Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa DRFB-63/2019. (P.57/2019) határozata

okirat ellenjegyzési szabályainak megsértése

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. ................. eljárás alá vont ügyvéd ellen a ........... Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban - a 2020. február hó 17. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben - meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. ................. (KASZ: ................., székhely: ..................) eljárás alá vont ügyvéd vétkes 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért

160.000 Ft (azaz Egyszázhatvanezer Forint)

pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11738008-20011363 számú bankszámlájára befizetni az ügyszámra hivatkozással.

A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. szám) címzett, de a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljáró fegyelmi tanácsához benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A fellebbezésben új tényre, bizonyítékra akkor lehet hivatkozni, ha a fellebbező arra az elsőfokú eljárásban önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás és a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:

I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok

Az eljárás alá vont ügyvéd a személyi körülményeire nem nyilatkozott, adatait az............. Ügyvédi Kamara nyilvántartásából és a becsatolt nyomozati iratokból szerezte be a Fegyelmi Tanács.

Egyéni ügyvéd, ügyvédi tevékenységének kezdete:...........

...........

Ellene fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.

II. A fegyelmi eljárás adatai

A ............ Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya a 2019. szeptember hó 16. napján kelt átiratával értesítette a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökét, hogy Dr. ........ ügyvédet (teljes neve: .............) 2019. szeptember hó 16. napján a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 324. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt a 09010/1632/2019. bü. számú ügyben gyanúsítottként hallgatta ki.

A Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a 2019. október hó 1. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el, valamint az ügyben keletkezett iratai 8 napon belül történő megküldésére hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet.

Az ügyvéd 2019. október hó 14. napján a Debreceni Ügyvédi Kamarához benyújtott iratában nyilatkozatot tett és csatolta a 2019. szeptember hó 16. napján lefolytatott gyanúsítotti kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet.

Az ügyvéd 2019. november hó 26. napján a Debreceni Ügyvédi Kamarához benyújtott iratához csatolta a ............ Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály Gazdasági Ügyek Alosztálya bűnügy áttételéről rendelkező 2019. november hó 15. napján meghozott határozatát.

A vezető fegyelmi biztos a 2019. december hó 13. napján meghozott határozatával az előzetes vizsgálat eredményeként, fegyelmi eljárás kezdeményezéséről rendelkezett, mivel álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján Dr. ........... ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács elnöke 2020. február hó 17. napjára tárgyalást tűzött ki, amelyre idézte az eljárás alá vont ügyvédet és ............ tanút.

Az ügyvéd 2020. február hó 6. napján a Debreceni Ügyvédi Kamarához benyújtott iratához csatolta a ........ Járási Ügyészség 2019. december hó 31. napján meghozott B....../2019/.... számú, a büntetőeljárás megszüntetéséről rendelkező, egyúttal a gyanúsítottakat megrovásban részesítő határozatát.

Az ügyvéd 2020. február hó 7. napján a Debreceni Ügyvédi Kamarához benyújtott nyilatkozatában bejelentette, hogy a kitűzött fegyelmi tárgyaláson munkavégzése miatt nem tud megjelenni, a korábban tett nyilatkozatait fenntartotta és kérte a fegyelmi tárgyalás távollététben történő megtartását. Igazolást nem csatolt.

A ......... Járási Ügyészség a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2020. február hó 10. napján benyújtott átiratában tájékoztatta a kamara elnökét, hogy az ügyészség 2020. január hó 28. napján jogerőre emelkedett határozatával a büntetőeljárást megszüntette, egyúttal Dr. ........ gyanúsítottat megrovásban részesítette.

Az ügyvéd 2020. február hó 10. napján benyújtotta a Debreceni Ügyvédi Kamarához a 2019. december hó 4. napján történt gyanúsítotti folytatólagos kihallgatásáról készült jegyzőkönyvet

............ tanú a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2020. február hó 12. napján benyújtott levelében közölte, hogy a fegyelmi eljárásban nem kíván részt venni semmilyen formában, az üggyel kapcsolatosan a nyomozás során mindent teljeskörűen elmondott, mást az üggyel kapcsolatban elmondani nem tud és nem kíván.

A Fegyelmi Tanács 2020. február hó 17. napján fegyelmi tárgyalást tartott, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd és a megidézett tanú - szabályszerű idézés ellenére - nem jelent meg.

III. Tényállás

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok - különösen a ......... Járási Ügyészség B......./2019/.... számú jogerős határozata - alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

„B.I. mint haszonbérbeadó és a ......... Mezőgazdasági Kft. mint földbérlő között 2019. év tavaszán, 2019. április 22. napját megelőző időpontban a ................ Mezőgazdasági Kft. .............................utca ... szám alatti irodájában földhaszonbérleti szerződés jött létre a B.I. tulajdonát képező ....... ..../.... hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában. A szerződést B.I. mint haszonbérbeadó és a ...... Mezőgazdasági Kft. mint földbérlő képviseletében eljáró .............. ügyvezető írták alá, és azt ügyvédként - a ............. Mezőgazdasági Kft.-vel kötött megbízási szerződés alapján eljárva - ellenjegyezte Dr. ........... ügyvéd. A szerződésen azonban a keltezés dátumát a felek, és az ellenjegyzés dátumát Dr. .......... gyanúsított szándékosan kitöltetlenül hagyták annak érdekében, hogy a 2013. évi CXXII. törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a szerződés aláírásától számított 8 napos kötelező közzétételi határidő alól mentesüljenek. A fenti helyen és időben B.I., mint kérelmező aláírt továbbá egy „Haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelem” megjelölésű okiratot is, melyen a keltezést szintén kitöltetlenül hagyta, és azt átadta a további felhasználás, az önkormányzathoz történő benyújtás végett a ....... Mezőgazdasági Kft. dolgozójának, .........1. gyanúsítottnak.

A szerződést és a kérelmet ......... 2. gyanúsított 2019. május 9. napján valótlanul későbbi, 2019. május 9. napi keltezési dátummal látta el, majd megkérte ........1. gyanúsítottat, hogy az iratokat a ........... Polgármesteri Hivatalnál nyújtsa be a 2013. évi CXX. törvény 49. §-ában meghatározott hirdetményi közzététel végett.

1. gyanúsított annak ellenére, hogy tudott arról, hogy B.I. a szerződést és a kérelmet nem 2019. május 9. napján, hanem korábban írta alá, és így a keltezések valótlanok, 2019. május 9. napján, ......... településen, a .............. Polgármesteri Hivatal hivatali helyiségében azokat hirdetményi úton történő közzététel céljából benyújtotta és ezáltal felhasználta.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint a .......... Polgármesteri Hivatal a földhaszonbérleti szerződést hirdetőtábláján 2019. május 16. napján kifüggesztette, majd 2019. június 3. napján levette, ezt követően az iratanyagot 2019. június 7. napján a ............. Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Földmérési és Földügyi Osztálya, mint mezőgazdasági igazgatási szerv részére haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyására irányuló eljárás lefolytatása céljából megküldte.

A mezőgazdasági igazgatási szerv a haszonbérleti szerződést 2019. június 11. napján kelt ....../.../2019. számú határozatával jóváhagyta, és a szerződés három eredeti példányát jóváhagyó záradékkal látta el. A döntés a szerződő felek részére postai úton megküldésre került, azonban B.I. részére a tértivevény „bejelentve: meghalt” postai jelzéssel érkezett vissza.

A mezőgazdasági igazgatási szerv mindezt a személyi adat- és lakcímnyilvántartó rendszerben ellenőrizte és megállapította, hogy B.I. a szerződés és a kérelem keltezési dátumát megelőzően, 2019. április 22. napján elhalálozott, ezáltal a szerződés és a kérelem keltezési dátuma valótlan.

A mezőgazdasági igazgatási szerv ezt követően, 2019. július 15. napján kelt ......./.../2019. számú határozatával a ......../.../2019. számú határozatát visszavonta és intézkedett a jóváhagyó záradék érvénytelenítéséről.

A gyanúsítottak fenti cselekménye 1 rb., a Btk. 345. §-ában meghatározott, aszerint minősülő és büntetendő hamis magánokirat felhasználása vétségének a megállapítására alkalmas, melyet ..........tettesként, ........... felbujtóként, Dr. .......... bűnsegédként követtek el.

A bűncselekmény elkövetését alátámasztják a gyanúsítottak beismerő vallomásai, a tanúvallomások, a megkeresésekre adott válaszok és az okirati bizonyítékok.

Figyelemmel arra, hogy a gyanúsítottak büntetlen előéletűek, a bűncselekmény elkövetését beismerték, megbánták, a bűncselekményt .............. és Dr. ............. gyanúsítottak részesként követték el, továbbá figyelemmel arra, hogy cselekményükkel hátrányt okozni senkinek nem kívántak, a gyanúsítottak cselekménye oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy velük szemben a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabása vagy más intézkedés alkalmazása is szükségtelen, ezért velük szemben az eljárás megszüntetésre került, őket megrovásban részesítették a Be. 398. § (2) bekezdés d) pontja és a Btk. 64. §-a alapján.”

Az eljárás alá vont ügyvéd mind a terhére rótt bűncselekményt, mind a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről rendelkező határozatában foglalt fegyelmi vétség elkövetését elismerte írásbeli nyilatkozataiban.

IV. Bizonyítékok

A megállapított fenti tényállást bizonyítják a benyújtott okirati bizonyítékok, nyomozóhatósági és ügyészi átiratok, határozatok, különösen az eljárás alá vont ügyvéd bűncselekményt és fegyelmi vétséget elismerő nyilatkozata és a ........ Járási Ügyészség B...../2019/.... büntetőeljárást megszüntető és megrovást tartalmazó jogerős határozata.

Az ügyvéd a fegyelmi felelősségét a vizsgálati eljárásban és a fegyelmi eljárásban is teljes mértékben elismerte. A vizsgálati eljárásban előadta, hogy 2011.-évtől a ............ Mezőgazdasági Kft. általánosan meghatalmazott jogi képviselője, előtte édesanyja ügyvédként képviselte több mint 30 éven keresztül a gazdasági társaságot, tőle vette át ezt a jogi tevékenységet. A gazdasági társaságnál már több mint 20 éve ismerik és bíznak benne, mert már a jogi képviselet átvétele előtt a társasághoz édesanyjával járt ki és segített neki a felmerülő jogi és más jellegű feladatok elvégzésében. A gazdasági társaság tagjai és a földbérbe adók jól ismerik egymást, és a földbérbe adók, ha letelt a földbérleti szerződés ideje mindig kizárólag a ........... Mezőgazdasági Kft.-vel kötötték meg az új földbérleti szerződést, mert benne bíztak meg.

Az ügyben érintett B.I. földtulajdonos is jelezte a Kft-nek, hogy lejárt a 20 éves földbérleti szerződése és szeretné a földtulajdonát ismét a Kft.-nek bérletbe adni. Az eljárás alá vont ügyvédnek a Kft-től jelezték, hogy menjen ki a cég székhelyére és készítse el a földbérleti szerződést. 2019. április 15-e környékén megjelent a Kft. székhelyén, ahol jelen volt B.I. és a cég ügyvezető igazgatója és elkészítette a földbérleti szerződést, amit a felek és ő is aláírt és ellenjegyzett, de mivel neki közben nagyon kellett sietnie a szerződés elkészítésével, mert közben telefonáltak, hogy .......... várják egy másik ügy ügyfelei ebben az időpontban, ezért megkérte a cég egyik alkalmazottját, aki a titkárnő lehetett, hogy majd írja rá az aznapi dátumot a szerződésre. Állítása szerint a szerződésre rossz dátum került beírásra és ezt utólag a beadás előtt nem ellenőrizte le, pedig nyilatkozata szerint le kellett volna. Ebből keletkezett az ügy, amivel meggyanúsították szerinte is jogosan, mert nem teljes körűen és megfelelően járt el, ahogy ebben a helyzetben egy ügyvédnek általában el kell járnia. Hangsúlyozta, hogy nem volt szándékában se az elhunyt B.I-nek, se a gazdasági társaságnak semmiféle anyagi, erkölcsi illetve jogi hátrány okozása. Úgy nyilatkozott, hogy tettét megbánta, kárt okozni senkinek nem akart és nem is okozott.

Az ügyészségi eljárást megszüntető és megrovást tartalmazó határozatban foglaltakat a Fegyelmi Tanács teljes körű bizonyítéknak fogadta el.

Ellentmondás volt az ügyvéd vezető fegyelmi biztoshoz írt nyilatkozata és a megállapított ügyészségi tényállás között az ügyvédi tevékenység szándékosságának, illetve célzatosságának a kérdésében. Nevezetesen, az ügyvéd a nyilatkozata szerint sietett, ezért nem került keltezés az okiratra az aláírásnál és ellenjegyzéskor, amikor észlelte, megkérte a cég egyik alkalmazottját, hogy „majd írja rá az aznapi dátumot a szerződésre „és én ezt utólag a beadás előtt nem ellenőriztem le, pedig le kellett volna”. ugyanakkor az ügyészségi határozat szerint szándékosan kitöltetlenül hagyták a keltezést annak érdekében, hogy a 2013. évi CXXII. törvény 49. § (1) bekezdésében meghatározott, a szerződés aláírásától számított 8 napos kötelező közzétételi határidő alól mentesüljenek. Ennek feloldását kísérelte meg a Fegyelmi Tanács a tanú megidézésével, aki a vallomástételt megtagadta, arra hivatkozott, hogy a büntetőeljárásban mindent elmondott, erről azonban a Fegyelmi Tanácsnak nincs információja. Az ügyvéd a tárgyaláson nem vett részt, így őt nyilatkoztatni az ellentmondásra nem lehetett, ezért a Fegyelmi Tanács az ügyvéd hivatkozásával szemben az ügyészi határozatban foglalt - bizonyított - tényállás alapján a szándékos és célzatos elkövetést látta megvalósítottnak és igazoltnak.

V. A fegyelmi biztos indítványa

A tárgyaláson a fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az írásban becsatolt fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat az utóbb becsatolt okiratok alapján kiegészítéssel fenntartotta.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat, továbbá az okiratszerkesztés és ellenjegyzés szabályairól rendelkező az Üttv. 43. § (2) és 44. § (1) bekezdését is, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Pénzbírság kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az eljárási költségek megtéríttetése mellett.

Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni a beismerő vallomást, a tevékeny megbánást. Súlyosító körülmény megállapítására nem tett indítványt.

Az eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalást nem tudott eszközölni, mivel a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem vett részt, korábban benyújtott írásbeli nyilatkozatában a fegyelmi vétség és a bűncselekmény elkövetését elismerte.

VI. A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

A fegyelmi biztos kiegészített indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló adatokat elegendőnek találta döntésének meghozatalához.

Nem vitatott tény, hogy az ügyvéd aláírt és ellenjegyzett egy olyan okiratot, amelynek a keltezése és az ellenjegyzés dátuma nem volt kitöltve, majd ezt az okiratot rábízta az ügyfele alkalmazottjára, további felhasználás végett. Ezen okiratot később mások használták fel a hatósághoz történt benyújtással.

Az ügyvéd jogszabályba ütköző és joghatás kiváltására alkalmatlan okiratot szerkesztett és jegyzett ellen, ezzel megsértette az okiratszerkesztés és az ellenjegyzés lentebb részletezett szabályait, amellyel szándékos fegyelmi vétséget követett el, és egyben bűncselekményt valósított meg.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy az okiratok jogszabálynak megfelelő szerkesztése és az okiratok ellenjegyzése olyan ügyvédi tevékenység, amelyre vonatkozó szigorú szabályok megsértése az ügyvédségbe vetett közbizalom nagymértékű sérelmével jár. Az ügyvédi ellenjegyzés kizárólag az ügyvédek által végezhető tevékenység, amellyel az ügyvéd az Üttv.-ben meghatározott módon jogi tények fennállását tanúsítja. Az ügyvédek egyik legalapvetőbb kötelezettsége azon ügyvédi tevékenységekre vonatkozó szabályok szigorú betartása, amelyeket a jogszabály - egyfajta privilégiumként - számukra kizárólagosan biztosít. Ennek megsértése nemcsak az eljárás alá vont ügyvéd, hanem az ügyvédi kar megítélését is hátrányosan befolyásolja.

VII. Az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése, a súlyosító és enyhítő körülmények

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában foglaltak szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”

Az ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az általa készített okiratot keltezés nélkül hagyta, illetve az ellenjegyzés dátumát sem töltötte ki, megsértette az

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdését „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 42. § (4) bekezdését az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között - az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.

Üttv. 43. § (2) bekezdését: az ellenjegyzett okiratot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -

d) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.

Üttv. 44. § (1)bekezdését „az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy

a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,

b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak

A cselekmény szándékos volt, hiszen azt átfogta az ügyvéd tudata, ő maga kérte meg az ügyfele alkalmazottját, hogy utólag írja be a hiányzó adatot, illetve az ügyészség álláspontja szerint a keltezés elmaradása célzatos is volt a későbbi felhasználás érdekében.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elismerte a fegyelmi felelősségét, beismerte az elkövetetett büntetőjogi vétséget, azt megbánta, nem okozott kárt, hátrányt senkinek, továbbá hogy ellene más joghátrányt (ügyészségi megrovást) is alkalmaztak. Súlyosító körülmény, hogy eljárásával az okiratszerkesztéssel kapcsolatos bűncselekményt valósított meg.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét az alsó tartományban meghatározva. A kiszabott pénzbírság összege alkalmas arra, hogy a jövőre nézve az ügyvédet körültekintőbb eljárásra ösztönözze munkavégzése során.

VII. Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák megjelölése

A Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban folyt, és az eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. §-a biztosítja.

A határozat jogerős 2020. március 5. napján

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Debreceni Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa