azonban nem történt meg. Erre figyelemmel a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetésére tett indítványt.
Mindezek miatt további bizonyítás lefolytatása, így a panaszos, mint tanú jogi képviselőjének a meghallgatása szükségtelenné vált.
III. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi biztos 2020. június 26. napján előterjesztett végindítványában foglalt és az eljárás megszüntetésére tett indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a végindítványban foglalt mindkét körülmény, tehát a nem megfelelő alakiságok mellett benyújtott panasz és az eljárási határidő túllépése is a fegyelmi biztos által előterjesztettek szerint megszüntetési okot jelent.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a panasz benyújtására e-mail útján került sor, géppel írott, kizárólag a panaszos általi aláírással ellátva, amely formában történő benyújtás következtében a panasz nem felel meg a Fesz. 13.1. pontjában foglaltaknak és a teljes bizonyító erejű magánokirat kívánalmainak, továbbá a benyújtás módját tekintve, az nem felel meg az elektronikus kapcsolattartás feltételeinek sem. A panaszt a panaszosnak vagy papír alapon, két tanú aláírásával ellátva kellett volna benyújtania vagy a megfelelő elektronikus formátumban ügyfélkapun keresztül.
A Fegyelmi Tanács emellett megállapította, hogy a panaszt a panaszos látta el aláírásával, azonban róla a lefolytatott bizonyítási eljárás során kiderült, hogy nem beszéli a magyar nyelvet, így véleményezhető, hogy a panaszt nem ő fogalmazta.
FESZ:13.1. Ha a bejelentő a bejelentést nem teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy saját kézzel aláírt papír alapú okiratban terjeszti elő, a területi ügyvédi kamara, ennek hiányában a vezető fegyelmi biztos a kézhezvételtől számított nyolc napon belül erre nyolc napos határidővel felhívja, ennek elmulasztása esetén a bejelentést hatálytalannak tekinti.
Megállapította továbbá a Fegyelmi Tanács, hogy a panaszos által az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítására irányuló, 2019. június 11. napján kelt panaszát követően kelt és panaszos által utólag becsatolt elektronikus levelezés a jelen eljárás szempontjából teljesen irreleváns, az nem képezheti a jelen eljárás tárgyát.
Osztotta a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos azon álláspontját is, miszerint határidő túllépés történt az eljárásban, figyelemmel az Üttv. 122. § (1) bekezdésére, amely egyértelműen rögzíti, hogy az előzetes vizsgálatot annak elrendelésétől számított három hónap alatt be kell fejezni.
122. § (1) Az előzetes vizsgálatot annak elrendelésétől számított három hónap alatt be kell fejezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőt a fegyelmi biztos indokolt esetben, egy alkalommal további három hónappal meghosszabbíthatja. A határozatot az eljárás alá vont személy és a képviselője részére kell kézbesíteni. E határozat ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.
További lényeges eljárási szabály megsértését állapította meg a Fegyelmi Tanács abban a vonatkozásban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részére nem került kézbesítésre a panasz, így nem volt lehetősége arra érdemben reagálni. Az előzetes vizsgálatról nem volt tudomása, nyilatkozattételre, irat csatolásra nem hívták fel.
FESZ: 14.2. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell
a) annak a fegyelmi vétségnek a megjelölését, amely elkövetésének a gyanúja felmerült, és azt a tájékoztatást, hogy ez az előzetes vizsgálat lefolytatása során a fegyelmi biztost nem köti,
b) azt a figyelmeztetést, hogy az előzetes vizsgálat lefolytatásának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelenik meg, vagy nem tesz nyilatkozatot,
c) azt a rendelkezést, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni, valamint
d) azt a tájékoztatást, hogy a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye
A Fegyelmi Tanács az eljárási szabályok ilyen fokú megsértése okán már érdemben nem vizsgálta az ügyet, annyit mindenképp megjegyez, hogy a lefolytatott eljárásban bebizonyosodott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. május 15. napján a panaszos jogi képviselője által küldött e-mailre válasz üzenetet küldött, míg a 2019. május 27. napján kelt e- mailt az eljárás alá vont ügyvéd nem kapta meg, ekként az etikai szabályok megsértésére sem kerülhetett sor. Az etikai szabályzat az ellenérdekű ügyvéd közötti kapcsolttartás szabályozásánál azt írja elő, hogy lehetőség szerint minél hamarabb választ kell küldeni, azt azonban nyilvánvalóan nem írhatja elő, hogy mi legyen a válasz érdemi tartalma.
Mindezek miatt a Fegyelmi tanács az eljárás megszüntetéséről határozott.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § teszi lehetővé.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
A fegyelmi eljárás során felmerült eljárási költség a Kamara terhén marad.
Alkalmazott jogszabályok:
- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
- Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat
- A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
Kihirdetve: Budapest, 2020. június 26. napján
Írásba foglalva 2020. július 16. napján
Záradék: A határozat 2020. augusztus 6. napján jogerős és végrehajtható