Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa DRFB-62/2019 (P33/2019) határozata

jogszabályt megkerülő jogügyletben közreműködésről

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) megállapítja, hogy Dr. ........ eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárásban a DRFB 62/2019. számú határozatában megjelölt felfüggesztési ok megszűnt, ezért a fegyelmi eljárás folytatását rendeli el, és a mai napon tárgyalás tartása nélkül - meghozta az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. ........ (KASZ: ........, székhely: .......... tér ...... szám) eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a vele szemben indított fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.

Indokolás

I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok

Ügyvédi tevékenységének kezdete: .......... napja.

Ellene korábban .. fegyelmi eljárás nem indult..........

II. A fegyelmi eljárás adatai

A .......... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya arról tájékoztatta a Debreceni Ügyvédi Kamarát, hogy Dr. ......... ügyvédet 2019. május hó 27. napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342. § (1) bekezdése c) pontjába ütköző és aszerint minősülő intellektuális közokirat hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki.

A Debreceni Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa a 2019. június hó 16. napján kelt P33/2019. számú határozatával előzetes vizsgálatot rendelt el, és felhívta az ügyvédet nyilatkozattételre, valamint a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratok megküldésére.

Az ügyvéd a 2019. július hó 1. napján és 2019. július hó 15. napján kelt nyilatkozataiban észrevételeket tett, csatolta az iratait, illetve a nyilatkozattételre rendelkezésére állt határidő elmulasztására figyelemmel igazolási kérelemmel élt.

A bejelentéssel kapcsolatban eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy Dr. ......... panasszal élt már vele szemben a .......... számú ügyben, ahol minden rendelkezésére álló bizonyítékot csatolt az akkori fegyelmi főmegbízott részére. Előadta továbbá, hogy 2018. március hó 5. napján kelt .....2017-... számú határozatával a Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöke megtagadta a fegyelmi eljárás elrendelését.

Az előzményi iratok alapján megállapítható, hogy a fenti ügyben a panaszos kifejezetten a hamis tanúzás törvényi tényállásának elkövetésére hivatkozott, és közölte azt is, hogy erre vonatkozóan feljelentést tett. Az akkori eljárásban azonban nem merült fel olyan adat, amely az ügyvéd büntetőjogi felelősségének bírósági megállapítására utalt volna, a kamara elnöke a fenti határozatával ennek alapján tagadta meg a fegyelmi eljárás megindítását.

Az ügyvéd által a jelen eljárásban csatolt iratok szerint a ........... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya, mint nyomozó hatóság 2019. május hó 27. napján hallgatta ki gyanúsítottként eljárás alávont ügyvédet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 242. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő intellektuális közokirat hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A gyanúsítás ellen az ügyvéd panasszal élt, a gyanúsítás szerinti bűncselekmény elkövetését nem ismerte el, előadta nyilatkozatában, hogy a panasz elbírálásáról még határozat nem született.

A Vezető Fegyelmi Biztos a 2019. október hó 1. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.

A Vezető Fegyelmi Biztos 2019. november hó 13. napján tájékoztatást kért az eljáró nyomozó hatóságtól a büntetőeljárásról.

A nyomozó hatóság a 2019. november hó 26. napján kelt válaszában közölte, hogy a nyomozás folyamatban van, az ügyvéd továbbra is gyanúsított a büntető ügyben.

A Vezető Fegyelmi Biztos a 2019. december hó 13. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett. A határozata indokolásában rögzítette: „A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy dr. ügyvéd megsértette az Üttv. 1. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.”

Mivel a büntető ügy még folyamatban volt és az ügyvéd tagadta a bűncselekmény elkövetését, a Vezető Fegyelmi Biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az Ügyvédi törvény 140. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a fegyelmi eljárást függessze fel a /2019. bü. szám alatt indult büntetőeljárásnak a jogerős befejezéséig.

A Fegyelmi Tanács a Vezető Fegyelmi Biztos indítványával egyetértett, és a DRFB 62/2019. (P33/2019.) számú, 2020. január hó 10. napján meghozott és 2020. január hó 28. napján jogerőre emelkedett határozatával a fegyelmi eljárást a .......... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya előtt ........./....../2019. bü. szám alatt indult büntetőeljárásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezéséig, illetve az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meghozataláig felfüggesztette.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. január hó 27. napján benyújtotta a Debreceni Ügyvédi Kamarához a .......... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya előtt ....../...../2019. bü. szám alatt, 2020. január hő 23. napján meghozott határozatát, amelyben az ügyvéddel szemben folytatott nyomozást megszüntette, arra hivatkozással, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. február hó 26. napján benyújtotta a Debreceni Ügyvédi Kamarához a ....... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya fenti határozatának a jogerőre emelkedést megállapító záradékkal ellátott példányát, amely szerint a nyomozást megszüntető fenti határozat 2020. január hó 28. napján jogerőssé vált.

A Vezető Fegyelmi Biztos a 2020. március hó 4. napján kelt iratában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást folytassa, és azt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben szüntesse meg.

III. Tényállás

A Fegyelmi Tanács a tényállást a rendelkezésre álló jogerős nyomozást megszüntető határozatban foglaltakkal egyezően állapította meg, a következők szerint:

A büntető ügyben dr. ............ debreceni lakos tett feljelentést .......... Megyei Rendőr-főkapitányságon hamis tanúzás bűntette miatt, majd a nyomozás során látótérbe került intellektuális közokirat hamisítás bűntettének gyanúja miatt a .......... Megyei Rendőr-főkapitányság a feljelentést áttette a ......... Rendőrkapitánysághoz, mivel ez a hatóság rendelkezett hatáskörrel az eljárás lefolytatására.

A nyomozás során beszerzett adatok szerint 2014. március 17. napjától kezdődően a ............. Kft. ügyvezetője dr. ........ volt. 2016. január 8. napjára ........... taggyűlést hívott össze új ügyvezető megválasztására a település, ............... szám alatti székhelyre. A taggyűlés taglétszám miatt határozatképtelen volt, így a megismételt taggyűlést 2016. január 18. nap 12 órára hívták össze, amely a szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes volt. 2016. január 18-án a jegyzőkönyvet annak tartalma szerint 12 óra 15 perckor zártak le, - amelyet az ügyvéd elsőként kézzel, majd az irodájában gépen írta le - s tartalmazta, hogy a megismételt taggyűlésen dr. ............nem jelent meg, s határozat született nevezett ügyvezető visszahívásáról, s a társaság új ügyvezetője ........... lett. A ............ Törvényszék Cégbírósága 2016. február 2. napján kelt végzésével ezen változást a cégjegyzékbe bejegyezte.

A nyomozó hatóság a határozatában megállapította a ........... Megyei Rendőr-főkapitányság ......./....../2018. számon folytatott nyomozás iratai, valamint a .......... Törvényszék előtt .....G......../2016. számon folyamatban volt peres eljárás iratai alapján, hogy az ügyvéd által 2016. január 18-án írt és aláírt jegyzőkönyv valótlan adatokat tartalmaz, mivel 2016. január 18. napon 12:10 perc előtti időben már jelen volt dr. ....... fia, .........., valamint .............. is a cég székhelyén. Ezt támasztotta alá a nyomozást megszüntető határozat szerint a bírósági eljárásban beszerzett. dr. ......... által 12:11 perckor készített szakértő által ellenőrzött fényképfelvétel, valamint a 12:12 perckor dr. ......... által kezdeményezett hívás, és az ahhoz beszerzett híváslista.

A nyomozó hatóság gyanúsítottként hallgatta ki az eljárás alá vont ügyvédet, ............., valamint ............, akik egybehangzóan állították, hogy az ügyvéd által írt jegyzőkönyv lezárásának időpontja ............. időpont bejelentésén alapult, azt senki sem vitatta, senki sem ellenőrizte az óráján. Egyöntetű volt az az álláspont is, hogy a felek vártak néhány percet dr. ............ és társai érkezésére.

IV. Az eljárás alá vont előzetes vizsgálatban előterjesztett védekezése, egyéb bizonyítékok

Az eljárás alá vont ügyvéd előzetes vizsgálatban előterjesztett nyilatkozatában vitatta a bűncselekmény és a fegyelmi vétség elkövetését, hivatkozott a korábbi fegyelmi bejelentésre és a fegyelmi eljárás elrendelésének megtagadására, valamint arra, hogy a büntetőeljárásban a gyanúsítással szemben panasszal élt, csatolta a 2016. január hó 18. napján általa felvett tényállást.

Az ügyvéd a gyanúsítottként történő meghallgatás során az alábbiakat adta elő:

„Elmondom, hogy 2016. január 18. napon megjelentem a ......... Kft. székhelyén még 12 óra előtt érkeztem. Pontosan nem tudom megmondani, hogy mennyi időt töltöttem ott, de a bírósági meghallgatásom alkalmával is mondtam, hogy 10-15 percet vártunk, voltam ott a cég székhelyén. Nem konkrétan mondtam, hogy 15 percet voltam ott, ez így is lett lejegyzőkönyvezve.

Elképzelhető, hogy 12:10 perc előtt én már elmentem, mert nem találkoztam ........., és én ......... kocsiját láttam csak. Összesen csak egy kocsit láttam, bár oldalt is szoktak autók állni. Én mindig csak egy bejáraton át közlekedtem, nem tudom, hogy van-e másik.

Pár órával később felvettem egy tényállást, az alapján, amit az irodában kézzel írtam. 3 körül jött .......... és kérte a taggyűlési jegyzőkönyvet gépelt formában. Ezt előzi meg a tényállás felvétele. A kézzel írt papíron nem volt időpont, én erre nem emlékszem. Az irodámban ............ diktálta a titkárnőmnek.

Nekem egy szóval nem említette ........, hogy találkozott volna ......... engem is megtévesztett ez ügyben. Ebben az esetben nem készült volna el ez a jegyzőkönyv, hanem behívtam volna újra a feleket az irodámba, tisztáztuk volna a helyzetet. Az, hogy én ..........képviseltem, ezen túlmenően egyikhez sem fűződött semmiféle érdekem.

A tényállás felvétele tartalmazza, hogy amennyiben a megbízó valótlan adatokat ad elő az ügyvédnek, kizárólag ő tartozik felelősséggel, ezért sem érzem magam felelősnek ebben az ügyben, tévedésben voltam.

Jelentősége sem lett volna, mivel a cégtörvény szerint, a megismételt taggyűlés szabályai szerint a kizárt tag nem szavazhat, - dr. ......... - a másik két tag vonatkozásában a nagyobb szavazati joggal rendelkező ..........többségi szavazati joga lett volna a döntő.”

Egyebekben a Fegyelmi Tanács bizonyítékként értékelte a nyomozó hatóság fentebb hivatkozott nyomozást megszüntető határozatát és más értesítéseit.

V. A fegyelmi biztos indítványa

A Vezető Fegyelmi Biztos a 2020. március hó 4. napján kelt iratában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a felfüggesztett fegyelmi eljárást folytassa, és azt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben szüntesse meg.

VI. A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A büntetőeljárásban a nyomozó hatóság a jogerős nyomozást megszüntető határozatában megállapította, hogy a nyomozás során beszerzett tanúvallomások és a gyanúsítotti védekezések, szembesítések kétséget kizáróan nem bizonyítják azt, hogy a kérdéses közokirat pontosan mikor készült, mivel a büntető ügyben szereplő gyanúsítottak számára a feltüntetett időpont percre pontosan nem bírt jelentőséggel, így annak ellenőrzését nem tartották fontosnak. Ennek alapján, a nyomozást megszüntető határozatban rögzítettek szerint nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, és erre hivatkozással a nyomozó hatóság az eljárás megszüntetéséről határozott.

A bűncselekmény megállapíthatósága hiányában a fegyelmi vétség elkövetése sem állapítható meg, ezért a fegyelmi eljárás megszüntetésének van helye.

VII. Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák megjelölése

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás 2016. január 18. napi elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

A fegyelmi vétség fogalmát az Üt., illetve az Üttv. lényegében azonosan határozza meg. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A fegyelmi eljárás megszüntetéséről hozott határozat az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.2. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül is meghozható.

A jogorvoslati jog lehetőségét, benyújtásának módját, határidejét, halasztó hatályát az Üttv. 135. §-a tartalmazza.

A határozat 2020. április 01. napján jogerős

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa